Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
t*?«<*. AT’r-.TTszTFS 20.. PES1 HECYEI sJűrlap Termőre fordult már a nyár SZÜRET ELŐTT Már duzzadnák a szemek, cukorral telítődnek, érik az édes csemege. Megkezdheti szüretét az érdi Benta völgye Tsz is fiatal, három éve telepített, gyönyörű szőlősében. A Gödöllői Agráregyetem gyakorló hallgatója, Gáspár Márta elismeréssel mustrálgatja a félkilós fürtöket. Foto: Urbán 500 galamb A szigetvári Zrínyi-várból szeptember első vasárnapján ötszáz hófehér galamb röppen a magasba és viszi szerteszét az országba a Zrínyiek dicséretét. A pos-' tagalambokat soksok városból, faluból küldik a tenyésztők erre az alkalomra Szigetvárra, ahonnan a szárnyuk alá rejtett levélkével térnek majd visz- sza fészkükbe. A „Szigeti veszedelem” című éposz egyik megrendítő jelenetét elevenítik fel ily módon a szeptember 7-i Zrínyi-errú ékünnepség rendezői. Az 1566. évi ostrom utolsó napjaiban Zrínyi Miklós galambbal küldött jelentést a királynak Szigetvár reménytelen helyzetéről. Ugyanakkor halálra szánt vitézei — mintegy ötszáz férfi — szintén postagalambokra bízták utolsó üzenetüket. Ennek az eseménynek emlékezetére bocsátják majd szárnyra a várünnepség alkalmából a galambokat. Szárnyuk alatt — kis alumínium tokban — helyezik el az üzenetet, amelyben a szigetváriak megemlékeznek a hős Zrínyiekről és vitézeikről, s egyúttal hírt adnak az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségről. A postagalambok gazdáit arra kérik, hogy igazolják a madarak hazatérését. Ebből megállapíthatják, hová és mennyi idő alatt jutott el a szigetvári hősök utolsó üzenete. A vidéki üzemekben még gyakori. Falusi asszonyok, akik nemrégen még csak a gazdaság ügyes-bajos dolgaival voltak elfoglalva, étlépték a kaput, s egy új világgal ismerkedtek meg. Az Ipari Műszergyár már száz és száz környékbeli településről jött jelentkezőt fogadott be, s nem egy közülük a legkiválóbbak sorába került. Foto: Urbán Jiitaiomkirándulás A Dabasi Járási Tanács művelődési osztálya 21-én, csütörtökön és 22-én, pénteken, országjáró kirándulásra hívta meg a járás iskoláinak 84 pedagógusát, akik az elmúlt évben a 435 nevelő közül a legtöbb társadalmi munkát végezték. A jutalomutazás részvevői két autóbuszon Dunaújvárost, Pécset, Siklóst és Harkányt keresik fel. FAÓRIÁSOK Számba vették a dénesfai park faóriásait. A több mint két és fél évszázados fákról Varga Gábor soproni erdőmérnök készített tanulmányt abból az alkalomból, hogy a parkot védelem alá helyezik. A parkban 43 kocsányos tölgy, 19 magas kőris és 2 szilfa található, közöttük nem egy a 25 méteres magasságot is meghaladja. Az egykori adatok szerint a fákat még a XVII. század végén telepítették. Termőre fordult már a nyár Munkásasszony fejkendőben jetunióhoz csakis ezen az objektív helyzeten alapulhat, tehát csakis szövetségi, testvéri viszony lehet, az ügy létérdekeinek megfelelően. III. A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSON kellő hangsúlyt kapott a Szovjetunió történelmi funkciójának úttörő jellege is. Ez alatt azt értjük, hogy a szocialista építés ötvenéves szovjet tapasztalatait, valamint az SZKP-nak a nemzetközi harci porondon szerzett fél évszázados ismereteit egyetlen párt sem hagyhatja figyelmen kívül. Elmondhatjuk, hogy a felszólalók csaknem mindegyike, köztük még olyanok is, akik néhány kérdésben nem vallották a többség álláspontját, például az olasz vagy az ausztrál párt képviselői, a tanácskozáson kinyilvánították meggyőződésüket, hogy a Szovjetunióra, annak internacionalista politikájára, mint a forradalmi világmozgalom legfontosabb meghatározó tényezőjére kell tekinteni. Amíg a világtanácskozáson szinte kivétel nélkül minden delegáció pozitív előjellel, a Szovjetunió nemzetközi szerepének igenlésével foglalkozott a kérdéssel, addig a tanácskozás körül folyó polémiában egyesek megkérdőjelezték ezt a szerepet. Mégpedig hogyan? A munkásmozgalom egyes szféráiban újra meg újra felüti a fejét az a szubjektív idealista szemlélet, amely önkényesen szelektálja a Szovjetunió fejlődésének korszakait, elszakítva az eseményeket az objektív történelmi tényezőktől és folyamatoktól. A Szovjetunió szerepét pozitív és negatív szakaszok váltakozásának tekintik, személyekhez, intézményekhez kötik, s ennek megfelelően jogot formálnak arra, hogy a munkásmozgalomnak ehhez a meghatározó bázisához fűződő viszonyukat is periodikusan, vagy ha úgy tetszik, konjunkturálisán alakítsák. Nincs itt helyünk a kérdés teljes történeti-elméleti analízisére, csupán elégedjünk meg annak leszögezésével, hogy akárcsak egy-egy történelmi mozzanat komoly megítéléséhez is bizonyos történelmi távlatok kellenek. Nemcsak az olyan nagy fordulópontok, mint az októberi forradalom világtörténelmi jelentőségének, vagy a Szovjetunió második világháborús teljesítményének a szocialista világrendszer létrejöttében betöltött szerepe megítéléséhez kellenek esztendők. Gondoljunk arra: ma már nincs vita a nemzetközi kommunista mozgalomban arról, hogy milyen szerepe volt a Szovjetuniónak a magyarországi szocialista rendszer megmentésében. Pedig ez tizenhárom évvel ezelőtt — átmenetileg .— nem egy pártban éles belső polémiát váltott ki. Ugyan melyik pártnak használ, ha „távlatokra várva” függetleníti magát a kommunista mozgalom fő áramlatától, elhatárolódik egyik vagy másik kérdésben a Szovjetuniótól, gyengíti ezzel a nemzetközi, s egyben a hazai kommunista mozgalmat? IV. KADAR JÁNOS hívta fel Moszkvából hazatérve a figyelmet arra, hogy „a tanácskozás előkészítő időszakában és a tanácskozáson egyaránt szemtanúi lehettünk annak és éreztük, hogy új, tisztultabb, bensőségesebb formában erősödött és növekedett a Szovjetunió iránti tisztelet, megbecsülés, bizalom és annak a különleges 1945 óta ünnepe van. Például a váci Forte Gyárba ezen a napon a patronált csővári termelőszövetkezet megbízásából halk szavú, ünneplőbe öltözött parasztok, ötkilós, meleg, puha bélű fehér kenyeret hoznak. Köszönnek, topognak, először zavarban vannak. Később a gyáriakban is kiserken a gondolat: a búzát valaki elvetette, levágta, a lisztet megőrölte, a kenyeret megsütötte... mi meg elfogyasztjuk. A kenyérrel munkálkodókról szól ez a riport. Egy aki termeli... Kurucz Kálmán, a váci „Kossuth” - Termelőszövetkezet agronómusa fiatal, 28 éves férfi. Modern fazonú, kék ing van rajta, szürke nadrág. „Lezser.” Sőt „klasszul lezser” — mint a fiúk mostanában mondanák. Kurucz Kálmán elég flegmán beszél, nem gesztikulál, mondatait nem kíséri mozdulatokkal. Arca sem rándul. — A 357 hold kenyérgabona megtermelésének én vagyok a gazdája. Felelőse, ha úgy jobban tetszik... A gabona termesztése örökös ügy. Bebizonyítom!... Nem régen arattunk le, de már újból vele foglalkozunk. Augusztus van!... Hová kerüljön, milyen elővetemény után. Aztán eldöntjük, mit kap, mennyi műtrágyát... — Attól függ, holdanként 14 vagy 16 mázsát akarunk-e? Itt elég alacsony szintről indult a gabonatermesztés. Idén akadt olyan táblánk, ahonnan holdankint 20 mázsát arattunk ... Az aratást ősszel kell megalapozni. — Ilyen unalmas az egész? — Persze. Hogy közben a drukktól szétmegy az ember feje, mert lesz-e eső, méltóz- tatik-e a hó uraságnak betakarni a gabonát?... Mindegy ... örökös verkli... januárban, februárban fej trágyázunk ... Mínusz 8 fok, meg 0 fok között... amikor szinte leveszi a szél a traktorosokról a kabátot... Áprilisban vegyszeres gyomirtás ... levéltrágyázás ... Utána jön egy olyan időszak, ha három napig nem látom, már baj... eső; aszály?... Üjabb gondok..: közben javítani a kombájnokat, a betakarítás gépeit. Eljön a Péter-Pál... végre, neki lehet állni... Tudja, nálunk mi az aratás?. .. Régen két ember nézte, 100 vágta, ma kettő vágja, 100 nézi... de csak jelképesen mondom. — A földekről a malomba megy a gabona, ugye?... szerepnek a megértése, amit a Szovjetunió betölt a világ összes haladó mozgalmának és progresszív törekvésének segítésében”. Minden hadseregnek volt is, lesz is zászlóvivője. És meg kell mondani, hogy ez a szerep a jövőben is a Szovjetunióra vár. A kommunista világforradalom zászlóvivője, élen haladó csapata a Szovjetunió, és nyilván az lesz a jövőben is. „Ez az elismerés, ennek a szerepnek a méltatása a tanácskozáson — mondotta Kádár elvtárs — minden presszió, kincstári illendőség nélkül jutott kifejezésre, s ez rendkívül fontos. Azt hiszem, hogy ez nagy erőnyeresége mozgalmunknak. Azon kell munkálkodnunk, hogy ez a jövőben is így legyen. Bebizonyosodott, hogy lehetséges a pártok, a szocialista országok önállóságát, függetlenségét tiszteletben tartani es egyidejűleg fenntartani, ápolni a bizalmat a Szovjetunió iránt. Ez nélkülözhetetlen előfeltétele a kommunista világmozgalom eredményes működésének, ugyanakkor jól összefér a kapcsolatainkban megerősödő demokratikus módszerekkel". Szabó L. István — Igen. Teljesen egyszerű elv szerint. .. — Közoen semmi izgalom, heveny láz, esemény, érdekesség? ... — Semmi különös... — széles, nagy száját elhúzza. Mástól, a majorban hallom ... egyik vasárnap hajnalban elromlott a kombájn. Egyik alkatrésze eltörött. Nem volt más vállalkozó, Kurucz Kálmán ült gépkocsira. Szerzett ugyan jogosítványt, de annyira nem gyakorlott vezető, hogy vasárnap ... azon az úton, aztán Pesten ... Aligha tekintgetett a miniszoknyás, vagy fürdőruhás lányokra ... Hajtott, mint egy őrült.. Az AGROKER-nél nem akartak adni... kiverte a huppot... Itt az egész vezetőség talpon .. . „Délben a kombájnnak indulni kell!”... „Ügy szerezd drága fiam az alkatrészt” ... Végre kiadták, végre csomagolták, végre kikaphatta az eladó kezéből... végre az autóba ülhetett, ... tele az út kirándulókkal, 11 óra, fél 12 és totyognak előtte... Kurucz Kálmán az idegizgalomtól kiabál, veszekszik, káromkodik; oda kell érnem, várnak, megbíztak bennem ... észre sem veszi, hogy egész teste iszamos veríték, amikor bekanyarodik a tsz telepére — A fékbe lép... és az ég akkor csattan óriásit és a villámként jött, sűrű cseppekben szakadó zápor lehetetlenné teszi az aratás folytatását... Ott állt a kocsi mellett és teljesen hülyén nézett. Arcán az eső végigszántott, ruhája lassan csurom vizes lett”... Még nevették is... De hát... ... arattunk!... A második, aki megőrli... Rácz József molnár 1927ben választotta magának ezt a „fehér” szakmát, s bizony akkor még nem hordott ilyen bő nadrágot, kabátot, gyulladt szemhéjai fölött fekete keretes szemüveget, a levegőben lebegő liszt fekete hajra szálldogált, s nem erre az ezüst színűre. — Baranyában, Vajszló- ban kezdtem Benedek főmolnárnál — mondja és közben ujjával egyet-egyet szúr a levegőben —, hozták a 84-es Bánkuti búzát... He-hej, kérem ... micsoda búza volt az!... Mint az acél. Acélos, piros búza!... Csengett, amikor öntötték... A lisztje meg hó és selyem ... — Mi a jó lisztőrlés titka? — kérdem kiáltva a nagy zúgásban, a hengerek zsolozsmá- zó ringásában, amelyet vontatók agresszív dübörgése szakít meg. — Dercét őröltünk, a liszt egészen sárga volt... nulla gés, nullás, kettes, hármas, négyes, ötös... a malom előtt kétszáz szekér is összegyülekezett, vártak... Az első búzát a Majláth méltóságos úr küldte... hat ökrös szekéren hozták, nyolc-tíz menyecske ült a zsákokon, azok a szép, cipóképű menyecskék ... A váci malom udvarán most eresztenek le egy pótkocsiról búzát. Akár egy gát- jaszakadt folyóból a víz, ömlik a szállítószalagok elé. Egy félmeztelen, barna bőrű férfi időnként lapáttal segíti a búzafolyót. — Benedek úr két-három váj ling kalácsot süttetett, bort adott hozzá. „Igyanak, egyenek emberek. Az új búza egészségére.” A malmok között verseny volt, ki őröl jobb lisztet. Hozzánk még Jugoszláviából is átjöttek... négyöt órát kocsiztak, de eljöttek ... A jó piros búzából jó lisztet lehetett őrölni... Pattanjon, az a fontos... Nálunk meghonosították a nagy termő búzákat... lisztjük gyenge volt... nem nyúlik, alacsony a sikértartalma. És kérem, csodák csodája ... ezek a külföldről hozott búzák kezdik felvenni a magyar szokásokat. Javulnak ... Évről évre jobb a lisztjük... A Környezet, a hőhatás, az ásványi anyagok miatt... Én tudom, azelőtt a parasztember egy holdon 6—7 mázsa búzát termelt. Ma már 18—20 mázsákat a tsz-ek... Fontos még az őrlés technológiája. Régebben hosszabb volt a búza útja, több műveleten ment át. Ma sajnos sietni kell... évenként 2000 vagonnal kell őrölni .. Három műszakban is alig győzzük ...Az. igaz," viszont, hogy most mindenkinek van kenyere. Hogy milyen? ... Amilyenre a sütés sikerül. Mert azok a régi piros búzák ..'. acélos búzák? ... — Bocsásson meg, de a búza soha nem volt piros... Szigorúan néz. — Piros volt, ha mondom és egészen sárga volt a lisztje — asztmásán köhög és elindul az örökké imbolygó rosták, rázok irányában. _4 harmadik, aki megsütiEste kilenc órakor a félhomályban derengő szentendrei sütőüzemben — akár egy kísértet — csak egy ember bolyong. Pistyur János pék. Megnyúlt árnyéka a falra vetődik, majd leugrik onnan, amint a kemencékhez ér. Pistyur Jánosba több mázsás, háromkerekű „csészékben” a kenyérsütés lelkét leheli a titokzatos masszába, keleszt, dagaszt. — Ez egy bonyolult szakma? — kérdezem, és egy személyben felel is rá a pék. — Nem bonyolult, csak éppen bármennyire gépesítik, az érzékekre mindig szükség lesz. Maga a tészta élőlény.. dolgozik ... és nem mindegy, hogy hogyan! — Lehet-e jó kenyeret sütni az új lisztből? — Minden lisztből lehet — válaszolja —, csak éppen tudni kell. Nálunk komlós kenyerek készülnek, komlót használunk, hogy jobb legyen. Mindig kísérletezni kell... Átmegyünk a raktárba, mutatja az itt sütött kenyeret. Remek, ropogós, magas, gyönyörű színű. Pistyur János 1931 óta pék. A szentendrei üzemben két műszakban napi 110 mázsa kenyér készül. Tíz-tíz ember dagasztja, formázza, süti, rakja ezt az óriási mennyiségű kenyeret. Pistyur vagy reggel fél 6-tól este 6-ig, vagy este 8-tól reggel 5-ig dolgozik. Mint mondja, régen másodmagával naponta 15 mázsát dagasztott. A pékek ebben a korban, rendszerint szív- és tüdőasztmát kaptak, lábuk visszeres lett. — Pistyur János 51 éves — mondja Kiss Gyula igazgató. — Ugye, ha azt mondanám, hatvanegy, azt is elhinné!?... Negyedik, aki elfogyasztja., Seress Pálné varrónő, férje MÁV-kertész. Váci lakosok. — Nem bánom, ki, hogyan, mikor készíti a kenyeret, csak jó legyen. Ne érezzem a szagát, mégis legyen valamilyen illata. Nem tudom megmagyarázni, milyen ... Friss legyen, omlós, kicsit piros, bele fehér, lyukacsos. Ha ilyenkor, kérem, az ember megvajazza, aztán zöldpaprikával, kemény húsú paradicsommal eszi, vagy például a férjem imád kenyérrel pörköltszaftot már- togatni... Kenyér mindennap kell... a nélkül nincs evés, élet... ölébe ejti csomós, kicsit gö- bös, és tűkkel agyonszúrkált ujjú kezét. — A kenyér... Nem folytatja. Szűts I. Dénes
