Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 196. szám

1969. AUGUSZTUS 26.. KEDD fűi MEGYE! xKíviap Tv-figyelö Legalább gyakorlati haszna volt „ALBERTIRSA ’69’ Jókai Mór: Sárga rózsa. In- , terjúkkal, nyilatkozatokkal ha­rangozták be, felcsigázott ér­deklődéssel vártuk. Sajnos, csalódást okozott. Ha Shaw művéből is készülhetett musi­cal, miért ne készülhetne Jó­kaiéból, gondolhatták a tévé sikeres szerkesztői, dramaturg­jai, rendezői, és lényegében jól gondolták. Várható volt, hogy a modern műfaj felfrissí­ti a csaknem 80 évvel ezelőtt született, romantikus művet. A jónevű költő dalszövegeket írt, a még nevesebb zeneszer­ző zenét komponált hozzá, mégis ellenérzést kiváltó, fél­resikerült filmecske kereke­dett belőle. Népi musical? In­kább népszínmű. De hát mi a népszínművet évtizedekkel ez­előtt méltó helyére, a lomtárba vetettük. A reális háttér és a szereplők időnkénti dalra fa- kadása, meg az Állami Népi Együttes gondosan kimunkált tánca sehogy sem akart egység­be olvadni. Később olvastam, hogy a filmből színes változat is készült. A pusztát, a fokost és a gulyást most már teljesen helyénvalónak találtam. Nem szabad a külföldieket elképze­léseikből kiábrándítanunk! Akit nagyon szeretnek. Le a Vadonat új autórádió antennával (TR—65) eladó. Tel.: 161—449. Jó állapotban levő ■mély gyermekkocsi eladó. — Nagykőrös Vili., Katona József utca 6. A Telefongyár nagykátai gyáregységébe felvesz: villamosmérnö­köket, gépész­mérnököket, ok­leveles közgazdá­szokat, felsőfokú szaktechnikuso­kat, ipari techni­kusokat, közgaz­dász technikuso­kat, gimnáziumi érettségivel ren­delkező* fiatalokat különböző veze­tői és beosztott munkakörökbe. JELENTKEZÉS részletes önélet­rajzzal és az eddi­gi tevékenység megjelöl ésével: NAGYKÄTA, Községi Tanács, Lengyel elvtársnő­nél, vagy Telefon­gyár, Bp., XIV., Hungária krt 128. Személyzeti fő­osztályon. <*ORIPARi VALLALAT azonnal FELVESZ üérfi SEGED- ES Betanított munkásokat, valamint rmokét fizikai munkára. Kedvezményes étkezést, munkaruhát, vidéki lakosok részére munkásszállást adnak. Kéthetenként szabad szombat. Útiköltség- hozzájárulást, munkába állás esetén felutazási költséget térítünk. Jelentkezés: Munkaerő­gazdálkodás, tp. X., Maglód! út 17. Gyors- és gépírót, valamint adminisztratív dolgozót VESZ FEL a Terményforgalmi Tállalat, Cegléd, vasútállomás mellett. Jetoo- ee Vasbeton- pan Művek Szent­endrei Gyára azonr.a- 1 belépésre alkalmaz érfiakai betonelem- fyártó. nőket mozaik* apgyártó valamint akarítói munkakörbe. Munkásszállót és Üze­ni étkezést adunk léthetenként szabad izombat Ütiköltsée­lozzálárulást ♦érf+ftriu felveszünk 20 gepes, nűanyag szövetet ké- "izítő szövő üzemré­szünkbe gyakorlott Textil felvetőnőket, va- lia/nint férfi szövő cso­portvezetőket. Jelent­kezés az Elzett Fém- árugyár Márton utcai gyárrészlegének sze­mélyzeti osztályán. Budapest IX.. Márton u. 15 _________________ V állalnék idős nénit vagy bácsit készpénz vagy ingatlanáért. — Lehet vidéki is. — ^.Megbecsülés. szere­tet” ieligére a nagy­kőrösi hirdetőbe. Gyors- és gépirónőt azonnalra felveszünk. Pest megyei Moziüzemi Vállalat Budapest V. kér. Egyetem tér 5. Monorról, a Ságéári utca 43. alól elveszett egy Dzsimi névre hallgató magyar vizs­la. Értesítést Buda­pest XIV., Sarkantyú utca 2. Hegedűs Ká- rolyné címére kérek. A megtaláló jutalom- ban részesül. PEVDi Vállalat író­szer Gyáregysége ke­res műanyag és ki­vágó szerszámok ké­szítéséhez szerszám- maróst,, köszörűst és szerszámkészítőt. 44 órás munkahét — ter­mészetbeni juttatás. — Jelentkezés: Szent­endre. Dózsa György üt 36/a. Munkaügyi csoport. J ármű villamossági villanyszerelőt keres azonnali belépésre a . Petőfi. Tsz.. C, Nagykő­rös, ceglédi üt 3. Termelőszövetkezet ipari kíégészítő üze­meihez szakképzett részlegvezetőket és műszaki vezetőt ke­res. — Profilok: mű­anyag fröccs és ex- trudálás, galvanizálás, forgácsolás. Ajánla­tokat „Budapesttől 30 km H” jeligére a ki­adóba. ________________ 4 6 éves. elvált, csalá­dos, mezőgazdasági szakiskolát végzett, szakképzett juhász, hozzáillő magányos nőt keres feleségnek. Tsz-ben nagyon szép, háztartási gépekkel felszerelt szolgálati lakás van. Cím: Al- bertirsa, József Attila utca 53.____________ K ombinált szekrény eladó. — Nagykőrös. Szabadszállás út 6. sz. Érdeklődni: délután és vasárnap._________ 1 20 m2 alapterületű, termálvízfűtéses üveg­ház eladó. Érdeklődni ’ehet: Kinkunlacháza. Rákóczi utca 4. szám alatt.__________________ V áci, városközponti kétszobás, összkom­fortos. utcai, veran- dás lakásomat elcse­rélném pesti belterü­leti, kétszobás össz­komfortosra. meg­egyezéssel. Délelőtt: Bd.. 138—854, délután: Vác. 671.______________ S koda Octávia Super eladó. Megtekinthető: hétköznap. Abonv. Tószegi út 46. szám. Vasárnap délután 14 —18 óráig: Cegléd. Be­loiannisz utca 13. sz. alatt. _________________ Eladó 340-es fekete BNV személygépkocsi ió áPaootban. Cegléd VII. kér. Szálkái Ist- yán utca 26. szám. Fiat 124-es. 1969-es olasz gyártmányú. 10 ezer km-rel eladó. — Megtekinthető: Izsák. u. T9, dáln+án. Idősebb férfi háztar­tását vállalia magá­nyos özve«vasszonv elmegy vidékre, ta­nkra is. — Cegléd. Szolnoki út 4, szám Beton- és Vasbeton- ipari Művek Szent­endrei Gvára (Szent­endre. Dózsa Gv öt 34) azonnali belépés­re felvesz többéves gépkocsivezetői vizs­gával rendelkező fér­fiakat dömpervezetői munkakörbe. Munkás- szállást ée üzemi ét­kezést adunk Kéthe­tenként szabad szom­bat. Üt1köite,A',hozzá- j árulást térítünk. Szigethalmon levő munkahelyünkre exportcsomagolási munkára, egy műszakra férfi és női munkaerőket azonnal felveszünk. Jelentkezés a központban, Budapest Vin., Népszínház u. 26. Munkaügy. Az Egyesült Izzólámpa Vácuum­technikai Gépgyár felvesz: 44 órás heti munkaidővel, magas kereseti lehetőséggel esztergályos, marós, géplakatos, mechanikai műsze­rész szakmunkáso­kat és betanított segédmunkásokat. 42 órás heli munkaidővel lg éven (elüli női betanított munkásokat 1*00—200« Ft kere­seti lehetőséggel. Felvételre jelentkezés: naponta »—14 óráig munkásfelvételi Iro­dán: Bp. IV., Szilágyi n. 26. — Rákospaloía- Ujpest vasútállomás­nál. Közlekedés: 11, n, M, 96-os autóbusszal vagy SS, 12-es villamossal. Figyelem I Fonó, szövő és textilnyomó szakmunkás­tanulókat alkalmaz a Kispesti Textilgyár Budapest XVin„ Fáy o. 2. 1969. szeptember 1-re az alábbiak sze­rint: Fonó és szövő ta­nulónak 14 éves» korú lányokat és fiúkat 2 éves idő­tartamra univerzá­lis képzésre, 15—17 éves korig l éves, rövidített képzés­re. Textilnyomó- Ipari tanulókat, csak fiúkat 3 éves képzési időre, A szakmunkástanuló havi ösztöndíjat, ezen­kívül a szülőktől távol lakók havonta 200 Ft különélés! pótlékot kapnak. A szakmunkásképest­tea megszerzése után magas kereseti lehető­séget biztosítunk. Fo­nó. szövő szakmunká­saink 1600—2000 Ft-ot, gyakorlott textilnyo­mó szakmunkásaink 2500—3000,— Ft-ot. vagy ennél többet ke­resnek havonta. Jelentkezés a személy­zeti és oktatási osztá­lyon. Telefon: 273—711 Boros- és cefréshor- dók eladók. Nagykő- rös, Kazinczy u. 2. Warszawa személy- gépkocsi kitűnő álla­potban eladó. ÁFÉSZ. Cegléd, Alkotmány u. sz. Telefon: 127. kalapot Michéle Morgan előtt. Aki ötödik évtizedét már-már elérve, ennyire illúziót keltőén tud elénk állítani egy fiatal lányt, egy szenvedélyes ifjú szeretőt, az valóban nagy mű­vész. Csak az ő játéka miatt volt érdemes megnézni ezt a tévé-játékot. Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz. Könnyű volt, s mégsem volt súlytalan ez a verses mesejáték. Ügyes lele­ményekkel bogozta bonyodal­mait a szerző, s noha Johann Nestroy bécsi színműíró da­rabja szolgált művéhez alapul, képzelete szabadon szárnyalt, és bebizonyította, hogy a víg­játéki vers még ma is állja a sarat a színpadon. A Pécsi Nemzeti Színház művészei lát­hatóan féktelen jókedvvel ko- médiáztak. Megérdemelten aratták a1 tapsot. Filmek. Egy szovjet (Balla­da a katonáról), egy olasz (Térden állva jövök hozzád) és egy magyar (Fiúk a térről) filmet láttunk. Az első kettő ismétlés volt, a harmadikat hónapokon át játszották a mo­zik, első bemutatásukkor mindháromról írtak már a kri­tikusok. A Kék fény újabb bűnözőt csípett nyakon. Az elmúlt hé­ten tehát gyakorlati haszna is volt a televíziónak. Rászorult nagyon erre a pozitívumra, mert műsora, pedig egy ün­nepnap is közbeesett, megle­hetősen szürke volt. ' P. I. Figyelmeztető kiállítás Képzőművészeti kiállítást hirdető plakát és meghívó kapcsolta össze a fenti hely­ségnevet és évszámot. Nem először. Az „Albertirsa ’69” volt a bemutatkozás. Három fiatal művész jelentkezése: „fő hivatásunk a tanítás, ki­rakatrendezés mellett élethi­vatásunk, hogy a képzőművé­szet e nyelvén elmondjunk va­lamit, amit csak mi tudunk a világról és az emberről, a művészet eszközeivel ábrázol­juk a világ jelenségeit, tár­gyait”. Helyesen hangsúlyozta a ki­állítást megnyitó dr. Rév Já­nos: az „Albertirsa ’69” tárlat M. Orbán Edit, Miklosovits László és Rónai Mátyás jelen­tős művészi fejlődéséről ta­núskodik. Miklosovits és Rónai egyéni hangú, érett művész; Orbán Edit pedig a most bemutatott szőnyegterveiben és linóport- réíban, úgy tetszik, megtalál­ta igazi hangját. Mindhárom művész okleve­let szerzett a nagykátai me­gyei kiállításon. A két arany­okleveles országos kiállításon is szerepelt:- Miklosovits Szentendrén, Rónai Debrecen­ben. Művészi fejlődésük lé­nyege: egyre inkább nemcsak azt ábrázolják, amit látnak, hanem képeiken azt is el akarják mondani, amit tud­nak a világról. Miklosovits László képei te­le felfokozott indulattal, izga­tottsággal. A Madár c. mono- typia szinte a repülés, a föl­felé törés szimbóluma. Termé­szetes, hogy Miklosovits ábrá­zolja Ikarost, a mondái ala­kot, aki repülni tanította az embert. Megkísérli a legna­gyobbat is: ábrázolva legyőzni a félelmet, a rettenetét, amely Terror c. monotypiáján sok­fejű bagolyként repül, vagy inkább sötét gomolyként felhőzik világunk fölött. Ké­peinek alaptónusa kissé sö­tét. Morális felelősség- tudatát csak dicsérhetjük, de ne mondjon le a világos szí­nekről. A tág egek félé repül­jön, s vízióit győzze le mara­déktalanul. Van benne erre erő, amint a Sebzett madár c. képe is azt sugallja: a repülés abbah agyhatatlan. Milyen is a falu? Lehetsé­ges-e ma modem faluábrázo­lás? Faluvég, háztetők, a föl­det megkötő gyökerű fák — Rónai képeinek egy csoportja bizonyítja, hogy igen. Az ő műveiben jelenik meg legin­kább a falu. Nem is úgy, mint a városi életforma ellenpontja, nem is valami menekülés he­lye Rónai faluvége, hanem a „kisvilág”, amit a művész egész lényével, minden sejtjé­vel ismer, s amelyet modern formanyelven úgy ábrázol, hogy Faluvég c. képének me­leg színei valami nagyon em­beri s egyáltalán nem egzoti­kus humánumot, harmóniát Golyóstollak szériában Most már any- nyira ismert lett, s nélkülözhetet­len, hogy kisebb tételekben nem fedezhetné a vá­sárlói igényeket. Ezért gyártják már automata gépsorok Szent­endrén, a PEVDI golyóstoll üzemé­ben is. Az írószer legfontosabb ré­sze, a csúcs, a leg­pontosabb svájci gépeken készül. Foto: Urbán sugához. Ezt az alkotását nem-- csak a kiállítás legjobb da­rabjának tartom, hanem úgy érzem, hogy e képe nagyobb nyilvánosságot is megérde­melné. Kaszakalapáló c. alko­tásának tárgyiassága és szim- bólikussága megragadó. A kép határozottan megrajzolt vo­nalai a mozdulat dinamikáját és szépségét, barnából sárgába hajló színvilága egy kihaló- félben levő munkafolyamatot von különleges, esthajnalszerű ragyogás remegő fényébe. ^ A lírára való hajlam, ez Rónai alkotásainak legnagyobb érté-, ke. Az özvegyek c. kompoz!-, dójában a sokszor ábrázolt magányos bánatról is eredeti hangon tud szólni. A Lány pávával c. lila tónusú képe keresetlen egyszerűséggel hir­deti: a világ szép. Erre biz-, tatnánk a fiatal művészt, vi­lágát ne az elégikus, hanem a világ dolgainak örömteli, színdús jelenségei s a szimbo­likus kifejezési lehetőségek, a tárgyiasság irányában tágítsa, Orbán Editnél is jelentős él­mény a falu. Gazdag színvilá­gé, biztos kompozíciójú sző­nyegtervei közül a T anyán címűt kell kiemelnünk. Szól­nunk , kell még a finom vo­nalú portrékról, s az értő il­lusztrációkról. (Fazekasmes­ter, öregasszony, Einstein, Ghe Guevara, öreg halász meg a tenger I, II, — a töredékes felsorolás a kiállított művek tematikai változatosságát is illusztrálja.) Az „Albértirsa ’69” kiállítás művészeinek mesterségbeli tu­dása jelentékeny. Miklosovits, de még inkább Rónai monoty- piói Szász Endrét idézik, de csak a technikai tökéletessé­get tekintve, mert Rónai alko- tásai harmónikusabbak és hu-; mánusabbak. Az augusztus 20-án meg­nyitott kiállítás méltó az ün­nephez. A szépszámú jelenle- vő tudta, hogy ezekre a fiata- lókra érdemes odafigyelni. Megjelent a kiváló ötvösmű­vész, Szlávics László is. Ta­lán az ő személye képviselte a már „befutott” művészvilág figyelmét. Dr. Rév János meg­nyitó szavai után Gáti József, a kiváló előadóművész mond­ta el Major János Géppiszto- lyos angyal c. versét hang­szalagról. A kiállítás szep­tember 1-ig tekinthető meg. Cynolter Károly (tanár) KÁNTOR és RÉSZLETEK EGY NYOMOZÓKUTYA TÖRTÉNETÉBŐL jen, mert a sötétből valahon­nan fojtott beszélgetés foszlá­nyai szűrődtek hozzájuk. „Ka­nizsa felé kell utaznunk" sut­togta egy férfi. „Értsd meg, a hajnali budapesti gyorsot hússzor is átfésülik". „Te gya­nún felül állsz". „Igen, de ki gondolta volna, hogy ilyen ha­mar nyomodban lesznek". „És mi lesz a dohánnyal?" „A Vö­rös majd elhozza, ha a bárból elkotródnak a zsaruk. Még van egy óránk...” A lépcsőházból ekkor lé­pett a függőfolyosóra a rendőr, akit Sátori kísérőnek hozott magukkal. Cipője döng- ve koppant a kihalt ház süket csendjében. „Ó, én marha!" fo­hászkodott magában a főhad­nagy. „Hogy nem tudtam a kapuban hagyni". A zajra el­némult a suttogás. „Az ájáró- ból nyíló lakás ablaka minden bizonnyal a függő folyosóra néz” mérlegelte gondolatban a helyzetet Sátori és bár szemük az éjszakai fényhez már hoz­zászokott, és az átjáróból nyí­ló ajtó körvonalait is felfedez­ték, Sátori azon izgult, mi lesz, ha a szobából meglátják a függőfolyosón közelgő rendőr árnyékát. Sátori idegei patta­násig feszültek. „Főhadnagy elvtárs” suttogta a rendőr.! — Ne mozduljon — sziszeg­te Sátori. — Igenis — és két csizma­sarok koppant. „Menten meg­őrülök” — gondolta a főhad­nagy és. a halántékában lükte­tő és görcsös rángástól a feje 8. K ántor megkerülte a szál­lodát. A sugárúton két­száz métert haladt az állomás felé, majd a múzeum előtti parkba fordult. „Igyekezzünk, pajtás!” — nógatta Csupatit Sátori. A bíz­tatás felesleges volt. Kántor' futólépésben húzta gazdáját és Csupati nem tudott annyira gyorsítani, hogy a póráz feszí­tése engedett volna. A mú­zeum mögött átrohantak a se­bes sodrású, megáradt patak hídján és Kántor a keskeny mellékutca közepén egy csu­kott kapu előtt megtorpant. Óráknak tűnő percek múl­tán csoszogott elő a házmester. Álmos pislogással nyitott aj­tót és a kapualjba beszökkenő hatalmas kutya láttán rémül­ten hőkölt hátra. „Itt lakik Jonny, a dobos?” kérdezte sietősen Sátori. A házmester elsőre nem értette a rendőr­tiszt kérdését. Mire Sátori megismételte volna, Kántor már a lépcsőházban rohant felfelé. „Ilyen nevű itt nem la­kik” — szólt az ajtó mögött el­tűnő tiszt után a házmester, de az már nem hallotta. A máso­dik emelet fordulójában érte utol Csupatit. Kántor a füg­gőfolyosó végén egy sötét bolt­íves átjáróba vezette gazdáját. C supati és Sátori ösztönö­sen a falhoz lapult. Csu­pati alig hallható pisszenitések- kel figyelmeztette Kántort, maradjon csendben és figyel­is megfájdult. — „Ne dühöngj, — hajolt Sátorihoz Csupati. — „Ezek azt hiszik, hogy a Vörös jött, akitől a dohányt várják... Húzódj az ablak mellé, én be­kopogtatok”. R eggelig nem állhatnak itt szobormérfeven, adott igazat Csupati ötletének Sáto­ri. Egyébként is mi történhet? Verekedni tudni kell, az a szakmával együtt jár. „Ha a kopogásra nem nyitják ki, próbáld betörni” tanácsolta Csupatinak és a függőfolyosó­ra nyíló kiszögelíéshez húzó­dott Csupati, szintén a folyosó felé tartott a rendőrig. On­nan azután halk csoszogással közelített az ajtó felé. Óvato­san, szinte félénken kopogta­tott. Kisvártatva az ajtó mö­gött csendes neszezéssel meg­reccsent a parkett. Csupati új­ra koppantott néhányat. „Ki az?” suttogott bentről egy női hang. „Pszt” válaszolt Csupa­ti és csuda büszke volt magá­ra, hogy a hangos és áruló be­széd helyett eszébe jutott a pisszegés. „Vörös te vagy?” — hangzott a nő kérdése. „Én, csak nyisd már ki” — Csupa­ti valósággal lehelte a szava­kat. Kántor ezalatt gazdája ol­dalához simulva ült az ajtó előtt. „Ez a, Vörös lesz” — hallot­ta bentről Csupati. „Nincs idő” — mondta ekkor kissé hango­sabban és körmei lapjával tü­relmetlenül kocolt az ajtón. már azon izgult, nehogy túl- játssza szerepét. „Nyisd ki!” — szólalt meg végre belülről egy rekedt fér­fihang. Óvatosan fordult a zár­ban a kulcs. Csupati szíve a türelmetlenségtől sebesen ka­lapált és ahogy megnyikordult a lenyomott kilincs, teljes sú­lyával nekirontott és sarkáig taszította a döngve csapódó ajtószárnyat. A lökés pillana­tában kiáltotta Kántornak: „Fogd, csibész!” és az eléje tá­ruló sötét helyiségbe pedig be- üvöltött: „Kezeket fel, senki ne mozduljon!” Mire zseblám­pája kigyúlt, Kántor a pokol pusztító angyalaként tobzó­dott. Női sikoltás, dühödit ká­romkodás, morgás, jajdulás, elmozduló bútorok zaja kava- rodott egyetlen nagy gombo­lyaggá. Csupati -végre megta­lálta a falikapcsolót és felkat­tintotta a -villanyt. S átori, aki időközben a fo­lyosó ablaka alá állítot­ta a rendőrt, a dulakodás za­jára Csupati segítségére sie­tett Segítésre azonban már nem volt szükség. Kántor egy­maga teperte le ellenfeleit, s Csupatinak már más nem ma­radt, mint a visítozó nő csití- tása. Kántor a padlón egymás mellett fekvő két férfi hátán forgott körbe. . „Bilincseld meg őket!" mondta Csupatinak Sátori és a szobába hívta a kint várakozó rendőrt is. Átvizsgálták a la­kást, de újabb személyeket Kántor sem jelzett. A rendőrt hátrahagyták, őrködjön, amíg a helyszínelő csoport megér­kezik. „Bárki idegen jönne, tartóztassa le” — fejezte be Sátori az utasítást. Kántor az egymáshoz bilincselt, két fér­fit, Csupati és a főhadnagy a nőt kísérte a hűvös, hajnali csendbe borult város utcáin r kapitányságra. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents