Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

Figyelő Hírünk az országban A Kossuth rádió egyik déli krónikájában ismertette Vác egészségügyi hálózatának fej­lesztését. — A Helyiipar és Városgazdaság bemutatta a Váci Autójavító és Fémipari Vállalat kollektív szerződését. — A Népsport megemlékezett Öváry Sándorról, a Váci Dó­zsa birkózó- és cselgáncs- szakosztályának megalapítójá­ról. — A Népszabadság vasár­napi mellékelétben válaszolt Galambos Ferenc váci tanár vilagűrjoggal kapcsolatos kér­désére. — A Népszava hírül adta a váci járás hét végi or­vosi ügyelet megindítását. — Az Ország-Világ ír egy szőnyi lottóbrigádról, amelynek tag­jai négyes találatot értek el, és 10 000 forintot juttattak a Fó­ti Gyermekvárosnak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM I9G9. AUGUSZTUS 12., KEDD Szeptember 15: Esztergom, szeptember 22: Vác Jogásznapok a Dunakanyarban A Magyar Jogász Szövetség Komárom meg}ei és Pest me­gyei szervezetei, valamint a TIT két megyei szervezetének jogi szakosztályai szeptember­Nyári napközi a dunakeszi parton Július elsején nyílt meg a dunakeszi általános iskolások nyári napközije. A helyi autó­busz minden reggel 8 órakor leszalad a Duna-partra a du­nakeszi tanács üdülőjébe. Ugyanis itt rendezték be a felügyelet nélküli gyerekek nyári napközis táborát. Az átöltözés után zászlófel­vonás következük, hamar itt van a tízórai ideje, és utána játszhatnak délig Pontban dé­li 12-kor a szabadban tálalják az ebédet, majd pihennek a gyerekek, eltakarítják a játék nyomait, és — irány a Duna. Bóják nincsenek, a nevelők vigyáznak a gyerekekre Grósz György táborparancsnok veze­tésével. A gyerekek jól érzik magu­kat, örülnek a nap^ partnak és a Dunának, a játszótérnek. Szüleik még jobban örülnek, ha a nyári napközi kicsit ol­csóbb lenne. S. L. ben jogásznapokat rendeznek a Dunakanyarban. Tizenötödikén délelőtt Esz- tergomban, a Technika Há­zában dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség fő­titkára mond megnyitót. Ezt követően időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről tart elő­adást Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára. Ugyanott jogéletünk időszerű kérdéseiről dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyet­tese beszél. Városnézéssel zá­rul a program. Huszonkettedikén Vácott, a járási tanács dísztermében dr. Világhy Miklós egyetemi ta­nár mond megnyitót. A Jog­rendszerünk továbbfejlesztése című tájékoztató előadója dr. Szilbereky Jenő igazságügymi- niszter-helyettes. Végül Pest megye távlati fejlesztési tervé­ről dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács vb-elnöke tart előadást. Ez a nap a Pokol­csárdában társasebéddel és váci városnéző sétával fejező­dik be. (p.) Alkotmánynapi előzetes Hol és hogyan ünnepelnek A járás legtöbb községében zenés ébresztővel kezdik a reggelt. így lesz ez Alsógödön is, ahol az Egyesült Dunamen- ti Termel őszövetkezet lesz az ünnepség színhelye. Itt Penczi József vezérőrnagy mond ün­nepi beszédet. Az ünnepségen adják át a termelőszövetkezet új gépjavítóműhelyét. Sport- mérkőzéseket, gyermekdél­utánt, szellemi vetélkedőket, munkás—katona—paraszt ta­lálkozót rendeznek; aratóbál, táncverseny és tűzijáték teszi emlékezetessé ezt a napot. Penc Ráddal, Ácsa Csővár­ral, őrszentmiklós Vácrátóttal együtt ünnepel; a két utóbbi község a határban levő tó mel­lett. Mindenütt kulturális és sportműsor, valamint aratóbál is lesz. Pencen Laczkovits Miklós, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának tagja, Ácsán Dar­vast Pálné országgyűlési kép­viselő, Őrszentmiklós és Vác- rátót közös ünnepségén dr. Kovács Ferenc, a járási nép­front elnöke méltatja az ün­nep jelentőségét. Püspökhatvanban, ahol ma­gyar—szovjet baráti találkozót rendeznek, Jakus László, a Hazafias Népfront megyei el­nökségének tagja az ünnepi szónok. Csornádon, Foton és Vác- bottyánban munkás—paraszt találkozót tartanak, Kosdon magyar—szovjet asszonytalál­kozó lesz. Itt új sportöltözőt avatnak, Szódon pedig a most épült „Ifjúsági parkot” adják át a fiataloknak. Kisnómedi- ben és Sződligeten lövészver­seny is lesz augusztus 20-án, u. L Ahol Kovács Kiéri is futott Dunakeszi sportjáért A HATODIK X-EN TÜL Miért nem bővül a lakosságnak végzett javító-szolgáltató tevékenység? A népi ellenőrzési bizottság ülése Hétfőn délelőtt ülést tar­tott a Váci Járási-Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság a ta­nácsháza vb-termében. Szi­kom Pál NEB-elnök üdvözöl­te a megjelenteket, majd Tárná László tett jelentést az ÖYegek napközi otthonának helyzetéről. Megvitatták ezután a Zilay István NEB-tag által beter­jesztett jelentést a lakosság­nak végzett javító-szolgáltató tevékenység tapasztaltairól. A jelentés tárgyalásán jelen volt a járási és a városi taná­csi ipari csoport képviselője is. A járásban 504, Vácott 253 kisiparos dolgozik. Jelentősebb szolgáltatást vé­geznek a GELKA-szerviz, a mosoda és az ÁFESZ-kölcsön- ző boltjai. A kontárok tevé­kenysége szabad szombatokon, vasárnapokon jelentkezik fő­leg az építő- és a szerelőipar­ban. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek főleg a köz­ségekben végeznek bognár, lakatos, kovács és épület javí­tási munkát, valamint tüzelő- és árufuvarozást. Emelkedést mutat a villany- és az elektro­akusztikai, háztartási gépek javítási igénye. Sajnos, nem bővül a la­kosságnak végzett javító- szolgáltató tevékenység. Az ilyen munka a vállalatok, ktsz-ek szerint elaprózott, rá­fizetéses. A kisipari szövetke­zetek jelenlegi fejlesztési alapja nem teszi lehetővé egy központi szolgálta t-óház létre­hozását. A járásban, ahol a községi tanácsok helyiséget biztosítanak, a ktsz-ek létesí­tenek szolgáltató részleget. Az új tanévben sem jelent­keztek elegen kisipari tanu­lónak, pedig a kisiparosok kor szerinti összetétele kedvezőtlen, a járásban 40 százalékuk már 60 éven felüli. Csornádon és Vácbottyánban egyáltalán nincsen kisiparos, örvendetes, hogy az utóbbi időben üzemi szakemberek mellékfoglalkozásra kérnek kisegítő-iparengedélyt. A járási tanács eddig 85 ilyen engedélyt adott ki. Szikora Pál elnök beszá­molt a legutóbbi NEB-ülés óta végzett munkákról, majd á bi­zottság meghatározta a soron következő, augusztusi felada­tokat (papp) Sokan felkeresik Dunake­szin a csónakházat. Nap mint nap látják a Vasutas-sportte­lep lelátóit. Vajon hányán tudják Dunakeszin, hogy ki építette ezeket? Otthonában kerestük fel Káldos Endrét, aki az épüle­teket tervezte, és aki ma, a hatodik X-en túl is még mindig fiatalos lendülettel vesz részt a sportéletben. — 1923-ban a MAC-pályán indultam életem első verse­nyén, ahol Barsi Lajos mö­gött — később többször ma­gyar bajnok volt — a 400 mé­teres síkfutásban második let­tem. — Három évvel később a Járműjavítóban, a gyár meg­indulásával együtt, az atléti­kai szakosztályt is megalakí­tottuk. 1935-ig versenyeztem. A versenyek és a gyárbeli munkája mellett készítette el a vasutas sporttelep lelátójá­nak és játékterének terveit és vezette az építést. — A tribün három részben épült. 1928-ban épült az első része, 1931-ben a második, és végleges formáját 1942-ben nyerte el. , Ezen a pályán futott 1940- ben Kovács Kiéri országos csúcsot. Káldos Endre hát az, aki a lőteret (ma már csak egy épülete van meg), a sportte­lepet és a csónakházat tervez­te. Emellett negyven évig ve­zette a Dunakeszi Vasutas at­létikai szakosztályát. 8. 1. Csütörtökön: járási vb Csütörtök délelőtt tartja kö­vetkező ülését a járási tanács végrehajtó bízottAiga. Ezen az ülégen az augusztus 27-i ta­nácsülést készítik elő. Megvi­tatják a járás népművelési helyzetét, különös tekintettel a művelődési házak tevékenysé­gére, valamint a termelőszö­vetkezetek kulturális alapjai­nak felhasználására. Baksa György, a pénzügyi osztály vezetője és Horváth Ferenc, a tervcsoport vezetője közös jelentésben adnak szá­mot a költségvetés és a fej­lesztési alap első félévi telje­sítéséről. — Augusztus 31-én tartják a fóti templomban az Orszá­gos Filharmónia következő or­gonahangversenyét, amelyen Margittay Sándor és Pavlánsz- ky Edina lép fel. SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK... 1919 augusztusában történt... Egy szemtanú visszaemlékezése I. Kisvác legészakibb részén, a Felszabadulás útján lakik a 87 éves Kozma Gyula nyugalma­zott betűszedő, a váci nyomdá­szok doyenje. Ma is élénken visszaemlékezik a fél évszá­zaddal ezelőtt történtekre. Szavai nyomán megelevened­nek a nagy napok eseményei. Az indulás — Húszéves koromban, 1902-ben lettem a nyomdász­szakszervezet és a Szociálde­mokrata Párt tagja, Vácott A Pestvidéki nyomdában dolgoz­tam, mint betűszedő. Iskolá­zottságom hiányait igyekeztem olvasással pótolni. Amikor a század elején megszervezték a Munkásbiztosítót, a Váci Ke­rületi Pénztár igazgatóságában a munkásság képviselője let­tem. A háború kitörésekor be­vonultam. A hadisegélyből csak nagyon szűkén tellett a családom táplálkozására. A nélkülözéseknek bizonyosan része volt abban, hogy hét gyermekemből négyet elvittek a betegségek a háború alatt, és a proletárdiktatúra utáni fegy­házbüntetésem idején. Szavazóbíró lettem — 1919-ben, amikor a Ta­nácsköztársaságot kikiáltották, már régi párttagnak számítot­tam Vácott. Valószínűleg en­nek és az eddig végzett mun­kámnak tulajdonítható, hogy amikor Vácott is megalakult a forradalmi törvényszék, egyik szavazóbírája lettem. Az egyik környékbeli falu­ban vasárnap búcsú volt. Amint ilyenkor szokás, láto­gatóba, kis eszem-iszomra ha­za jönnek azok, akik az el­múlt évek során más vidékre költöztek. Nagy tömeg hullám­zott a búcsún, szólt a zene, forgott a „ringlispil”, durran­tak a céllövölde puskái. A hangosbeszélő percenként közölt „közérdekű” híreket. Senki sem figyelt oda — ahogy ez szokás is. Egy felhí­vásra azonban sokan felfi­gyeltek. Egy kellemes férfi­hang bejelentette, hogy egy falubeli kislányhoz látogatóba érkezett kiskatona elvesztet­te a levéltárcáját. Kéri a be­csületes megtalálót, a hapgos beszélőnél adja le. A bemon­dó még hozzáfűzte saját kéré­BUCSUFIA sét: A megtaló tegyen a tár­cába egy húszast is, hiszen a kiskatonák ősidőktől fogva szűkölködnek pénz dolgá­ban. A károsult kiskatona türel­mesen várt, de a levéltárca nem került meg. Nem a ke­véske pénz hiányzott, ami benne volt, hanem a szabad- ságos levele. Közben idősebb paraszt­asszony érkezett. A katonát kereste. Sajnálkozva mondta, hogy — sajnos — nem a tár­cát hozta, hanem a húszast — búcsúfiaként. A búsuló, de önérzetes szabadságos katona szabadkozott, hogy nem fo­gadja el. A néni szinte sírva erőszakolta rá: — Édes fiam, tedd csak el. Az én gyerekem is katona, vedd úgy, mintha neki ad­nám. Ha találkozol vele, add meg neki. De ekkor már egy idősebb férfi is odalépett, ötvenest dugott a fiú zsebébe: — Ha a Dunántúlon talál­kozol Péter unokámmal (itt és itt szolgál) hívd meg egy po­hár borra. A „marcona” katona köny- nyes szemmel fogadta el a pénzt és arra gondolt, hogy jók az emberek, még akkor is, ha levéltárcáját nem is hozza vissza a megtalálója. — ro — — Természetesen változatla­nul végeztem munkámat a nyomdában, hiszen a forradal­mi törvényszék igazán nem sok időnket vette igénybe. A proletárdiktatúra egész fenn­állása idején ez a bíróság vá­rosunkban Összesen egy vád­lottat ítélt lopás miatt rövid tartamú börtönbüntetésre és másik féltucatot pénzbírságra. Ilyen volt a „vörösterror” Vá­con 1919-ben. A bosszú — Súlyosabb ítéletre nem is volt szükség, mert a városban a 133 nap alatt teljes nyuga­lom volt. Nem voltak a város­ban ellenforradalmárok? — De voltak. A dzsentri­tisztviselő réteg, a volt rendőr­tisztek, a gazdag kereskedők a kommün alatt lapultak és hí­zelegtek. Annak ellenére, hogy senkit nem ért bántódás, ál­landóan a bosszún járt az eszük. A magántulajdon elleni vétségnek tartották, hogy a nagylakás-tulajdonosoknak meg kellett osztaniuk ottho­nuk egy részét a hajléktala­nokkal. — Amikgr a román hadse­reg 1919. augusztus 4-én bevo­nult Vácra, megkezdődtek a letartóztatások. A régi rend hí­vei, a hadiérettségizett tisz- tecskék előhúzták a ládákba rejtett egyenruhájukat és kardjukat. Corneu román vá­rosparancsnok teljes segítséget adott nekik, hogy bosszút áll- hassanak a 133 napért... Lejegyezte: P. R. (Folytatjuk) A meleg nyári napokon sokszor viszik levegőre az Eötvös utcai óvoda kis lurkói! Az út gyakran vezet a Duna-parti sétányra. (Foto: Gyimesi.) Pokoli legenda Hogy miért Pokol a Pokol? Talán azért, mert nyáron a po­koli hőség elől ide menekül­nek az emberek. Lehet. De lehet, hogy nem emiatt. Van aki így, van aki úgy ismeri a történetet. Há­rom változatot közreadunk. Ég a tűz és éjfél van. Az emberek a Dunába ugrálnak — menekülnek. Miért? A váci leányok és legények az évszá­zados legenda szerint a paráz­nálkodásban már odáig jutot­tak, hogy már az ördög-főnök­nek sem tetszett. Lucifer (vagy talán Belfegor) tűzzel űzte ki őket Akkoriban még lelkesebbek voltak az ördögök, rendszere­sen felgyújtották a hölgyek- urak miatt a szigetet. Innen a név: Pokol. Hogy ma már miért nincsen rendszeresen tűz, nem lehet tudni. Talán az ördögök unták meg, de lehet, hogy a szerelmesek kerülik a szigetet... A legvalószínűbb variáció. Száz évvel ezelőtt a sziget­nek gyakran változott még a neve. A csárdát Váci Révcsár­dának nevezték, hiszen a vád rév mellett van, és az már akkor is hosszú múltra tekin­tett vissza. Az 1800-as évek végén, ami­kor mind jobban fejlődött a váci vízisport, nagy felvonu­lást rendeztek a Dunán. Hold­töltekor indultak a ladikok, a regatták, a csónakok a Büki­ből a csárdáig. A csárda mel­lett, — hogy észrevegyék a célt — nagy tüzet raktak. Az volt a Pokol. S azóta is az. A harmadik lehetőséghez nem fűzünk kommentárt, egy csárdás szövegét adjuk közre. „Csárda, csárda, Pokolcsárda! Ki keresztelt ily furcsára? De mit kérdem? Hiszen értem; Csalfa volt egy leány régen, Poklot érzett itt utána A gazdája, a gazdája, Csárda, csárda, Pokolcsárda!” Gyűjtötte: M. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents