Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Festik a stopvonalat Foto: Kiss Miből lesz a lasztexnadrág? Cirillbetűs ládákba kerül a borsó A hőség a konzervgyár be­tonozott udvarán talán 10 fok­kal is meghaladja az optimá­lis meleg időt. Így éreztem, amikor a 3-as raktár felé igye­keztem, hogy megkeressem a Kossuth Lajos általános iskola tanulóit. A raktárban valamivel hű­vösebb és sok csivitelő gyerek fogadott. Mellettünk, a futó­szalagon végeláthatatlan sor­ban érkeztek a zöldborsós üvegek: rebbenő, gyakorlott mozdulatokról árulkodó kezek nyúltak értük, hogy gyors egy­másutánban a kartondobozok rekeszei közé süllyesszék őket. A cirillbetűs dobozok egymás után kerültek lezárásra, és többször kellett félreugranom c targoncák elől, amelyek a kész, a szállításra váró termé­ket vitték tovább. Fekete Éva és Tóth Rozália szeptemberben már gimná­ziumba mennek, ök az iskolai felszerelés árát keresik meg itt, napi 6 órás munkával. Pa- volek Ica is középiskolába ké­szül. A 30—32 forintos napi kereset nyilvánvalóan jól jön ilyenkor. — De cipőt meg lasztexnad- rágot is szeretnék belőle vá­sárolni. Kék színűt — teszi még hozzá, hogy egészen pon­tos legyen az információm. Ittasan vezetett Illés Ferenc (Tázerdő dűlő 6.) ittasan vezette járművét, és a közlekedési rendőr vér- alkohol-vizsgálatra utasította. A gyorsított eljárás során a híróság 7 hónapi javító-nevelő munkára kötelezte, 20 száza­lékos bércsökkentéssel. MIT tiTUNK MA A MOZIBAN? Az utolsó éden. Kamerával az állatok világában. Magya­rul beszélő színes nyugatné­met film. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Fényképész­nél. Előadás kezdete: 5 órakor. Berlinből jelentkezem. (A „Pajzs és kard” III—IV. ré­sze.) A hírszerző újabb próba­tétele. Magyarul beszélő szov­jet film. Másfél helyár! Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magaslesen az Adrián. Mikrokozmosz. Előadás kezdete: 7 órakor. — Melyik műszakban dol­goztok szívesebben: a délelőt­tiben vagy a délutániban? — Délután szívesebben va­gyunk itt, mert akkor már hűvösebb az idő. Vége felé közeledik a mun­kaidő. Ezúttal délelőttös mű­szakot látogattam meg. Ugyan­ezen a. napon, a konzervgyár ajándékaként, a gyerekek if­júsági előadásra mentek a mo­ziba. Néhányon közülük a iuijár strandjára készültek, fü­rödni. Kivétel nélkül jóízűnek ta­lálták azt a hatalmas fagylalt­adagot, amellyel a gyár min­den műszakban, minden álta­lános iskolást megvendégel. Sokan most itt dolgozók kö­zül augusztusban a Balaton mellé vagy a Mátrába készül­nek. A napról napra szaporodó forintok ott is bizonyára kel­lemesebbé teszik a nyaralást. (— kar —) XIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1969. JÚLIUS 26., SZOMBAT MIT MUTAT A MERLEG? Két és fél milliós nyereség június 30-án A Gépjavító- és Faipari Ktsz féléves mérlege nem hoz szégyent a város egyik legje­lentősebb ipari üzemének munkásaira. Az árbevétel el­éri a 16 millió forintot. Az sem meglepő, hogy ebből az összegből közel 7 millió forint értékű árut külföldre szállí­tottak. Rendszeresen hírt ad­tunk róla, hogy szovjet, cseh és jugoszláv konzervgyárak részére készítettek gépi be­rendezéseket. A belföldi szál­lítás hasonló mértékben nö­velte a ktsz gazdasági ered­ményét az év első 6 hónapjá­ban. Külön feladatot jelent a szövetkezet dolgozói számára az a szolgáltatás, amellyel a beteg és szervizre kerülő gép­kocsilkat, rádiókat, televízió­kat és háztartási gépeket hi­vatottak megjavítani, illetve felülvizsgálni. Ez a feladat egyúttal azt is jelenti, hogy a ktsz raktáraiban számottevő törzskészletet kell tárolni. Azok az anyagok, amelyek egyrészt a garanciális, más­részt az elhasználódásból adó­dó alkatrészek pótlására szük­ségesek. jellegüknél fogva nagy értékűek és a tapaszta­lati számok alapján szinte kényszerítik a ktsz-t arra, hogy nagy mennyiséget tart­sanak ezekből raktáron. A mérlegben a javításból, szervizmunkából származó árbevétel 2 millióval szerepel Ez az elég nagy szám a szö­vetkezetnek számottevő ki­adást is jelent, hiszen az esz­közlekötési járulék — éppen a javításra tartalékolt pótal­katrészek miatt — jóval na­gyobb költségtényezőként esik latba, minit olyan ipari üze­mek esetében, amelyek nem foglalkoznak szervizmunká­val. A mérleg eredményét ez a gazdasági tényező rontja. Az a kapcsolat viszont, amely az AUTÖKER, a GELKA, illet­ve a Csepeli Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat és a ktsz között hosszú évek eredményeként kialakult, elő­segíti, hogy a szövetkezet megbízhat szállító partnerei­ben, és biztos lehet abban, hogy a javításhoz szükséges alkatrészek időben rendelke­zésére állanak. Ez alól csak olyan gépkocsik esetében le­het kivétel, amelyek gyártó cégével az állami külkereske­delmi vállalatok nem kötöttek szerződést az alkatrészek utánpótlására és emiatt az ilyen jellegű szállítások, illet­ve javítások bizonyos mérté­kig esetlegessé válnak. A ktsz június 30-i mérlege két és fél millió forintos nye­reséget mutat. Az éves nye­reség tervezett értéke 5 mil­lió forint. Az első 6 hónap gazdasági számításai tehát azt mutatják, hogy a szövetkezet sikerrel birkózott meg a fel­adatokkal és hasonló, folya­matos teljesítmény esetén év végén a tervezett nyereség realizálódik. (Karai László) Jeles napokon virágot is áruinak Jól megy a bolt Az Üj Világ utcában las­san már a negyedik hete, hogy megnyílt a Hunyadi Termelő­szövetkezet zöldségboltja. A polcok tele vannak áruval, a választék nagy. Köházi Pálné éppen főzni való kukoricát hozott eladásra a bolt vezető­jének, Jónás Pálnak. — Hogy megy az üzlet? — Nem panaszkodhatom. Ha azt nézzük, hogy nem is rég nyitottunk, és már kiala­kult a vásárlógárdánk. — Mennyi volt a forgalom? — Durván számítva 27 ezer forint. Egy napra 1500 forint körül esik. Ebből kiszámít­hatjuk, hogy körülbelül 120-an fordulnál! meg nálunk, ha a személyenként itthagyott pénz 12—15 forint. — Jó az ellátás? — Igen. Csak az őszibarack­nál van néha egy kis zökkenő. Az ideszokott hetényegyháziak és ágasegyháziak olyan ma­gas áron kínálják őszibarack­jukat, hogy jobban járunk, ha Budapestről hozunk. — A választékunkat még szemes takarmánnyal is bőví­tettük, árulunk kukoricát, ár­pát és rozsot is. A különböző szörpökből, üdítő italokból is nagy a választékunk, úgy érezzük, hogy jól felkészül­tünk nemcsak a nyitásra, ha­nem a folyamatos árusításra is. Közben befut a termelőszö­vetkezet furgonja is. A fiatal- asszony, aki kiszállt a kocsi­ból, bejön az üzletbe. — Pali bácsi, kell-e hol­napra dinnye? — Kell bizony, vagy 3 má­zsa. — Jól van, akkor inkább ide hozzuk, mint a piacra. Üj bolt, s máris úgy tűnik a tormásiaknak, mintha örök­től fogva itt lenne. Megszok­ták. S van még valami, ami­nek nagyon örülhetünk. Jele­sebb névnapok előtt, szomba­ton és vasárnap virágot is árulnak. Szép tarka szegfűket és hófehér gladióluszokat. Hová lettek a munkások? Örömmel vettük tudomásul, hogy a Rákóczi úton a Kecs­keméti útról nyíló szakaszt felújítják. Örömünk még a nyár elején, késő tavasszal kezdődött — de azóta veszteit hevéből. Ez az útszakasz ugyanis hosszú hetek óta lezárt a for­galom elől, és csak az elterí­tett zúzott kő jelzi, hogy ott valamikor útépítő munkások is jártak. Két kérdésünk van: 1. Hová lettek azok az út­építők, akik a régi burkola­tot megbontották, zúzott kő­vel pótolták a hiányos része­ket, de nem fejezték be — és nem is folytatják — a mun­kát? 2. Ha esetleg másik munka­helyre irányították őket, ak­kor az illetékes szakemberek a kezdet kezdetén miért bon- tatták fel velük az úttestet, ha a folyamatos munka felté­teleit jó előre nem tudták biztosítani ? (ara) Libainfluenza ötezerszáz darab pecsenye­libát adtak át nemrég a BOV- nak a Hunyadi Termelőszö­vetkezet baromfinevelői — 3 kilogramm 85 deka átlagsúly - lyal. Huszonöt dekával töb­bet nyomtak a megkívánt szabványnál. A második libacsoport — 5 ezer darab — is megérkezett, de sajnos libainfluenza ütötte fel fejét az állományban — és a végeredmény nem éri el a tervezetteket. RITKÍTJÁK A NYÁRFAERDÖT Az állami gazdaság hangá­csi üzemegységén elterülő, 1960/61-ben telepített nyárfa­ültetvényeket ritkítják. Ez a művelet nemcsak értékes fá­hoz juttatja a gazdaságot, ha­nem az erdő gyorsabb fejlő­dését is elősegíti. A tervek szerint 500 köbméter ipari fát termelnek ki az idén. A tele­pített nemes nyárfa értékes ipari nyersanyag, a papír- gyártáshoz nélkülözhetetlen. Az állami gazdaságban 300 holdon telepítettek nemes nyárt. Utolsó éves gim­nazista voltam, ami­kor megtakarított uzsonnapénzemből megvásároltam a Nyomorultakat. Sok­szor hallottam Hugo remekművéről, de bevallom, hogy meg is tetszett a két vas­kos kötet szép vá­szonkötése. Megille- tődötten mentem be a könyvesboltba, szerényen rámutat­tam a tenyérnyi szé­les szalaggal átfogott két kötetre. Fizettem, türelmesen vártam a csomagolásra, és bol­dogan vittem haza a két könyvet. Azon az estén hoz­záfogtam az olvasás­hoz. Belemélyedtem Jean Valjan történe­tébe, s ha szüleim nem fegyelmeznek, talán még tanulmá­nyaimat is elhanya­goltam volna. Még elő sem vet­tem a második köte­tet, amikor szemem megakadt a Goriot apón. Édesanyám hosszas kérlelése árán megvettem a kötetet, majd erőlte­tett menetben kiol­vastam a Hugo-re- gény második köte­tét, csak azért, hogy mielőbb mcgismer­Könyvtenger kedjem a Balzac- müvel. Attól kezdve könyvbarátnak szá­mítottam otthon. Minden alkalommal könyv volt a megle­petés. Karácsonyra csinos könyvespolcot kaptam. Egyre sza­porodtak a kötetek. Bizony, akadt olyan is, amelynek elolva­sására nem maradt idom. Egyetemi éveim alatt tanítványokat vállaltam, s a pénzt nagy részben könyv- vásárlásra fordítot­tam. Pártoltam a hazai irodalmat, de érdekelt a külföldi termés is. Már nem zavart az, hogy nem jutott idő az olvasás­ra. A vásárlás csak percekig tartott, er­ről tehát nem kel­lett lemondani. Amikor állásba ke­rültem, már gond nélkül áldozhattam könyvvásárló szen­vedélyemnek. Egyre szaporítottam a könyvtáramat. Bol­dogan ültem le a szobám közepén ásí- tozó fotelba, és meg­engedetten gyönyör­ködtem a polcokon sorbaállított köny­vekben. Minden kö­tetben személyes is­merősömet tisztel­tem. Bizalmasan be­szélgettem velük. — Hogy van, ma­dame? — szólítottam meg barátságosan Bcvaryné asszonyt, és meg sem vártam a választ, már barát­ságosan integettem Hans Castorp felé, akinek egészséges arcszinén hasztalan kerestem a súlyos betegség nyomait. Ha fejfájás kínzott, Ho- mais úr szakszerű ta­nácsát kértem ki. Naponta csak két- három órát olvas­tam, de szorgalma­san tovább vásárol­tam. Lassan mar nem is lehetett re­ményem arra, hogy kétezer kötetes könyvtáram végére érhetek. Az egyre szaporodó könyvek­nek újabb és újabb helyet kellett csinál­ni. A falakról leke­rültek a képek. He­lyükre polcokat vá­sároltam. A ruha­szekrényt is továb­bítottam. Helyette két könyvszekrényt állítottam be. Köny­veket tömtem az ágy alá. Tele az asz tal­álja. A falból egy tenyérnyit sem lehet látni. Mindent el­fednek a sorbarakott könyvek. Hatvanéves va­gyok. Tegnap óta nyugdíjban. Gond­jaim nincsenek, hát­ralevő életemben nem is lesznek. Már a két ablak közét is megtömtem könyvekkel. Alig le­het lépni a szobában. Parányi helyen gu- gyorodtam a letakart ágy sarkán, amikor váratlanul megmoz­dult az egyik dívány. Ügy éreztem, felém dől. Utána a másik, a harmadik. Dőltek a könyvek minden irányból. Már a de­rekamig értek. A mellemig. A torko­mat fojtogatták. Ré­mülten kiáltottam. — Emberek, segít­ség! Nem lehet min­dent elolvasni! Meg­fojtanak a könyvek. Ezer szerencse, hogy a szomszédok meg­hallották kétségbe­esett kiáltásomat. Kimentettek. Ezért tudtam ezt a kis karcolatot meg­írni. (rossi) Atlétáink ismét remekeltek Heves, Nógrád és Pest me­gye 15—17 éves atlétáinak te­rületi seregszemléjét Dunake­szin rendezték meg. Hivatalo­sak voltak még Fejér megye képviselői is, ők azonban nem érkeztek meg a verseny szín­helyére. A lányok mezőnyében a Pest megyeiek közül a körösiek szerepeltek a legjobban, de a fiúk közül is jó helyezést ér­tek el néhányan. A Nagykő­rösi Gimnázium SE sportolói­nak jó szereplését mutatja az is, hogy tíz számban az első helyen végeztek, hétszer ke­rültek a második, és ötször a harmadik helyre Eredményeik. 17 éves lányok: 600 méteres síkfutás: 1. Rét­sági Julianna 1:56,8 perc. Magasugrás: 2. Rétsági Ju­lianna 140 centiméter. Gerelyhajítás: 1. Rétsági Julianna 30,42 méter. 16 éves lányok: 200 méteren: 2. Balogh Ju­lianna 29,5 másodperc, 3. Nyerges Klára 31,3 másod­perc. Magas: 2. Balogh Julianna 135 centiméter. Gerely: 1. Lengyel Magdol­na 30,80 méter. Súlylökés: I Lengyel Mag­dolna 970 centiméter. 15 éves lányok: 100 méteren: 1. Horváth Ilo­na 13,3 másodperc. ... 3. Kecskeméti Mária 14,4 má­sodperc. 600 méteren: 2. Kecskeméti Mária 1:51 perc. 200 méteren: 1. Horváth Ilo­na 27,9 másodperc, ... 3. Kecskeméti Mária 30,1 má­sodperc. Magasugrás: 1. Vecseri Beá­ta 135 centiméter. 16 éves fiúk: 400 méteres futás: 1. Mol­nár Nándor 58,5 másodperc. Magas: ...2. Molnár Nán­dor 150 centiméter. Távol: ... 2. Molnár Nán­dor 552 centiméter. Súly: ... 2. Farkas László 10.86 centiméter. Diszkosz: ... 3. Farkas Lász­ló 29,72 méter. Gerely: 1. Farkas László 38.26 méter. 110 méteres női gáton Haj­dú Ágnes (versenyen kívül) 16,9-cel a legjobb időt futotta, (Sulyok) HÉTVÉGI SPORTMŰSOR Atlétika Dunakeszi, szombat—vasár­nap: 15—16—17 évesek orszá­gos seregszemléje. Budapest, szombat—vasár­nap: országos II. osztályú baj­nokság. Labdarúgás k-pálya, vasárnap, 10 óra: Nagykőrösi Építők—Ceg­lédi MEDOSZ járási bajnoki rangadó mérkőzés.

Next

/
Thumbnails
Contents