Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

MS T HEGYEI 1969. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Borbély Tibor: Kedvesem Érzi, érti, — őrzi már szívem, amit elmondhat embernek az ember, és mindannyiunknak: a végtelen, így élek s dolgozom. Homlokom mögött világot váltó gondolatok gyűlnek harci rendbe. Hatalmassá tett az értelem. Kedvesem, — így szeretnék elférni mégis, parányi tenyeredben. Spanyol gyűjteményünk leningrádban Nem csökken az érdeklődés a Szépművészeti Múzeum ki­állítása iránt, amelyet a le- ninigrádí Ermitázs francia gyűjteményéből rendezett. Eddig több mint ötvenezer látogató kereste fel a tárlatot és nézte meg a francia festé­szet legjelentősebb mesterei­nek — köztük Watteau, Laue­ret, Louis le Nain és Picasso — alkotásait. A Szépművészeti Múzeum viszonozza a remekművekből összeállított bemutatót: világ­hírű spanyol gyűjteményéből 25 képet küld Leningrádba, ahol ősszel bemutatják ezeket a mesterműveket, köztük El Greco és Goya alkotásait. Színes tv Liszt összes müvei A Zeneműkiadó Vállalat a kasseli Baranteit er-Ver lúggal közösen állítja össze Liszt Ferenc összes zongoraművei­nek új kiadását. A teljes gyűj­temény előreláthatólag tizen­nyolc kötetet tölt majd meg, s egy-egy kötet terjedelme 120—160 kottáddal lesz. A sorozat célja, hogy a mester két kézre írt zongora­darabjait tudományos szem­pontból kifogástalan és egy­ben zenei gyakorlat számára is használható formában tegye közzé. A kiadvány forrásául azok az eredeti művek szol­gálnak, amelyek Liszt életé­ben és lehetőleg az ő szemé­lyes ellenőrzése után láttak napvilágot. %j Sándor n Tizenkét fiatal holland újságíró, tudós és régész utazást tesz a Szovjetunió, Irán és Afganisztán területén. A holland expedíció Nagy Sándor hadjáratainak útvonalait fogja követni. Az expedíció szervezői cikkeket szándékoznak írni az Algemeen Dagblad című lapnak az említett országok gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeiről. Kassák Lajos kiállítás Szerdán .délelőtt Debrecen­ben, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem díszudvarán Ró­nay György költő nyitotta meg Kassák Lajos életmű-kiállítá­sát. A debreceni kiállítás an­nak a sorozatnak a rés2ö" amely a város képzőművészeti életét kívánja gazdagítani egy- egy jelentős modern alkotó, vagy csoport munkájának be­mutatásával. Presszó, falatozó Két falatozót és egy presz- szót is megnyitott az üllői fo­gyasztási szövetkezet Vecsé- sen, két zöldségesbolt mellett. Azt, hogy reális lakossági szükségletet elégítenek ki az új egységek, mutatja az első félévi forgalom, amely meg­haladta a másfél millió forin­tot. A közeljövőben egy élel­miszer-vegyesboltot is telepít a községbe a fogyasztási szö­vetkezet, ahol tagjainak szá­ma több mint 1200 fő. Utazzunk karosszékben A CBC kanadai rádiótársa­ság kérésére a magyar roko­kó legjellegzetesebb, legna­gyobb arányú épületéről, a ferlődi kastélyról, s annak festői parkjáról készít műsort a Magyar Rádió. A kanadai rádíótársaság „Utazzunk ka­rosszékben” című adásában kívánja sugározni a magyar rádiósok összeállítását. Ak­tualitást ad a rádiósok mun­kájának, hogy csaknem 30 éven át itt élt és alkotott a most 160 éve elhunyt világhí­rű zeneszerző, Joseph Haydn. 1968. május 28-án sugároz­ták az első színes televízió­programot Párizsból Moszkvá­ba a Molnija 1. közvetítő mű­hold révén. A szovjet és francia tudó­soknak rendszeresen végzett közös munkája, a CEKAM—3 színes televízió, lehetővé tette a rendes adások megvalósulá­sát. A moszkvai televízió már több mint másfél éve az Osz- tankino-toronyból rendszeres színes adásokat sugároz. A Szovjetunió központi televí­ziója majdnem mindennap néhány órán át speciálisan előkészített hangversenyeket, színes filmeket mutat be. Ez év júniusától az össz-szövet- sági televízióközpont harma­dik csatornájának működésé­vel a színes programok vetí­tése tovább bővüL Nemrég megkezdte műkö­dését a színes televízió két mozgó állomása. Ezek révén televízióriportokat adtak a Vörös téri, május elsejei fel­vonulásról, a nyári sportidény megnyitásáról és más esemé­nyekről. A moszkvaiakon kívül szí­nes adásokat láthatnak a né­zők Kijevben és Tbilisziben is. A nem távoli jövőben a moszkvai színes adásokat a Molnija 1. révén vehetik Al- ■ma-Atában, Ashabádban és Frunzéban. Ebből a célból át­szerelik a Kazah, a Türkmén és a Kirgiz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok fő­városához közel elhelyezett Odbifa-rendszer vevőállomá­sait. Színes röntgen Japánban, a Hiroszaki egye­tem orvosi karán sikerült szí­nes röntgenfelvételeket készí­teni. Tacuyo Sinozaki profesz­szor bejelentette, hogy eddig csupán öt színt tudtak előhív­ni, de a spektrum bővülni fog. A színes röntgen igen megkönnyíti a tbc. a rák és más betegségek felismerését. A probléma főleg abban rejlik, hogy színes röntgen- felvétel esetén a sugárzás kétszer olyan erős, mint ami­kor fekete-fehér röntgenképet készítenek, ami az emberre nézve veszélyes lehet. Ha azonban sikerül a sugárzást a fekete-fehér röntgenezés szintjére csökkenteni, akkor két-három éven belül a szí­nes röntgen általánossá válik. Alacsony vízállás... ... lépcsős Duna-part, na meg egy fiú és egy lány édes ket­tőse kell hozzá és elkészülhet a kép: „az ellesett pillanat”. (Foto: MTI.) Egy új tantárgy vizsgája Bevált a honvédelmi ismeretek oktatása Új iskola Üllőn A 14 tantermes üllői általá­nos iskola eléggé megviselt állapotban van. Kevés is a hely, „fregoli osztályokait” kel­lett kialakítani, akik mindig annak az osztálynak a tanter­mébe vándorolnak, amelyik éppen testneveléssel tölti az időt. Ezért elhatározta a helyi ta­nács, hogy új, 12 tantermes is­kolát építenek. Már készülnek a tervei. Jövőre a járási ta­nácstól is kapnak egy kis se­gítséget, s hozzá lehet kezdeni a kivitelezéshez. Már egy hónap sincs hátra és újra megnyitják kapuikat az iskolák. Ami az elmúlt esz­tendőben még új tantárgynak számított: a honvédelmi ne­velés, már egyéves tapaszta­lattal folytatódik újra. Mit mutat az elmúlt esztendő mér­lege? A honvédelmi ismeretek ok­tatásának bevezetése jó vissz­hangra talált az igazgatók és a padagógusok többségénél és a diákok körében is. A szülők részéről sem vetődtek fel el­lenvélemények, körükben in­kább csak a lövészet közbeni baleset feltételezéséből fakadó féltés nyilvánult meg. Az el­múlt év tapasztalatai azonban bizonyítják: felesleges aggo­dalom volt. A honvédelmi ismeretek ok­tatása nem egy tanóra anyaga csupán. Eredményes munkát ott végeztek, ahol a különböző szaktárgyak tanárai is „bese­gítettek’’ ebbe a munkába. A szakfelügyelők év végi össze­foglaló jelentéseikben részle­tesen elemezték a honvédelmi ismeretek és más tárgyak eredményes kooperációját. A földrajz órákon például gyak­ran szó került a természeti té­nyezők és a honvédelem kap­csolatáról. Az élővilág órákon a véradás fontosságáról be­széltek a tanárok. Az ének­zene órákon a régebbi szabad­ságküzdelmek hőseit állították példákén^ az ifjúság elé. A történelem órákon az eddigi­nél lényegesen több szó esett a fegyverek fejlődésének tör­ténetéről. A testnevelési órák keretében céltudatosabb lett a testgyakorlati ágak oktatása. Az osztályfőnöki órák pedig elsősorban politikailag segítet­ték a honvédelmi ismeretek oktatását. Ott, ahol mód és le­hetőség nyílt rá, hivatásos ka­tonákat, rendőröket kértek fel a katonai témájú órák meg­tartására. A tanulók többsége ezeken az órákon igen nagy érdeklődést tanúsított. PÉCS Első magyar egyetem Űj adatok, dokumentumok kerültek napvilágra az első magyar egyetem, a Nagy La­J aj, alig várta a szabad szombatot Jócskánné, s még szin­te péntek volt, de máris beáztatta a ruhát. Na persze csak azokat, amelyek nem szorultak javításra, amellett míg az ura bal oldaláról a jobb oldalára fordulva, majd jobb olda­láról a bal oldalára fordulva, azt álmodta, hogy neki is sza­bad szombatja van, felesége már három pár zokniját is meg­stoppolta. És a Jancsika nadrágját is hogy megcsúfolta a csúszda, nem beszélve a Pistike ingéről, amelynek valahol el­maradt az egyik ujja. Szerencsére Giziké ruhatára nagyjából tip-top volt, így hát Jócskánné úgy nagyjából reggelfelé hozzáfogott a hajas­babának új szoknyát varrni, de előbb szétbontott egy régit, amit még lánykorában viselt, először ő, aztán meg alaposan megkurtítva a lánya. r\e a lényeg, hogy minden pompásan haladt, Jócskán is el- U sattyogott a gyárba, a gyerkőcök is szétszóródtak, így vég­re nyugodtan lehetett valamihez kezdeni. Első útja természe­tesen, két bevásárlókosárral a kezében és egy bevásárlókosár­ral a hátán, a piacra vezetett, elvégre két napra kellett főznie, de úgy, hogy a harmadikra is jusson azért. Semmi csoda hát, hogy kétszer fordult, s közben még a rádiót is el kellett hoznia a Gelkától, a susztertól meg a talpalásra odaadott cipőket. Így aztán egészen jól is jött a pihentető sorbanállás a hentesnél, a közértben, a háztartási boltban, a tejboltban, a péknél, s így felüdülve, az ablaktisztítás már meg sem kottyant, pedig előbb már három kiló zöldborsót kibontott, kimagozta a tíz kiló cse­resznyét, hogy legyen télen is majd a házban cseresznye. S milyen okos volt, hogy tisztított újkrumplit vett, amit ha újra is kellett pucolnia, csak más, mintha teljesen pucolatlan lett volna. De a csirkéket nem volt szive tisztítva venni, mert az is megint csak más, ha ő vágja el a nyakukat, ő forrázza, ö kopasztja. A többi ment mint a karikacsapás, hiszen az ebéd végeredményben magától fő, csak fel kellett tenni, meg le kel­lett venni az edényeket. A sütőbe meg be kellett tenni, meg ki kellett venni a tésztát, különben minden segítség nélkül, magától sült. Csupán a rétes nyújtása nem ment magától. a mellett persze igyekezett jól beosztani az idejét, még nagy- ■A» ban főtt az étel, de már a mosógépet megpakolta az első eresztéssel, majd szaporán kezdett kirakodni a hálószobából, hogy később beereszthesse. Sajnos, azonban az időt nem tudta megállítani, amit az is bizonyít, hogy hazajött az ember, de ebéd után ismét el is ment, mondván, hogy ő úgyis csak láb alatt volna, mit tartsa fel a munkában. Így is volt, és a gyere­kekkel is így volt, és azokat is elzavarta, csak előbb megverte őket, mert az egyik azt akarta, hogy vigye el a Vidám Parkba, a másik azt, hogy menjenek el a Margitszigetre, a harmadik azt, hogy ne menjenek sehova, hanem egész estig, és még az­után is, olvassa fel neki Andersen legszebb meséit. Ám Jócskánné a szabad szombatot úgy akarta kihasznál­ni, hogy abból minnél több öröme legyen az egész családnak, és ezért a következőkben teljes hévvel a szobához látott. Igaz, a porszívást végeredményben a gép végezte, a szőnyegpucolást meg a tisztítószer, így semmi nincs abban, hogy a két mun­kafolyamat közé a mosogatást is beiktatta. Az viszont sajnos, későn jutott eszébe, hogy a bútorokat is át akarta fényezni. Pedig közben Jócskán is hazajött, méghozzá morogva. Három okból is kedvetlen volt: egy az, hogy kikapott a Fradi, kettő az, hogy a Köztársaság téren többszörösen is megkontrázták a piros-negyven-száz ultimóját, és mindjárt szépen el is bukta, s akkor még otthon ez a szörnyű felfordulás fogadja. a z asszony, hogy bizonyítsa: rajta semmi sem múlik, fokoz­ata az iramot, de arra már vasalás közben rájött, akár­hogy is igyekezett, a vasárnapja is rámegy, ha mindent be akar fejezni. S akkor még ott van a konyha, sóhajtott fel. De azután felvidult és ha meglehetősen ki is fáradt, vasárnap es­te már reménykedve gondolt a hétfőre. Most jó kis könnyű munkája van, a következő szabad szombatig csak kipiheni magát. Nagy S. József jós király által alapított pécsi felsőfokú intézmény történeté­re vonatkozóan. Mint ismeretes: 1967-ben — alapításának 600. évforduló­ja alkalmából — országos ün­nepségeken emlékeztek meg az ősi iskoláról, amely egyike volt Európa egyetemeinek. A ko­rábbi kutatások alapján a tör­ténészek úgy vélték, hogy az 1367-ben megnyitott egyetem csupán néhány évtizedig állt fenn és a XV. században — a kedvezőtlen politikai körülmé­nyek miatt megszüntette mű­ködését. Dr. Petrovich Ede, a pécsi püspöki levéltár vezetője most arra a megállapításra jutott, hogy a pécsi egyetem sokkal tovább — százhatvan évig — fennállt és csupán a mohácsi vész után zárta be kapuit. Külföldi kutató útja során dr. Petrovich Ede több olyan magyar vonatkozású dokumen­tumra bukkant, amelyek tör­ténészeink előtt eddig ismeret­lenek voltak. Rómában például az Ágoston-rend központjában, átvizsgálta a nagykáptalan 1472 és 1781 között kiadott rendelkezéseit, s köztük hu­szonhat feljegyzést talált Ma­gyarországról. A bécsi állami levéltárban 773 oldalas latin nyelvű kódexet fedezett fel, amelyet a pécsi egyetem egyik hallgatója Veresmarthy Ipoly írt. A honvédelmi ismeretek ok­tatása már az első esztendőben is túlnőtt az iskola épületének falain. Nemcsak a lövészetek lebonyolítása kapcsán, hanem azáltal is, hogy nagy lehető­ségeket , biztosított az iskolák és a társadalmi szervek kap­csolatainak elmélyítésére. A jó kapcsolat eredménye, hogy az iskolák többsége máris kikép­zett lövészetvezetőkkel ren­delkezik. Több helyen harcá­szati bemutatót tartottak, má­sutt lehetőséget biztosítottak a diákoknak, hogy látogatást te­gyenek katonai laktanyákba, személyesen ismerkedjenek meg a katonák életével csak­úgy, mint a különböző modern harcászati eszközökkel és fegy­verekkel. Ezek a látogatások nagy élményt jelentettek a diákok számára. A járások és városok több­ségében az iskolai versenyen legjobb eredményt elért rajok részvételével járási-városi honvédelmi napot rendeztek. Ezeket a honvédelmi napokat mindenütt igen gondosan ké­szítették elő, hogy minél tar­talmasabbá és vonzóvá tegyék a részt vevő diákok számára. Az akadályversenyeket pél­dául keretjátókkal tettéit még élményszerűbbé. Az első esztendő tapasztala­tai bizonyítanak: jó gondolat volt a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetése. Növel­te a pedagógusok nevelőmun­kájának hatékonyságát, külön­böző tevékenységi formái pe­dig elősegítették a tanulók fo­kozottabb aktivizálását, önte­vékenységük kibontakoztatá­sát Természetesen nem lenne teljes a kép, ha csak az új tárgy bevezetésének pozitívu­mairól beszélnénk. Akadtak negatívumai is. Például a lö­vészetek lebonyolítására szánt idő túlságosan kevésnek bizo­nyult, a gyakorlásra alig adott lehetőséget. Ezért több iskolá­ban — igen helyesen — lövész­köröket szerveztek a felada­tok gyakorlására. A másik gond: a nőpedagógusok több­sége idegenkedett a lövészet lebonyolításától. A tanulság: ahol mód és lehetőség van rá, ott elsősorban a férfi pedagó­gusokat kell megbízni ezzel a feladattal. Másutt viszont a lőtér hiánya okozott problé­mát a még eredményesebb végrehajtásban. Három hét múlva megkez­dődik az új tanév. Az első év tapasztalatainak a felhasználá­sa minden bizonnyal még eredményesebbé teszi majd a honvédelmi ismeretek iskolai oktatását. — P —

Next

/
Thumbnails
Contents