Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

PEST MEGYEI HIBIAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEQuED VÁROS RS^ÍbÍ XIII. Évfolyam, i89. szám 1969. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT A felrzabadulás 25. évfordulóján Abonyban és Dánszentmiklóson áruház nyílik írják már a községek krónikáját - Tanácselnökök értekezlete Abonyban Abonyba hívta össze érte­kezletre a járási tanács a köz­ségek tanácselnökeit. Elsőként a felszabadulás 25. évforduló­jára való felkészülést beszél­ték meg. A tanácselnökök be­számoltak arról, hogy mit tet­tek eddig, és mit terveznek a hátralevő időben. A járás valamennyi köz­ségében megalakultak az operatív bizottságok. Mél­tóképp szeretnék megün­nepelni az évfordulót, több új létesítményt no­vember elején adnak át, I ugyanis november elseje és 4-e között szabadultak fel a járás községei. Erre az időre tervezik az ebo­ny: új áruház megnyitását. A község népe emlékművet állít. Áruházat adnak át Dánszent­miklóson is, Jászkarajenőn bekötőutat, Kocséron autó­buszvárót. A kocsériak az év­fordulóra tervezik a műút, a nyársapátiak pedig a művelő- dási ház felújításának befeje­zését. Ceglédbercelen, a műve­lődési ház falán emléktáblát helyeznek el. Népfront vezetők, pedagógu­sok, tanácsi dolgozók — és mindazok, akik tevékeny ré­szesei voltak az elmúlt 25 esz­tendőnek —, szervezik, írják már a községek krónikáját. Grafikonok, fényképek, tablók szemléltetik majd, honnan ho­vá jutott egy-egy község a 25 év alatt. A járás minden községe csatlakozott a Hazafias Népfront és a megyei ta­nács felhívására a község­fejlesztési versenyhez. Az előző évekhez viszonyítva jóval jelentősebb a társa­dalmi munka. Abonyban különösen a járda­építés, Jászkarajenőn és Ko­cséron a község szépítése, tisztaság, virágok ültetése di­cséri a lakosságot. Az elnöki értekezlet máso­dik felében Sziráki Péter já­rási vb-titkár a polgári véde­lem időszerű feladatairól be­szélt, majd az elnökök megte­kintették a részben állami pénzből, részben a községek pénzéből épített járási szociá­lis otthont. A látottakról elis­meréssel szóltak. Ezután fel­keresték az ABC áruházat, a strandfürdőt, és maradandó élményt jelentett a Koszta Jó­zsef halálának 20. évforduló­jára rendezett tárlat. Az egykori magtár helyisé­ge — műemlék — tíz éve fa­lumúzeum. Gazdag néprajzi anyagát Győré Pál községi ta­nácstitkár, mint a múzeum lelkes szervezője, társadalmi vezetője mutatta be. Rendszeresek az abonyihoz hasonló tanácsvezetői értekez­letek a járásban, és sikerük azt bizonyítja, hogy szükség van ézekre a jövőben is. Peresztegi Rózsa Ma: Csúcsforgalom az anyakönyvvezetőnél Délután három órakor, a városi tanács főbejáratának lépcsőin már 'piros futósző­nyegre léphetnek a későn jövő, hivatali ügyeiket intéző ügy­felek. A lépcső első forduló­jánál oszlopokon álló hatal­mas villanyburák fénye sej­teti: esküvő lesz itt ma. És nem is akármilyen! — A nóta azt tartja — mondja a- már ünneplőbe öl­tözött anyakönyvvezető —, hogy „szüret után lesz az es­küvőnk!” Mert régebben, való­ban a legtöbb „igen”-t must­forrás idején mondták ki a házasulandók. Ma már nem ragaszkodnak ehhez a hagyo­mányhoz, még nincs szüret, de szerelem az van! Ma tizenegy menyasszony és tizenegy vő­legény mondja ki a boldogító „igen”-t. Három mátkapár a Dózsa Népe Termelőszövetke­zet KISZ-istáinak sorfala közt vonul be. Közülük három vő­legény és egy menyasszony örülhet a közös gazdaság nászserege gratulációjának, no, meg az ajándékoknak. Új büfé nyílik ma a Cifrakerti Állami Gazdaságban. A büfét a gaz­daság saját maga tartja üzem­ben. Védjük meg a szőlőtermést! Gazdagok a szőlőtőkék Gazdag szőlőtermés ígérke­zik országszerte, Cegléd kör­nyékén is. Néhány hét múlva, a jelenlegi kilátások szerint szeptember vége felé megkez­dődhet a szüret. 1965-ben is hasonlóan gaz­dag termést érleltek a szőlő­tőkék, akkor mégis az esős időjárás következtében nagy­tömegű szőlő ment veszendő­be, úgynevezett szürkerotha­dás miatt. A szürkerothadás elleni vé­dekezés komoly növényvédel­mi probléma nálunk, megol­datlan gond. Pedig érdemes, ipeg kell próbálni, mert sok milliós veszteségtől menthe­tik meg magukat a közös gaz­daságok és a termelők egy­aránt. Külföldön a szürkerothadás ellen az Enparen nevű vegy­szert alkalmazzák, sikerrel. Virágzástól kezdve védekez­nek, 10 naponkénti permete­zéssel, és a szüret előtt körül­belül négy héttel fejezik be. Ez a növényvédőszer nálunk, sajnos, még nincs forgalom­ban. Helyette azonban lehet egyet-kettőt ajánlani. Hasznos az Ortho-Phalfén 0,3 százalé­kos, vagy a Dithane M—45 (Mankozeb) 0,2 százalékos oldata. Az Enparenne l kap­csolatban leírtak szerint kell ezekkel is eljárni. Az Ortho- Phalfén gombaölő szer min­denütt beszerezhető, a Dit­hane M—45 (Mankozeb) szert a budapesti vetőmag boltok­ban lehet megvenni. Van más haszna is a véde­kezésnek! A szüreti munkák a rothadás megakadályozása esetén elhúzhatok, így a nagy­üzemekben a szüreti munka­csúcsok kissé szétnyúlnak. Előnyös a védekezés a meny- nyiségre is, de főleg a minő­ségre. Fajtára jellemző ízű és színű borokat lehet így szűrni. Az egészséges szőlőből egész­séges, jól kezelhető borokat nyerünk. Mindezek egyáltalán nem haszontalanok az alföldi boroknak, ugyanis főleg minő­ség tekintetében kell sokat javulniok, hogy a közfogyasz­tásban megfelelőképpen szere­peljenek. Tavaszi János, mezőgazdasági mérnök A LÁNCTALPAS Bodzsár János, a ceglédi Kossuth Tsz traktorosa, másod­vetés alá szánt. Péterffy felvétele Kinek un joga megsértődni ? — Érzékenyek, sértődősek ám nálunk az emberek! Talán jöjjön egy hét múlva. De lesz, amit csak magunk között mon­dok, azt ne írja le. Hiszen is­merheti a ceglédieket, mind­járt megsértődnek. Régóta figyelem, igaz-e? Jobb, ha nem mondjuk ki, mi az igazság? Megfordult már néhány dühös ember különbö­ző hivatalokban, (a szerkesztő­ségben is), hogy vélt igazát ki­fejtse, a demokrácia nevében. Miközben fenyegetőzött! Lát­hatóan megsértődött, azért jött fel, pedig igazat állítottak ró­la vagy a munkájáról. Illeté­kesek tájékoztattak arról, hogy az egyik vállalatnál leleplezett sikkasztás után a bűnösök ba­rátai azt kutatják, ki volt a bejelentő. Úgy látszik, megsér­tődtek. Sok pártfogója volt an­nak a személynek is, aki jog­talanul bitorolta más lakását. Amikor a bíróság kilakoltatta, barátaival együtt ö is megsér­tődött. Dehát ki, miért sértődhet meg, mire lehet érzékeny? Akit jogtalanul, alaptalanul vádolnak valamivel, amit el sem követett, akiről valótlant állítanak, ne tétovázzon egy percig sem. De milyen jogon érzékenykedik, aki hibát, bűnt követ el!? Álljon itt néhány adat, amely megvilágítja: kik­től várunk jogos és tettekben megnyilvánuló érzékenységet. Tavaly az országban elköve­tett bűntettek 6 százaléka volt testi sértés, városunkban 7,3 százaléka. Ittas vezetés miatt a vétőképes (14 éven felüli) la­kosság 5,6 százalékát büntet­ték országosan, Cegléden 11,7 százalékát. A társadalmi tulaj­don ellen 13 százalékkal, a személyi tulajdon ellen 28 szá­zalékkal többen vétenek Ceg­léden, mint az országos átlag. íme, megvan az alapja an­nak, hogy sértődősek, érzéke­nyek legyenek az emberek. De ezt nem azoktól várjuk, akik bűnt követnek el, hanem akik ellen védenek! Gyorsan és tet­tekkel reagáljunk a részegek verekedésére, a csalók, sik­kasztok eléggé el nem ítélhető cselekedetére, az ittas gépjár­művezetők felelőtlenségére, önmagunk, családunk, az egész város közbiztonságának erősí­tése érdekében. (szabó) TANCDALFESZTIVAL MINDEN MENNYISÉGBEN ' A napokban írtuk meg, hogy várhatók a ceglédi Szabadság téri Keravill boltba a táncdal­fesztivál lemezei. Mint meg­tudtuk, a lemezek csütörtökön megérkeztek, kapható tehát már mind a hatvan dal. Halló, itt Balaton 969 címmel — az ŐRI rendezésé­ben — augusztus 30-án dél­után fél 4 órai kezdettel köny- nyűzenei est lesz a fiossuth Művelődési Központ színház- termében. Közreműködnék: Kovács Kati, Magay Klementina, Pa­yer András és Szécsi Pál tánc- dalénekesek. Kísér: az Express zenekar. A városi tanács egészség- ügyi osztályának „Egészség- ügyi ellenőrző” naplójában az elmúlt esztendőre mindössze egy bejegyzést találunk, amely tömeges ételmérgezésről szól. Az ez évi statisztika már két hasonló „témát” rögzít. Ez a szám nem döbbenetes. De! — ha itt is betartották volna az alapvető egészségügyi követel­ményeket, ezekben a napok­ban nem szirénázott volna Évi 200 ezer hektó bor megy Ceglédről exportra Állandóan fejlesztik a pincét A város szívében, a régi Unghváry pince helyén mű­ködik az Állami Pincegazda­ság exportüzemének ceglédi pincészete. Épületei előtt a csomói kisvasút vágányán, mindennap borszállító tartály­vagonok, és boroshordókkal megrakott vasúti kocsik sora­koznak. A magyar borexport jelentős részét innen bonyo­lítják le. A szolnoki rádió műsora augusztus 18 tó! 24-ig Hétfő: Alföldi krónika. Vá­laszolunk hallgatóinknak. Molnár Miklós népdalokat énekel. Zenés autóstop. Sport. Kedd: Húszéves a szocialis­ta mezőgazdaság. Szerda: Alkotmányunk ün­nepén. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Arcok mik- rofonközelből. Betyárnóták. El szeretnénk érni... Hogy tet­szik? Sporthíradő. Hirdető. Péntek: Alföldi krónika. Szó'nők. járóbeteg-ellátása. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Zenés ki mit kér. Vasárnap. A gyulai Vár­színház műsorából. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres hullám­hosszon hangzanak el. A kis ház írissen van vakolva Pár napja munkához öltö­zött emberek csöngettek be a IX. kerület, Gém utca 14. számú ház kapuján, özv. Ko­vács Ferencnét keresték. A kapu előtt teherautó, rajta ce­ment, mész, gipsz. Nem kétsé­ges, jó helyen álltak meg a rakománnyal, mert bizony a kis házikó falának vakolatát alaposan kikezdte az idő. Igen ám, de Kovács néni nem rendelt ide embereket. Hogy is gondolhatott volna ilyes­mire? Abból a kevés nyug­díjból...? Az emberek elégedetten mosolyogtak. És még mielőtt Kovács néni felocsúdott volna a meglepetésből, már hordták is be az udvarra az anyagot. Hát így történt A kis ház azóta frissen váltóivá — a két kis ázoba kifestve — áll a házsorok között. És Kovács néni öröme ha­tártalan. „Ilyen az én volt munkahelyem —, szokta mon­dogatni —, ahonnan 18 év után mentem nyugdíjba.” 18 évig járt át Ceglédről a Nagykőrösi Konzervgyárba. Szép volt a búcsú. A megbe­csülés és tisztelet jeléül sok­sok csokor virággal tért haza. De erre nem gondolt, hogy a gyár szalcszervezeti bizottsága ilyen meglepetést tartogat szá­mára. A figyelmességet meg­köszönte ő már levélben a gyárnak. Nincs olyan ismerőse, akinek el ne újságolta volna örömét. Mint mondta, nem le­het erről nem beszélni... Egyetértettünk Kovács néni­vel (csatáriné) Az Állami Pincegazdaság exportüzemének budafoki központjában beszélgettem Halmai Róbert igazgatóval. — Mennyi a ceglédi pince befogadóképessége és honnan kapja a borokat? — A pincét állandóan fej­lesztjük — mondotta. — Je­lenleg 45 ezer hektó bort tu­dunk benne tárolni. Jelentős részét Ceglédről és környéké­ről hozzák be, de az ország minden borvidékéről kapunk alapborokat. A pincébe ho­zott borok megfelelő osztá­lyozás és előkészítés után, mint csemege, vörös és mint alföldi fehér borok kerülnek exportra. Évente átlagosan 200 ezer hektó bor jön be és megy ki exportra a pincéből. Fő piac: a Szovjetunió — Hova szállítják a boro­kat? — A ceglédi pincészet el­sősorban a Szovjetunióba ex­portál, de sok csemege, vö­rös, és fehér bort szállítunk Németországba, Csehszlová­kiába, Lengyelországba és a nyugati piacokra is. A nagy világpiaci versenyben a ma­gyar bor mindig és mindenütt megállja a helyét. Hordógyár Cegléden — Ebben az évben körül­belül 150 ezer hektolitert küld a ceglédi pincészet a Szovjetunióba, különböző mi­nőségű csemegeborokat. A szovjet export néhány éven belül a duplájára emelkedik. Éppen ezért, tárgyalásokat folytatunk az illetékesekkel, hogy a hordógyár Cegléden nagyobb kapacitású üzemet állítson fel, kizárólag a ceg­lédi pincészet ellátására. Ez a beruházás hordóellátásun­kat jelentősen megkönnyítené és igen komoly szállítási költ­ségmegtakarítást jelentene. — Ceglédi pincészetünket különben nagy körültekintés­sel Simon Ernő technikus ve­zeti, akinek többek között egy fiatal törteti szakember, Tóth Ferenc segít az irányításban. K. L. végig a városon, nyolc ember-? rel a hordágyon a város men­tőautója. Vége már a kánikulai na­poknak, de azt hisszük nem késő még, ha — különös fi­gyelemmel a tömeges étkezte­tésekre — erről beszélünk. Mit mond erről o városi tanács egészségügyi osztályá­nak vezető főorvosa? — Az ételmérgezések na­gyobb része a helytelen táro­lás következménye. Lefőzés után az ételt nem hötik le a kellő hőfokra, és ez — négy órán túl — igen jó talaj - a különböző baktériumok szá­mára. Különösen vigyázni kell a hús-, húslevesek, ki­főtt tészta és fagylaltfélesé­geknél. A konyhán, illetve az élelmiszerrel foglalkozó, dol­gozó személyek tisztaságára kell nagyon komoly gondot fordítani. — Mi a Pest megyei Kö- JÁL-lal rendszeres ellenőrzé­seket tartunk a „város kony­háiban”. Hetente 10—12 al­kalommal, szúrópróbaszerűen, ételminta-vizsgálatot végzünk. Sok helyütt téves fogalmak­kal találkoztunk. Ott, ahol csak tálalóval rendelkeznek, tehát más helyről szállítják az ételt, „nem szoktak” ételmin­tát venni. Pedig itt is kell. — A gondnokok, konyhave­zetők kötelessége, hogy a dol­gozók minden félévben alkal­massági vizsgán vegyenek részt. Ahol ezt elmulasztják, szigorú büntetés várható. A közétkeztetésben résztvevő­ket arra kérjük: ha ételmérge­zési tünetet észlelnek, azonnal jelentsék az egészségügyi ősz- iálynak. . "(csat) Hét végi músorkalauz A Kossuth Művelődési Köz­pontban ma este tánc, holnap: tánczenei koktél. MOZIMŰSOR Szabadság, ma és holnap: Traianus oszlopa I—II. (Ro­mán—NSZK). Kossuth, vasár­nap: Rákóczi hadnagya (ma­gyar). Dózsa, vasárnap: Egy taxisofőr halála (lengyel). Abony, ma és holnap: Majd a Leontine (francia). Jászkara- jenő, ma és holnap: Rita, a vadnyugat réme (olasz). Törtei, ma és holnap: Kémek rande­vúja (NDK). SPORT Teke: vasárnap délelőtt fél i 10 órai kezdettel a Ceglédi Építők—Kecskeméti MÁV csa­pata NB II-es bajnoki mér­kőzése lesz az Építők tekepá­lyáján. Kézilabda: Az Építők kézi- labdapályáján kerül sor, va­sárnap délelőtt fél 10 órakor a Ceglédi Építők—Békéscsaba NB II-es bajnoki mérkőzésére; (Férfi és női csapatok részvé­telével.) Labdarúgás: Vasárnap dél­után négy órakor a bedei pá­lyán a Ceglédi MEDOSZ—Al- bertirsa II. járási labdarúgó­mérkőzés. / Megelőzni a bajt! Ellenőrzések a „város konyháin"

Next

/
Thumbnails
Contents