Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

I n.si éiet.vt.i I AUGUSZTUS 3.. VASÄRNAP AUSZTRÁLIA Kikötőépítés — atomenergiával Ausztrália északnyugati partjánál, Kap Koraudren kö­zelében amerikai és ausztráliai atomszakemberek megkezdték egy kikötő építésének az elő­munkálatait, amely — a vilá­gon első ízben — atomrobban­tással történik. Ugyancsak ez lesz az első, víz alatti termonukleáris atomrob­bantás. Ausztráliai szakemberek véle­ménye szerint az atom békés felhasználása nagy jelentőségű Ausztrália jövendő fejlődésé­ben. A kikötő céljaira kiválasz­tott terület Port Hodlandtól 120 kilométernyire fekszik északkeletre, és jellemző az ausztráliai kontinens északi partvidékére, ahol a tenger olyan sekély, hogy a hajók meg sem kö­zelíthetik a szárazföldet. Ezért nem lehetett feltárni azokat a hatalmas vasérctele­peket sem, amelyek egy ame­rikai vállalat tulajdonában vannak. A terv szerint 5, egyen­ként 200 kilotonna erejű H-bombával fogják az Ausztrália számára lét- fontosságú kikötő helyét „kiásni”, s ezzel összekötő csatornát létrehozni az Indiai-óceánhoz. A 265 méter mélyre leásott bombákat ez év végén, vagy legkésőbb 1970 tavaszán rob­bantják. A keletkező 30 méter mély teknőből 1500 méter hosszú és 500 méter széles, ovális kikötőt építenek. Ez al­kalmas arra is, hogy ércszál­lító hajók egészen 150 000 ton­náig rakodhassanak ottan. A költségek nagy részét az amerikaiak viselik: nemcsak Ausztrália iránti jó­indulatból, hanem tudományos kísérlet céljából is. Hasonló kikötőépítést már régebben terveztek Alaszkában, ahol azonban az eszkimók tiltako­zása miatt lemondtak az atom­robbantásról. A föld alatti atomrobbantás sikerétől teszik függővé, meg lehet-e ily mó­don oldani egy második Pa­nama-csatorna építését. Ha sikerül a víz alatti rob­bantás, akkor nincs szükség sok ezer munkaerő és gép évekig tartó munkájára a ha­sonló nagyságú építkezéseknél, amivel lényeges olcsóbbodás is elérhető az építésnél. Sexből élni A Német Szövetségi Köztársaság polgárai megszokták a sexet és a lengén öltözött lányokat a címlapokon. Néhány év­vel ezelőtt még az egyik képes hetilap megszervezte a közönség tiltakozását a „491” című film ellen, ma már Graf porno bemu­tatja — művészi szempontból vitatható, de mégis sikeres — leányait. Ma láthatunk filmeket csoportsexről és társcseréről, láthatjuk a „Helga és férjei”-t vagy a „Tiltott szerelmet”. A meztelen kebel már régen nem a férfimagazinok privilégiuma. Sexből élni és lehetőleg jól élni — ez ma a jelszó. E helyzet kényszerítette engedményekre a televíziót is, amely pedig igen kényes jó hírére és nézőinek jóindulatú véleményére. A „Pano­rama” című adásban bécsi fotomodellek meztelenre vetkőztek, miközben egy titkos kamera és az osztrák, valamint német te­levízió közönsége figyelte őket. Egymásnak adják a kilincset A franciák az ez évi 5 millió forint helyett 1970 első felére 10 millió forint értékű termé­ket rendeltek a békési Kosár­fonóipari Vállalattól. A béké­Van-e „balkezesség az állatvilágban? A tudomány még ma sem tud megnyugtató ma­gyarázatot adni arra, hogy az em­beriség túlnyomó többsége — mint­egy 95 százaléka — miért használja szívesebben a jobb kezét, mint a balt. De vajon mi a helyzet az állatvi­lágban? Van-e ott is jobb- vagy bal­kezesség? Rhesus majmolcnál meg­figyelték, hogy többségük előny­ben részesíti egyik kezét a másikkal szemben. 84 kísér­leti állatból 46, te­hát több mint a fele határozottan „egykezes” volt. Azonban a 46-ból pontosan a fele, 23 jobbkezesnek és 23 balkezesnek mutatkozott. 30 csimpánz közül 18 szintén egyik ke­zét használta gyakrabban, de itt is fele-fele arány­ban oszlottak meg a jobb- és balke­zes csimpánzok. Azt, hogy a majmok között is vaqnafc u egy keze­sek, , az-' élelem­szerzés gyakorla­tával igyekeznek megmagyarázni. Arra azonban nincs semmiféle ok, miért éppen a jobb vagy a bal kezét részesíti a majom előnyben; a megfigyelések arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az tisztán a vé­letlen dolga. sí üzemben, amely évi 70 mil­lió forint értékű termelésének 98 százalékát exportálja, szin­te egymásnak adják a kilin­cset a külföldi üzletkötők ezekben a napokban. Valar mennyien jövő évi szállításra válogatják a vállalat több száz termékéből a nekik legmegfe­lelőbbeket. A legnagyobb sike­rük változatlanul a színes, fo­nott garnitúráknak, a bár­szekrényt is magukba foglaló tágas foteloknak, továbbá a fonott kanapéknak van. A bölények és a világháború A második világháborút Európában 86 bölény élte túl. Számuk azóta 860-ra emelke­dett. Ezek túlnyomó része a lengyelországi bialowiczai re­zervátumban él. ahol az évi szaporodási kvóta közeljár a 10 százalékhoz. Szovjet árapály-erőmű A Barents-tenger partvidé­kén üzembe helyezték az első szovjet árapály-erőművet. Bár az erőmű kapacitása mind­össze 400 kilowatt, az új léte­sítménynek rendkívül nagy jelentősége van. Itt ugyanis sokrétű kísérleteket folytat- c hatnak annak megállapításá­ra, hogyan lehet a dagály és apály felhasználásával olcsó villamos energiához jutni. A szovjet szakemberek vélemé­nye szerint lehetőség van ar­ra, hogy gáttal elzárják a Fe­hér-tenger egyik öblét, s a már működő erőmű tapaszta­latait felhasználva, itt egy 14 millió kilowatt kapacitású ár­apály-erőművet építsenek. szénfejtő kombájn A képen látható gépóriás, a szovjet „Karaganda” típusú szénfejtő kombájn, a közelmúltban világrekordot állított fel: egy hónap leforgása alatt 2253 méter hosszú boltíves vágatot készített. A keményfém betétes fogakkal ellátott vágószerkezet 16 négyzetméteres vágatkeresztmetszelen bármilyen kemény kőzetben egyenletes sebességgel halad előre, s akár 15 fokos hajlási szögű nyomvonalon is biztonsággal dolgozik. A kifejtett kőzetet vagy szenet speciális kaparótárcsák és szállítószaUigok távolitják el az előrehaladó kombájn útjából. A vágófejek mö­götti pajzs lezárja a vágatkeresztmetszetet, miközben nagy tel­jesítményű elszívószerkezet gondoskodik a képződött por fo­lyamatos eltávolításáról, így a kombájnt kiszolgáló munkások veszélytelen körülmények között dolgozhatnak. Megdöntött rekordok A kedvező idő nyomán meg­gyorsult, csúcsához érkezett a betakarítás, s ezzel együtt özömlik az új termés a felvá­sárlótelepekre. A Gabona- tröszthöz most beérkezett je­lentések összesítése szerint minden eddigi rekordot meg­döntötték az átvevőhelyek. Ta­valy ugyanis a csúcsforgalom idején egy hét alatt 60 000 va­gon gabonát vásároltak fel, s most is ilyen mennyiséggel számolnak. Ezzel szemben a július 21—27. közötti héten -csaknem 80 000 vagon napi át­lagban több mint 10 000 vagon gabonát vettek át a telepek, s ezzel az új termésből mintegy 145 000 vagon kenyér- és ta­karmánygabona került eddig a raktárakba. A rekordhéten akadt olyan telep, például a solti, a tamási, a győri, a me­zőkövesdi, ahol naponta 3000 kocsi, vontató is megfordul, s a nagy forgalmat külön tér- mesternek kellett irányítania. A szokatlanul heves szállítási roham ellenére — eltekintve egy-egy nem várt torlódástól — különösebb fennakadás ed­dig nem volt a gabonaátvétel­nél. Pusztulás fenyegeti a tengeri teknősbékákat A tengeri teknősbékákat a teljes kipusztulás fenyegeti — jelentette ki Dietrich Sahrlage német biológus, amikor a tek- nősbékaszakértők Svájcban rendezett természetvédelmi kongresszusáról hazatért. Az értekezleten megállapították, ZöSdségbeta karítás — szá 11 ítósza I agga I A zöldség- és főzelékfélék betakarítása rendkívül fárad­ságos és munkaigényes fel­adat, éppen ezért állandóan „szűk keresztmetszete” a mezőgazdaságnak ez a tevé­kenység. Ha a hajlongástól nem is mentesít teljes mér­tékben, de a munkát minden­képpen könnyíti és gyorsítja ez az NDK gyártmányú szál­lítószalagos betakarítógép. A 14 méter hosszú, kétpályás szállítószalagot magában fog­laló gépnyúlványról egy forgó asztalra, majd egyenesen lá­dákba kerül a frissen szedett termés. A kétpályás szállító- szalag lehetőséget nyújt bi­zonyos mértékű nagyság és minőség szerinti osztályozásra is. Olyan termékeknél, ahol nincs szükség osztályozásra (pl. a káposztánál), egyenesen a traktorral vontatott, gép mellett haladó teherautóra kerülhet az összegyűjtött zöld­ség- és főzelékféleség. A szál­lítószalagos nyúlvány dőlési szöge kis mértékben változ­tatható, így alkalmazkodni tud a terepviszonyokhoz. A betakarítógép maximális elő­rehaladási sebessége órán­ként 200 méter. a veszély fő oka a kereskede­lem mind erősebb érdeklő­dése a teknősbéka tojása, hú­sa. páncélja és porcogói iránt. Az utóbbiakra a teknősbéka­leves készítéséhez van szük­ség. A kis tetknőcöket viszont mint érdekességet adják el a turistáknak. A teknösbékák/ mészárlása akkor a legintenzívebb, ami­kor a teknőcök a legsebezhe­tőbbek: amikor a nőstény ki­mászik a tengerből, hogy le­rakja tojásait a tengerpart ho­mokjában, ahol fészkel és amikor visszatér a vízbe. De sok teknőst húznak ki a ha­lászok a tengerből is. Bár erről pontos statisztikát aligha lehet készíteni, általá­ban úgy vélik: a teknősök ter­mészetes tartaléka csökkenő­ben van bizonyos övezetek­ben, nevezetesen a Karib-ten- geren és a Csendes-óceán nyugati felében. Az egyes te­rületeken elrendelt teknöcvé- dő intézkedés eddig teljes mértékben elégtelennek bizo­nyult. A <• Kőműves, ács, asztalos, könnyűgépkezelő, tetőfedő, épület- és díszműbádogos, víz-, fűtés- szerelő, lakatos, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, autószerelő szakmunkásokat, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodó munkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazás! költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET A „Prosperitás“ KTSZ Munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u 45. Ifjú szakmunkások! Magas bérezéssel alkalmazunk benneteket budapesti és Pest megyei épirkezéseinken kőműves, ács, vasbetonszerelő, festő, asztalos, parkettás, fűtés-, viz-, gáz-, villanyszerelő, műköves, lakatos, gépszerelő szakmákban. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. MINDEN SZOMBAT SZABAD, SZÁLLÁST, ÉTKEZÉST TÉRÍTÜNK. UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST FIZETÜNK. Jelentkezés: személyesen. Pest megyei Állami Építőipari Vállalat BUDAPEST XXI., Kis János altábornagy u. 19-21. Boráros térről HEV-vel 2 megálló. \

Next

/
Thumbnails
Contents