Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
PES1 HECYFI i'JCívlap 1969. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT VAS HÍD All a híd, kapocsként két telep közt alatta sínpár fut a messzibe, szemafor tekintget jobbra-balra — a vonat sem rohanhat kedvire. Hányszor vitt át anyád itt a karján, mikor még hozzá bújni volt a jó? Aztán később iskolás korodban itt dobogtál, mint szilaj csikó. Táskádban a ceruzák zörögtek, vonat sípolt és mindent füstbe vont. Ügy néztél szét mint egy képeskönyvben, míg kitárult körül a horizont: Iskola, a terek és az utcák a cseréptetős kedves házsorok akácos kertek, a messzi erdők — a játszótársak, víg majálisok... Azóta már másfelé is jártál, nagyobb hidakról néztél szerteszét. Csillogó, szép városokra láttál hol nem volt sár, sem por, sem vaksötét Mégis itt jó, a vashídon állni amíg a szürke korlátot fogod — innen nyílik a legszebb kilátás, mert itt születtél, itt az otthonod. Ferenczi Hanna Pest megyei gépipari vállalatok a BOV-ön Több Pest megyei gépipari vállalat is bemutatja termékeit a Budapesti Őszi Vásáron. A Mechanikai Művek tíz különböző típusú olajkályhát es hőfokszabályozót állít ki. A Pest vidéki Gépgyár olajégőkkel, szellőzőberendezésekkel, továbbá a könnyűfémszállitó és tároló eszközökkel vonul fel. Az ikladi Ipari Műszergyár háztartási gépekhez szükséges motorokat mutat be. Miniszteri utasítás az iskolák munkarendjéről A munkaügyi miniszter most megjelent utasításában intézkedik az 1969—70-es tanévre a szakmunkásképző iskolák munkarendjéről. A miniszteri utasítás részletesen szabályozza a tanévnyitás, a vizsgák, a főbb tantestületi értekezletek, a szünnapok, a tanévzárás időpontját, intézkedik a tanulmányi versenyekről, a szakmunkástanulók országos kiállításáról, és egyéb kérdésekről. «Mint a Munkaügyi Minisztériumban elmondották, a szakmunkás- képző apparátus az új tanévre különös gonddal készül fel» mert a szakmunkásképző iskolákban újabb létszámrekord várható. Az 1969—70-es tanévre 92 ezer első osztályost vesznek fel, ami a demográfiai hullám csúcsát jelenti. Ez a szám nagyobb, mint a felszabadulás óta bármikor. A három évfolyamon összesen 223 ezer tanuló vesz majd részt. 13 ezerrel több, mint tavaly. A pedagógusi kart a tanulók létszámával arányosan növelik, az elhelyezési lehetőségek azonban meglehetősen szűkösek. Az új tanévre 196 új tantermet és 470 tanműhelyi munkahelyet létesítenek, az otthonok befogadó képességét X280-nal bővítik, ami a szükségletekhez képest kevés. Az általános iskoláktól is kölcsön vesznek tantermeket az oktatás zavartalan lebonyolítására. A demográfiai hullám elvonulása után is fokozott gondot fordítanak a szakmunkástanuló képzésre. örvendetes ugyanis, hogy az általános iskolából kikerülő és továbbtanuló fiatalok közül mind nagyobb arányban jelentkeznek szakmunkás-tanulónak. Ennek ellenére — s az idei tapasztalatok is ezt igazolják — egyes szakmákban még mindig kevés a jelentkező. Különösen vonatkozik ez a fővárosra. Vidéken — főleg a megyeszékhelyen — az építőipari szakmákra várnak további jelentkezőket. Lányok a kirakatban Harry Fox londoni kalapkereskedő fel akarta lendíteni üzlete forgalmát és ezért hat rendkívül csinos fiatal lányt alkalmazott, akiknek nem volt más feladatuk, minthogy kiáll- janak üzlete kirakatába — kalappal a fejükön — de mellőzve az egyéb ruhadarabokat. Foxot bevitték a rendőrségre és az ötletes üzlettulajdonosnak hamarosan a bíróság elé is kellett állnia. CSÍPŐS HÍR Üj feldolgozásban kínálja a világhírű kalocsai fűszerpaprikát a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat. Az őrleményen kívül — amelyet jelenleg is 26 országba exportálnak — megkezdték a folyékony paprika gyártását. Erre a célra külön munkatermet rendeztek be, ahol francia gépsort alkalmaznak a paprika szín- és illő anyagainak kivonására. Az őrleménynél tovább tartósítható folyékony paprika iránt nagy az érdeklődés külföldön. A megrendelők igénye szerint egy-, illetve ötliteres műanyag flakonokban exportálják „paprika- oleoresirt” néven. Lányok Szabolcsból Hosszan vitatkoztam nemrég yalakivel. A téma, mely fölött összecsapott véleményünk: a gazdasági életben keletkezett, ismert feszültségek, a bérezés, a munka és a termékek minősége. Partnerem feloldó tényezőként az adminisztratív beavatkozást helyeselné. Jómagam kifejezést adtam annak az óhajtásnak, hogy a legfőbb kiegyenlítő maga a gazdasági élet legyen. * S még megjegyeztem: nem kell olyannyira sajnálni, hogy konfliktusok keletkeztek, hiszen azok az előzőleg is meglevő ellentmondásokat tárták fel. Azóta — újból — találkoztam egy egész iparág problémakörén belül olyan gyárbeli példával, mely azt hiszem az utóbbi álláspontot igazolja. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára annak idején magára a községre s a közeli falvakra épült, azaz a környék — elsősorban női — munkaerejére. Nem is rég még nagyon sok olyan budakalászi, pomázi szövőnőt lehetett találni az ' üzemben, akiknek édesanyja, nagyanyja is itt dolgozott... Pár éve, hogy megszakadt a gyárban a generációs folyn- matosság. Pár év oia fogyatkozásnak indult a törzsgárda. Régebbi tagjai főiként kisipari és mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben, így egy környékbeli gombüzemben, egy töltőtollüzemben, egy faipari szövetkezetben helyezkedtek el — tájékoztat Herendi Lajos munkaügyi vezető. Ma már a szövőnők közül a legtöbb eredetileg távolabbi m ígyékbe való, amelyekből azonban ugyancsak mind kevesebb utánpótlás érkezik. A kilépők száma "pedig a gyárban feltűnően nő. A fizikai munkások száma százzal csökkent égy év alatt a budakalászi üzemben. Nemrég negyven gépüket leszerelték, és átszállították a komáromi üzemükbe. Egy közepes ügyességű, még nem is hosszú éVek gyakorlatával rendelkező szövőnőjük általában megkeresi havonta az ezerhatszáz forintot. (Mondják, van, aki a kettőezernyolcat is.) Szakszervezetük közbenjárására tavaly áprilisban rendkívüli, 1, 6 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. De ne esik a bérezést nézzük, a szövőnők sem csak azt tekintik. Vegyük például a zajt — hiába kísérleteznek most íülsapkával, a vetélők ütése mindenen áthal- latszik, otthon is, talán álmukban is hallják. Tudott; sok beruházást hajtanak vég-, re az iparágban, lassan-lassan cserélődik, modernizálódik a CSALÁD ÉS OTTHON A tisztálkodásról A TISZTÁLKODÁS elemi szabálya, hogy a család valamennyi tagjának legyen saját törülközője. A legkülönfélébb rejtett betegségek elterjedését segíti elő a családi közös törülköző. Ésszerű az is, ha az utóbbi időben rendkívül olcsón (12—14 forint körüli árban) kapható apró kéztörlőkből jó*párat vásárolunk, és a napjában többször szükséges kéztörléshez ezt használjuk. Kimosása sem olyan nehézkes KANTOR és RÉSZLETEK EGY NYOMOZÓKUTYA TÖRTÉNETÉBŐL 4. C supati szokásos spriccere mellett üldögélt a klubban, amikor nyolc óra körül az ügyeletes kereste. Egy óra múltán a megyeszékhelyhez legközelebb eső határőrs körzetében Kántorral együtt szállt ki az autóból. „Üjabban úgy mászkálnak itt maguknál a határsértők, mint egy rozoga léckerítésen a koslató kutyák” — közölte rezignáltan az őrsparancsnokkal. „Ez még csak hagyján, de mi lesz, ha jelszedjük a műszaki zárat?” — válaszolt- fáradtan a határőrtiszt. A határtól két kilométerre elhanyagolt, gödrös makadám út széléig vezette őket az őrsparancsnok. Idáig jutott ugyanis Szultán és Vitéz. Az út horpadásaiban rpegült az olvadó hó leve, és a két kutya itt feladta a nyomot. Csupati nem szerette az ilyesmit. Szívesebben indult volna a nyomsávról, de hát azért kérették ide Kántorral, hogy kettesben próbálják meg onnan folytatni, ahol a másik két kutya abbahagyta.” A lehető legrosz- szabb más fuser munkáját helyrepofozni” dörmögte, és az árokparton a jnegroggyant hóban próbált valamilyen kezdő nyomot keresni. „Ne haragudj, főnök — mentegetőzött segédje, Szultán gazdája —, de olyan szépen jöttek idáig." — Szépen? — fújt megvetően Csupati, és a két daliásán ácsorgó kutyára sandított. K ántor halk morrantások- kal figyelmeztette előbb Szultánt, majd Vitézt, jobb lesz, ha tisztes távolba kotród— Élég népes gyülekezet — vakargatta állát Csupati. — Másnak nincs? — Az üzletvezető a kérdésre a vállát rándította: „Tudomásom szerint! De várjon ... Józsikám! — szólt az éjszakai vezető portáshoz, és Csupatiba karolt, hogy a pulthoz vezesse a törzsőrmestert. — Hány kulcsunk van a gazdasági bejáróhoz?” A portás az ujjain számolta: „Hat vagy hét” — összegezte a végén. — Ki tudná nyitni most? — kérdezte Csupati az üzletvezetőt. — Hogyne 1... Józsikám, adja ide a kulcsot. — Pillanat — lépett a szállodai szobák kulcsrekeszei mellett a falon lógó táblához, és Csupati figyelmét nem kerülte el, hogy tétova mozdulattal bizonytalanul nyúlt a kampós- szögeken lógó kulcsok felé. A 23-as számú kampó üresen állt. „Nem értem” — fordult vissza tanácstalanul a portás. — „Tegnap este még itt volt.” — Mindegy, akkor engedel- mével egy perc, felugróm az irodámba, és hozom az enyémet — mondta mentegetőzve az üzletvezető, miközben gyilkos pillantást vetett a portásra. Kántor gyanakodva méregette a kopaszodó, kerek arcú, kissé elhízott férfit, és feltűnés nélkül kétszer is megszimatolgatta boka tájon a nadrágját. Az iroda a félemeleti galériáról nyílott. Ahogy az üzletvezető a bordó’ szőnyeggel borított lépcsőt elérte, Csupati gondolt egyet, Kántor füléhez hajolt: „Kövesd, Cicüii” —adta metszőfogai résén szívott levegővel kettőjük titkos utasítását, ami emberi nyelvre fordítva annyit jelentett, hogy a követett személynek a gazda látókörén kívül nem volt szabad kerülnie, és nagyon gyorsan vissza kellett térnie. (Folytatjuk) csavarni, kiszárítani, máskülönben a szaga kellemetlen lesz és dohossá válik. A legkülönfélébb mosdószivacsokat kapni — gumiból, nylonból, a legegészségesebb a valódi tengeri szivacs; sajnos, nem olcsó. MOSÓSZAPPANNAL SOSE MOSAKODJUNK! Lúgtartalma kiszárítja a bőrt, ettől könnyebben felrepedezik, fertőződik. A semleges hatású babaszappan a legérzéikenyebb bőrnek ' sem árt; a túl zsíros vagy túl száraz bőr számára speciális szappanok is kaphatók. számos uj készítmény könnyíti meg a tisztálkodást, A drogériákban, háztartási boltokban kapható az apró, lapos dobozkába csomagolt szappanpapír; . munkahelyi használatra igen alkalmas, de jó, ha van, bárhol, bármikor kezetmoshatunk — még < cuk rászdában, eszpresszóban is, ahol tudvalévőén a kézmosási alkalmatosságok ritkák, mint a fehér holló. Százas csomagolásban kapható a papírtörülköző, egy darabra tizenkét fii lér esik (100 db 12 Ft), — cél. szerű. Felüdít, felfrissít és ugyancsak kis helyen élfér a LazonésHygi nevű levendulakölnivel átitatott, légmentesen csomajgolt papírkendő: nagy melegben, úton, kiránduláson munkahelyen arcunk, nyakunk borítására használjuk. A HIGIÉNIKUS LELEMÉNYEK közé tartozik a papírzsebkendő — amelyet nemcsak nátha alkalmával használhatunk, hanem (például a száraz bőrűek) arclemosásra is. Szárazabb bőrt nem szabad szappannal mosni — soha! Ehelyett esténként kétszer-három- szor vékonyan bekenjük lemosókrémmel, mindannyiszor letöröljük a finom papírzsebkendővel, végül jó hideg vízzel alaposan leöblítjük és éjszakai krémmel vékony rétegben bekenjük az arcunkat. ÖSSZEGEZVE: vitathatatlan, hogy a tisztasági követelményeknek is jobban megfelelnek az eldobható papírtörülközők, zsebkendők és nem hagyományos anyagiból való pelenkafélék: a 15 forintos, 20 darabos papírpelenka és a 12,20-ért kapható, mosható vatta pelenka is. Hátrányuk viszont, hogy viszonylag drágák (bár nem bizonyos, hogy ha a hagyományos zsebkendő, törlő mosásának összköltségével összevetnénk, akkor is drága lenni). És: hogy hol kapni, hol nem. P. G. géppark. A legkorszerűbb, teljesen automatizált berendezéseknek azonban csak kevés képviselője akad. Az a tény, hogy ebbe az iparágba, a jelenlegi munka- körülmények közé, a nem is rossz bérezés ellenére egyre kevesebb nő jelentkezik, többek között a munkásosztály helyzetének jobbra fordulására mutat: a munkásnők jobb munkahelyekre is elmehetnek, öt, tíz, húsz évvel ezelőtt sokkal kisebbek voltak választási lehetőségeik. Tavasszal a budakalászi lenfonó vezetősége, élve az üzemi KISZ-szervezet segítségével, kampányt indított: „Esztergomtól Tatáig” végigjárták az általános iskolákat, hogy a végzősök közül megnyerjenek fiatalokat tervezett, kétéves iparitanuló-kép- zésiík számára, amelyet azonban kellő jelentkező hiányában mégsem tudtak létrehozni: Az egyik közeli termelő- szövetkezetbe szerettek volna kitelepíteni egy részleget, de a tsz feltételének — a szövetkezet minden ottani alkalmazott után évi húsz-huszonöt-' ezer forint haszonra kíván szert tenni — nem tudtak megfelelni. Az üzem számára ma az egyetlen szervezett munkásutánpótlást egy szabolcsi nagydobosi leányotthon — állami gondozottak intézete — biztosítja, ahova pár éve szövőgépet telepítettek. (A tizennégy évet betöltött lányok ott két szakmával, a varrónőivel, s a szövőnőivel ismerkedhetnek meg.) Eddig a szabolcsi intézetben néhány hónapos szakoktatásban, előképzésben részt vett lányok, Budakalászra kerülve, kezdetben csak nyolcszáz forintig terjedhető tanulópénzt kaptak. (Ebből fizették a kétszáz—kétszázötven forihtós' albérleteket.) Részben a vállalati KISZ- szervezet kezdeményezésére, belátva a helyzet tarthatatlanságát, az üzem a közelmúltban rengeteget javított e fiatalok helyzetén. A tanulópénzen felül teljesítményük után is bért kapnak. A gyakorlatban ezáltal keresetük több száz forinttal megemelkedett. A gyár néhány héttel ezelőtt megnyitott számukra egy munkásszállót. A lakbér egy hónapra hetven forint. Azoknak az állami gondozottaknak, akik ide nem tudtak bejutni, albérleti díját is, hetven forinton túl, kifizetik. A munkásszállás huszonöt lánynak ad otthont. Az üzembeli KISZ-szervezet klubhelyiségét adta a célra. A szálláson : két hálóhelyiség, emeletes ágyakkal, konyha villanytűzhellyel, jégszekrénnyel, jól berendezett társalgó, könyvtárral, televízióval. Ingyen takarítás. Két, szintén Szabolcsból jött nevelőnő. Pár mondatban könnyen elsorolható eredmények. De azoknak, akiknek életébe változást hoztak, a különbség egy más, emberibb világot jelent. A feszültségek, ellentmondások máris megoldást szültek egy területen. Égy csapat tizenöt-tizennyolc éves lánynak jobbá váltak a felnőttkor küszöbét jelentő évei. Elképzelhető, hogy ez a részmegoldás — újabb feszültségeket szül. Például azoknak a tizenhét-tizennyolc éves, meg idősebb szövőnőknek körében, akik maguk fizetik albérletüket. A gyár vezetői ismerik, átérzik a gondokat. Nem vázolnak, könnyelmű ígéretekkel, rózsás jövőt a kérdező szeme elé. Szerény tervekkel ismertetnek : szervezési célkitűzésekkel, hogy az állásidők csökkentésével tegyék lehetővé a nagyobb keresetet. Egy biztos: a feszültség, hosszú távon, széles körű megoldást igényel. Ez pedig az érintett munkások számára csak jót hozhat. Ezt bizonyítja a bemutatott példa. Padányi Anna | ezeknek a kis, vékonyabb anyagú kéztörlőknek, mint a j normálméretű frottír törülközőké. Számtalan színben láthatók a kirakatokban. SOKAN SZERETIK a mosdókesztyűt — igaz, hogy praktikusak, de a nedves frottírban könnyen támad baktériumtenyészet. Tehát aki mosdókesztyűpárti, az vállalja a kis pluszmunkát: tessék minden mosakodás után kiöblíteni, kidob.ritmusa. Csupati néhány másodpercig tanácstalanul bámult a bezárt vasajtóra. Most ő volt a kicsiny csoport rangidős parancsnoka, neki kellett intézkednie. „Azonnal hívd a központi ügyeletet” — utasította végül is segédjét. — „Te pedig értesítsd a kerület ügyeletes tisztjét" — mondta a határőr törzsőrmesternek. C supati Kántort a szálló halijába vezette. A személyzeti bejáró előtt két katonát hagyott azzal, ha bárki akarna be- vagy kimenni, amíg vissza nem jön, addig tartóztassák fel.’ Az üzletvezetőt kereste. A portás perceken belül előkerítette. A bárból hívta ki a főnököt, akit Csupati maga is évek óta ismert. „Elnézést a zavarásért” — kezdte, és a tágas hall egyik sarkába húzódott, lehető legtávolabbra a portások pulttal körbekerített reivpciójától. Kántor a pult előtt várakozott, és amikor a vörös hajú cingár éjszakai hotelportás becsukta maga mögött a félkör alakú karám nyitható fedelét, kíváncsian felágaskodott, és mellső pracljjaival az üvegborítású lapra támaszkodott. Gyanúsan nézett farkasszemet a pult mögött a kulcsrekeszekig hátrahőkölő portással. „Mivel szolgálhatunk?”. — kérdezte udvarias simulékony modorral az üzletvezető. Csupati legyintett, mintha nem is lenne fontos. — Kinek van kulcsa a hátsó bejárathoz? — Nekem, a konyhaséfnek, az igazgatónak, egy van itt a portán, a gépésznek és a helyettesemnek. nak tőle, és nem zavarják munkáját. Csupati Kántor morgásából megértette: félre a bámészkodó műkedvelőkkel, most nem a gyakorlópályán tartózkodnak. „Vigyétek el inneii ezeket” — parancsolta határozottan. Nemhiába, a kutya hasonlít gazdájára. Csupati meg is jegyezte: „Tehetetlen embernek tehetetlen a kutyája is. Ne zavarjátok a professzort ... Nem volt elég, hogy a határsértőnek több mint egy óra plusz előnyt adtatok, még Kántor munkáját is hátráltatjátok." Kántor, miután Vitézt és Szultánt elparancsolták a közeléből, határozottan nekiindult a megyeszékhelyre vezető útnak. Csupati engedélyezte a két másik kutyának és gazdájának, hogy a kísérő határőrök mögött nyolc-tíz méterről követhetik őket. K ét óra alatt tették meg a tizenkét kilométernyi utat. Kántor pihenés és habozás nélkül a városban is egyenletesen haladt, és a központban épült nagyszálló személyzeti bejárója előtt állt meg. Csupati az órájára nézett. Negyed tizenkettő volt. A keskeny utca a szállónál két agra oszlott, s mint egy nagy ipszilon fogta közre a század elején épült négyemeletes szecessziós tömböt. A szálló homlokzata és kávéházi terasza a szálló elől kezdődő sugárútra nézett, melyet az épület zárt le. A személyzeti bejáró a magas házaktól övezett keskeny sikátorok találkozópontján volt. A földszinti bárból néha az árkádos bejáró alá kicsörrent a cintányér és a
