Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-26 / 197. szám
// Ősitől a Szovjetunióban tanul 1112 jelentkező közül az idén ésszel 363 elsőéves kerül ősz. töndíjjal az európai szocialista országok különböző egyetemeire. Egyes szakokra sokszoros volt a túljelentkezés, így például rengetegen jelentkeztek szovjet ösztöndíjra az atom erőművek és — berendezések, valamint az elektronikai szakokra; viszont senki nem je. lentkezett a kenyérsütés, a száraztészta és a cukorgyártás technológiájára. Jurányi Péter a váci Géza király téri gimnázium IV. B. osztályában érettségizett. Értesítést kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól, hogy . sikeres felvételi vizsgája alapján az 1969 70-cs tanévtől elnyerte a 363 külföldi ösztöndíj egyikét. Mint a Kohó- és Gépipari Minisztérium ösztöndíjasa, a Szovjetunióban az elektronikus számoló és adatfeldolgozó gépek mérnöki karán folytatja ősszel tanulmányait. Tanárai, volt tanulótársai vele örülnek a sikernek. Mi is kívánjuk, hogy jó eredménynyel végezze tanulmányait külföldön is. (—PP) KISZülés Kibővített ülést tartott kedden a Váci Járási KISZ-bi- xottság. Jóváhagyta a II. félévi munkatervét, majd megvitatta az őszi vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlés, valamint a tagösszeírás tervét. Mindkét napirendi pont előadója a járási KlSZ-bizottság titkára, Furák János volt. A titkári értekezleten megbeszélték az őszi vezetőségválasztás részletes tervét — az alapszervezetektől kezdve a járásig. Gaál Ferenc, a járási MHSZ-titkár ismertette a KISZ és az MHSZ kapcsolatánál? továbbfejlesztési tervét, majd megtárgyalták a szeptember 7-én sorra kerülő pokol-szigeti honvédelmi nap részletes programját. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1969. AUGUSZTUS 27., SZERDA üj szenvedély - a gyógyszergyűjtés A járási főgyógyszerész válaszol kérdéseinkre AUGUSZTUSI ESŐ / Tűnődve nézek ki a szerkesztőségi ablakon, odakinn esik az eső. Puha fátyolban van a Naszály — micsoda csúnya, augusztus! Vagy ez már az ősz? Ha nem is vártuk, de ttt van, figyelmeztet a nyár, a ragyogás múlandóságára. Nézem a Lenin körút nyüzsgését és figyelem a hajladozó esőszálak sultogását. Hideg selyemszálak, leborulva az égi szövődéből, beborítva mindent a városból. Beborítva és eltakarva olyannyira — hogy most már ki sem bújunk alóla jövő tavaszig... Ráfigyelek egy szép, szőke asszonyra a túloldalon. Riadtan megáll, esernyőjét feljebb emeli, és úgy látom: egyenest a mi ablakunkat kémleli Majd átiramodik az úton, és csakugyan a lépcsőnek tart. Figyelem az ajtót, hallgatózom és kisvártatva halk kopogtatás után belép az asz- szonylM. Vizes haján ezüstkorona, megilletődve pillog teám. Elfogódott, mint ahogy már illik égy szerkesztőségi szobában. — Jaj, ne haragudjon, de muszáj volt jönnöm, mert szörnyű baj történik — rebe- gi és valami bűntényt várva, ültetem le. — Ne féljen, mondjon el mindent — biztatom, — Arról van szó — bátorodik fel az ázott tündér —, hogy a kislányomat elütötte egy autó, de az istenért! meg ne írják az újságban. A nagymami szíve nagyon gyenge és ha elolvassa, még valami, baja lesz. Különben sincs komoly sérülés, csak kisebb horzsolások — ragyog fel az arca . . Felragyog a szoba is és odakinn hirtelen kisüt a nap. Csupa fény lesz minden — mert mégis csak nyár van és a gyereknek sem történt baja, a nagymama egyáltalán nem tud meg semmit. Cinkosként nézünk össze, amikor elmegy. Hosszan nézem utána a becsukódó ajjót. Majd az ablakból látom, hogy vidáman lóbálja az ernyőt, és a túloldalról még egyszer visszaint. — csankó — Az alábbi kérdéseket tettük ; fel Palotai Ferenc. járási fű- \ gyógyszerésznek, a váci köz- ! ponti gyógyszertár vezetője- | nek: — Mit tart járásunk, városunk lakói gyógyszerigényéről? — Az öt év előtti, havi 600 • ezer forintos forgalmunkkal j szemben az idén 850 ezer forint forgalmat érünk el. Városunk, járásunk sem-, mentes attól az áramlattól, ami az egész világon jelen tkfezik. Sok gyógyszer fogy, a fogyasztás rohamosan emelkedik. Ennek okát abban látom, hogy az általános betegbiztosítás alapján a betegek bátrabban, gyakrabban fordulnak orvoshoz, kiterjedtebb a gyógyszeres kezelés. — Fellelhető-e gyűjtési láz vagy az ésszerűtlen felhalmozás nyoma? — Természetesen van ilyen tapasztalatunk, ha nem is nagy arányú. A gyógyszergyűjtés néha önkénytelen folyamatként jelentkezik. A betegek hajlamosak arra, hogy ha a kezelt baj tünetei javulnak, a gyógyszerszedést abbahagyják, amikor ez újból szükségessé válik, nem a megmaradt készletből fogyasztanak, hanem új receptet íratnak. Ilyenkor egy gyarapodó tartalék jön létre. Ezt feleslegesnek 'tartom, mert a kezelőorvos minden szükséges gyógy gyszert felír és az kiváltható. — Történt-e a budapesti gyógyszertárak házipatika felülvizsgálatéihoz hasonló munka nálunk? — örömmel mondhatom, hogy központunk kezdeményezésére két éve már az egész megyében felmérést végeztek egészségügyi dolgozóink. Felkeresték körzetük lakóit, megnézték a lakásukon tárolt1 gyógyszereket, a régieket megsemmisítették. Természetesen nem mindenki fogad' ta szívesen a vizsgálatod főleg azok nem, akik nem érezték benne a jóakarató* segítőszándékot. Azóta sokan tudják, hogy hasznos a jó tanács A járás és város bármely gyógyszertárában szívesen adunk felvilágosítást és segítséget ebben a kérdésben. — Mit üzen a járás és város lakóinak gyógyszerügyben? — Szeretném mindenkivel tudatni, hogy a magyar gyógyszerek versenyben vannak a külföldiekkel. Szükségtelen azok mindenáron való beszerzése. Ne gyűjtögessék a gyógyszereket és nagyon fontos, hogy a régen taroltakat ne használják fel. Nemcsak a gyógyszerekre, hanem a háztartásban használt vegyszerekre is vigyázzanak, mert azok is veszélyesek. A legnagyobb óvatosságot és az elkülönítést ajánlom. Ne kísérletezzen senki a gyógyszerekkel önmagán, a kezelőorvos utasítását tartsák be. — Azt szeretném kérni az illetékesektől — fejezte be a főgyógyszerész —, hogy a központi gyógyszertár előtt rakodási területet jelöljenek ki, hogy a zavartalan gyógyszer- szállítást biztosítani tudjuk. A. B. Aggodalmak a Borbár körül tott ez a sejtelem. Elképzeltem reprezentatív bárunkat, ahonnan időnként hangos nó- tázással másznak fel négykézláb a törzsvendégek. Bizony, ez nemcsak rémhírnek, de viccnek is rossz. Remélem, hogy álcád , az We- tékes helyen is olyan, aki ebben egyetért velem. M. V. Arán)kórus találkozó Vasárnap délután kedves összejövetel színhelye volt a művelődési központ. Az Aranykórus tagjai — akik a régebbi években Gyulán, Pécsett arattak diadalt — baráti találkozóra jöttek össze a 10-es teremben. Elbeszélgettek egymással. majd Bogányi Tibor karnagy vezetésével Monteverdi-, Bartók-, Kodály-dalla- mok csendültek fel. emlékeztetve a sikeres hangversenyekre. Csütörtökön: Növényvédelmi tanácskozás Csütörtökön a Váci Járási Tanács dísztermében kezdődik a Pest megyei növényvédelmi tanácskozás. Bevezetőt mond dr. Pénzes János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A vitaindító előadást dr. Nechay Olivér tartja „A növényvédelem helyzete, problémái” címmel. Vita után a vendégek látogatást tesznek az Alagi Állami Gazdaság központjában. Napirenden: a megyei honvédelmi nap Szeptember hetedikén, vasárnap a Váccal szemközti szigeten rendezi a Pest megyei MHSZ a váci járási és városi pártbizottsággal, valamint a tanáccsal karöltve az 1969-eß megyei honvédelmi napot. Ezzel kapcsolatban pénteken délelőtt tartották az előkészítő tanácskozást a Lenin úti pártház könyvtár- j szobájában, 1 ÍR ANY: Visegrád és Szentendre A városunkban fesztiválozó fiatal amatőr írók a hétfői és a keddi üzemlátogatások után ma, szerdán a Dunakanyar két helységébe látogatnak. Visegrádon megtekintik az ásatásokat. Ebéd után Szentendrére utaznak és ellátogatnak Barcsay professzor műtermébe. Holnap fiatal honvédekkel találkoznak a Sallai- laktanyában, ahol Szálkái őrnagy tart vitaindító előadást „Hazafiság és irodalom” címmel. iRgyanesjogi tanácsadás Augusztusban az utotsó csütörtöki ingjenes jogi tanácsadást 28-án délután öt órai kezdettel tartja dr. Polácsy Beatrix, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja, a Lenin úti párt-, és tömegszervezeli székház első emeleti üvegtermében. ■ Csövezésnek nevezzük azt, ha valaki csölakó. Azaz, ha nincs lakása, és éjszakára — kényelmesen vagy kényelmetlenül — meghúzódik egy testhezálló csőben. A szónak természetesen átvitt értelme is van: nem feltétlenül szükséges egy csőben szundikálni, megteszi azt pad, árok, vagy akár egy szénakazal is. A sors úgy adta, ■ hogy hajnali egy órakor Szódon álltam ünneplő sötét öltönyömben, valarpint egy táskával a hónom alatt. Pestre menni nem érdemes, mivel reggelre úgyis vissza kell jönnöm. Elhatároztam: Vác- ra megyek. Vác mégiscsak város, könnyebben találok szállást. Sétáltam, sétáltam, egészen Sződligetig, ahol végre-valahára táláltam egy learatott búzatáblát. — Ahol búza, > ott kazal! Heuréka! — mondtam fennhangon. és elindultam a tarlón. Néhány lévést tettem két lábon, majd négykézlábra ereszkedve átkoztam a technika vívmáCSÖVEZTEM nyalt. Rögtön kapcsoltam ugyanis, hogy amiben elestem, nem lehet más, mint egy szalmabála. Kicsi, kemény, vizes és alattomos. Hol van rnár a szalmakazlak romantikája?! Nem tehettem mást, továbbindultam a város felé, integettem az autósoknak, ők vissza — de megállni egy sem akart. Azaz, a hajógyárnál szerencsém volt, mert onnan már kocsival jöhettem be. örültem, persze, még ennek is. Első .utam természetesen a vasútállomáshoz vezetett — hiába. ,A szálló azért nem jutott eszembe, mert nem is mertem remélni, hogy a 16 ágy közül egy is szabad lenne. Ám az állomásra is l\iába Inen- tem: kitehették volna a ..telt ház” táblát. Minden pádon aludt valaki. Morfondíroztam, mit tehetek, aztán rájöttem, csak egy megoldás van: a rózsákért. Már el is képzeltem. milyen gyönyörű érzés lesz a virágzó rózsák illatában, a természet lágy ölén, esftleg a kert egyik padján alvásra hajtani fejem. Ábrándozva indultam el, de a Marx téren egy pillanatra megzavartak. — Giliszta! — kiáltott rám valami. — Hm. hm — csodálkoztam. Ismerve alakomat, sok minden lehet mondani rám, de gilisztát semmi esetre sem! Aztán kiderült a tévedés. A téren hin- tázgató néhány fiatal összetévesztett Pilincka nevű barátjával. Én pedig Pi- linckát tévesztettem ■ össze Gilisztával. Node sebaj — gondoltam —, ezek az ifjak váciak, bizonyára bölcs tanácsosai láthatnak el alvásügyben. Beszédbe elegyedtünk, elmesélték, hogy búcsúban voltak, sőt, azt is megtudtam, hogy a tár- saság minden tagja' mindenkit csak Dugónak vagy Gyugó- nak szólít, kivéve Kopaszt, aki azzal érdemelte ki nevét, hogy haja vállig ér, valamint Pilinckát, akivel engem összekevertek. — És hol aludjam? A rózsakertben? — A, dehogy, az állomáson. — Ott, sajnos, minden hely foglalt. — Akkor az első vágányon balra van egu vonat, amelyik csak éjszaka közlekedik. Valamelyik kocsijában biztos lesz még hely. Lemondtam hát a rózsaillatról, de a vasúti kocsit sem kerestem fel, mert a váróteremben megürült egy hely. Táskámat fejem alá tettem, és ünneplő öltönyömben az igazak álmát aludtam reggel 6-ig. Persze, ha ez az igazak álma, akkor inkább bűnösnek vallom magam, és legközelebb nem pádon, hanem egy jó meleg ágyban alszom. Mert az sokkal jobb... . , M. S. Házgyár az országút mellett (ii.> Tegnapi számunkban erezettük olvasóinkat az ÉVM 43-as számú Állami Építőipari Vállalat III-as számú házgyárának harminc holdas te- rül-tére. Bemutattuk Vetró Mihály gyárvezetőt s arról írtunk, hogy ők készítik majd a 14 000 otthont magában foglaló Újpalota korszerű lakásait. 22 ezer négyzetméteren Az országút felől is jól látható ez a monumentális munkahely, hatalmas üvegfalaival, tekintélyt parancsoló méreteivel. A gyártócsarnok 22 ézer négyzetméter alapterületű. Eltörpül benne az ember. Darupályák, csigasorok, sínek. A szovjet öntőformák már megérkeztek. Kezdődik a próbaöntés. Nagyméretű falrészek, vasbetonelemekkel. Az oldalfalak majd kitapétázva, a padlórészek műanyagszőnyeg- borítással. űk készítik, szállítják és szerelik össze a helyszínen. ; Egy év alatt 4200 lakás elkészítését tervezik. »• Ciícző, munkásszálló Kétszáznegyvenen dolgoznak ma a házgyárban. Tíztizenöt helységből szállítja őket ide reggelenként a három gyári busz, főként a Dunakeszi—Vác és a Dunakeszi —Főt közötti szakaszról. Ha majd beindul a futő- szalagos, teljes termelés, 800 munkás* és 100 alkalmazottat foglalkoztat a gyár. A róluk való gondoskodás sok jelét látjuk máris. Kész a 227 személyes öltöző. Szeptemberben elkészül az 57 férőhelyes szálló, háromágyas szobákkal, saját étteremmel, kultúrhe- lyiséggeL Párt, KISZ, szakszervezet Az építőmunka segítője a társadalmi mozgalmak kibontakozása. A pártalápszervezet már az első napokban megalakult. 1968. november 7-én volt az első taggyűlésük. Kész az őszi politikai oktatás teréé, gondolnak a további pártépítő munkára. A szakszervezet egyik kezdeményezője volt annak a vállalásnak, melynek során a házgyári kollektíva vállalta III. negyedéves tervének 10 százalékkal való túlteljesítését., S a betonelemeket gyártó Üttörő-brigád felajánlása sejteti egy kibontakozó szocialista munkaverseny csíráját. Egy barátságos fiatal asz- szony, Szabó Imréné a KISZ- szervezet titkára. Elmondta, hogy hatan kezdték, s ma harmincnál több tagja van az ifjúsági szervezetnek. Minap a Szentendrei úti rokongyárban voltak tapasztalatcserén, KISZ-látogatáson. — Él a gyárunk! — összegezi Vetró gyárvezető, s jogos büszkeség cseng a hangjában. Papp Rezső A yáci Sztáron Sándor Gimnázium nappali taqozata részére a tanévnyitó ünnepség szeptember 1-én de. 9 órakor lesz Levelező taqozata részére a javító vizsqa: szept. 3-án 14 órakor lesz; beiratkozás: és tankönyvvásárlás szept. 3-án és 4- én lesz 15 órától 18 óráig; az első tanítási nap: szeptember 5- én 16,30 órakor, (x) Elkészültek a külső tárolósorok (Wahl Ottó felvétele) i Köztudott dolog városunkban, hogy utcáink nem a legtisztábbak, még mindig kifogásolható a kenyér minősége, és hogy sokfelé nyílt talponálló. Na, de ne csak a negatívumokra tekintsünk, hiszen épül városunk reprezentatív szórakozóhelye: a Borbár. Ez eddig egészen helyénvaló, mivel színvonalas szórakozóhelyekben nem bóvel- Icedünk. Csakhogy — és ne legyek most pesszimista? — a múltkoriban azt olvastam városunk lapjában, hogy a Borbár egyik helyisége — bizonyára az ajtóhoz közelebb eső — talponálló lesz. Megdöbbentem eme hír olvasásakor, szilárd meggyőződésem volt: ez nem lehet más, mint rémhír! Rámszállt mégis valami baljós sejtelem. Hátha jól értesült lapunk tudósítója és a talponálló ügye mégis igaz. Őszintén szólva, porig súj
