Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
Ezt olvastuk Koncert — minden korosztálynak A ceglédi helyőrség fúvószenekarának hangversenye nagy sikert aratott nemrég a Cifrakertben. A művelődési ház vezetősége most további három alkalomra hívta meg a fúvószenekart. Augusztus 3-án azoknak kedveskedik az együttes, akik elsősorban a könnyű operettmelódiákat kedvelik. Augusztus 24-én „fúvóstánczene — csak fiataloknak!'’ címmel adnak műsort a honvédek. Szeptember 7-én, a legidősebb korosztály részére ad műsort az együttes. Olyan régi dallamok csendülnek fel az őszi verőfényben, amelyek kedves emlékeket ébresztenek az idősebb generáció szívében. VÁCI MAPLO Alsógöd Ifjú Gárda tábor Augusztus 5-től 12-ig Alsó- gödön, a jubileumi úttörőtábor területén rendezik meg a Pest megyei Ifjú Gárda parancsnokok első nyári tanfolyamát. A mintegy 70—80 főnyi, megyénkben hallgatóságon kívül más megyékből is meghívnak IG-parancsnokokat. Augusztustól központ; orvosi ügyelet Augusztus 2-án a váci járásban is bevezetik a hét végi orvosi ügyeletet. Ez annyit jelent, hogy nem minden községi körorvos, hanem csak egy ügyel, a többi pihenhet. Az egész heti, éjt-napot igénybevevő feszültség feloldódik, az orvos hétfőn pihenten kezdheti meg a rendelést. — Hogyan tudja ügyetlen orvos az egész járást ellátni? — Mindenekelőtt: nem egyetlen orvos, hanem egy ápolónő, egy sofőr és egy gépkocsi is ügyel. Másodszor, nem az egész járás, csak a fele tartozik a központi ügyelethez. — És mi lesz a második felével? — Dunakeszin, Foton, Alsó- és Felsőgödön már működik egy kezdetleges ügyeleti rendszer. Ezek a községek nem tartoznak a központi ügyelethez. — A fél járásnak körülbelül 30 ezer lakosa van. El tudja látni ez a három ember? — Megnyugtatásul: csak megyénkben vagyunk mi az eiső fecskék. Az ország más járásaiban jól bevált a központi ügyeleti rendszer. A súlyosabb balesetekhez és a szülésekhez továbbra is a mentők szállnak ki. M0M0R»V1DÉKE Sugárul; lesz... A négyes számú elsőrendű fő közlekedési utat Üllő belterületén 1970-ben korszerűsítik. Az eddig 5—6 méter széles, szilárd burkolatú utat 7 méterre szélesítik, így az út koronájával együtt tizenkét méter széles lesz. Az útépítéssel kapcsolatban 164 méter gyalogjárdát szednek fel és építenek át. A Kossuth Lajos utca és Öcsai út csatlakozásánál íves be- és kijáratokat készítenek a kocsifordulók részére. A buszmegállónál korszerű járdaszigetet képeznek ki, betonburkolatú árkokat létesítenek. Az új út a község sugárútja lesz, Üllő további fejlődését jelenti. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEOuE dfc—ssssssi Bi i iíjuu nt« jsssssa nnHihihm «-■■acBgaas im ■»■■■ XIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1969. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Őszibarackhegyek, paradicsomdombok Egyik napról a másikra csökkentek az árak A rádió, de még a televízió is készített helyi riportokat az idei — nyár közepéig elhúzódó — magas zöldség- és gyümölcsárakról. A riportalanyok ezúttal a legilletékesebbek voltak, a háziasszonyok. Bizony, sok panasz hangzott el egy-egy ilyen riportban. A ceglédi asszonyokat ugyan nem interjúvolta meg senki, de ők is éppen eleget bosszankodtak — sokat emlegetve városunk mezőgazdasági jellegét — a sokszor még a fővárosi árakat is túlszárnyaló árak miatt. Ma már elégedett vásárlókat találhatunk a zöldségesboltokban s a piacon is. — Hogy a meteorológusok szavaival éljek — mondotta a MÉK ceglédi telepének vezetője —, a zöldségfélék árai az évszaknak megfelelően alakultak. A drágaságot a kedvezőtlen időjárásnak köszönhettük, ami késleltette az érést, tehát a termelők nem gondoskodhattak a folyamatos ellátásról, a gyenge felhozatal pedig mindig áremelkedéssel jár. — Mi a helyzet most? — Szinte egyik napról a másikra zuhanásszerű árcsökkenés tapasztalható. A paprikánál, paradicsomnál a, 10 forintot is elérté; a" különbség. Ezekben a napokban az elsőrendű paprikát 4,40-ért, a paradicsomot 1,60—1,90-ért tudjuk értékesíteni. Zöldségféléknél még tapasztalható ugyan áringadozás, de ha az idő továbbra is így marad, ezen a területen is „szilárd” árakkal számolhatunk. — A dinnyeérésre megjött jó időnek köszönhetjük, hogy 2—3 forintért elsőrendű görög- és sárgadinnyét tudunk a vásárlók rendelkezésére bocsátani. Ezt a nyári csemegét a ceglédi Vörös Csillag és a Lenin ts■; szállítja. Az őszibarackot a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- böl hozzuk. Mind gyümölcsből mind pedig zöldségfélékből jó a termés; a folyamatos ellátás biztosítottnak látszik, áringadozásra így nem számíthatunk. (cs—i) ABONYBAN JÓL ISMERTEK Koszta József emlékkiállítás nyílik vasárnap Koszta József halálának huszadik évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt fé\ 11 órai kezdettel emléktábla-avató ünnepséget tartanak Abony- ban, a Ceglédi út 25. számú ház előtt. Az ünnepséget a községi tanács vb a művelődési házzal, a falumúzeummal és a Hazafias Népfront abonyi bizottságával közösen rendezi. Az emléktábla felavatása után a tanács épületének emeleti dísztermében Koszta József-emlékkiállítás nyílik a Nemzeti Galéria rendezésében. A kiállított képanyagot a szegedi . és a szentesi múzeum anyagával bővítik. A kiállítást dr. Telepy Katalin művészet-" történész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunka társa nyitja meg. A kiállítás augusztus 18-án zárul. Naponta délelőtt 9 órától délután 5 óráig lehet meg tekinteni. Olvasónk kérdezi: KI A GAZDÁJA a homokútnak ? — A csemői állomástól mintegy négykilométernyi ho- mokút vezet Hosszúhomok— Ereklyés felé. Szeretném tudni, tulajdonképpen ennek az útnak ki a gazdája — mivel gondozója sem régen, sem mostanában nem volt. Régen az út elején a Halász-telep elnevezésű rósz volt, ezt szőlősök követték. Tulajdonosaik lovas kocsikkal hordták a piacra a termést. Most az állami gazdaság a terület birtokosa. Az úton vontatók, traktorok járnak, és az amúgy is homokos utat szánalmasra és szinte használhatatlanra felaprítják a kerekek — írja ceglédi olvasónk, Utassy Mihály. Sorait így folytatja: — Július 23-án egy Warsa- wa autó akadt el a homokban. Szinte úgy kellett kiásni, és egy traktoros vontatta ki, szerencséjére. Mivel az utat használják, nem „senki földje”, jó lenne, ha gondját is viselnék, hiszen arra házak vannak, emberek laknak, aikik néha Esküvői fénykép karikatúrája igen körülményesen jutnak a városba. Pedig alig tíz "kilométerre élnek Ceglédtől... Esetleg nem lehetne táblát állítani az út kezdetéhez, ha jobb megoldás nem lehetséges, és a táblára felírni: „Járhatatlan földút! Csak gyalogosoknak!” Kocsériak „szedik a pénzt' A kocséri takarékszövetkezet pontos, megbízható munkájával már hírt szerzett a szomszédos településeken is. Nem. rég Jászkara jenön kezdte meg működését: fiókot nyitott és az hetenként egy alkalommal, szerdán fogadja ügyfeleit. Ha a belépők létszáma eléri a há rom&zázat, akkor kirendeltséget is nyitnak a községben, ahol takarékbetéteket kezelnek, kölcsönt folyósítanak épp úgy, mint egy kisebb OTP-fióknál. Fogy a Quick Cegléden:az új üdítő italt néhány nap alatt megkedvelte a ceglédi közönség is. A csemegeboltokban cukrászdákban, presszókban kapható Quick Colából naponta több száz üvegnyi fogy el. Árusítás előtt mindenütt kellően hűtik, hogy azonnal iható legyen. SZINTE FALJA A BÚZÁT A határban kombájnok zaja veri fel a kánikula csendjét. Az aratás vége felé jár: augusztusra már zsákokba kerül az idei búzatermés. A betakarítással most igencsak sietnek, hogy a nagy meleg miatt ne legyen nagy a szemveszteség. Foto: Péterff.v FÉLTÉKENYSÉGBŐL BECSÜLETSÉRTÉS Csak a helyét adta át... Rágalmazás és becsületsértés vádjával terhelve állt a Ceglédi Járásbíróság büntetőtanácsa előtt Misák József 63 éves lajosmizsei lakos és 49 éves felesége. Az asszony és a férfi három éve házasok. A férfi meglehetősen féltékeny természetű. Termelőszövetkezetük zárszámadó közgyűlésén történt, hogy a tsz egyik üzemvezetője a zsúfolt helyiségben felajánlotta ülőhelyét Misáknénak. A férj ezért felelősségre vonta az üzemvezetőt és meggyanúsította, hogy a helyet azért adta át, mert kapcsolata van vele. Amikor az udvarias üzemvezető egy alkalommal bement abba a részlegbe, ahol Misák József dolgozott, a férj ismét felelősségre vonta. A feleség is a férje pártjára állott és tettlegesen bántalmazta a meglepett fiatal férfit, aki jobbnak látta, ha a helyiségből távozik. *A házaspár még ezután is fennhangon sértegette a távozót. Mivel a vádlók igazolni nem tudták, hogy az üzemvezető valóban „szerelmével üldözte” az asszonyt, a bíróság bűnösnek mondta ki őket rágalmazásért és becsületsértésért. Az. ítélet meghozatalánál súlyosbító körülménynek vették, hogy az alaptalan váddal a házaspár a tsz fiatal üzemvezetőjét sértette — olyan embert, akinek az egész tsz bizalmát bírnia kell... Enyhítő körülményként vették figyelembe a házaspár büntetlen előéletét, és koros voltát. Az ítélet: Misák Józsefet ezer, Misák Józsefnét pedig 600 forint pénzbüntetésre ítélték, nem jogerősen. Kiesett az Építők csapata A Ceglédi Építők NB II férfi kézilabdacsapata vasárnap Núgrádverőcén szerepelt A mérkőzés nagy meglepetéssel végződött: a ceglédiek 18:14 arányban kikaptak. így a nóg- rádverőcei csapat jutott tovább a következő fordulóba. Az MNK-ból tehát kiesett az Építők, és így már csak abban lehet bízni, hogy a bajnoiki mérkőzésen jobban szerepeL Jobban kell igyekeznie a ceglédi csapatnak, hogy jól sikerüljön a rajt és ne kelljen kieséstől -tartaniuk ebben az évben, -reán Az alberti Benjámin- monda és a valóság SIR HASSÍRÍM ASER LISELÓMÖ, — az énekek éneke, mely Salamoné, dalok, melyek megfagytak a lakodalmasok ajkán, s a szép termetű jeruzsálemi lányok édes illatú olajokkal kent testüket futással mentették, a házak cédrus gerendái a ciprus mennyezetekkel leomlottak, mert Saul, Dávid és Salamon népét idegen hadak hódították. A kincsekkel, aranyos drágakövekkel kirakott paloták az ezüstoszlopokkal és az aranykárpitos, bíborpárnás papi székek széttörtek, a frigyszekrényt őrző falak leomlottak, üszkösen hevertek. A zsidó nép elszéledt a rómaiak birodalmában, de mindenkor és mindenütt őrizte atyái hagyományait. Ha vigasság kelt köztük, felzengtek a dalok a régi kedvesről, kinek skarlátszín fonálajka, két melle két szarvasborjú, egy ünőnek ikrei, kik liliomok közt füveinek. És Benjámin, á római légionista sok aranyat adományozott számtalan csatája harácsolásá- ból az üszkös-romos ősi templom fölépítésére. Mert a vének gyűjtést hirdettek. Benjámin itt lakott a Danuvius és Tisia két nagy folyó közén, itt is temették el hétágú gyertyatartós; faragott nagy kő alá a mai Albertin. Sírköve a a falu földesurának parkjában állt, öreg szilfák árnyékában. MÓRA FERENC I930-BAN TISZTÁZTA a kövek történetét az irsai rabbinak írt levelében. A levelet olvastam a hitközség levéltárában, lemásoltam, részleteit itt hozom, azokkal a bővítésekkel, amelyeket a szegedi író-régész- új ság szerkesztő, nékem felejthetetlen biztatóm személyesen mondott, és amely ismereteket szívesen továbbítok a vitatott magyarázott és félremagyarázott kőről. „Albertiban a Szapáry-parknak van — vagy csak volt? — egy kis műromot utánzó kápolnája, s ennek a falába három római sírkövet illesztettek be. Ezek közül az egyiken két felírás van. Az alsó római családra vonatkozik, s a kérdéssel semmi kapcsolata nincs. A felirat felett azonban néhány domborművű alak van, férfi, nő, fiú s ezek felett egy koszorú, vagy rózsa. Az alakok és a virágdísz között hétágú gyertyatartó és második felírás van bekarcolva, melynek egyik nevéből az tűnik ki, amit a gyertyatartó is megerősít, hogy ez egy zsidó család sírköve az első keresztény századokból. Tehát kétszer használt sírkő, amelyet először római, másodszor zsidó családnak állítottak emlékül. A szövegben az első név talán Anastasios, a Dekottsani-t és az lstkeos-t nem lehet megfejteni, a Ben járni határozottan sémi hangzású, de az n betű elmaradt, valószínűleg a tudatlan kőfaragó hibájából. Kétségtelen megállapítást nyert, hogy a köveket Budán vették a Sza- páry grófok, ahová esetleg Aquincumból kerültek. Egész stílusuk a pannóniai provinciára vall, ezért pannóniai ere- detűeknek mondják őket. Alberti-lrsa sohase tartozott Pannóniához, hiszen annak a Duna volt a határa, sose voltak rómaiak abban az időben ott, mint az egész Duna—Tisza közén, legfeljebb barbár jazig törzsek élhettek.” ALBERTIN ÉVEKIG LAKTAM, megtaláltam a kő szomszédságában a jazigok temetőjét a falon túli gyümölcsösben, sőt egy másikat is a Tokaj- kákban. Tudtam a Benjámin mondát, ismertem a kövek történetét, és ha nem voltak otthon a grófék, Németh István intéző jóvoltából a tilos parkban többször barangoltam az oszlopos tornácú, szépséges klasszicizáló kastély körül, betűzgettem a grotta falába falazott mohos kő görög betűs rejtélyét. így járt ide lopva Büchler Zsigmond főtisztelendő úr is, vén szemüvegével, és rajtunk kívül az egyik vékonyka, tudós Szapáry- lány — persze ő nem titokban — órákig ült a feliratok előtt, másolta, méregette, mint ahogy azt is láttam, hogy külföldi autók sokszor álldogáltak a park bejárata előtt, kívánván megtekinteni az Európában elterjedt szép monda kövét, és az utasoknak, ha szerencséjük volt, mint nekem, megnézhették a síremléket. Lefényképezhették, és vihették Amsterdamba, Párizsba, Londonba, Berlinbe az alberti Benjámin-kő felvételeit, és a monda bizonyítékát. MAJD JÖTT A HÄBORÜ, és a várható pusztítások elől a grófkisasszony bevitette a köveket a Nemzeti Múzeumba, a minap is örvendtem, látván a hétágú gyertyatartót a néhai Benjámin emlékkövén. Hídvégi Lajos