Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
"Xféfrfap 1969. AUGUSZTUS 19., KEDD r n Otven éves a ceglédi Vasutas Énekkar Egy pillanat — Gödöllőn — Anyu mindig azt mondja, hogy megfájdul a torkom, beteg leszek, hiába van meleg. De ma egész nap jó kislány voltam, és kaptam egy forintot. Csak ez a pult ne lenne olyan magas .... Foto: Urban 750 éves Nyírbogdány Négynapos jubileumi ünnepségsorozat kezdődött vasárnap Nyírbogdányban a település fennállásának 750. évfordulója alkalmából. Leleplezték a községi tanács épületének homlokzatán elhelyezett emléktáblát. A fehér márványból készült emléktáblára arany betűkkel vésték rá az 1219-es és az 1969-as évszámot, a község alapításának és a 750. jubileumának dátumát. A déli órákban az általános iskolában Gulyás Emilné, a megyei tanács vb-elnöikhelyettese megnyitotta a régészeti, népművészeti, kőolajipari és mezőgazdasági kiállításit. A jubileum alkalmából megjelent Nyírbogdány monográfiája is. Délután a Kőolajipari Vállalat kulitúrotthonában a szabolcsi képzőművészek alkotásaiból nyílt tárlat, majd változatos műsor következett. Horlobágyért „Alakok és formák" Höllering, a Hortobágy című film rendezője több mint harminc év elteltével, 1967-ben meglátogatta a hajdani forgatásainak színhelyét, a pusztát. Magyarországi tartózkodása során járt a debreceni Művész moziban is, ahol a még élő szereplők részvételével ünnepélyes keretek között vetítették le filmjét. Az idős alkotó, aki jelenleg a londoni Academy Cinema igazgatója, megismerkedett a Művész mozi és a debreceni Filmklub munkáAz idén ötven éves a ceglédi Vasutas Énekkar. A jubileum méltó megünneplésére készülnek. Hót vasutas énekkart hívnak meg szeptemberben az országból, köztük a neves szombathelyi és debreceni kórust. A ceglédiek szoros kapcsolatot tartanak a lengyelországi, szczecini Héjnál kórussal, amely a ceglédiek ottani vendégszereplését viszonozza szept^mberbén. \ ? Az idén májusban alakult ceglédi Magyar—Lengyel Baráti Társaság, tekintettel a lengyel vendégekre, lengyel műsort tervez a jubileumra. Kiállítás nyílik, irodalmi estet tartanak és a tervek szerint leleplezik Dembinszky emléktábláját a Pesti út 6. szám alatti házon. jóval, életével, s elismeréssel nyilatkozott an öl. Búcsúzóul megígérte, hogy egyik filmjét a debreceni Művész mozinak ajándékozza. Az ajándék most megérkezett Debrecenbe, az „Alakok és formák” című nemzetközi sikert aratott kis- film egyik kópiája. A film zenéjét Lajta László szerezte. PÜSPÖKI MIHÁLY: Tiltakozom! A z egyik verőfényes délelőtt ki kellett szállnom Ró- rsaszentmártonban. S mivel az idő kedvezőnek mutatkozott, rákapaszkodtam az öt- ven köbcentis robogómra. Berúgtam a motort és elindultam a salgótarjáni műúton. Vígan pöfögött a motor alattam. Egymás után hagytam magam mögött a Mátra vidéki Erőművet, Lőrinci községet, majd Petőfibányán megálltam. (Ugyanis a petőfi- bányai könyvespavilonnál volt egy-két elintézetlen dolgom, s ezért csak némi késéssel folytathattam az utam tovább.) A Petőfibánya és Rózsa- szentmárton közötti útsZaka-' szón levő dombok, szerpentinek alaposan igénybe vették törpe járművem hegymászóképességét. Minden emelkedőnél, kapaszkodónál úgy zihált, köhögött a masina, hogy végül is megsajnáltam. Megálltam vele a rózsaszentmár- toni Kakas-tanyánál és annak rendje, módja szerint, az út- árok oldalába állítottam a köhögőt. Én magam pedig megtelepedtem egy sovány akác ritkás árnyékában. Pihengetés közben megkor- dult a gyomrom. Delet jelzett gyomromban a rövidminiszter, mire előszedtem táskámból az elemózsiát s falatozni kezdtem. F alatozás közben arra figyeltem fel, hogy két szárnyas jószág közeledik felém. Az egyik gangos járású volt, mig a másik szerényebb tartású jérce. És mindkettő kendermagos. Csak a kakason hivalkodóbb volt a tollazat. A két vendég illő távolságból kezdte figyelni déli kérőd- zésemet. Sűrűn pillogó szemükből olyasfélét véltem kiolvasni, hogy néhány csipet kenyér ellenében hajlandók lennének barátságot kötni velem. S mivel én barátkozó természetű ember vagyok, a kimondatlan kívánságnak igyekeztem eleget tenni. Evés közben letörtem egy csipetnyit a kenyérből, és vendégeim elé dobtam. Féloldalt fordította a kakas a fejét, és kíváncsian megszemlélte ajándékomat, majd gyanakodva rámpillantott. És amikor meggyőződött békés szándékaimról, hangos kotyo- rászással lépett az általam adományozott falathoz. Csőrével megragadta a kenyérmorzsát, s mint valami gálánt gavallér, úgy rakta a zsákmányt a hölgye elé. Meghökkentem az ekkora gavallériától. Csak bámultam á kakasra, s ■ hirtelenjében nem tudtam magyarázatot találni a viselkedésére. Újabb porciót dobtam a gavallér elébe. S újra megismétlődött az eset. A kakas a tyúkjának adta át a morzsát. Elképedtem a látványon. És szórni kezdtem a morzsákat, miközben számoltam: egy, kettő, három ... Tizenkét falatot engedett át, illetve adott át a gavallér vendégem a párjának. A tyúk pedig, mint valami kacérkodó asszony az udvarlója, társaságában, pipiskedő kényeskedéssel nyeldeste az átengedett falatokat. Lenyűgözött az eset. Idáig az volt az elképzelésem, hogy az állatvilágban, ha bendő megtöméséről van szó, ismeretlen fogalom az udvariasság. Mert azt még megértem, hogy az anya csontig képes levetkőzni a kölykeiért, dehát az anyai szeretet és önfeláldozás mindenek felett való. Az ösztönösen gondolkozó állat, melyet a lét- és a fajfenntartási ösztönök mozgatnak, érzéktelen olyan fogalmak iránt, mint: tapintat, előzékenység és felebaráti szeretet. S most mégis hihetetlen példáját kellett látnom az udvariasságnak. (Ámbár azt is el kell árulnom, hogy a további kísérletezésem igen prózai eredményeket hozott. Hiába szórtam aztán a kenyérmorzsákat a taréjos gavallér elébe — úgy látszik, ő is csak egy gyarló halandó az élők társadalmában —, mert minden elébeszórt falatot magába tepert. Mégpedig, istenesen.) lgondolkoztam a tapaszig taltakon. Sokáig törtem á fejem, de nem tudtam elfogadható magyarázatot találni arra, hogy amit láttam, az csak a hím és a nőstény együvétartozásának a bizonyítéka. Valahogy többet sejtetett bennem a látvány. Azt mondjuk a neveletlen emberre, hogy úgy viselkedik. mint az állat. Azt hiszem, ez erős túlzás. Nem minden állat viselkedik állat módra. Mint ahogy nem minden ember viselkedik ember módra. . Mindig rosszullét fog el, ha embereket látok összeröffenni apró. haszontalan dolgok miatt. Ilyenkor mindig az az érzésem, hogy mi, az emberek, legtöbbször, olyanok vagyunk, mint... az ... No. tessék! Jómagam is visszaesem e méltatlan vádaskodásba. Úgy látszik, nehezen szabadul meg az ember a be- lérögzött előítéletektől, szokáKÖNYVESPOLC WOLFGANG SCHREYER: Figyelő szemek az égbolton 1943 decemberében, az angol királyi légihaderő, a RAF, egyik fénykép-kiértékelő beosztottja — nő, Constance Ba- bington-Smithnek hívják — a Moszkitó típusú felderítőgép által készített felvételt tanulmányozva, felismer egy kisméretű — nyilvánvalóan tehát pilóta nélküli — repülőgépet az usedomi német kísérleti telep sok más épülete és berendezése között. A kisméretű repülőgép a V 1. volt. A „csoda- fegyver”. 1960 május elsején moszkvai idő szerint 8 óra 55 perckor a Fekete Hölgy néven becézett, szokatlanul nagy hordfelületű szárnyakkal ellátott repülőgép vezetője, aki addig szorgalmasan nyomogatta a filmfelvevők és fényképezőgépek gombjait, „egészen váratlanul valami tompa robbanásfélét” hall, és „narancsszínű villanást” lát, mint később a bíróság előtt vallja. A Fekete Hölgy a 20 700 méter magasból szár- nyasaegett madárként egyre gyorsulva közeledik a földhöz. A gép roncsai meglehetősen épen megmaradnak. A pilóta ejtőernyővel ér földet. A gép az U 2. volt, a pilóta pedig Francis G. Powers. Két kiragadott epizód a légi felderítés, légi kémkedés hihetetlenül gazdag történetéből. A német szerző e történet feldolgozására vállalkozott, s volt mivel foglalkoznia. A légi kémkedés és megfigyelés egyidős azzal, hogy az ember a levegőbe emelkedett léggömbjeivel, majd repülőgépeivel. Ha valahol, itt valóban korlátlanok a lehetőségek, legalábbis fizikai s technikai értelemben. Mert amúgy — mint Powers esete is bizonyította — nem mindenki tűri el a korlátlan lehetőségek korlátlan kihasználását ... Főként ha már korábban* több ízben tiltakozott a nemzetközi joggal összeférhetetlen légi kémkedés ellen, mint a szovjqt kormány tette. Ma, amikór már nehéz számon tartani a föld körül keringő kémbolygólcat, melyek nagy felbontó képességű kameráikkal végigpásztázzák négyzetméterről négyzetméterre az útirányukként kijelölt pálya alatt fekvő területeket, már régmúltnak tűnik az az idő, amikor lassú járású felsoktól. Még a végén megérem azt, amitől eddig mindig tartózkodtam, hogy bömbölve tülekszem majd legközelebb az autóbuszra, miközben állati jelzőket szórok embertársaimra. De nem! Én a jövőben sem fogok tülekedni. Kivárom, kiibőjtöiöm azt az aranykort, amikor majd az utasok lötyögnek az autóbuszokban. Hanem akkor bömbölni fogok. Hurrá! csatakiáltással veszek birtokba egy egész autóbuszt. Hogy ezért be fognak dugni a bolondok házába? Hát, istenem! Az még mindig jobb , lesz, mint hallgatni napjainkban az autóbuszutasok egyik-másikának a vér- fagyasztó hallaliját. derítőgépek személyzete, életét kockára téve kattogtatta a — ma — primitívnek nevezett fényképezőgépeket... Napjainkban, a nagy érzékenységű filmek, felvevők korában, tökéletesen szervezett iparágnak nevezhető a légi kémkedés, persze, a minden „iparra” jellemző kockázatokkal. A szerző nagy szorgalommal gyűjtötte össze e sajátos tevékenység eseményeit, s feldolgozásukban elsősorban az érdekességet tartotta szem előtt, a technikai részletekbe nem bonyolódik bele. Éppen mert eltekint a műszaki megalapozottság részletesebb bemutatásától — igaz, általában minden ilyesmit hétpecsétes titokként őrzik, legalábbis a jelen anyagait, eszközeit értve —, túlzottnak tűnik a majd’ négyszáz oldal. Túlzottnak, mert a részletesebb műszaki ismertetés hiányát a szerző elemista színvonalú politizál- gatássál igyekezett ellensúlyozni egy-egy bekezdés erejéig, s ez duzzasztotta meg művét. Nem ártott volna a nagyobb kiadói munka ez esetben: a rövidítés. A könyvben levő érdekes események és tények ugyanis önmagukért beszélnek. nincs semmi szükség „megideologizálásukra”. (Kos suth Könyvkiadó) (m. o.) Úttörőtábor Ráckevén Éppen a harmadik csoport ünnepélyes táborozására érkeztünk a IX. kerületi Tanács ráckevei úttörőtáborába. Tivadar Ferenc táborvezető a jól megérdemelt díjakat osztotta ki a sportversenyek győzteseinek. Utána szomorúan ballagtak sátraikba a fiúk. A másnapi program: indulás hazafelé ... — Minden csoportnál így van ez az utolsó napon — mondta a táborvezető. A gyerekek nagyon sajnálják, hogy véget ért 14 boldog nap a víz mellett. Június 16-tól eddig három turnust fogadtunk, s augusztus 23-ig van itt a negyedik — az utolsó. 160 felsőtagozatos gyerek pihen, tíz pedagógus felügyelete mellett. Ha jó idő van, természetesen a fürdés az elsőszámú program — úszásoktatással —,. ha borús az ég, a sportversenyeket bonyolítjuk le. A helybeli horgászszövetség 50 pecabotat a rendelkezésünkre bocsátott, s a srácok közül nem egynek igen gazdag zsákmánya volt. — Milyen az ellátás? — Kitűnő. A Gyermekélelmezési Vállalat mindent megtett azért, hogy az úttörők néhány kilót magukra szedve térjenek haza. Azt hiszem, ennek a szülők örülnek majd legjobban... A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ A KÖZPONTI TELEPHELYRE: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat, raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD KOLSZOLGÁLATOS MUNKÁRA: kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha van. A szállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint. A béren felül 500 FT KOLSZOLGALATI ÁTALÁNYT, az alföldi munkahelyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de próbaidő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképző tanfolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS: a vállalat Munkaügyi osztályán (Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83.) vidéken a munkahelyek vezetőinél. Addig azonban tiltakozom! Tiltakozom az állatok nevében, tiltakozom a rózsaszent- mártoni kakas nevében, mert... , Jaj, abba kell hagynom a tiltakozást. Most, hogy ülök idehaza a szobámban az íróasztal előtt, s tűnődöm a ró- zsaszentmártoni kakashistórián, éppen a feleségem érkezik meg a piacról. Szatyrában egy pompás kendermagos kakas, miközben az asszonyom lelkendezve újságolja, hogy igazi sárga húsú, kövér baromfit csak Rózsaszent- mártonból hoznak az asszonyok. S míg ő beszél, magyaráz, addig én bűntudattól eltelve meredek a szomorkásán- kandizó kakasra, amely vészesen hasonlít a tegnapelőtti ismerősömre. L e vagyok törve teljesen. Úgy érzem, hogy nem bírok megszabadulni az emberi barbárságtól. Bűnrészességet fogok vállalni a kakas meggyilkolásában. S mindezt csak azért, hogy a vasárnapi ebéd alkalmával megtölthessem a bendőmet. Utolért a próféták sorsa. Ifjú szakmunkások! Magas bérezéssel alkalmazunk benneteket budapesti és Pest megyei építkezéseinken kőműves, ács, vasbetonszerelő, festő, asztalos, parkettás, fűtés-, víz-, gázvillanyszerelő, műköves, lakatos, gépszerelő szakmákban. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT, MINDEN SZOMBAT SZABAD. SZÁLLÁST, ÉTKEZÉST KEDVEZMÉNYESEN ADUNK. utazási költségtérítést fizetünk. Jelentkezés: személyesen. Pest megyei Állami Építőipari Vállalat BUDAPEST XXI., Kis János altábornagy u. 19—21. Boráros térről H£V?vel 2 megálló.
