Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 198. szám

1969. AUGUSZTUS 3S„ CSÜTÖRTÖK rr.nr MEG kúriát) AZ ÉPÍTKEZÉS mindennapos hibái Hosszú az út a tervtől a megvalósulásig Az 1960-ban. létrejött Típus­tervező Intézet magánlakás- építtetők szamára kiadott első típustervgyűjteménye a hazai építészeti hagyományokból in­dult ki. Nem az építészet leg­értékesebb hazai hagyomá­nyaiból, hanem mindabból, ami az építeni szándékozókkal a legkönnyebben elfogadtatha­tó: a konvencionális közízlés­ből. Legány Zoltánnal, a Típus- Servező Intézet osztályvezető­jével beszélgetve, megkérde­nem: mi az intézet feladata és lehetősége ma az építkezés általános gazdaságossági- technológiai-esztétikai szin­tvonalának emelésében? — Korszerű típustervgyűjte- aiényt adunk ki rendszeresen. Előkészítő munkánkba bevon­tuk a műszaki egyetem lakó­épület-tervezési tanszékét, az ÉKSZI munkatársait, különbö­ző vidéki tervezőintézeteket. Évente két országos tervpályá­zat zajlik le, legutóbb például korszerű épületgépészeti mag kialakítására és a fűtéstechno- 1-ógia korszerűsítésére. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság tervezetet dolgozott ki a magán-lakásépítkezés szín­vonalának emelésére. Több vi­déki városban működik építési tanácsadó szolgálat; nemsoká­ra látható a mozikban típus­terveinket' ismertető filmünk, ankétokat, kiállításokat szer­vezünk... — És mindezek mellett és ellenére széltében-hosszában nőnek ki a földből a vidéki kispolgári ízlést vagy harminc év óta kiszolgáló sátortetős kocka családi házak, a lehan­golóan egy kaptafára készült társasházak jés_ lakótelepek, Filiill rtjjfiriÍÍ|^l'jWlWUi.-ijfeL az egyes vidékekre' jellemző sajátos építkezési stílus, s ha tovább­ra is így haladunk, mindegy lesz, hogy Miskolc, Kecskemét vagy Dabas a település neve, csak méreteikben különböznek egymástól, külső képük sem­miben sem tér eL Hova süllyednek el ezek a kitűnő tervek? — kérdezem, a típustervgyűj­teményeket lapozgatva. — Lassú az „átfutási idő”. Rengeteg a tanácskozás, kon­zultáció. A tervpályázat eldől­te után a Típustervező Intézet AZ ÚTÉPÍTŐGÉP JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES • LAKATOS • HEGESZTŐ • ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT, • segédmunkásokat, • gyors- és gépirót. Kereset megegyezés szerint. Heti 44 órás munkahét. Minden második szombat szabad. CEGLÉD, KOLSÖ KÁTAI U. 35/a. A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára FELVÉTELRE KERES tízéves gyakorlattal rendelkező FIZETÉS: megállapodás szerint. (más, vidéki tervezővállalatok­kal együtt) lázas gyorsasággal kidolgozza a terveket, de a to­vábbiakban a tempó lelassul. Bizonyos szektorokhoz énre, teljesen kihagy, le-leáll. Emiatt történhet meg, hogy egyes vidéki építési hatóságok még ma is azt hiszik, hogy a hatvanegyes típusterveink vannak érvényben, túlhaladott tervek alapján építkeznek, pe­dig időközben sokkai éssze­rűbb, esztétikusabb megoldá­sok születtek. A törlés az ÉVM tervezési és műszaki fejleszté­si főosztályának profilja. — És a törlés tényének köztudomásra hozatala? — Hát ennek már nehezebb felelős gazdát találni. Az évről évre megtervezett típustervgyűjtemény a fejlődés fő tendenciáit érzékelteti. Tö­rekvést a tömörebb, gazdasá­gosabb, változatosabb konst­rukciókra, a terep lejtős vagy sík jellegének építészeti elem­ként való szerves felhasználá­sára; az adott telek ügyes és fantáziadús elosztásának va­riánsait látom a gyűjtemény­ben és szellemes próbálkozá­sokat az épületelemek vertiká­lis-horizontális újszerű elosz­tásával. A megvalósulás se­hogy sem halad párhuzamosan a tervezéssel, ezt mutatja a lá­tott tervgyűjtemény és a jól ismert realitás közötti szembe­tűnő színvonalkülönbség. — Vajon kialakult-e va­lamiféle komplex, kétolda­lú jelzőrendszer a tervező- intézet, a beruházók, az engedélyezek — és a hasz­nálatba vevők között? — Ha kialakult volna, sem az elavult típustervetek elké­sett realizálásával nem talál­koznánk, sem azok önkényes, feli smer hete tlen „módosításai­val” — olyasmivel példáulf hogy a lapos tetősre tervezett épületet sátortetővel emelik meg, balkonokkal hintik be az egységesre tervezett főfa­lat Igaz, hogy az utóbbi szór­ványosabban fordul elő; de az is igaz, hogy a megoldást nem az hozhatja meg, ha továbbra is örökösen engedélyezzük a típusterveink alkalmankénti módosítását. — A lakástervezői munka csakis akkor érheti el a cél­ját, ha a valóságos élettel szüntelen kapcsolatban van. Bármennyi, és bármennyire szakképzett jóváhagyó szente­síti a terveket — a hiteles és megfellebbezhetetlen minősí­tést a megvalósult tervek megfelelősége dönti el. — Az általános építészeti kultúra az ízlésnevelésen kez­dődik. Ebben — építészet vo­natkozásában — el vagyunk maradva. A tervező, a fel­használó és a közbeeső szek­torok közötti termékenyebb kapcsolat kiépítését célozzák a minta lakótelepek. Proto­típusokat kell építeni, ezeket üzemben, alaposan, sokolda­lúan és szisztematikusan vizs­gálni, azután funkcionális megfelelőségük és hiányossá­gaik tanulsága alapján elké­szíteni a tökéletesített varián­sokat. Az érvényben levő tí­pusokat is felül kell vizsgálni, a beváltakat, a gazdaságossá­gi — esztétikai, célszerűségi követelményeknek megfelelő­ket továbbfejleszteni, a sike­rületleneket nyomban bevon­ni. Az új gazdaságirányítási rendszer lehetővé teszi a tí­pustervek helyett az ajánlott terveket. A változatosságot se­gíti elő a már nyomdába ke­rült, modul alaprajzú, blokkos építkezést szorgalmazó elgon­dolás, ahol egy konstans rész (vizes, vezetékes blokkal), és több, a család alakulásához alkalmazható, variálható terü­let osztható fel tetszés szerint. Az országban mintegy tizen­két helyen szándékozunk min­ta lakótelepeket megvalósíta­ni. A tervezés lelkes — a megvalósítás akadozik. Mi vagyunk a generáltervezők, a beruházó: az OTP viszont csakis teljesen előkészített, közműves terepen építhet. A helyi tanácsoknak höl van er­re pénze, hol nincs. Olykor a szemlélet maradiságával is találkozunk: „nincs pénz, nincs kivitelező” — pedig ta­lán csak igazán akarni kelle­ne. Az ÉVM mint felügyeleti hatóság megtalálhatná a mód­ját, hogy a tervek ilyesmi miatt ne jussanak zsákutcába. Ezekkel a minta lakótelepek­kel alkarjuk a lakosságot rá­vezetni arra, hogy kevesebb pénzzel biztonságosabban és esztétikusabban építkezhet­nek — csoportos alapon. Min­dent meg akarunk oldani, a kertépítésig, fabeültetésig, ke­rítésig, minta lakberendezé­sig. Szemléltetni óhajtjuk azt is, hogyan kell helyesen, a környezetbe illeszkedő for­mában adaptálni a terveket. Olyan típusokat is be aka­runk mutatni, amilyeneket a hazai lakosság még nem lá­tott: láncházakat, kétszintes sorházakat, szőnyegházat, te­raszházat, átriumházat. Egy- egy minta lakótelep 150—400 lakásos lenne — Jászberény­ben máris épül. A jó terv — fejeikben és rajzokon — önmagában ke­vés. Aktív szövetségest kell találnia engedélyezők, beruhá­zók és használatba vevők íz­lésében és döntéseiben. Pereli Gabriella Tiniár Mátyás Jugoszláviába utazott Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Alek- szandar. Grlicskovnak, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének meghívására szerda délután néhány napos látogatásra Ju­goszláviába utazott. Látogatá­sa során megbeszéléseket foly­tat. jugoszláv partnerével a két országot érintő gazdasági kér­désekről. Tímár Mátyást ju­goszláviai útjára elkísérte Fe­kete János, a Magyar Nemze­ti Bank elnökhelyettese, Vas János, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője és Takács Béla, a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműködé­si bizottság titkára. Megbeszélés e Magyar Gördülő Csapágymíívek diősdi gyárában Tegnap a Magyar Gördülő Csapágyrnűvek diósdi gyárá­ban látogatott Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Lendvai Ist­ván, a megyéi pártbizottság titkára és Novak Béla, a járási PB első titkára. Megbeszélést folytattak a vállalat fejlesztéséről, majd üzemlátogatást tettek. A vál­lalat részéről a megbeszé­lésen részt vett az MGM ve­zérigazgatóságáról, Debrecen­ből Molnár Jenő műszaki igaz­gató, és a vállalat pártszerve­zetének titkára, Gazsó Sándor is. Mindentudó mosógép /:>/»/ fa ín- hét tsz ti. Tojásgyár a homokban Nyársapáti másik • tsz-ét az Aranyhornokot szintén meglá­togattuk. Szomszédjával egy­formán kedvezőtlen adottsága, főként gyenge minőségű föld­je ennek a gazdaságnak is sok nehézséget okoz. Küszkö­dik sok gonddal és a szom­szédjától eltérő módszerekkel igyekszik fennmaradni a ho­mokon. Negyvenkét kút — Az Aranyhomok valóban arany? — Még nem, de lesz. Talán tíz év múlva... — feleli na­gyon őszintén Bene István, a tsz-elnöke. Annyi bizonyos, hogy mióta, amin él, a homokot, saját ne­vében a tsz aranynak mond­ja, vagyis 1965 óta, még egy­szer sem volt mérleghiánya. Pedig két gyenge tsz, a József Attila és a Kossuth egyesülé­séből született, és az ilyen összeolvadás első esztendei ál­talában nagy nehézségekkel járnak. A nehézségek itt sem maradtak el, azért mégiscsak sikerült, ha nem is nagy ered­ménnyel, hiány nélkül fejezni be minden évet, és évről évre javítani a helyzeten. Ebben a tagok szorgalmán és a vezetők' rátermettségén kívül, kétségkívül nagy a sze­repe az egyre terjedő öntö­zésnek. Tavaly már 12 kút­hoz kapcsolt hálózat perme­tezte vízzel a homoki kultú­rát, ezidén további 30 kutat fúrtak, ezzel is igyekeznek arannyá tenni a homokot. A lucernásuknak annyi vizet adhattak, hogy idén holdan­ként két kaszálás után meg­hozta átlag a 34 mázsa szé­nát. Futóhomokon! És a har­madik kaszálás még hátra van! Az öntözött kukorica holdja tavaly 25 mázsás átlagtermés­sel fizetett, idén pedig, ha csak ugyanannyit ad,- akkor is sokkal több lesz a kukoricá­juk, mert már nagyobb terü­letet öntözhetnek. Ahol pedig kénytelenek csupán az ezen a vidéken mindig gyér csapa­dékra hagyatkozni, most sem remélnek 10—12 mázsás át­lagnál többet. Így hát nagyon is érthető, ha az öntöző hálózat további kiépítésére törekszenek. A kútásóknak csak 11 méter mélyre kell fúrni, ott már bő talajvizet lelnek. A másik tsz, a Haladás, a szőlőben és a tehéntartásban látja jövőjét. Nekünk a 3076 hóid föl­dünkből csupán harminchaton terem szőlő, fő termelési águnk, a baromfi. Huszon- négy-harmincezer tojó tyúkot tartunk, azaz csak tartanánk. Most, miután az időseket kiselejtezték, . mindössze 13 ezer tojó kotkodácsol az ólak­ban, az Uraiújfalui Állami Gazdaság a megrendelt 15 ezer darab Sex Sál Link tyúkot nem szállítja, egyszerűen azt írja, hogy nincs. Ebbe azonban az Aranyho­mok nem nyugodhat bele, anyagi biztonságát, létét ve­szélyezteti a tyúkszállítmány elmaradása. A tojás be nem folyó árát pótolni kell. De ho­gyan? A futóhomokkal küszködő emberek nem hátrálnak meg könnyen és leleményesek. A megürült tyúkházak egy részé­ben gombatermelésre rendez­kedtek be, ezekben a napok­ban már megindult a gomba­szüret. Ám akármilyen jól is üssön be, a bevételkiesést tel­jesen mégsem pótolhatja. így azután idén először a nyársapáti tojásgyár átalakul húsgyárrá, 50 ezer naposcsibét nevel sütnivalónak. Mire a csibék késő ősszel és kará­csonytájt a megfelelő súlyt el­érik, megjönnek az új jércék, a tojók, csakhogy másfajták, más állami gazdaságból, elő­reláthatólag Bábolnáról és me­gint teljes létszámmal műkö­dik a tojásgyár. Jöhetnek a vadászok Az Aranyhomok tagjai kö­zött sok a puskás, a szövetke­zeten belül vadásztársaságot alapítottak, és a tsz meg a község területén kívül Cegléd, Nagykőrös és Törtei határából is nagy darabot bérelnek, ösz- szesen 14 ezer holdon cserkész­hetnek a tsz-vadászok. Nekik támadt az az ötletük, hogy vadállományuk szaporí­tására tenyésszen fácánt a tsz. Ólakban most már két éve sza­porodik a finom húsú nemes madár, és vagy 20 ezret szep­tember elején szárnyra bocsá­tanak a vadászterület különbö­ző pontjain. Csak a törzsállo­mányt tartják meg továbbte- nyésztésre. Idény kezdetén az Aranyho­mok vadásztársasága elindul fácánra, de szívesen lát a vi­lág részéből bárkit, aki fácán­ra akar vadászni, természete­sen konvertibilis valutában le­rótt kilövési díj ellenében. Bi­zonyára sok vendég érkezik a nyársapáti fácánvadászatra, hiszen a külföldiek sem csak nagy vadra szeretnek menni, vonzza őket a röptében lelőtt zsákmány is. A fácánólak pedig addig sem maradnak üresen, amíg az új fácánnemzedék kibújik a tojásból. Kereken 30 ezer na­pos gyöngyöscsibét nevel ben­nük tyúkká hazai és külföldi piacra a tsz. A segédüzemek haszna — Mindez édeskevés, nem mennénk sokra, különösen a tsz fejlesztése akadozna ipari melléküzemeink ' nélkül — hangsúlyozta Bene István el­nök. Építőbrigádjuk napjai min­denesetre meg vannak szám­lálva. Budapesten a Fővárosi Tanácsnak dolgozik, de ezután már nem hozhat onnan pénzt. Tehát a törteti Aranykalász meg a ceglédberceti Egyetértés brigádjaival egyesülve tsz-közi vállalatként működik tovább az Aranyhomok brigádja. S a vállalatba beleolvad épületasz­talos üzeme is, másként szin­tén megszűnne, mert nem Nyársapáton, hanem Cegléden működik. Ellenben a tsz telephelyén, a községben működő fafeldolgo­zó meg a forgácsoló- és laka­tosrészleg zavartalanul termel­het ezután is. — Tavaly a melléküzemek kétmillió tiszta hasznot hoz­tak. Félmillióval a béralapot növeltük, másfél milliót talaj- javításra, az öntözőrendszer bővítésére, különböző gépek vásárlására fordítottunk. Idén legalább ugyanannyi tiszta ha­szonra számíthatunk, megint nagyot lépünk előre a homo­kon. Kinéz Bene István az abla­kon. Gyenge szellőcske homo­kot hajt éppen a levegőbe. Az elnök ökle nagyot csattan az asztalon. — Hej, ez a futóhomok! Ha szél fúj, ha esik, ha szárazság van, mindig csak baj van ve­le. Elsüllyednek benne a gé­pek ... Az emberek azonban fenn­tartják magukat, erős szándék fűi bennük, talán egyszer még­is legyőzik a futóhomokot. Szokoly Endre Már bemutattuk leglényege­sebb alkatrészét, a motorját. Az Ipari Műszergyár készíti. A kész apparátus részben ju­goszláv, részben magyar együttműködésből születik: végső tonnát a Hajdúsági Ipar­művekben kap. Ilyen lesz. Ugyancsak jeleztük, ez az automata mosógép a ruha be­rakása után a mosószer adago­lástól a szennyes lé ürítéséig, öblítésig és a centrifugázásig mindent maga végez, a beállí­tott program szerint. Valójá­ban ez az első gép Magyaror­szágon, amelyet igazán mosó­KLADN O Név-visszaváltoztatás Ismét Konyev marsall nevét viselik a csehszlovákiai KLad- nói Fémművek. Mint a gyár lapja, a Kladensky Kovák közti, a gyárat egy évvel ez­előtt jobboldali és szovjet- ellenes erők nyomására ke­resztelték át. A gyár küldött­sége a napokban felkereste a gyógykezelés végett jelenleg Karlovy Vary ban tartózkodó szovjet katonai vezetőt és a gyár dolgozói nevében meg­követte őt a múlt évi hibáért. Megkezdődött a vadkacsázás A több mint 50 ezer holdas hortobágyi vadrezervátum ta­vasszal és ősszel az átvonuló madárseregek „támaszpontja”, különösen élénk mozgás van a nyár végén a halastavak környékén, ahol már megkez­dődött a vadkacsázás. Hazai puskások mellett az idén is sok külföldi vadászt fogadnak a pusztán. Ez évben mesterségesen kel­tetett és telepített vadkacsák­kal is növelték a víziszárnya­sok számát, a még nagyobb vadászati lehetőségek A va­dászok pontosan jegyzik az elejtett víziszárnyasok szá­mát, s természetesen azt is, milyen volt a találat. Az ed­digi hortobágyi rekordot egy francia vadász tartja, aki egy nap alatt 500 patronnal 102 vadkacsát lőtt le. Megmentett fogoly- és fácántojások Felmérés ugyan nem készült, de bizonyos: az aratás nagy kárt tett a fácán- ás fogolyál­lományban. Éppen a költés ide­je volt, sok fácántyúk a gabo­na- és lucernatáblákon fész­kelt. Az a tulajdonságuk a „fácánanyóknak”, hogy az ara­tógép közeledtére sem repül­nek föl, s a masina vagy leka­szabolja az állat fejét, vagy kitépi a hátát. A foglyoknál más a helyzet: ha a fészket veszély fenyegeti, elrepülnek, s csalogató lebdkásokkai akar­ják elterelni a figyelmet a fé­szekről. Érdekes, hogy a kakas is segít a költésben, az is kot- lik. A hasznos állatok szaporo­dása érdekében sokat tettek a megyei vadásztársaságok. Az árván maradt fészkekből ősz- szeszedték a tojásokat, egyből- egyből 15—20-at is. Kiköltésü­ket szívesen elvállalták a tyúk- anyók, s amíg fel nem cse­perednek, gonddjukat viselik a fogoly- és fácáncsibéknek. Utána visszakerülnek az álla­tok a szabad természetbe. gépnek nevezhetünk, ősszel, de legkésőbb év végéig vi­szontlátjuk az üzletekben. Foto: Urbán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents