Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

MOHOS Koszorúzás a kivégzett monori vöröskatonák síremlékénél Spenger István, a járási pártbizottság mun katársa Igazgatója koszorút helyez el a síremléken. és Jónis Sándor, a Monori Maggyár Bencze Endre községi párt-vb tag megemlékezik a kivég­zett vöröskatonákról. Péterffy felvételei Szombat délelőtt rövid, ben­sőséges ünnepség keretében helyeztek el koszorút a Mono­ri Községi Pártbizottság, a tár sadalmi szervek, az üzemek; képviselői a Tanácsköztársa­ság bukása után kivégzett 53 vöröskatona síremlékén. Ün­nepi beszédet Bencze Endre községi párt vb-tag mondott. Az ünnepségen megjelent több 19-es veterán, köztük Spiesz József, aki jelenleg is aktív pártmunkit végez. A járási pártbizottságot Spenger Ist­ván, a járási pártbizottság munkatársa képviselte. .1/« öt köaségben less eb-ülés Vb-ülést tartanak ma dél­után 2 órakor Ecserén, Péteri­ben délután fél 5»kor?-Pilisen 2 órakór, üllőn ugyancsak 2 órakor és Vecsésen délelőtt fél 9-kor. Valamennyi vb-ülésen az augusztus havi tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Adósságot törlesztenek Nagy átalakítási munkálatok folynak az egy hete zárva tar­tó monori Hangulat presszó­ban. A Róna Vendéglátó Vál­lalat, «-asztalos-, villanyszerelő, íestő- és kőmüvesbrigádjai va­rázsolják újjá a monoriak ked­venc szórakozóhelyét. Üj berendezést kap az üzlet, a nagyterem gyönyörű színes csempével lesz burkolva. El­Pillanatíelvétel Vecsésen Te vagy az igazi i! — Nem! Én nélküled nem élhetek! — meg akarja csókol­ni, a lány elhúzódik. — Nem hiszed, hogy csak téged sze­retlek? Összetévesztettek, nem én voltam, nem is jártam Bu­dán, és akkor! — Újból roha­moz, a lány kitart. — Hagyj, és menj az utadra! — Nem me­gyek, úgysem! — TE... Simogatja, és sikerült a pi­ruló fülecskét megpuszilni; gyakorlottan hajol a lány felé, az a nyakiglábok esetlenségé­vel hadonász hosszú kezeivel, és elhúzódik, ügyetlenül buk­dácsol. Aztán mégis csók lesz, a miniszoknyás első csókja. Szégyenlősen néz körül, lesüti a szemét. — Na látod, ugye, nem szakadt le az ég! Jössz Pestre, és kész! Ne félj, te vagy nekem az igazi! Csak té­ged sze... — Csupa sikk nő jön a megálló felé, jól dekol- iált selyemruha simul rá, ke­cses léptekkel halad el mel­lettük, pillantásra sem méltat­ja őket, de a fiú szeme kísé­ri... A lány felkapja fejét, ér­zi, valami történt. — Na ugye, most is milyen vagy! — Mi­iyen? Jól van esztergálva, megnéztem, ez is baj? Na, szia! — igyekszik a pesti buszra fel­szállni a nő után, és elfelejt integetni... Fekete Gizella KÉZILABDA Alakulóban a jövő csapata A vecsési női kézilabdázók nemegyszer nagy sikereket ér­tek el — hírük gyakran a me­gyehatáron is túljutott. Több­szörös spartakiádgyőztes, ki­tűnő erőkből álló gárdát vesz­tett Vecsés sportja, amikor a női kézilabda-együttes felosz­lott. Az idei év — talán — a fel­felé vezető út egyik állomása lehet. Hosszú szünet után a vecsési kézilabdáslányok is­mét megjelentek a salakon, és a járási, majd a területi spar- takiáddöntőn kimagasló siker­rel szerepeltek. Eredményük: hat mérkőzésből öt győzelem és egy vereség. A szép siker értékét nagymértékben növeli, hogy Tuza és Lengyel kivéte­lével teljesen új gárda érte el ezt az eredményt. A lányok szorgalmasak, tehetségesek, és reménykednek abban, hogy a sportkör vezetői melléjük áll­nak és támogatják működésü­ket. Bár a megyei spartakiáddön- tőn nem sikerült bizonyítaniuk — mert gépkocsihiba miatt le­késtek a küzdelemről —, a ve­csési lányok reménykednek abban, hogy már a közeljövő­ben egy-két szép eredménnyel hívják fel magukra a közvéle­mény figyelmét. szatti — Ezúton mondunk köszönetét mindazon rokonoknak, isme­rősöknek és munkatársaknak, akik szeretett férjem és édes­apánk. Gyenqe József temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvéteik­kel bánatunkat enyhítették, özv. Gyenge Józsefné és gyermekei. készült a vízöblítése« illem­helycsoport, a presszó dolgo­zóinak pedig a modern öltöző és Zuhanyozó. A Hangulat presszóban, el­lentétben az eddigi gyakorlat­tal, ebédelni és vacsorázni is lehet majd. Főleg frissen sül­iekből és májételekből szeret­nének szép ételforgalmat elér­ni. Az összes munkálatok be- befejezés előtt állnak, hamaro­san nyit az üzlet. A fagylalt- és süteményér­tékesítés addig is zavartalanul folyik a szomszédban levő Fé­szek kisvendéglőben. Süte­mény- és esküvőltorta-rende- lést ugyanott vesznek fel. Nagy adósságot törleszt a Róna a Hangulat presszó újjá­varázsolásával monori vendé­geivel szemben. A tavak járása leszünk Jól dolgoztak lányaink — mármint a monori gimnazis­ták — a nyári építőtáborban, Balatonújhelyen. Az egyik monori brigád lett az első a 30 brigád versenyében, s a 10. helyet is monoriak szerezték meg. A járási pártbizottság ülé­sén Guba Pál első titkár tá­jékoztatta a pártbizottság tag­jait a járási pb 1966. márciusi határozatának végrehajtásá­ról. Három évvel ezelőtt a já­rási pártbizottság határoza­tot hozott a belvíz, az eró­zió, a defláció elleni véde­kezésről, valamint a rét- és legelőjavításról. A három év alatt nagy munka folyt ezzel kapcsolatban a járásban. Az eddigi eredményeket a felsőbb szervek messze­menően elismerték, a me­gyei pártbizottság mun­katársai is kint jártak egy ízben a területünkön, és elismeréssel szóltak a kezdeményezésről. Dégen Imre államtitkár is lá­togatást tett nálunk, nemrég pedig a budai járás pártbi­zottságának küldöttsége, s a tapasztaltakról csak jót mond­hattak. Az erdősítési program 40 százaléka már megvalósult, év végére 45 százalékkal vé­geznek. Az erdősítés jó ütem­ben halad, valószínű, hogy 1977-nel előbb befejeződik. A rét- és legelőjavítás mel­lett tervbe vették annak ide­jén egy mintalegelő létesíté­sét a 4-es műút mentén, Monor határában. Mivel azonban 4,5 millió forint lett volna a rá­fordítandó összeg — célsze­rűbb volt ezt a tervet elvetni, hiszen köztudott, hogy a mo­nori tsz-ek állatállománya kicsi, nem fizetődött volna ki a mintalegelő. Ezt a terü­letet is íásítják tehát, a fele már el is készült, a fák szé­pen fejlődnék. Néhány tsz-ünk legelőjét műtrágyával, B'ömirtással ja­vította. valamint csatornák építésével — a fű minősége azóta sokat javult. Az 1966-os határozat leg­jelentősebb pont ja a bel- vizprogram volt. A járás tsz-eineik legjobb földjei voltak minden tavasszal víz alatt. Nagyszabású csa­tornázási tervet készítet­tek, mely szerint 1970-re 70,2 kilométer hosszúságú csatornát kell építeni a járásban. A tsz-ek megértették a csator­názási terv nagy fontosságát, jelentőségét, s komoly mun­kát fejtettek ki. Eddig már 79,8 kilométernyi csatorna épült, s a nyáregyházi tsz, va­lamint a Monori Állami Gaz­daság az idén még további 5 kilométeres szakaszon kíván csatornázni. így tehát jóval több is lett, mint amennyire előzetesen számítottak, s PILLANATKÉP A sápi hírlapárus Tériké, így hívja őt minden­ki a faluban, illetve a tanyá­kon. Pedig nem 20 éves már... Tonhauser Teréz tápiósápi hír­lapárus tíz éve végzi ezt a munkát. Amikor belép a fod­rászüzletbe, udvariasan mond­ja: -V — Van Képes Újság, Ország- Világ, Népszabadság, Pest me­gyei Hírlap... Odalépek hozzá, és megeme­lem a hírlapokkal, újságokkal teli táskát. Huszonöt kiló biz­tos megvan. — Merre jár naponta? — Tápiósápon csak néhány hetilapot kézbesítek. Hanem a tanyavilág, az teljesen az enyém. Kisoszlár, Nagyoszlár, Kistelek, Jakab szállás, Sándor- szállás mind, mind az én kör­zetem. Sőt még a sínek mellet­ti őrházakba is én kézbesítem az újságokat. — Mit olvasnak a tanyai emberek? — A Képes Újságból heten­te száz darab fogy el. Tudja, azt azért szeretik, mert sokat foglalkozik a tanyasi emberek gondjaival, életével. De nép­szerű még az Ország-Világ, a Nők Lapja és a Ludas Matyi. — És a Pest megyei Hírlap? — Kevesen veszik a tanyá­kon. Azt mondják, keveset fog­lalkozik az ő problémájukkal... Naponta 42—45 kilométert kerékpározik az 53 éves tápió­sápi hírlapárus. És télen hogy teszi meg ezt az utat? — Felhúzom a jó öreg csiz­mámat, és nekiindulok gyalog. A maratoni távval felér az utam (42 kilométer, 141 méter). Tudja, annyira megszerettem ezt a mesterséget, hogy már abba sem tudnám hagyni... Két évem van még a nyugdí­jig, s valószínűleg utána is se­gíthetek majd. Akkor azonban már tanyai kézbesítésre nem vállalkozom. Felveszi a nehéz táskát, fel­ül a kerékpárra, és elindul Kisoszlár felé. Hogy a falutól távol élő emberek is újsághoz jussanak. (Gér) I emellett még a községekben is csatornáztak. A csatornák haszna vitat­hatatlan. Tavasszal, amikor a megyében több helyen víz alatt álltak a földek, a mono­ri járásban már nem volt na­gyobb belvíz. Guba Pál azon­ban felhívta a figyelmet egy ezzel kapcsolatos gondra is: a csatornák karbantartását is meg kell szervezni. Megfelelő gépesítési programot dolgoz­nak ki erre vonatkozóan. Az erdősítés és csatorná­zás azonban még nem oldott meg minden problémát. A bel­víz ellen mái- fent célszerű vé­dekezni, a magasabb terüle­teken. Meg kell fogni a vizet, mielőtt lezúdul a laposabb vi­dékekre. S mivel a járásban természetes vízforrás nincs — a csőkutas rendszerrel való öntözés nemigen megy. Ezért vette programba a' járási pártbizottság a víztárolók épí­tését. A tervek 1968 elején elkészültek. A gombai víztároló azóta elkészült, s a tsz 3600 holdnyi területéből akár 600 holdat is tudna ön­tözni. A termelés így jó­val biztonságosabbá vált. s a termésátlagok bizo­nyítják: megérte a tó lé­tesítését. Az úriak halat tenyésztenek a tavukban, de ők is szeretné­nek áttérni az öntözésre, ön­tözőberendezés vásárlását ter­vezik. Eddig négy víztároló épült a- járásban, s most épül három, ami év végére elké­szül, néhány éven belül pe­dig összesen 12 lesz. Lehet, hogy közülük nem használják mindegyiket majd öntözésre — lesz, ahol víziszámyasokat tenyésztenek majd — minden­esetre 2 ezer hold öntözésére így is számítani lehet. Az öntözés mellett nagy­arányú klímaváltozás is vár­ható, s látványnak sem lesz utolsó: a tavak járása lesz néhány éven bélül a monori járás. A járási pártbizottság ezzel a kezdeményezésével mindenképpen jó és hasznos célt szolgált, megalapozta a korszerű mezőgazdasági ter­melést a monori járásban. (f. o.) Kábelgyár Vasadon A Budapesti Telefongyár va- sadi részlege még meg sem született, amikor először ott jártunk. Kongott a terem az ürességtől, s akkor csak azt a fiatalembert kaphattuk lencse­végre, aki az utolsó simításo­kat végezte olajfestékkel az egyik oszlopon. És ma? Ahol sok asszony összejön, ott már eleve nem léhét csönd. Márpedig ebben a részlegben 70 asszony dolgozik, fürge kézzel gyártják á kábel- korbácsot. Sokan tsz-tagok, de nem mindenki. A vasadi Szabó Borbála sem. aki március óta szorgoskodik a részlegben, s ahogy mondja, nem bánta meg, hogy ide jött. Nem kell utaz­gatni, mégis megkeresi a havi 1200 forintot, akárcsak társai. Színes, kemény gombolyagok tekeregnek az asztalokon: 240 féle színű dróttal dolgoznak, egy kábelkorbácshoz 60—70 színt kell összeválogatni és be­szőni. A munkát „csöngető meóval” ellenőrzik, ha valahol Szabó Borbála — és a 240 féle színű drót rossz a kötés, csengetni kezd az ellenőrző szerkezet. A napokban szállítják a kis „kábelgyárból” a kész árut Bu­dapestre — kifogástalanul ke­rül ki minden a vasadi asz- szonyok, lányok kezéből. (k. zs. — p. i.) 70 asszony gyártja a kábelkorbácsot. A képesítés nélkü&i pedagógusok részére a továbbtanulás problémáiról tartott tájékoztatót szombaton a járási tanácson Havas Ala­dár, a művelődési osztály sze- ményzeti és oktatási főelőadó­ja. Szeptembertől 20 képestté nélküli pedagógus tanul to vább az egyetemeken, főisko­lákon. Föld alatti parkolóhely Svájcban -230 férőhelyes au­tomatizált föld alatti parkoló- nely terveit dolgozták ki. A gépkocsivezető a felszínen el­helyezett három különleges fülke egyikébe állítja a kocsit, s többé már nincs dolga vele. Minden egyéb műveletet — a kocsi leengedését, a parkoló helyre állítását, felhozatalát é a parkolási díj kifizetését — automatizálták. A föld alatti parkolóhelyet egy személy fog­ja kezelni. XI. ÉVFOLYAM. 179. SZÄM 1969. AUGUSZTUS 5., KEDD

Next

/
Thumbnails
Contents