Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-26 / 171. szám
HLi.lt ímmmJ 1969. JŰLKJS 26., SZOMCAT A feladat: megelőzni a bajt 1968: huszonhétezer közlekedési sérült Az elmúlt hetekben megdöbbentően sok volt a közlekedési baleset. Az orvps-me- teorológusok véleménye: fokozott napfolttevékenység, mágneses vihar lazítja a gép- járművezetők figyelmét, tompítja a reflexeket. A büntető bíróságra tartozik, hogy enyhítő körülményként mérlegeli-e ezeket a szakvéleményeket. Mert a fáradtságot, tompultságot érző vezető kisebb sebességgel, gondosabb körültekintéssel vagy éppen megállással elejét veheti a balesetnek. Jogszabályaink szerint a gépjármű üzembentartóját terheli minden anyagi felelősség az azzal okozott kárért. Sajnos, már az „autóskorszak” elején kiderült, hogy a felelősség megállapítása önmagában nem elegendő. A rokkantak járadékát ki kell egészíteni: jövedelmük nem lehet kevesebb, mint amennyi a baleset előtt volt. Az árvákról, özvegyekről is gondoskodni kell. De hogyan? Amennyiben elítéli a bíróság a gépjárművezetőt, az nem teljesítheti kötelezettségeit, ha súlyosan megsérült, vagy karambol következtében életét veszti, akkor sem, ha büntetőjogilag vétlennek találja a bíróság — jóllehet épségben esett át a karambolon — a sok ezer' forintra rúgó kártérítést az évekig, esetleg élete végéig fizetendő járadékot — nem tudja előteremteni, hiszen ugyancsak a fizetéséből él. Járművének árát is nehezen kuporgatta össze. A gépjármű szavatossági biztosítást tíz éve tették kötelezővé hazánkban. Társadalmi jelentősége azóta még inkább megnövekedett, mert a forgalomnál is gyorsabban nő a balesetek száma! Tavaiy 1300 halálos szerencsétlenség történt, egyharmadával több, mint az előző évben! A karambolok alkalmával több, mint 100 millió forint kár keletkezett, s ebből Pest megye majdnem 10 százalékkal részesedik! Az összes balesetek 73 százalékát a járművezetők okozták! Az Állami Biztosító, minden biztosított gépjármű által okozott kárt megtérít. A sérültek, hátramaradottak gondjait tehát megoldja a kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás. Szenvedésük azonban sürgetően figyelmeztet: a törvény szigorával, a nevelés, a felvilágosítás minden eszközével meg kell akadályozni, hogy a fejlődő közlekedés egyre fenyegetőbb veszélyt jelentsen, járványnál' is több áldozatot szedjen. MEGNYÍLT A VÖRÖSKO SZÁLLODA Hosszú huzavona után, a szükséges berendezés késedelmes szállítása miáíit, az eredeti határidőnél későbben, a hét végén megnyílt a tahitótfalui Vöröskő Étterem szállodája. A Dunakanyar vendégei 12 szobát vehetnek itt igénybe. Voltaképpen 20 embert tudnak elhelyezni a négy egyágyas, és a nyolc kétágyas emeleti helyiségekben. A szálloda egész éven át a kirándulók rendelkezésére áll, hideg-meleg vízszolgáltatással — kívánságra — penziószerű ellátással is. Százezer éves csillagvizsgáló A jósvafői karsztvízkutató állomás föld alatti obszervatóriumában, a Vass Imre barlangban különleges műszerekkel vizsgálják a cseppkövek keletkezésének és kialakulásának idejét. A már öt éve tartó tudományos munka érdekes eredményt hozott. Megállapították, hogy a leggyorsabban a sziklaüregek boltozatát díszítő úgynevezett szalmacseppkövek növekednek. A műszeres mérésekkel kimutatták, hogy ha ezeken a „makarónihoz” hasonló ...vékony .cseppkőcsöveken naponta két deciliter, 25 német keménysé- gi fokú víz csorog át, úgy növekedésük évente eléri az 5—6 millimétert. Ennél lényegesen lassabban „fejlődnek” a barlangok „talpán” keletkező sztalagnitok, vagyis a „gyertya” cseppkövek. A tudományos megfigyelések szerint ezek általában négyezer év alatt egy métert nőnek. Ezt az aggteleki barlang csehszlovákiai, domicai szakaszában levő őskori leletek is bizonyítják. Az itt talált, mintegy 5000 esztendővel ezelőtt használt kőkorszaki cserépedény töredékeit a lecsöpögő vizek cseppkőbe ágyazták és a leletek felett eddig egy méternél alig magasabb képződmény alakult ki. Ebből arra következtettek, hogy földünk egyik legnagyobb cseppkőképződménye, az aggteleki Baradla barlangban található 25 méter magas és ezer tonna súlyú „csillagvizsgáló” százezer évvel ezelőtt keletkezett. A kutatók megállapították azt is, hogy a barlangi üregek oldalfalain található cseppkövek, a he- liktikok növekedtek a leglassabban. Ezek kifejlődéséhez évtízezre- dekre van szükség. Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit (13) Tábortűz a búzatáblában Iteeepíek lángok ellen \vári tüzesetek tanulságai Nyár közepén járunk, mindenütt az országoan aratnak. Szinte minden energia erre összpontosul. Talán még idejében érkezik a figyelmeztetés; a tavalyi év adatai, az aratással kapcsolatos tűzesetekről. Az elmúlt évben gondatlanság, figyelmetlenség miatt közel 300 katasztrális hold lábon álló gabona égett le Pest megyében. Az anyagi kár hozzávetőlegesen 1 millió forint. A munkakieséseket, a sérültek kórházi ápolását nem számítva. Több ezer mázsa szalma, és sok értékes gép, kombájn, cséplőgép égett porig. A halálos áldozatok száma, köztük három-négy éves gyerekek is, huszonötön felül volt. A sérültek: közel százan. A szomorú statisztikában élen járt a da- basi járás, sorrendben utána a gödöllői, váci és budai. Mi okozta ezeket a tüzeket? A vasút mellett fekvő táblákon a mozdonyszikra. Komoly károkat okozott az arató-cséplőgépek elhanyagoltsága, az akkumulátorok fedetlensége: (szintén szikraveszély). Ha a gépet nem tartják tisztán, csöpög az olaj, a hulló törek, por rárakódik, s egyetlen szikrától lángralobban a gép. Még jó, ha a vezető meg tudja menteni az életét, idejében leugor- va róla. Ugyancsak veszélyes a dohányzás, nyílt láng használata. Főleg akkor, ha — mint tavaly is nem egy esetben előfordult — a kombájn vezetője több száz holdas búzatábla közepén eldobta az égő csikket... Kétszeres bűn. ha játszó gyerekeket hagynak egyedül a gabona közelében. Tavaly nem egyszer keletkezett hatalmas, pusztító tűz, abból, hogy a gyerekek tábortüzet, disznópörzsölést játszottak: sündisznóval, a búzatábla sűrűjében. A játék az életükbe került. Egy kisfiú gyufát próbálgatott, de meggyulladt a szalmakazal, ahol állt. S aztán sorra a többi is. Neki nem esett baja, de azóta — közben egy év telt el — idegszanatóriumban ápolják. Meg kell akadályozni az elmúlt év szomorú eseményeinek, pusztító tüzelnek megismétlődését. Ehhez azonban minden egyes embernek éreznie kell a felelősséget. A Pest megyei Tűzrendészet! Parancsnokság nyár elején végigjárta a megye tsz-eit, állami gazdaságait, ellenőrizte, hogyan készültek fel az aratásra, betartják-e a tüzrendé- szeti előírásokat? Sajnos csaknem mindenütt azt látták: elfelejtették, vagy nem tőrödnek vele — milyen károkat okozott tavaly a tűz. Csak néhány általánosan előforduló hiba: a gépek szennyezettek, az akkumulátorok szikraívet húznak. A gépekhez tartozó ellenörzőfüzetek, amelyekben a vezető számára rögzítve vannak a pontos előírások, a tűzrendészettel kapcsolatos betartandó tudnivalók hiányoztak. Ezt tapasztalták az oltókészülékek esetében is. Vagy nem adták ki az aratóknak a megfelelő oltóeszközöket, vagy már eleve rosszakat adtak. Jól lehet az elmúlt évben arra is volt elég példa, milyen kár keletkezhet ebből. Vácott, a Máriaudvari Állami Gazdaságban, az égyik vasút melletti táblán mozdonyszikra okozott tüzet. A kirendelt őrtől mindössze 5 méterre gyulladt meg a gabona. Mégsem tudta eloltani, mert nem volt nála sem poroltó, sem lapát, sem fecskendő. Harminchat hold búza esett áldozatul ennek a felelőtlenségnek. A legszomorúbb azonban az, hogy maguk a gazdaságok vezetői sem mindig veszik komolyan a veszélyt. Nem tartják meg az előadásokat a tűz elleni védekezésről, holott erre utasítást kapnak. Nem ellenőriztetik a gépeket és egyéb felszereléseket. Pedig még idejében tennék. S már elkéstek vele: két helyen a megyében. Idén is pusztított már a tűz. A kár: több mint huszonötezer forint. Hogy ne legyen több, azért figyelmeztetünk. Talán az is segít, hogy míg eddig csak 500 forintig terjedő bírságot szabhattak ki a tűz okozójára, előidézőjére, most 5 ezret, az 1968/I-es törvény értelmében. De még ez sem elegendő biztosíték. Megelőzni kell a tüzet, hogy ne pusztítsa a gabonát, az életet. Kettős értelemben is. Varga Vera A megyei tanács Mint ismeretes, a korábbi ják el; tehát ilyen szempontidőszakban a tanácsok teve- I ból a Fővárosi Tanács, a me- kenységére a túlzott közpon- j gyei tanács, és a megyei jogú tosítás nyomta rá a bélyegét, városi tanács az országgyűlésAz új gazdasági mechanizmus bevezetésével megindult az a folyamat, amely ezt a túlzott központosítást fokozatosan felszámolja, és tanácsaink helyi önállóságát, önkormányzati jellegét nagymértékben növeli. Ennek megfelelően a tanácsok a helyi jelentőségű (elsősorban a helyi gazdasági, város- és községpolitikai kérdésekben) — természetesen a törvényekben szabályozott módon — a jövőben önállóan fognak dönteni. A törvényi felügyeletet egyébként mindig a magasabb szintű testületek, tanácsok látnék, illetve az Elnöki Tanácsnak, a járási és a járási jogú Városi tanács a megyei tanácsnak, a városi (fővárosi) kerületi tanács a városi (fővárosi) tanácsnak, míg a községi tanács a járásinak van alárendelve. A tanácsi feladatok közül — különös tekintettel az új gazdasági mechanizmusra, annak követelményeire — ez alkalommal elsősorban a gazdasági jellegűeket vázoljuk fel röviden. Az 1967. évi kormányhatározat értelmében az egyes tanácsszintek gazdasági feladatait úgy kell megállapítani, Magyar járművek a trópusokon Tizenhárom évvel jelentek meg az első magyar gyártmányú gépkocsik a forró égövi tájakon. Most 17 országban közlekednek magyar gyártmányú teherautók, dömperek, autóbuszok és speciális szállítókocsik, a többi között Jemenben, Nigériában, Pakisztánban, Indonéziában, Indiában, Ghánában, Irakban, Szudánban, Líbiában, Ku- waitban, az Egyesült Arab Köztársaságban, Vietnamban. A különleges klíma, a szokatlan útviszonyok, a trópusi „KRESZ” magas követelményeket ró a forgalomba állíezelőtt tott járművekre. A nedvességgel váltakozó szárazság, a nagy hőség és a rossz utak leküzdésére az egyik legfontosabb műszaki követelmény a könnyű és biztos kormányoz- hatóság. Különleges szűrőberendezés óvja a sivatagi autó motorját a legnagyobb ellenségtől, a portól, a púderfi- nomságú homoktól, a szavannák állandóan lebegő porfelhőitől. Különleges gumiabroncsot kapnak a gépkocsik, hogy a sivatagi homokténgerben és a dzsungel átázott, csúszós talaján biztonságban közlekedhessenek. Kielégítő helyzet a vetőmagfronton Az Országos Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat tavasszal 3,5 millió holdra elegendő vetőmagot adott el a gazdaságoknak. Hogyan alakul a nyári másod- és tarlóvetőmag-ellátás? — erre a kérdésre Bedö Zoltán, a vállalat főosztályvezetője elmondotta, hogy jelenleg 80 millió forint értékű vetőmagot tartanak raktáron. Ez azt jelenti, hogy az igényelhet messzemenően ki tudják elégíteni. A tsz-ek egy része előrelátóan már hónapokkal ezelőtt biztosította a szaporítóanyagot, melynek egy része a másodvetésekkel már, a földbe is került. Másik részüket most, az aratást követő szántás nyomán vetik el. Azok a gazdaságok, amelyek az időjárástól tették függővé a vetőmagvásárlást, most nagyobb megrendeléseket adnak fel, ugyanis bebizonyosodott, hogy a jobbára nedves talajt érdemes újra hasznosítani. Ezekben^: a napokban különösen a kukorica-vetőmag iránt élénk az érdeklődés. Ebből korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Külön előnyt jelent, hogy a rövid tenyészidejű hibridekből — például a szegedi 71-esbői és a most első ízben termesztésre engedélyezett Georgikon 250- esből — elegendő a készlet. Hosszú évek után ismét megnőtt az érdeklődés a kölestermesztés iránt, eddig 30 va- gonnyi vetőmagot értékesítettek belőle. A napraforgóból 40 vagon kelt el. Különösen a magas olajtartalmú szovjet fajták iránt nagy az érdeklődés, mert ezek a zöld- takarmány-termelés szempontjából különösen jól hasznosíthatók. Több vidéki nagygazdaság idén tarlóvetésként takarmányt alkalmaz. A tavaly jó hasznot hozó csemegeuborka is kelendő. Ebből elsősorban a jelentős, terven felüli bevételt adó Delikatesz és a francia fürtös fajtákat keresik. T örtént pedig egy vasárnap — úgy július közepetájt —, hogy Kovács István betért ebédelni a lakásához közel eső vendéglőbe. Az ebéd körülményeit és lefolyását nem kívánom ecsetelni, csupán néhány sort idézek abból a levélből, amelyet Kovács még ott az asztalnál megírt, s amelyet még aznap postára adótt, a Rámenős Újság címére: „Az étteremben rengeteg a légy. Egy közülük — már engedelmet —, a levesembe is be- lepottyant. Ez felháborító! Sürgős intézkedést kérek, valamennyi vendég nevében!” Az újság szerkesztőségében — tekintettel a nyári szabadságolásokra —, egy kicsit elfeküdt a levél, csak augusztus derekán továbbították az illetékes városi tanácshoz, kérvén, hogy vizsgálják ki a panaszt és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A városi tanács titkárságán — tekintettel a nyár végi szabadságolásokra —, egy darabig fiókban hevert a levél, csak szeptember közepén küldték tovább a Vendéglátó Vállalat igazgatójához, kérve, vizsgálja ki az ügyet, foganatosítson kellő intézkedéseket, s tegyen róluk jelentést. Az igazgató éppen külföldön járt, a postája közben nagyon felgyülemlett,.csak október közepén került kezébe a levél, akkor szignálta ki az ellenőrzési osztály vezetőjére, sürgős kivizsgálást, intézkedést és jelentést kérve. Az ellenőrzési osztály vezetője ebben az Légy a levesben évben kivételesen ősszel vette ki a szabadságát, így csak onnan visszatérve, november második dekádjában jutott ideje arra, hogy kijelölje azt a háromtagú bizottságot, amely hivatya lesz a szóban forgó panaszt kivizsgálni. A bizottság tagjai nehezen tudták a programjukat egyeztetni, de végül az is sikerült, és december idusán kiszálltak a helyszínre, hogy körültekintően ellenőrizzék a bejelentésben foglaltakat. Erről rövid jegyzőkönyvet vettek fel, amelynek egy-egy példányát megküldték a vállalat igazgatójának, a kerületi tanácsnak, a Rámenős Újság szerkesztőségének, valamint a panasztevőnek. A jegyzőkönyv veleje, két mondatba foglalva, így hangzott: „Helyszíni ellenőrzésünk alkalmával az étteremben egyetlen legyet sem találtunk. Panaszos jelentése tehát nem bizonyult helytállónak.” hogy a helyileg gazdaságosabban kielégíthető szükségleteket a helyi (városi, kerületi és községi), a több települést, illetve egesz megyét (fővárost) érintő szükségleteket a területi (fővárosi, megyei, járási, esetenként városi) tanácsok irányítása, felügyelete alatt működő szervezetek, intézmények és vállalatok elégítsék ki. Ezért a különböző szinteken működő gazdasági egységek (üzemeli, vállalatok) közvetlen tulajdonosi jogait az illetékes tanácsi szervek gyakorolják; tőlük — beleegyezésük nélkül — azt elvonni nem lehet. A fővárosi (megyei, megyei jogú városi) tanácsszervek legfontosabb pénzügyi-gazdasági tevékenységét vázlatosan így jelölhetjük meg: Mint ismeretes, a tanácsok költségvetésüket az ország- gyűlés határozata után állapítják meg. Ennek során a megyei (megyei jogú városi) tanács a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján megállapítja saját költségvetését; a felügyelete alá tartogó szervek, mtézmények fenntartásához és működéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, továbbá a közvetlen irányítása alá tartozó tanácsok részére a költségvetési szabályozókat és kötelező előirányzatokat. A tanács, a végrehajtó bizottság, a szakigazgatási szervek irányító szerepet töltenek be az egész tanácsi gazdálkodásban, s jelentős szerepük van a terület egészére vonatkozó gazdaságpolitika kidolgozásában. A tanácsszervek e gazdaságpolitikáját a már említett költségvetés és a tanácj terve realizálja. A vállalati formában működő nagyobb tanácsi gazdálkodó szervek (ipari, építőipari, kereskedelmi, víz- és csatornamű vállalatok stb.) felügyeletét általában a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tánácsszer- vek látják el. s e vállalatok fejlesztésére a tanács fejlesztési alapjában gondoskodnál!. A megyei szintű tanácsszervek látják el a felügyeletük alá tartozó intézmények rendeltetésszerű működésének ellenőrzését, szervezik az egészségügyi és szociálpolitikai^ valamint a művelődéspolitikai feladatok egységes végrehajtását, s a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatban is ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörükbe utalnak. Űjlaki László dr. Kaputelefon Új típusú titkos és olcsó hangos kaputelefont állított elő a Baranya megyei Szerelőipari Vállalat. Társasházakban a kapu- bejárat és a lakások közötti közvetlen beszélgetésre használható. Az épület bejáratánál elhelyezett telefonszekrény alumíniumöntvényből készült, s ez maximális biztonságot nyújt a rongálások ellen, az alapkészülék tizenkét lakás kapcsolására alkalmas. Igény szerint azonban újabb nyomógombszekrények elhelyezésével további 20—20 lakás kapcsolható be, tetszés szerinti lakásszámig. A beszélgetés csak a kiválasztott lakással lehetséges. A többi lakó nem hallhatja és azt nem zavarhatja 'meg. A vállalat tervei szerint a hangos kaputelefon egy lakásra jutó költsége nem lesz több hatszáz forintnál. Az új készülék iránt, különösen Budapesten, igen nagy az érdeklődés. Már 1970-ben a sorozatgyártás kezdésének évében több ezer példányt kell gyártaniok.
