Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-28 / 199. szám
6 PÉSI BIECYEI •&űrlgp 1969. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK TUDÓSÍTÓNK JELENTI: Fürdőváros lesz Barna tojások Sex Sal Link... Gödöllő? Gödöllőn, még áprilisban befejezték a melegvíz-feltárási munkákat, az Alsóparkban. Kiderült, hogy a föld mélyéből percenként ezer liter 54 C fokos víz tör elő. A lakosság körében gyorsan terjedt a hír s az üzemek, intézmények, KlOSZ-tagok, felajánlották segítségüket a majdani fürdő megépítéséhez. Dr. Galicz Tibor, a városi tanács vb-elnöke tájékoztatott: az építendő strand beruházási vázlattervét jóváhagyták, s a szakemberek véleménye alapján a tervezők tovább dolgoznak. Az őspark, eddig rejtegetett kincse nemcsak az üdülők és helybeliek, de valószínű a fővárosiak jó hétvégi pihenését is biztosítja majd. Tollas társulás Két éve sincs még, hogy néhány lelkes ember kezdeményezésére Gödöllőn megalakult a kisállattenyésztő társu-j lat. Ne tévesszük ezt össze a hasonló nevű, hatalmas állami gazdasággal. A társulat ugyanis a házkörüli baromfi- és nyú 11enyésztéshez ad segítséget, megoldja az értékesítést. A tenyésztés nagyon jövedelmező, a szárnyasok és tapsifülesek révén akár meg is lehet. „tollasodul”. Az országnak pedig devizát jelent a kisállatok exportja. Nem csoda hát, hogy a kezdeti I4-ről 80-ra emelkedett a taglétszám, s megsokszorozódtak a jószágok is. Ma már 10 ezer baromfi szaladgál a „farmokon”, s ezsr tapsifüles eszegeti békésen a füvet. A társulás tagjai félévenként tartanak közgyűlést, s negyedévenként szakmai megbeszélést. A téli estéken a tudományos módszerekkel ismerkednek. Úgy hírlik, az Agrártudományi Egyetem az idén 16 elő- adásos kurzust indít. Csiba József Egy félév szomorú statisztikája.. Növekszik a gyermekbalesetek száma Ezt bizonyítja az Állami Biztosító legutóbbi statisztikája is, amely ez év első hat hónapjának adatai alapján a balesetekre kifizetett térítések 20 százalékos növekedését mutatja. A legtöbb áldozatot változatlanul a közlekedés követeli. Elszomorító és elgondolkoztató ez a tény. Az elmúlt évben 106 iskolás tanuló vesztette életét közútjainkon, de az otthot nők védett falai között is sok gyermektragédia fordul elő. A vigyázatlanság, a felelőtlenség következményeként 21-en meghaltak, 6909-en pedig megsebesültek. A korszerű háztartásokban egyre több a gép, az elektromos árammal működő használati tárgyak száma is ugrásszerűen növekszik. Elég csak néhány percre magukra hagyni a gyermekeket, ha azok nincsenek kellőképpen felvilágosítva, könnyen kíváncsiságuk áldozataivá válhatnak. Tovább tallózva a statisztikai kimutatásban, még az iskolákban is előfordult négy halálos és 8573 kisebb-nagyobb sérüléssel járó baleset. Ijesztően magas azoknak a gyermekeknek száma is, akik sportolás, játék vagy kirándulás közben vesztették életüket. Itt a legtöbb áldozatot a víz, a meggondolatlan fürdőzés követelte. A balesetek okait vizsgálva, pontos rangsorolást állapíthatunk meg. Első helyen állanak az esések okozta balesetek. Egy fél év alatt közel 8 ezer alkalommal fizetett kártérítést ilyen esetekre az Állami Biztosító. A verekedés, az erőfitogtatás szintén több száz baleset okozója volt. Most, az új tanév kezdetén nem árt egy kicsit elgondolkozni a fenti tényeken. Újra megszólal a csengő, benépesülnek az iskolaudvarok, ahol a szünetekben esetenként több száz gyermek játszik, szaladgál, sokszor rosszalkodik, rendetlenkedik. A tanuló balesetbiztosítás — amellyel szinte kivétel nélkül minden iskolás rendelkezik — bizonyos anyagi védelmet nyújt, de nincs hatalma a bénult idegek felett, s az életet sem képes visszaadni! ... ez a különös név nem egy távol-keleti személynek, hanem egy tojóhibrid tyúkfajtának a neve, amely az idén hódította meg Budapestet és környékét is. Tavaly még csak kísérletképpen foglalkozott vele néhány tojás- termelő, de ma már a fővárosban 14 000, Pest megyében 57 000 ilyen jószágot tartanak. A Sex Sal Link a házi asszonyoknak köszönheti sikerét. A tojás vásárlásakor ugyanis két szempontra figyelnek: a tojás legyen nagy és lehetőleg barna héjú, mert ennek rendszerint sötétebb a sárgája. Nos a Sex Sal Link tyúkok tojása ilyen: barna héjú és az átlagos súlya hat dekán felül van. Emellett a héja vastagabb, mint a fehér tojásoké, és ezért a szállítást jobban bírja. Exportra alkalmasabb. A tenyésztők is jó véleménnyel vannak a tyúkokról. Ez a hibrid az izlandi fajták jó tulajdonságait egyesíti magában. Ugyanolyan nagyüzemi körülmények között kell tartani őket, mint a többi — fehér tojású — hibrideket. Évente 240 tojás a hozama. A falusi és a tanyasi udvarokon is jól érzi magát, noha itt kevesebbet tojik. Egyre többet tartanak az egész országban, amit bizonyít az is, hogy az Uraiúj falui Állami Gazdaság — ahol a csibéket keltetik — jövő augusztusig előre eladta valamennyi csibéjét. Szálloda a „Vöröskőben“ Tahiban, a Dunakanyar elegánsan berendezett, hangulatos Vöröskő Éttermének emeleti részében szállodát nyitottak. A kényelmes egy- és kétszemélyes- szobák negyven, illetve nyolcvan forintba kerülnek naponta. A vendégek rendelkezésére külön hidegmeleg vizes fürdőszoba áll. Az étteremben különlegességek várják: a közkedvelt tahi húsleves, a börzsönyi gulyás, vagy a Vöröskő-pala- csinta. És aki szereti a jó nedűt, a szálloda melletti borozóban néhány hangulatos órát tölthet eL — A középiskolák negyedik osztályaiban fokozatosan vezetik be a világnézetünk alapjai tantárgy oktatását. Az új tanévben már 500 osztályban 20 ezer diák tanulja majd az új tantárgyat Á város szélén kanyargósak és sötétek az utcák. Nagy ritkán sárga neonreklám fénye csap az arcomba, utána sokáig semmit sem látok a kinti világból. Kanyarog a keskeny aszfalt, gö-ö-ö-ödrökön ugrálunk keresztül, sípol a fém és az üveg. — Már Cinkotán vagyunk? Cinkotán? Nem, nem vagyunk még Cinkotán, bár magam is talán ha kétszer jártam erre, de annyit biztosan tudok,, hogy nem vagyunk még Cinkotán. Unalomból és harmatgyenge kíváncsiságból nézem az ablaküvegen túli sötét világot, mert ha legalább lenne egy jó lábú vagy érdekes arcú lány vagy asszony ott szemben velem, az más, de így? — Misi bácsi most jár erre életében először. Ez új viszonylat. Ha Misi bácsi most jár erre életében először, akkor Misi bácsinak nyilván érdekes és izgalmas lehet ez az út, öt- percenként felfigyelhet, hogy talán célba érkezett, s aztán csalódhat, mert nem, mert csak lassítottunk, mert kerülünk egy lerobbant tömeget két piros varázsszemmel. Misi bácsi reménykedve nézhet kétpercenként a kötött kesztyűs kalauznőre, talán bemondja éppen azt a megállót, ahol Misi bácsinak le kell szállnia, de nem, a kalauznő egy munkásasszonnyal beszélget családi ügyekről, mert a munkásasszony ezen a járaton jár minden reggel és minden délben és minden este a fülledt fonóba, és elmondja, hogy skarlátos a gyerek. — Nem ismeri véletlenül Mátyásföldön a Tóth Cucut? Nem, nem ismerem véletlenül Mátyásföldön a Tóth Cucut, miért kellene ismernem véletlenül Mátyásföldön a Tóth Cucut. Sem Mátyásföldön, sem Cinkotán,1 sem Palotán, sem sehol nem ismerek senldt, és az elkövetkezendő időkben nincs is szándékomban közelebbi ismeretséget kötni! Mert, Misi bácsi, van az úgy, hogy az ember néha szeretne kettesben maradni a gondolataival, s erre mi sem alkalmasabb, mint a februári estében, sötét utcákon kanyarodó és zö-ö-ö-ötyökölő autóbusz, vagy hogy az embernek néha olyan jólesik semmire sem gondolni, csak nézni ki az üvegen az elmázolt vidékre. — Mert hogy a Misi bácsi éppen a Tóth Cucutól jön, megivott egy-két pohár bort a jó öreg Misi bácsi. Érzem, ezt határozottan érzem, s ha szabad egy megjegyzést tennem, savanyú bor, kocsisbor, Misi bácsi. De jó öreg Misi bácsi, tudja, az úgy van, hogy a borszagot még akkor is nehezen viselem el, ha az a saját szájamból jön, Derekán Gábor: Új viszonylat s így most komoly viharok dúlnak a lelkemben, s ami még annál is kellemetlenebb, a gyomromban, Misi bácsi, a gyomromban! — Hát így járt a jó öreg Misi bácsi. Megvallom őszintén, nehezen találtam meg a helyem ezen az ülésen, mert kellemetlenül kemény, s most mégis azzal a gondolattal foglalkozom, hogy elvándorolok az előbb említett ok miatt, de nem, mert a fényekből látom, Cinkotán vagyunk, s ha jól értettem, Misi bácsi itt leszáll. — Cinkotán vagyunk — mondom —, jelezzen, mert különben nem áll meg a busz. — Már mért jeleznék, nem akarok én leszállni, csak éppen kérdeztem az előbb. Végig megyek. De Misi bácsi! Ezek szerint mi mindketten végig megyünk. S maga Misi bácsi engem szóval tart ha akarom, ha nem, ha tetszik, ha nem, s tudja mit, én mégsem ülök el magától. — Jó ember a Misi bácsi. De nem ülök át! Mégsem, mert nem ülök át. Azért. Mert nem ülők át, nem ülök át érti, Misi bácsi! — Nem kell haragudni a Misi bácsira ... Kedves, jó öreg Misi bácsi én tulajdonképpen szeretem az ilyen Misi bácsikat, mert az apám is Misi bácsi, csupán a borszag hiányzik nála, meg az erdélyi keresztapám is Misi bácsi ő azonban már — látja Misi bácsi — megissza, de meg ám a bort és a pálinkát. De az más! Nézem Misi bácsit. Hátrafordul és majd meglátja megfájdul a nyaka, mert még félóra is van tán a végállomásig, s ezt a helyzetet csak úgy bírja ki, ha majd félúton nem a bal válla fölött néz hátra, hanem a jobb válla fölött. — Misi bácsi a múlt héten a Rozmaring utcában melózott. Pályámunkás az öreg, remélem tudja, mi az. Forró teát hordott körbe a béna Kaláris, hát a Misi bácsi húzta az orrát, mert a Misi bácsi a bort szereti, persze maga a béna Kalárist sem ismeri. Munka után aztán be a Kés- nyitogatóba. Mert jobb egy pohár hideg bor, mint egy pohár forró tea, ezt jól jegyezze meg! A Késnyitogatóban járt már, nem? Rendes hely. Az Orosz Bangyi, a főnök, birkózó volt, érmet is nyert a vb-n. Aztán kapta gebinybe. Ott aztán nem lehet kiabálni, meg káromkodni, mert az Orosz Bangyi azt nem szereti. Hát, nézd csak, mondom, ott a Tóth Cucu! Szevasz te hóhányó, hát neked még mindig akkoráit a füleid, mint egy szamárnak! Isten a tanúm, megőrült a Tóth Cucu, i nem látta a Misi bácsi a Tóth Cucut, van annak tán két éve. Tudja, együtt dolgozott a Misi bácsi vele a sínfektetéseknél a Béke úton, erős ember volt, aztán mégis meglépett. Hétfőn reggel bem jött és nem jött többet. Nini a Misi bácsi, szevasz te vén öreg, még mindig hordod ezt a szürke gúnyát, s az a tányérsapka a fejeden, még azt hiszi valaki, hogy forgalmi tiszt vagy. Látja, erre mondta, hát már mér ne hordanám, rendes ruha ez, nem? Csak ilyen nagy pofája volt mindig, de a szíve az vaj. Ha akkor nem ugrik oda a Sunyóért, ott marad a fiú, kinyiffan a gerince. Megindult a sín a kocsirul, s ha a Tóth Cucu nem rántja el, ott marad a fiú. A Tóth Cucu lába így is tönkrement, két hónapig volt betegállományban, de ez még azelőtt történt, hogy el- gyütt a vállalattól. Nahát. Ez a Tóth Cucu. Tényleg nem ismeri? Nem ismerem, Misi bácsi, tényleg nem ismerem a Tóth Cucut, de ha akarja drága Misi bácsi én most azonnal leugrom a buszról és visszamegyek Mátyásföldre, mert ezt a Tóth Cucut meg kell ismerni, mert ez a Tóth Cucu egy szent ember, ha ilyent csinál, vagy nem? — Azt mondja neki a Misi bácsi, hogy hát te, Cucu, mikor beszélgetünk már el egyszer úgy istenigazában, mi van veled, mit csinálsz. Gyere fel vén öreg égjük este, remélem, még tudod, hogy hol lakom, ott, ahol régen. Azt mondja Misi bácsi, talán még odatalálnék, vagy mifene! Mert tudja, vitt fel neki a Misi bácsi egy fél lter pályinkát, akkor, amikor betegállományban volt, aztán megitták s mindjárt nem fájt úgy a lába a Cucunak. Oszt mikor? Hát úgy hat-hét óra felé, de ne lepődj meg, vén öreg, asszony is van a háznál. Misi bácsi így: gratulálok, te hóhányó, mindig nagy kujon voltál. Na, de megyek, várnak. Aztán most a Tóth Cucutól jön a Misi bácsi. Megivott egy pohár bort, s eljött. De nem volt az több öt, hat pohárnál. Hát eljött Misi bácsi, milyen érdekes is az élet, felment, aztán lejött. Ennyi az egész, felmegy az ember a lépcsőkön, aztán szépen lejön. Egy, kettő, három, talán még számolja is a lépcsőket, egy, kettő, három, te leszel a párom. — így gondolkodott a Misi bácsi: menjek fel égjük este, hat-hét óra felé. Áháháhá, ravasz ez a Cucu, ez vacsoraidő! Majd főz a menyecske valami jó illatú birkagulyást, bort iszik utána a Misi bácsi a Cucuval, elbeszélgetnek, _ az utolsó buszig. Kibeszélik istenesen magúkat, két év nagy idő, s a Tóth Cucu igazán rendes gyerek. Misi bácsi ebéd óta nem evett, vett a közértben két üveg jó pecsenyebort és fehér ingben meg a jó ruhában hat órakor pontosan bekopogott. Szerbusz, Cucu, á. kezeit csókolom kedves asz— szonyom, ha nem zavarok. Dohogj', vén öreg, ülj le, na mi van, nyugdíjba mentél^ már, még nem, pedig már elég vén vagy ahhoz, aztán még fel- áll-e... Szóval pecsenyebor volt Misí bácsi. Két üveg. Maga igazán kitett magáért, két üveg, ez rendes dolog, maga igazi úriember, Misi bácsi, ahogy meg- aszalódott feje belecsúszik ebbe a nagy szürke kabátba, a szíve hol van, Misi bácsi, a Bzíve, magának van szíve, Misi bácsi, törékeny szíve, csaik eltakarja ez a nagy szürke kopott kabát. Misi bácsi az én apámnak is ilyen pergamen az arca. s ha végigkaoarja a zsilettel, ugyanígy kivörösödik, csupán az orra más. — Ne haragudjon, kedves fiatalember, hogy ezt így elmondom magának. Mondja meg, ha untatom. De értse meg, ott ültünk fél nyolcig a konyhaasztalnál, még a kabátot sem vettették le rólam. Az asszony kócos volt és rongyos volt a ruhája, hát én egyedül élek, de az enyémet megnézheti. Nézze meg! Ott ült a ládán és meg nem mozdult Szédültem már, érti! Nem hogy birkagulyás nem volt, de még egy szelet zsíros kenyér sem. Szédültem, kóválygott a gyomrom. Már a bort én ugyancsak szeretem, de úgy voltam, hogy ha még egy pohárral meg kell innom, ott nyomban végighányom a konyhát. Ök meg csak vedelték a boromat. Én pár pohárral ittam. Ha öttel, hattal. Legalább másfél litert megittak ők ketten. Fél nyolckor mondom a Cucunak, na szevasz, én megyék. Nj’olcig van nyitva a sarkon a közért, rohantam, bevágtam ott állva húsz deka kolbászt meg negyedkiló kenyeret.' A sarkon ráhúztam egy nagyfröccsöt Há tudja, az jólesett. Misi bácsi az ablaküveghez hajol, sárga kezével árnyékot vet a szeméhez. — Merre járunk? — Mindjárt megérkezünk, Misi bácsi. — Maga itt lakik? Még sosem láttam... Jaj, drága, Misi bácsi, köszönöm szépen, én nem szoktam meg, aztán sietek is, nézze, én még átszállók, van is benn busz, rohanok, na minden jót, Misi bácsi és ne haragudjon rám. Ráckeve, a horgászok paradicsoma. Segít az egész család
