Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-25 / 170. szám

«JifcVil 1969. JÚLIUS 25., PÉNTEK Több áram az autógyárnak P-­A Dunamenti Hőerőmű—Kőbánya között elkészült magas- feszültségű távvezetékhez most leágazást építtet a Csepel Autógyár, saját energiaszükségletének kielégítésére. A gyár beruházásában 6 millió 460 ezer forintos költséggel készülő, 7,3 kilométer hosszú magasfeszültségű vezeték körülbelül az őszi hónapokra készül el. Képünkön: egy már elkészült táv­vezetékoszlop. (Foto: MTI) MÁSFÉL EZER OLVASÓ - HARMINCEZER KÖTET Bővilik az üzemi könyviárai Dunakeszin Jól működő, 14 000 kötetes könyvtárat mondhat magáé­nak a Dunakeszi Járműjavító művelődési központja. Ide jár­nak az üzem dolgozói és csa­ládtagjaik is. A közel másfél ezer könyvtári tag — legtöbb­je munkás és tanuló — olvasó­kedvét mutatja, hogy a köl­csönzött könyvek száma éven­ként a harmincezret is meg­haladta. Az alig 50 négyzetméter te­rületű, polcokkal sűrűn meg­rakott helyiségben a könyvek tárolását és a kölcsönzést na­gyon nehezítette a zsúfoltság. Most szünetel a kölcsönzés. A vasutas szakszervezet el­nökségének több mint 150 ezer forintos támogatásával átépí­tik a könyvtárat, aiapterülétét háromszorosára bővítik. Az új könyvtár megnyitása előrelát­hatóan augusztus 20-án lesz. (SZ..1.) CSEREGYEREKEK Az üllői szakmaközi bizott­ság igen érdekes akció meg­indításával foglalkozik. A ter­vek szerint hegyvidéki gyere­keket hoznak majd Üllőre, hogy megismerjék az Alföldet, az üllőieket pedig cserébe hegyvidékre küldik. Továbbá tervezik azt is, hogy városi gyerekeket hoznának ugyan­csak a szünidőre a faluba, hadd ismerkedjenek a vidéki élettel, az üllői gyerekek pe­dig cserébe megismerhetnék a várost. Erről egyébként nemrég hallottunk egy riportot a rá­dióban, ahol Barkóczy Károly- né. az üllői szakmaközi bi­zottság vezetőségi tagja szá­molt be részletesen. Igen fon­tos lenne, hogy az 'akcióba bekapcsolódjanak a pedagó­gusok, a KISZ, a nőtanács, a szakszervezetek és az úttörők. Az akciót ebben az évben szervezik, és jövőre szeretnék beindítani. (cm) Magyar Rembrandt Hollandiának A közeljövőben a világ I ban is Rembrandt-emlékkiál­mindem részén, így hazánk­Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit (12) A tanácsok az Államhatalom he­lyi szervei a tanácsok. A vá­lasztott tanácstagokból álló testület belső működésében-, a. legteljesebb kollektivitás ér­vényesül. A tanácsot a válasz­tott tanácstagok összessége al­kotja, és ebben a közösségben minden tanácstagot azonos jogok illetnek meg és azonos kötelezettségek terhelnek. Amikor a tanácsokról be­szélünk, szólnunk kell azok államigazgatási szerveiről is, mivel ezek végzik a tanács működési területén az állam- igazgatást. A tanácsok végre­hajtó-rendelkező szervei a végrehajtó bizottságok, és a végrehajtó bizottságoknak alá­rendelt szakigazgatási szervek között fontos szerepet töltenek be a tanácsi szakigazgatási szervek irányítása alatt mű­ködő termelő, szolgáltató és elosztó egységek. A TANÁCSTAG JOGA, hogy választóinak képvisele­tében részt vegyen a tanács egész működésében. Tehát a tanács és a végrehajtó bizott­ság elé terjeszthet megvizsgá­lásra minden olyan kérdést vagy javaslatot, amely e szer­vek hatáskörébe tartozik; fel­szólalhat a* tanács ülésén, s részt vesz a határozatok, il­letve rendeletek meghozatalá­ban; a tanácsülésen a vb-től, továbbá a szakigazgatási és egyéb helyi szerveknek az ülésen megjelent vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kér­het (erre a kérdezett a tanács ülésén, legkésőbb azonban 15 napon belül válaszolni köte­les); a tanács alá rendelt szervektől közérdekű kérdé­sekben felvilágosítást kérhet, s e szervek vezetői kötelesek neki a kért felvilágosítást megadni; részt vehet és fel­szólalhat az alsóbb fokú ta­nács, ülésén. A V tanácstag kötelessége, hogy magatartásával méltónak bizonyuljon a dolgozók bizal­mára; személyes példamutatá­sával működjék közre az ál­lampolgári kötelességek telje­sítésében, a társadalmi tulaj­don védelmében, a dolgozók jogainak biztosításában és a törvényesség megtartásában; az állami fegyelem megszilár­dításában; vegyen részt tevé­kenyen a tanács munkájában, és a rábizott feladatokat lelki- ismeretesen végezze el; foga­dóórákkal, beszámolókkal is erősítse kapcsolatait a lakos­sággal. ägazdasAgirAnyitas új rendszerére való áttéréssel jelentősen megnövekedett a tanácsok feladat- és hatáskö­re, szerepe, politikai és gazda­sági fontossága. A párt és a kormány irányelveinek meg­felelően, fokozatosan tovább kell növelni a tanácsok ön­állóságát, hatáskörét, felelős­ségét a helyi gazdasági, kom­munális, szociális, hatósági és egyéb feladatok eredményes megoldásában. Rendkívül je­lentős az az elvi döntés is, amelynek értelmében fokozni kell a tanácsok tényleges gaz­dasági önállóságát, erősíteni saját gazdasági alapjait. Mind­ennek érdekében a központi állami szervek jelenlegi fel­adatainak egy részét is a taná­csok hatáskörébe kell utalni, és tovább kell folytatni a fel­adatok és hatáskörök decent­ralizálását. Ezért azoknak a hatósági ügyeknek az eldönté­se. amelyek a lakosságot köz­vetlenül érintik, s a döntés szélesebb körű koordinációt vagy különleges szakértelmet nem igényel, fokozatosan a járási, a városi, illetve a ke­rületi és a községi tanácsszer­vekhez kerül át. Ezzel össze­függésben folyamatban van a hatósági eljárások egyszerűsí­tése, s mindazoknak a meg­szüntetése, amelyeknek fenn­tartása már nem indokolt. A TANÁCSI tevékeny­ség általános felvázolásánál kell szólnunk a tanácsok vég­rehajtó bizottságai szakigaz­gatási szerveiről. Ezek a vb-k szakmai osztályai, s a végre­hajtó bizottságok utasításai szerint járnak el. A tanácsi vb irányítja és ellenőrzi szak- igazgatási szervei munkáját, hangolja össze azok tevékeny­ségét. A szakigazgatási szer­vek központi irányítása a mi­niszterek (országos hatáskörű szervek Vezetői) rendeletéivel, utasításaival, illetve általános érvényű szakmai irányelveivel és elvi 'állásfoglalásaival tör­ténik. A kormány előtt a ta­nácsi végrehajtó bizottságok felelősek az ágazati politika érvényesítéséért, s ennek meg­felelően irányítják a vb szak- igazgatási szerveinek tevé­kenységét. A miniszterek állapítják meg a szakigazgatási szervek feladatkörét, hatáskörét, ható­sági jogkörét, valamint — a Minisztertanács tanácsszervek osztályával egyetértésben — a szervezeti felépítést. A köz­ségekben az ágazati feladato­kat egységes szakigazgatási szervezetben látják el. Újlaki László dr. lításokat rendeznek a festő­óriás halálának 300. évfor­dulója alkalmából. Az amsz­terdami múzeum is — ahol a leggazdagabb Rembrandt- gyűjteményt őrzik — rendez az évforduló alkalmából ki­állítást. Minél teljesebben szeretné bemutatni a nagy al­kotó életművét, ezért több múzeumtól kölcsönöz a tár­lathoz kiegészítésül anyagot. A Magyar Szépművészeti Mú­zeum értékes Rembrandt- alkotásai közül is kért egy rajzot. A Szépművészeti Mú­zeum teljesíti a kívánságot és a kiállítás időtartamára rendelkezésre bocsátja a kért tájrajzot. Körösi készülődés Iskolák új ruhában Minden nyáron Szobafes­tők, takarítók, villanyszere­lők szállják meg az iskolákat. Az egész évben elgyötört fa­lakat, tantermeket tisztává varázsolják, hogy tanárok, diákok megújult környezet­ben kezdhessék ősszel az új tanévet. Az iskolák „tisztál­kodását” azonban nemegy­szer összekapcsolják felújí­tással, korszerűsítéssel. Nagykőrösön is az általá­nos iskolák tatarozása, kor­szerűsítése van napirenden. Az itteni épületekben főleg a villanyhálózat szorul erős javításra, nem egy helyen cserére. Az audio-vizuális esz­közök gyarapodásával ugyan­is, érthetően, megnövekedett az iskolák áramfogyasztása. Ezt pedig, a régi vezetékek nem bírják. Több épületben tüzet okozott az elmúlt tan­évben ez a túlterhelés. A legveszélyesebb ilyen szem­pontból a Petőfi úti iskola, ahol a villanyhálózat cseré­lése, a vezetékek felújítása 100 ezer forintba kerül. A Kossuth útiban még nagyobb értékű: 140 ezer forintos munkáról van szó: a vízveze­tékrendszert újítják fel. Az Arany János általános isko­lára pedig rá sem ismerné­nek a diákok, a tantermek­ben felbontva a padló, min­denütt téglakupacok, mun­kások görnyednek, simítják az új padló alá a földet. Illik is megújhódnia az iskolának, jövőre ünnepli 100. születés­napját. Az Arany János gim­názium pedig, ami már több mint négyszáz éves, teljes egészében újjászületik: 6 millió forintért. A vendéglátó: Magyarország VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS 1971-BEN 1971. augusztus 27-től szep­tember 30-ig Magyarorszá­gon rendezik meg az első vadászati világkiállítást. Nem­zetközi kiállítást, trófeabemu­tatókat ugyan eddig is ren­deztek már — 1910-ben Becs­ben, 1930-ban Lipcsében, 1937-ben Berlinben, 1954- ben Düsseldorfban, 1960- ban Firenzében. De a ma­gyarországi lesz az első vi­lágkiállítás. Az 55 ezer négyzetméter­nyi kiállításon a mezőgaz­dasági vásár területén tró­feabemutatót, természetfilm- fesztivált, lovas- és vadász­kutyaversenyt, sporthorgá­szati bemutatót rendeznek. Érdekes lesz a vadászati eszközök fejlődését illusztráló kiállítás, a kőbaltától a pa­rittyán, a dárdán át a lőfegy­verek megjelenéséig és nap­jaink vadászfegyveréig Kiállítanak a vadászattal, a vadgazdái kod ássál, a horgá­szattal kapcsolatos cikkeket gyártó és forgalmazó cégek. Láthatunk majd vadhúsból, A T-akció 1968. február 10. Lassan alkonyodni kezdett és a közeli park csupasz fái között még a szél is dideregni kezdett. Az emberek felhajtott gallérral igye­keztek meleg otthonukba, azok az emberek, akiknek volt otthonuk. Meleg, központi fűté- ses, modern otthonuk. Ott álltam az al­konyba borult szoba jégvirágos ablakánál és furcsa ábrákat rajzoltam az üvegre. Sajnál­tam az embereket. Azokat, akiknek nincs központi fűtéses meleg otthonuk. Úgy érez­tem, hogy segítenem kell rajtuk. Itt az ideje, hogy megkezdjem a T-akciót. A társasházépítési akciót. Lassan már ötvenéves vagyok, és semmi­hez sem értek. Ez az egyik ok, hogy megin­dítsam a társaságház-akciót. A másik ok, hogy fogalmam sincs, hogyan lehet megszer­vezni egy társasház-építkezést. Van egy har­madik ok is: pénz kellene. Nem sok, mohó sohasem voltam, három-négyszázezer az egész, amire gondolok, hogy hátralevő évei­met nyugodtan tölthessem el, miközben az az érzés melegítheti majd szívemet, hogy né­hány családnak, ha ideig-óráig is, de boldog hónapokat szerezhetek. Tehát társasház-építkezési akciót indítok. Nem nagy dolog az egész, csak egy ív papír kell, felül szépen rágépelve a fejléc, valahogy így: Társasházépítési akció. Név: Hány szobát akar: Befizetett előleg: Dátum. Kajevác Tódor, az akció szervezője. Ennyi az egész, és megindulhat az akció a társasházra, amely nekem egy fiatal társat jelent éveim hátralevő férfias napjaira. Szép ugyan nem vagyok, de nincs az a kopaszodó fej, amit ne vonna a kívánatosság glóriájába három-négyszázezer. Mármint társas forint. 1968. március 12. Már hatan vannak. Bárcsai Boriska okle­veles özvegy szülésznő. Mindig társra várt. De kaphat egy lúdtalpas és bajuszos nőtár­sat, aki olyan lapos, mint egy lepényhal? Csak társasházat kaphat. Tőlem. Előleg 42 500! Dr. Lúdvári Kamilló bölcsészdoktor. Amikor mondtam neki, hogy a Sorbonne-on végeztem, könnyekre fakadt és megkérdezte, ismerem-e Delacroix professzort. Természe­tesen, mondtam neki, én szereztem neki la­kást, ötmillió régi frankért, ö 22 ezer forin­tot adott. Ki érti ezt? Csak ennyi pénze le­gyen egy bölcsészdoktornak? Kovácsék. Fia­tal házasok. Gyereket akarnak. Én pénzt. Ad­tak. Húszezret. Hogy a gyerekkel mi lesz? A többi három nem érdekel: összesen csak tizennyolcezret adtak. Gyanakvó típus mind a három. Csak azt nem értem, kiért ne lehetne mondjuk hatvanezerért gyanakodni? 1968. november 4. Megvan az újabb huszonnégy. Már az ezer. S ezzel a 16. család is. S ezzel az utolsó ösz- szeggel eljutottam a 222 ezer forintig.' A Tra­bantot megvettem. Jucika imádja, ha vezet­het, s egy társasházakciót vezető ember ked­vesének miért ne legyen meg ez a kis bol­dogsága. Bárcsai Boriskát már háromszor megcsókoltam. Kezd gyanakodni. Hogy csak a társasházért szeretem 1969. március 6. Megmutattam a társaságnak azt a göd­röt, ahonnan a sódert termelték ki. A mara­dék sódert elmondtam: — Ez már a munka­gödör, ahol az idő enyhülésével megindul a lábazati falazás, az anléger már itt volt a spáijzzal, de nem lehet kapni szilikátot és földpátot. Adtak összesen hetvenkétezer fo­rintot, bár Beleznayék gyanakodnak. Hátha nem a harmadikon kapják a lakásukat. Meg­nyugtattam őket négyszemközt ötezerért. Kis pénz is pénz. Jucika imád. Húszéves szíve minden mele­gével. Megvettem a francia ágyat és egy kis víkendházat a Duna-parton. 1972. július 6. Jucika itt hagyott. Nem a pénz miatt. Igaza van. Mindent nem pótolhat az a harminc­ezer, amit búcsúzóul adtam neki, abból a hetvenezerből, amit kaptam, hogy kétszáz gép és 400 ember egy hónap alatt felhúzza a társasházat. Muszáj volt ezt mondanom, mert kissé gyanakodnak. A jó ég tudja miért. Még csak négy év telt el, s alig adtak félmilliót. Ha jól meggondolom még az én munkabére­met nem is kértem. Kérni fogom! 1972. szeptember 18. * Kérni fogom a bíróságot, hogy vegye figye­lembe töredelmes megbánásomat, s azt a tényt, hogy tizenhat családot négy évig a boldogság illúziójában ringattam. Egy ember 16 családot, négy évig! Hát van ezekben megértés? Sebaj, úgyis nyugodt pihenésre vártam. Meglesz. Gyurkó Géza halból, kagylóból, csigából, rákból és békából készült tartósított termékeket, szőr­mét és bőrárut, ruhaneműt, bizsut, ékszert, csontfarag- ványokat. Figyelemre méltók a kiállí­tás idejére tervezett ren­dezvények: a vadászati tu­dományos kutatók nemzet­közi kongresszusa, a termé­szetvédelmi, valamint a ha­lászati tudományos szimpo- zion. A Műcsarnok 12 ter­mében vadászati és halászati témájú mai és muzeális kép­zőművészeti tárgyakból nyí­lik kiállítás. Több kutyakiállítás és ver­seny is lesz: például nem­zetközi agárverseny, vizsla-, nyomozó- és szolgálati kutya­verseny. Nemzetközi fogat­verseny és népi lovasjáték- bemutató, 5 napos lovas tú­ra, ődzi vadászbarangolás szerepel még a programban. Megismertetik az érdeklő­dőkkel a gemenci és a gyu- laji vadgazdaságokat, tájékoz­tatják őket a vadóvás, -men­tés terén elért hazai eredmé­nyekről. A nemzetközileg is elismert magyar vadászok — Nádler Hubert, Kitten- berger Kálmán, Széchenyi Zsigmond — életének, tevé­kenységének is teret szentel­nek. Fotóművészeti bemutató, bé­lyeg- és könyvkiállítás, elő­adások adják a kulturális programot. Kádár Márta BOSTON Malária helyett a rák Bostonban folyik az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) 22. ülésszaka. Munkájában több mint 120 ország 3450 küldötte vesz részt. Az ülésszak témája: korszerű technikai eljárá­sok alkalmazása, a nép egészségvédelmi szükség­leteinek kielégítése érde­kében. A szervezet főigazgatójának évi jelentése a következőket emeli ki: Földünk lakosságának 80 százalékát már nem fenyege­ti a malária veszélye, de Bra­zília, India, Indonézia, Pa­kisztán és több más ország 350 millió lakosának ez a be­tegség még ma is reális fe­nyegetés. Évenként a világban öt­millió rákos megbetege- • dés fordul elő. A WHO 1965-ös közgyűlése által létrehozott nemzetközi rákkutató központ és a regio­nális rákkutató intézetek nagy erővel küzdehek a betegség el­len, de a szerteágazó kutatási feladatok megoldása további óriási pénzösszegeket követel — mutat rá a jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents