Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

\ ÉPÜL AZ UJ KÓRHÁZ... MAPL0 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1969. JÚLIUS 30., SZERDA A GYÁRAK KÖZÖS GONDJA • TÁJÉKOZTATÓ Vác varos roinlo&ósi iarróhea Mai számunkban a közleke­désfejlesztési terveket ismer­tetjük. A 2. számú főközlekedési útvonal váci átkelési szaka­szán a jelenlegi 7—8 méter széles útburkolat csak 1970-ig elégíti ki a növekedő forga­lom igényeit. Leálló sáv ki­építésével a forgalom 1985-ig vezethető le (ekkor tizenhá­rom méterre kell az utat szé­lesíteni), ezután vagy újabb útburkolat-szélesítésről (20 méterre), vagy az út teher­mentesítéséről kell gondos­kodni. A város déli, Budapest fe­lőli bejáratánál 1980 körül, az északi kijáratnál 1990 körül kell az utat tehermentesíteni vagy szélesíteni. A 2. számú út jelenlegi szerkezete és állapo­ta a legsürgősebben átépítést kíván! A Mártírok útja—Köztársa­ság út vonalán a nagy leállási igény miatt az út körülbelül 1980-ig teljesítőképes. Ha megállási tilalmat vezetnek be, akkor a két mozgó sáv körülbelül 1995-ig tudja leve­zetni a növekvő forgalmat. Később ezeket az utaltat te­hermentesíteni kell, mert a műemléki környezetben már nem lehet azokat tovább szé­lesíteni. A Dózsa György út az év­század végéig elbírja a forgal­mat, ám jelenlegi gyenge szerkezete és állapota miatt sürgősen átépítésre szorul. A Széchenyi utca egyirányú szakaszán a 6—8 méteres út­burkolat még egyoldalú leál­lás esetén is teljesítőképes, jóllehet a gyalogos forgalom és az áruszállítás időnként za­vart okoz. A kétirányú szaka­szon megállási tilalom beve­zetésével a hat és fél méteres útszakasz 2000-ig le tudja ve­zetni a forgalmat. A város egyéb útvonalain a század végéig nem kell szá­molni telítődéssel, azonban gondoskodni kell a járművek megfelelő elhelyezéséről. A forgalom egyre több helyen kényszerít ki majd megállási és parkolási korlátozást, ezért egyre több parkolóhelyre és garázsra lesz szükség. A városban továbbra is az autóbusz rrtarad a tömegköz­lekedési eszköz. A községfej­lesztési tanulmány, amit az UVATERV tervezői készítet­tek, a jelenlegi 12 kocsiállá­súról 24 kocsiállásúra kíván­ja bővíteni az autóbuszpálya­udvart. A jelenlegi helyén erre nincsen lehetőség. A növekedő belső közleke­dési igényeket a járatok sű­rítésével, és új járatok indí­tásával kívánjuk kielégíteni, figyelembe véve az új iakóte- lep és az új egészségügyi köz­pont igényeit. Hajas József, a városi tanács főmérnöke (Holnap: vízellátás, csator­názás, gázellátás.) A Petró-gyerekek tragédiája A 13 éves Petró Pistike és a 11 éves Petró Jancsi Gyálon lakott. Édesapjuk a váci cementgyárban dolgozik és elhozta a test­véreket, hogy a Dunaka­nyarban élvezzék a nyár örömeit. Pénteken délután 4 óra tájban történt a tragédia. A fiúk a Büki-szigetnél tiltott helyen fürödtek. A hullámok elragadták őket és a folyóban lelték halá­lukat. Lapzártakor vettük a hírt, hogy a kisebbik fiú holttestét a fegyház előtti szakaszon kifogták. Kevés a munkás! ÖSZTÖNDÍJ az inasoknak Gyáraink bejáratánál állan- j títettek száma 676 volt. Az vannak a munkás- j építőipar (ahol nem kell ra- : gaszkodni a munkaerőközve- | títéshez) „kaputól” vette fel a szükséges munkaerőt. dóan ott felvételt hirdető táblák. A Bélésszövőgyár 16 éven felüli nőket keres szövődéi betanított munkára. A Forte érettségizett fiúkat és lányo­kat vesz fel laboránsnak. A sütőipar szak- és betanított munkásokat, telepvezetőt, la­katost, villanyszerelőt keres. Az Izzó is felvételt hirdet... Vajon milyen eredménye van a hirdetéseknek? A városi tanács munkaügyi csoportjánál most készült el az összefoglaló jelentés. Ebből kitűnik, hogy az elmúlt ne­gyedévben 1733 üres munkahelyre kértek munkást gyáraink, Jelenleg tizenhatezer dolgo­zója van Vácnak. Az idén és jövőre a DCM-nél, a Palma Gumigyárnál, az Izzónál, a Kötöttárugyárnál és a Hajó­gyárnál olyan nagyméretű felfej­lesztés várható, amely a munkáslétszám növeke­dését is jelenti. Elhelyezkedési probléma nincsen városunkban. Négy­órás részmunkaidővel is fel­vesznek jelentkezőket. Ez a családos anyáknak jelent előnyt, könnyebbséget. A fia­Traktorosnak féldeci Gondot feli fordítani ar- | karambolozott. Egyszer a köz­ita, hogy a megfelelő helyre megfelelő ember kerüljön! — Rózsás Sándor, az Alagi Ál­lami Tangazdaság szakszerve­zeti bizottságának titkára szö­gezte le véleményét így, ami­kor lapunk a két alagi gép­kocsibalesetről adott hírt. Vörös Gézáné, a SZOT mun­katársa a MEDOSZ központi vezetőségének legutóbbi ülé­sén ezt mondta: — A mezőgazdasági balese­tek jelentős hányada az anyagmozgatásnál, szállítás­nál, a rossz utakon történik. Legutóbb a Soroksári Álla­mi Gazdaságban történt halá­los baleset. Egy fiatal, 24 éves traktorvezető a sima földön borult fel járművével, és az halálra zúzta. Alig van nap, hogy nyebb vagy súlyosabb bal­esetről ne kapnánk hírt. A balesetek leggyakoribb okai: az emberek könnyelműsége és a műszaki hibák. Alagon és Soroksárott is így volt. Az előbbit a bravúroskodás, az utóbbit a szeszes ital fogyasz­tása idézte elő. A gazdasági vezetőknek nagy gondot jelent, hogy olyan embereket ültessenek a kor­mány mellé, akikre nyugodt lelkiisme­rettel bízhatnak ember­életeket és anyagi java­kat. Ez nem mindig sikerül. Az egyik alagi tehergépkocsi-ve­zető fél éven belül háromszor lekedési rendészet meg is büntette, mert „tetten érték’’, két esetben azonban büntetés nélkül úszta meg. „Mindösz- sze” a gazdaságnak kellett mintegy 20 ezer forint kárté­rítést fizetnie az idegen ko­csikban okozott károkért. A gazdasági vezetés a szak- szervezettel egyetértésben a gépkocsivezetőt fegyelmi úton hat hónap­ra alacsonyabb munka­körbe helyezte, és a rakodáshoz osztotta be. A gépkocsivezető az egyeztető bizottsághoz fordult jogorvos­latért. A vállalati egyeztető bizottság helybenhagyta a fe­gyelmi döntést, de a fellebbe­zés után a területi egyeztető köny- ' bizottság ezt hatályon kívül 1 helyezte és kötelezte a gazdaságot, hogy helyezze vissza a pa­naszost eredeti beosztásá­ba. tanácsvállalataink. A kiközve- [ talok foglalkoztatására is bö- ___ séges lehetőség adódik. Vala­mennyi vállalat szívesen lát kiskorúakat hatórás munka­idővel és azzal a céllal,' hogy majd megkedvelik az üzemet és ott maradnak — szakmun­kásnak. A Könnyűipari öntöde (él­ve a szakminisztérium rende­letének lehetőségeivel) szeptembertől 250 forint havi ösztöndíjat ad az odaszerzódött ipari tanu­lóknak. Egy a kikötés: felszabadulá­suk után legalább három évig az üzemben kell maradniuk. A fonógyárban az idén a tavalyi létszámnak majdnem a kétszeresét, *44 diákot vet­tek fel nyári munkára. Ök és a már régebben ott dolgozó 22 fiatalkorú segít a gyár munkaerőgondján, valamint abban, hogy a nyári szabad­ságolások alatt se akadozzék a munka. (papp) Az igazgató és a szakszerve­zet azonban úgy döntött, hogy nem helyezik vissza, mert csak így látják biztosítottnak az emberéletet és a gépkocsit. A gazdaság kifizette a gép­kocsivezető régebbi keresete és az új keresete közötti kü­lönbséget. A gépkocsivezető belátta, hogy a gazdaságban egyelőre nem ülhet a kor­mány mellé, ezért kilépett. Sajnos, nem mindenütt fi­gyelnek fel a traktorvezetők és gépkocsivezetők szabályta­lanságaira. Sőt, vannak, akik ezt még elő is segítik. Az egyik községi földművesszö­vetkezeti italbolt vezetője me­sélte, hogy a tsz-elnök meg­kérte őt, nyisson egy órával korábban, mert a traktorosok panaszkodtak, hogy kora reg­gel nem tudnak féldecit in­ni. Szegények... (rozsnyai) S?ép eredmények a Budapest-bajnokságon A ZSEBÜK BANJA. HOGY: megsértették a szabályokat A járási tanács szabály sér- ] Legutóbb a dunakeszi Csep- tési főelőadójának aktái között re(7j Józsefet 500, Harazi Györ- egyre többnek a témája az J gyöf 1000( Tóth sándol.t 600 és engedély nélküli építkezés. A községekben — különösen a j főváros közelében — szaporo­dik az engedély nélkül építte- ! tők száma. Szalai Józsefet 500 forint bír­sággal sújtották engedély nél­küli építkezés miatt. Irány: a Hortobágy HANGVERSENYBUSZ MEGY FÓTRA Kedden a Zöld Mező Ter­melőszövetkezet tagjai társas­gépkocsival a Hortobágyra in­dultak. IBUSZ-túra keretében felkeresték a magyar Alföld leglátogatottabb területét. Megtekintették a híres ménest és megnézték Debrecen neve­zetességeit. Vasárnap orgonahangver­seny lesz Foton. Ide is szer- , vez társasutazást a Széchenyi , utcai IBUSZ-iroda. Részvéte­li díj: Váctól Várig autóbusz-I szál, vacsorával, hangverseny­nyel és idegenvezetéssel: 74 forint. A program keretében az utasok megtekintik a Fóti Gyermekvárost és a Fáy prés­házat az este 6 órakor kezdő­dő hangverseny előtt. Intézményesen A Fóti Községi Tanács ter­vet készített a községi műem­lékek intézményes védelmére. Szélcsendes időben, tikkasz­tó hőségben nagyon szép ered­mények születtek a Budapest- bajnokságon, melynek színhe­lye a soroksári Duna-ág volt. A verseny külön érdekessége, hogy az első helyezettek tisz­teletdíjat is kaptak. Az ifj. női 11. kcs. egypár­evezős számban imponáló szép győzelmet aratott Kiss B. Bea, a Váci Hajó versenyzője, míg Oravecz Irén harmadik, Nagy II. Erzsébet ötödik lett. A ffi I. kcs. kormányos né­gyesek futamában a váci fiúk­nak, sajnos, 300 méter után el­törött az egyik villája, így a versenyben a negyedik helyre szorultak. Becsületükre váljék, hogy még így is sikerült egy ellenfelet legyőzniük. Tagjai: Tóth László, Ehen István, Kozma György, Bagi József, kormányos Nagy Ferenc. A ffi I. kcs. kormányos nél­küli kettesek versenyszámában Wachtler Lajos és Uracs György hatalmas küzdelemben kevéssel a második helyre szo­rultak. Nagy meglepetést hozott a női serdülő egypárevezős szám. Bottó Katalin, a Váci Hajó versenyzője, abszolút fö­lénnyel, teljesen megérdemel­ten szerezte meg az első helyet. Ugyanebben a számban Iván Ibolya a harmadik helyre ke­rült. A ffi II. kcs. egypárevezős versenyszámban Buchnitz Zol­tán a negyedik helyre szorult. Ez a futam rendkívül erős volt, és minden versenyző egy évvel idősebb volt Zolinál. A ffi 1. kcs. kormányos nél­küli négyesben Tóth László, Bagi József, Wachtler Lajos, Uracs György legénységű né­gyes kemény küzdelemben az FTC versenyzői mögött meg­szerezte a második helyet. A női I. kcs. egypárevezős számban Mojzes Hajnalka a második, Szentkirályi Ildikó a harmadik helyre került. Végül, de nem utolsósorban, a női I. kcs. kétpárevezős számban Nagy I. Erzsébet és Nagy Mária a harmadik hely­re küzdötték fel magukat. U. Gy. Bekerültek az elődöntőbe Vasárnap tartották a Ma­gyar Népköztársasági Kupa labdarúgó selejtező mérkőzé­seit. Rád, Alsógöd, Püspökszilágy, Szödliget, Orszentmiklós és Vácduka csapata került az elő­döntőbe, amelyet augusztus 3-án rertdeznek Püspökszilá­gyon és Sződligeten. Rád Orszentmiklós ellen, Püspökszilágy Rád ellen, majd Orszentmiklós Püspökszilágy ellen játszik — Püspökszilá- gyon. A sződligeti csoportban Al­sógöd és Vácduka, Szödliget és Vácduka, majd Alsógöd és Szödliget játszik egymás ellen. A csoportgyőztesek és máso­dik helyezettek augusztus 20- án egy később kijelölt helyen döntik el a helyezések sorsát. A csendéletről Pénteken a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Sza­badiskola hallgatóinak dr. Végváry Lajos professzor a csendéletfestésről tart elő­adást. Csányi Miklós filmrendező: Egy új műfaj bölcsőjénél II. Különösen a franciák ked­velik a tegnapi számunkban említett A. V. sorozatokat. Receptjük immár ismeretes: 1. Végy egy népszerű dalt vagy popslágert. (Pl. Hugues Aufray-től, Henry Salvador­tól vagy másoktól.) 2. Amit a szöveg „mond”, azt szó sze­rint fényképezd le. Rakd sor­ba a képeket és vetítsd a ze­ne alatt. Mi a teendő, ha nehezen le­fényképezhető dolgok, esetleg fogalmak is szerepelnek a szövegben? A választ a pálya- művekből tudjuk: elő kell venni egy régebbi sorozatunk darabjait (őszi tájat, nyíló vi­rágot, faleveleket stb.) és mint „sokat sejtető” — „lírai hatá­sú” — „gyönyörű felvételeket” addig mutatni a nézőnek, amíg a szövegben egyszerűb­ben fényképezhető dolog nem következik. Az elmondottakból talán kitűnt, hogy a bemutatók kö­zönsége sokszor már bosz- szankodva fogadta az ilyen „szépségeket”. A zsűri is igye­kezett elhatárolni magát at­tól, hogy a legkézenfekvőbb megoldásokkal élő A. V. so­rozatokat méltányolja, hiszen senki nem tudja asszociá­ciókkal felöltem a még oly szépen fényképezett őszi levél élményét sem, ha már a ne­gyedik műben is egyazon jel­legű zenére vetítik elénk hosszú perceken át. A feszti­vál tanulsága, hogy a családi körben sikert arató egyes kép, más sorozat után csak azzal a tartalommal tud jelentkez­ni, amit a szerző valóban megoldott. Az elsődleges lát­vány kevés. Valamire fel kell használni hatását.v A legjobbakról A fesztiválon az eredeti té­mából igényesen megfogalma­zott képekből összeállított, szellemesen pergő A. V. soro­zatok arattak sikert. Így pél­dául Bemard Sanch Brüqgé- ről készített munkája. Jó íz­léssel idézi a középkor végi várost, az első polgárok vilá­gát, s ezt úgy éri el, hogy kel­lően váltogatja az üres utcács­kák, terek képeit az életet ap­róságokban jobban őrző tár­gyakkal. (Kilincs, kopogtató, cégér stb.) Barangolás a mik­rokozmoszban címmel a fesz­tivál egyik legkidolgozottabb művét mutatta be dr. Geren­dás Mihály. Technikai bravúr- a különféle kristályokról ké­szített színes felvételek sora. Igazi, sajátos világ tárul elénk. A képek és a zene fel­fedező útra csábítanának. Sajnos a szerző dagályos kom­mentátort alkalmaz és így megfoszt attól, hogy mi ma­gunk barangoljunk. Absztrak­ciók és metamorfózisok. Jacques Denis-t, a szerzőt a vonalak, folthatások és színek kaleidoszkópja magával raga­dó módon vonzotta, keresi a formák kiteljesedését, a szí­nek küzdelmét. A végered­mény: pazar képsorok, igazi káprázat. A sorozat konst­rukciója figyelemre méltó. Bár nincs irodalmi értelem­ben vett témája, mégis van „története” — amely a for­mák és színek életéből merí­tett. A fesziivói trófeáját a mexikói Jose Lorenzo Zá­kány nyerte. Művében külö­nös tehetséggel kalauzol Li­mába, az inkák birodalmába, Cuzcóba és Machu-Picchuba, az ezeréves, elsülyedt város­ba. A szemlélő egyszerre gyö­nyörködik és tanul és a jó ritmusú képsorok végén már nem csupán a tájat, a kirán­dulást kapjuk élményként, de szinte megismertük az embert is, aki hol elidőzve, hol meg tovasietve rögzítette élmé­nyeit. A technikailag hibátlan minőségű sorozat nagy értéke az ügyes vágógépek haszná­lata, (pl. légcsavar, emléktá'o- larészlet, sőt családi fotó is!) a mértéktartóan eligazító szö­veg és az ősi melódiákból vá­logatott kísérőzene. Mi az, hogy A. V. Fesztivál ? A látottak alapján már jobban tudunk válaszolni a korábbi kérdésre. Beszámo­lómat azzal a reménnyel fe­jezem be, hogy sikerült Vá­cott a közönségnek és az al­kotóknak is találkozniuk és a következő, ötödik fesztivá­lon még inkább tudjuk majd: ez a mű nem foto, nem film, hanem igazi Audio-Visual program akar lenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents