Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 200. szám
PEST If EC TEl <hMwl(w 1969. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT „Rázós téma“ a munkáskereset? A számokat és a statiszti- | munkások átlagos havi kerekét sajnos itt nem tudjuk el- setének alakulását Pest me- kerülni. Nézzük hát meg a jgyében! , 1965 minisztériumi ipar 1557,— jj , tanácsi ipar 1531,— 1; szövetkezeti ipar 1526,— , szoc. ipar együtt 1584,— f A számokból világosan lát- , liató — ha nem is nagy — de állandó az emelkedés. Nyilván 1969-ben is növekszenek majd a bérek, fizetések, jövedelmek. A nagy kalapból vegyünk ki most egy cédulát és olvassuk el a rajta található üzem nevét: Csepel Autógyár, megyénk ipari reprezentánsa. Több a megyei átlagnál A Csepel Autógyár munkásainak helyzetéről, jövedelmükről és körülményeikről Dobrotka Oszkár, a gyár párt- bizottságának titkára beszélt: — A munkásosztály helyzetéről mi is felmérést készítettünk. A felmérés szerint 1963 és 1968 között a fizikai dolgozók átlagkeresete 12 százalékkal nőtt. Az egy családtagra jutó kereset összege 500—600 forint. A gyár dolgozói közül 3500-an rendelkeznek tartós OTP-betéttel. A gépkocsivásárlás, a hűtőgép- és tv-készülék vásárlás 1963—68-as időszakban más- félszeresére növekedett. A gyár dolgozói közül 300-an társasházépítési akcióba kezdtek, csaknem százan pedig családi házat építenek — mondta a pártbizottság titkára. Szűkítsük le möst még jobban a fényképezőgép lencséjét! Hervai Ernő munkaügyi osztályvezető kimutatással bizonyítja: 1958-hoz képest, a munkások napi keresete 1965- ben 13,4 százalékkal, 1966- ban 17,3 százalékkal, 1987- ben 19,1 százalékkal, 1968-ban 21 százalékkal volt több. 1969-ben az első félév adatai alapján a munkások átlagkeresete egy hónapra vetítve 1935,— forint volt. A gyárban besoroltak átlagos órabére 9,09 forint. Ebből a férfiaké 9,81, a nőké 7,59. (Meg kell jegyezni, az utóbbi bér- fejlesztésekből főleg a nők órabérét javították.) A Csepel Auógyár munkásainak tehát — összefoglalva bizonyítási eljárásunkat — a megyei át1966 1967 1968 1665,— 1700,— 1746,— Ft 1606,— 1656,— 1640,— Ft 1577,— 1604,— 1638,— Ft 1652,— 1688,— 1730,— Ft lagnál nagyobb a keresetiüt. Am haladjunk még beljebb! Mire mennyit költenek a munkások? Távol áll tőlem, hogy egyéni és kiragadott példákkal tökéletes és pontos bizonyítást adjak, nem is akarok ilyen célt írásommal kitűzni. Minden csepp vízben viszont benne van a tenger — mint mondani szokás. Látogassunk hát meg két olyan házaspárt, akik a „piacról élnek !”. Tóth Sándor marós a hajtómű gyáregységben dolgozik, felesége a műhelyirodán adminisztrátor. A férj keresete havonta 2400,— forint, feleségéé 1500,— forint. Két gyerekük van, egyik 13, másik 8 éves. Az egy családtagra jutó átlagos havi jövedelem 975,— forint. (Megjegyzem: Tóthéknak semmi közük nincs a mezőgazdasághoz, nincs földjük, kertjük, szőlőjük, házuk. Mindenért pénzt adnak.) A házaspár a szigetszent- miklósi lakótelepen, állami lakásban lakik. Tóthné:... „Lakbérre, villanyra, gázra, havonta 130,— forintot, tv-részleitre, műsorvevő engedélyre a rádióval együtt 320,— forintért költünk. Újságokra 60,— forint megy el. A gyerek napközije 182,—, a nagyobbik ebédje 180,— forintba kerül. Különböző bélyegekre (szakszervezet) 45,—, mosószerekre 150,—, tisztításokra. javításokra havi 80,— forintot költünk. A szombat esti és vasárnapi, vagy ünnepi koszt, valamint a vacsorák 2000,— forintba kerülnek. Közlekedésre, egyébre elmegy havi 200,— forint. A többit ruházkodásra költjük.”... Tóthné az élelmiszerekre fordított összegeket is pontosan felsorolja, az olvasót nem akarom a 2000— forint tételes felsorolásával untatni. A lényeg: Tóthék a maradékot ruházkodásra költik. Ez havonta 200—300 forintot tesz ki. Színházba, moziba, szórakozni nem járnak. Mennyivel emelkedett 1967 óta a keresetük? — kérdezem, amire szintén pontos választ kapok: Tóth Sándor marósé A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ A KÖZPONTI TELEPHELYRE: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat, raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás o munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD KOLSZOIGALATOS MUNKÁRA: kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre telveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha von. A szállás ingyenes. Béri megegyezés szerint. A béren felül 500 FT KOLSZOlGALATI ATALANYT, az alföldi munkahelyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de próbaidő alatt történő kilépés esetén ezl visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztöképző tontolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS. a vállalat Munkaügyi osztályán (Budapest XVill., Győrwői út 79—83.) vidéken o munkahelyek vezetőinél. 300 forinttal, az asszonyé nem, mert korábban köszörűgépen dolgozott és ott többet keresett. Betegsége miatt ott kellett hagynia gépét. Egy másik család Sárosi Imre a motorgyár szakmunkása, felesége köszörűs. A férfi havonta 2700,— forintot keres, felesége átlagosan havi 1600,— forintot. Egy gyerekük van. Az egy családtagra jutó kereset tehát magasabb, 1433,— forint. A házaspár 3 éves gyerekével Szigetbecsén, saját házában lakik. Lakbért nem fizetnek. Kiadásaik csaknem azonosak Tóthé- kéval, azzal a különbséggel, hogy — valószínűleg az egy főre jutó magasabb összeg miatt — Sárosiné már hetente moziba jár, kéthavonta színházba. Sárosi havonta 300—400 forint zsebpénzt kap, amit cigarettára, italra, szórakozásra költ. Általában havonta, az egy gyerek és a két gyerek különbségeként és a magasabb havi, egy családtagra juitó jövedelem (+458 forint) miatt, Tóthék 300 forintjával szemben 800—900 forintot költhetnek ruházkodásra. (Ezt a pénzt azonban most félreteszik, mert a házukat renoválják.) Mi a véleménye a munkások jövedelmének alakulásáról Takács Miklósnak, a gyári szakszervezeti bizottság köz- gazdasági felelősének? — Kétségtelen emelkedett a munkások átlagkeresete gyárunkban, az árak emelkedése azonban csökkentette ennek hatását. A környező tsz-ek elszívó hatása ezért érvényesül. Nagy a fluktuáció is. A gyárból 1968-ban 2825 dolgozó lépett ki és 1950 lépett be. Míg azonban a belépők főleg segéd- és betanított munkások, a kilépők között kitűnő szakemberek vannak. A nagyobb órabér máshová csábítja őket Plafon? A gyárból jelenleg 500 munkás hiányzik. Mint Horvai Ernő munkaügyi vezető kifejti: valójában egy sem hiányzik. A jelenlegi kötött bérgazdálkodás azonban lefogja kezüket. A munkások szívesen dolgoznának többet, ha több bért kapnának. Képesek is lennének nagyobb teljesítményre. Ennyiben a Csepel Autógyár példája jól alkalmazható általánosításra. Megyénk más üzemeiben is sok tartalék van még, s „bányászokra" vár. Mert a munkásbér emelését csakis a munka termelékenységének növelésével, több előállított termékkel lehet finanszírozni. 1969-ben vannak már kedvező jelek, amiből a jogos bérrendezés és bérpolitika, a jól használható gazdasági ösztönzés meteorológiáját lehet kimutatni. A fejlődés vitathatatlan, a mértéke vitatható. E „rázós témát” gondolatébresztésnek szántam... Szüts I. Dénes Vásárolt álmok. ÚJ GYÓGYSZERFOGYASZTÁSI REKORD A budapestiek ez év első felében csaknem félmilliárd forint értékű gyógyszert fogyasztottak, többet, mint a tavalyi rekordév hasonló időszakában. Rázsú István, a Fővárosi Tanács gyógyszertári központjának igazgatója ezzel kapcsolatbán elmondta: — A gyógyszerfogyasztás 1969 első hat hónapjában 7,8 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy nemcsak abszolút számokban mérve, hanem a növekedés ütemét tekintve is túlhaladtuk az előző évek színvonalát. A gyógyszertári állandó „csúcsforgalmat” jól illusztrálja, hogy január 1. és június 30. között 19 millió 300 ezer vényt váltottak be a fővárosban, kereken félmillióval többet, mint tavaly az év azonos időszakában. — Patikáink forgalmának adataiból az is kitűnik, hogy főként az antibiotikumok fogyasztása nőtt rohamosan. Ve- gacilinből például több mint egymillió doboz fogyott (taÚj áruk a BÓV-ön A Budapesti őszi Vásáron a magyar dohányipar is több új termekkel jelentkezik. A pipások kedvence, a Club dohány, például műanyag fólia csomagolásban kerül forgalomba, így megtartja zamatát és nem szárad ki könnyen. Érdre is bekopogott a szerencse Egymillió-háromszázezer forint értékű gépkocsinyere- tnóny-betétkönyvet kezel az érdi takarékszövetkezet. Fennállásuk óta most másodízben kopogtatott be a takarékszövetkezet ajtaján a szerencse: az augusztusi sorsoláson Ábra- hám. Károly érdi lakos 10 ezer forintos nyereménybetétkönyvével, amelyet a múlt év szeptemberében váltott, Wartburg Limousine gépkocsit nyert, s tegnap vett át Budapesten. Az érdi takarékszövetkezet, hogy eredményesebben támogathassa több ezer főnyi tagságát pénzügyi szolgáltatások formájában, a nyári hónapokra betétgyűjtési akciót szervezett. A szeptember 15-ig elhelyezett minden 10 ezer forint értékű kamatozó betéthez tombolajegyet mellékelnek, amely részt vesz a szeptember 27-i szövetkezeti „barackbál” alkalmával sorra kerülő sorsoláson. A tárgynyeremények között automata villanyvasaló, kávéőrlő gép, karára, fényképezőgép, utazótáska és egyéb használati cikkek szerepelnek. Ez áz első jutalomsorsolással egybekötött betétgyűjtési akció Pest megye szövetkezeteiben. k. m. valy a forgalom még jóival egymillió alatt volt), tetránból 168 000 doboz kelt el, körülbelül 30 ezerrel több, mint 1938 első félévében. — Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a jelek szerint az idén tovább gyorsul az egészségesnek semmiképpen nem nevezhető gyógyszerkörforgás. Ennek azok részesei, akik esténként, lefekvés előtt szinte rendszeresen — gyakran mértéktelenül is — szedik az altatókat, nyugtátokat, reggel pedig az álmosság, kábultság „eltüntetésére” az ajzószereket. Kétségtelen tény, hogy világjelenség: a nagyvárosok lakói a felfokozott, gyorsuló életritmus következtében mind rendszeresebb fogyasztói például a nyugtátoknak — Budapest azonban a világranglistán indokolatlanul előkelő helyet foglal el. Hogy mást ne említsek: a főváros mintegy másfél millió felnőtt lakosa az év első hat hónapjában csupán a tíz legdivatosabb altatóból és nyugtatóból körülbelül 55 millió szemet vett be, s a fogyasztás továbbra sem csökken. Kapóssá vált a Dorlotin, amelyből csaknem két és fél milíió szem fogyott; Hipnoválból több mint félmillió, Novopan- ból 220 ezer, Sevenalból pedig 260 ezer tabletta fogyott Érdekes, hogy a korábban nagyon divatos Andaxin, Trioxa- zin és Legatin népszerűsége megcsappant, ezekből ugyanis „csupán” 372 000, 96 000, illetve 67 000 doboz talált gazdára. Hanyatlóban van a Valeriana népszerűsége is, bár a 600 ezres tablettás csökkenés még minimálisnak mondható, hiszen így is több mint 26 millió szemmel nyugtatták magukat az ideges budapestiek. Erőteljesen fölfelé ível viszont a Seduxen forgalmi grafikonja: gz elmúlt fél évben másfél millió tablettával több fogyott belőle, mint tavaly, azonos időszakban. Gestern líak az etjtjelénti és főiskolai fellebbezések Pénteken lezárultak az egyetemi és főiskolai fellebbezések. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatának első évfolyamára több mint kétszer annyian pályáztak, mint amennyi a betölthető helyek száma. Hagyományosan „divatos” karokra, illetve szakokra ezúttal is többszörös volt a túljelentkezés. A vizsgáztató bizottságok a pályázóknál ezért a választott szaknak megfelelő alkalmasságot, az alapvető fontosságú tantárgyakban pedig a rátermettséget, a tehetséget és a felkészültséget tették mérlegre. A Művelődésügyi Minisztériumban — a tárca munkatársaiból, a felsőoktatási intézmények vezetőiből és a társadalmi szervezetek képviselőiből álló bizottság — e héten mintegy ezer beérkezett fellebbezést vizsgált meg. A bizottság határozatát eljuttatják az illetékes felsőoktatási intézményekhez, s ezek tíz napon belül értesítik a döntés végső eredményéről az érdekelteket. Előzetes adatok szerint az 1969—70-es tanévre a természettudományi egyetemekre 5654 jelentkező közül 1801 fiatalt, a műszaki egyetemekre a 4537 pályázó közül 2207- et, az agrártudományi egyetemekre a 2028 jelentkezőből 897-et, az orvostudományi egyetemekre 3696 pályázó közül 1136-ot, a tanárképző főiskolákra jelentkezett 3416 fiatal közül 1020-at, s a tanító- és óvónőképzőkbe pályázó 2949 jelentkező közül 958 fiatalt vettek fel. A felvételi vizsgán megfelelt mintegy 100 fiatalt, akik a műszaki egyetemekre pályáztak — helyhiány vagy egyéb okok miatt műszaki főiskolára, illetve felsőfokú technikumokra irányítottak át. Egyes felsőfokú technikumokban ezúttal is kisebb arányú volt a jelentkezés, s így néhány hely betöltetlen maradt Rokonlátogatás helyett tárgyalás Gázoló autóvezető a bíróság előtt Halálos gázolás ügyében kezdődik ma délelőtt tárgyalás a Pest vidéki Járásbíróságom. A vádlott: Princz József magyar származású, kanadai állampolgár, aki 1956-ban engedély nélkül külföldre távozott Kanadában letelepedett, s mint könyvtáros dolgozott a montreáli Loyola Kollégiumban. Másfél hónappal ezelőtt, július 14ten, Princz József, tizenhárom évi távoliét után, Budapestre érkezett egy Bécs- ben bérelt személygépkocsival. Késő délután indult tovább a 4-es számú főútvonalon Nagykőrös felé. A szürkületet hamarosan teljes sötétség váltotta fel, Princz az országúton 60—70 kilométeres sebességgel vezette az autót, melyben egyik rokona, s ötéves kislánya utazott. Nyolc óra után érkeztek Monor közelébe. Princz változatlanul tartotta a sebességet, mikor vele szemközt egy éles reflektorfény jelezte egy teherautó gyors közeledtét. A vezetők kölcsönösen észrevették egymást, s mindketten tompították országúti világításukat. Princz József autójának csökkentett fényszórója j miatt, mindössze 20—60 mé- ) térré látta be maga előtt az utat. A sebességmérő óra mutatója azonban nem mozdult el a 60—70-es számról, a vezető nem lépett a fékre, s így — vakvezetéssel tovább robogva — nem tekinthette be kocsija tékútjá- nak távolságát. Ugyanezekben a pillanatokban két kerékpáros is haladt az autó előtt: Pálvölgyi Gyula és Csetneki János. Az első biciklista kivilágítatlan járművével egészen az út jobb oldalára húzódott le, a másik — melynek csak elől volt világítása — valamivel beljebb közlekedett. Princz József csak 12—15 méterre pillantotta meg Pálvölgyi Gyulát. Nyomban balra tekerte a kormányt, s utazósebességét tartva, előzésbe kezdett. A második kerékpárost egyáltalán nem vette észre... Csetneki Jánost hátulról érte a hatalmas ütés... Az autó harminc méteren át görgette az országúton a biciklit és Szerencsétlen utasát. Súlyos sérüléseibe Csetneki János a helyszínen belehalt. A gázoló ügyét a járásbíróság dr. Ács András tanácsa tárgyalja. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili,, Somogyi Béla u. 6. 11. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépíró szobák: 343-100 280, illetve 343-100 413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-238, Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér l. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.
