Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

« "“^MíriaD 1969. JÜLIUS 24., CSÜTÖRTÖK ( 25. évforduló tiszteletére ÚJ GÉP, AZ INTERLOCK lotopá lyáza t A Pest megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a Ha­zaras Népfront Pest megyei Bizottsága és a Népművelési Tanácsadó pályázatot hirdet a megyében élő amatőr fotósok részére. A pályázat feltételei szerint húsz képből álló kol­lekciót küldhetnek be a fotó­sok a megye jelentős létesít­ményeiről. A legjobb képek­ből reprezentatív kiadványt je­lentetnek meg 1970. márciusá­ban, április első napjaiban pe­dig kiállítás keretében mutat­ják be Cegléden a legsikere­sebb képeket. A pályázat be­küldésének határideje 1969. szeptember 30. Az első díj négyezer, a második kétezer­ötszáz, a harmadik pedig ezer­ötszáz forint. Az eredményhir­detésre 1969. november 15-én kerül sor. Divatszínekben plüsskelmék Váci újdonságok A Váci Kötöttárugyárban I Galbicsek Károly igazgató ! széttárt kezekkel fogad: — Nem sok jót tudok mon- I dani. Talán csak annyit, hogy ! a kapacitásunk teljesen lekö- | tött: egyrészt belföldre, más­részt az exportra. Viszont rög­tön itt a probléma: a belkeres­kedelem panaszkodik, vele együtt a vásárlók is, kevés a választék, kevés az áru. Fél­éves tervünk sem úgy sike­rült, ahogy szerettük volna. — S a jövő év? — Már elkezdődtek a tár­gyalások az 1970-es évre vo­natkozóan is. Biztosak va­gyunk benne, akkorra már nem lesznek ilyen gondjaink. — Az őszi vásárra milyen újdonságokkal szolgálnak? — Már augusztusban elké­szülnek új modelljeink, me­lyeket elküldünk kereskedel­mi partnereinknek bel- és kül­földre. Szám szerint 48 félét. — Mi lesz a divat? — Kijött a PACQTT nevű termékünk, a tréningruhához hasonlítható, de ennél sokkal | praktikusabb, modernebb és J szebb. Kétrészes, de mind a két részt külön-külön is lehet I majd kapni. Újdonság: szin­tetikus szálakból készülő für­dőruháink, s a női plüsskel­mék divatszínekben: zöldben, sárgában, narancsban és kék­ben ... — Gépek nem érkeznek? — De. Ebben az évben hat kelmegyártó körkötőgépet vá­sároltunk az NDK-tól és Cseh­szlovákiától. Neve: Interlock. Jövőre további tíz érkezik. T. E. KŐCSER Jó termést igér a szőlő Búcsú ä második hazától Három évig ismerkedtek hazánkkal. Három évet töltöttek Magyarországon és, ha szívük mélyén sokszor vissza is vágy­tak első hazájukba, Vietnamba, a bambuszerdők közé — be­lül, mélyen most mégis éreznek valamit: búcsúznak a Duná­tól, a Gellérthegytől, tanáraiktól, az iskolapadoktól és magyar barátaiktól. A három, éves tanulmányi idő befejezése után július 23-án térnek haza a vietnami fiatalok — csaknem 200 újdonsült gyógyszeripari szakmunkás. Képünkön a búcsú pil­lanatai. (Foto: MTI—Friedmann) Kétszáztíz hold új telepítésű szőlője van a kocséri Új Élet Termelőszövetkezetnek. Het­venöt hold kivételével már termést hoz az idén az új tele­pítés. Kedvező termésre szá­mítanak. S hogy legyen hol tárolni a szőlő levét, még ta­valy nyolc és fél millió forin­tos beruházással szőlőfeldolgo­TEGN AP: ] zó és bortároló építését kezdte I meg a gazdaság építőbrigádja. S bár az építkezést csak a jövő esztendő végére fejezik be, a feldolgozó két présgépét, amely nemrég megérkezett, már hasz­nálni kívánják az idén, sőt a termés egy részét is már tá­rolni tudják az idén az épülő kombinátban. Növényvédők tapasztalatcseréje Törökbálinton Tucatszám jelennek meg az újabb és újabb növényvédő­szerek a mezőgazdaságban. Kezelésük nemcsak szakmai, de munkaegészségügyi szem­pontból is nagyobb felelőssé­get ró a szakemberekre. Az ezzel összefüggő tapasztalatok­ról, és feladatokról tanácskoz­tak tegnap a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdasá­gában — a MEDOSZ Pest me­gyei Bizottságának szervezésé­ben — a növényvédők. A ta­pasztalatcserén, amelyen a kü- ' lönböző megyei szervek képvi­selői is jelen voltak, Tóth András, a megyei növényvédő állomás igazgatója számolt be a vegyszeres növényvédelem időszerű kérdéseiről. Az egész­ségügyi tennivalókról dr. Bor­dás Sándor, az Országos Mun­kaegészségügyi Intézet főorvo­sa tartott előadást Ezt követően a részvevők megtekintették a vendéglátó gazdaság növényvédő felszere­léseit, az ültetvényeket, majd a Pest megyei Növényvédő Ál­lomás központját. Reggeli jel Reggeli napfény lágy tenyere simogatja a fák levelét. Felszálló hajnali köd fátyla mögött, félig sem rejtve, kacéran nyújtózik az ég. Dübörögnek a villamosok, a kanyarban mind, sorra sikít. Zajok seprője az utcáról kiseperte az éjjeli csendef. Zajjal és fénnyel lüktet a város. De a sarkon a zajba csend hasít: fehér bot vonzza szemem, s nem hallok mást, csak ritmusos, vashangú koppanásait. S egyszerre minden, mit láttam az utcán, — szememből, világtalan szempárba szökik, és onnan láthatom újra tükörképű világom, arcot sem rezzentö villanásait Reggeli friss jel. Érti szívem. Látó vagyok, — kinek helyette is, — mindent látnia kell. Borbély Tibor Súlyos karambol Kedden hajnalban az M—7-es balatoni műúton, Pest me­gye határában, feltehetően elaludt a CR 04—63-as Taunusz vezetője, s beleszaladt a vele szembejövő, szabályosan közle­kedő tehergépkocsiba. A Taunusz utasait súlyos, de nem élet- veszélyes sérüléssel szállították kórházba. A teherautóban je­lentős anyagi kár keletkezett, a személykocsi pedig teljesen hasznavehetetlen roncs lett. A baleset ügyében a vizsgálat folyik. (Foto: Urban) KINGA T udósítóverseny Tudósítóversenyünk értékelése 10 naponként történik és minden dekádgyőztes 300 forint jutalomban részesül. A hó végén a 200 forintos vigaszdíj is gazdára talál. A tudósítóversenyben a frisse* ség, a gyorsaság és az ötletesség dönt. Gödöllői mozaik jVT em tudom, más hogy van vele, én nagyon szeretek ultizni. Megvan­nak az állandó part­nerek: János és Károly. Nem­csak kártyatársak, barátok is. Jánost negyven évvel ezelőtt ismertem meg, egy padban ül­tünk az első gimnáziumban. Károlyt pedig szintén több, mint harminc éve a Városli­getben az Anonymus szobor­nál, mely annak idején kora tavasztól késő őszig kedvenc tartózkodási helyünk volt. Ezúttal azonban János két­szobás, csinosan berendezett vízivárosi lakásában azzal fo­gadott: a mai ulti elmarad. Károly telefonált, japán kül­döttség érkezett, annak a fo­gadására kellett mennie. Sebaj — mondtam —, úgy­sem értem volna rá sokáig, holnapra még egy cikket vár a szerkesztőm. — Maradj még, kérlek. Ne­héz estém ez a mai. Nem aka­rok egyedül maradni. Maradj, kérlek. Egy pohárka konya­kot? Töltött, ittunk. Forgatta ujiai között az * üres poharat, tekintete elrévedt, csak nagy sokára szó­lalt meg. — Emlékszel Kingára? — Kingára,... Kingára,... ö készült zongoraművésznő­nek, ugye? Ó, hogyne, igen,... már amennyire. De hogyan jut most ez eszedbe? — Most? Mindig az eszem­be jut, ha nem is beszélek ró­la. S különösen ilyenkor, jú­/-lius 24-én. Kinga napján. János elhallgatott. A már majdnem körmére égő csikk­ről újabb cigarettára gyújtott. — Július 24-e volt akkor is. 1944. július 24. Este egy belvá­rosi presszóban találkoztam Kingával. Pontos volt, mint mindig. És szép, mint mindig. Fekete haj, fehér bőr, zöld szem. kissé kiálló szemfog. A ruhája, ... érdekes, a ruhájára nem emlékszem. Csak a láncra a nyakán. Halványlila volt, mint Kosztolányi táncosnőjéé. Miért él bennem különös éles­séggel e lánc? Nem tudom. Ta­lán azért, mert akkor Koszto­lányira esküdtem. De hát nem a költőről akarok vallani. Még egy pohárkával? — Szívesen. — Ott tartottam, hogy Kinga pontos volt, mint mindig. Nem maradtunk sokáig a Pique As-ban, épp csak egy duplát hajtottunk fel, én keserűen, ő öt cukorral, mindig így itta édesen és tűzforrón, s máris mentünk tovább koncertre a Vigadóba. Csadálatos hangver­seny volt. Megrázó és feleme­lő, a műsor középpontjában Liszt Haláltánca. Micsoda for­ték, János Jelenések-beli hal- lucinációk, földön túli víziók! Akkor még nem sejtettük, vagy legalábbis nem akartuk sejteni, hogy az apokalipszis nagyon is hamar földi való­sággá válik. Akkor este — bár mindennap egyre nehezebb lett — csak a zenét élveztük. Istenem, huszonöt éves vol­tam, és Kinga csak tizennyolc. Az erkélyen ültünk, ahogy il­lik, szófián, de ha egymásra pilantottunk, a szemünk be­szélt. — Koncert után a júliusi éjben lesétáltunk a Duna- partra, leültünk a rakpart lépcsőjére. Néztük a vizet, bámultuk a csillagokat. Az éjszaka meleg volt, de nem fülledt, a Jánoshegy felőli szél időnként hullámokat bor­zolt a Duna tükrére. Akkor kértem meg Kinga kezét. Még egy pohárkával? — Nem, mára elég lesz. J ános töltött magának, egy hajtásra kiitta és újabb cigarettára gyújtott. — Kinga igent mondott. Már hajnalodott, s még min­dig a rakpart lépcsőjén ül­tünk, nézve a vizet és bá­mulva a csillagokat. Nem volt kedvünk elindulni, nyúj­tottuk, s mindketten szíve­sen, az együttlétet, mert Kin­ga másnap, azaz hogy hajnal lévén, már aznap utazott Sop­ronba. Véget ért a tanév a Zeneakadémián, a nyarat szüleinél töltötte. Azért külö­nösebben nem fájt a búcsú, úgy terveztük, hogy két hét múlva — ekkorra sikerült szabadságot kapnom a köny­vesboltból, ahol akkortájt dolgoztam — meglátogatom. — Végül mégis csak indul­nunk kellett. Hazakísértem a Galamb utcába — a nagy­néniénél lakott itt —, a lép­csőházból még visszafordult, csókot dobott. — Ekkor láttam utoljára. Soproni utamból nem lett semmi. Másnap SAS-behívót kaptam. 1945 novemberében jöttem haza a fogságból. Ek­kor tudtam meg, hogy Kin­gát Sopronból elvitték a né­metek. Koncentrációs tábor­ban halt meg... A z óra éjfelet vert. A há- rom konyak ellenére borzongás járt át és a sok nikotintól keserű volt a szám. — Nem tudom — szólalt meg ismét János —, mit gon­dolsz most rólam. A szomszéd szobában alszik a feleségem és két kislányom, jó állásom van, szépen keresek, a cin- gár fiatalemberből ‘alapo­san testesedé férfiúvá let­tem, a hajam korán megde- resedett — s az első szerelem­ről vallók itt, mint egy kis­diák. Nem válaszoltam. If is ideig maradtam még, **• közömbös dolgokról be­szélgettünk. Majd elköszön­tem. János, az ajtóig kísért, s még egyszer elnézést kért az elmaradt uitipartiért. — Nem tesz semmit, majd a jövő héten nálam — mond­tam. — A jövő héten sajnos nem lehet. Nem leszek itthon. Hol­nap üzleti tárgyalásra uta­zom.. Buchenwald'ba. Bruckner József Pénteken nagy esemény színhelye lesz a MÁV-állomás szomszédsága, ekkor kerül ugyanis átadásra a MÉK új zöldség- és gyümölcsboltja, amelynek megnyitását már december óta nagyon várta a vásárló közönség. (Ekkor kel­lett volna ugyanis átadni ren­deltetésének.) Július 26-án tesznek esküt a város és a járás közelmúltban megválasztott bírósági ülnö­kei. Az eskütétel után választ­ják meg az ülnöki tanácsot. Csiba József Gödöllő A felszabadulás óta nagyon sok új ház, sőt háztömb és utcasor épült Gödöllőn. Csu­pán a Munkácsy Mihály utcá­ban több mint száz lakás léte­sült ,— ám mesternyomozó le­gyen, aki itt eligazodik! A leg­több új utcában ugyanis hiá­nyoznak az utcanév- és ház­számtáblák. Mindez nemcsak a városunkba érkező idegen I tájékozódását nehezíti meg, de ! a postai kézbesítőét is. Ügy hi- i szem, az érdekelt háztulajdo­nosok nem sajnálnának pár forintot, ha az illetékes taná­csi szervek végre megrendel­nék a szükséges — és egységes típusú — utcanév- és házszám­táblákat, s ezek kiszögezését kötelezővé tennék. Mayer Béla Gödöllő Egy délután Vácott Műemlék sétára indultunk a minap a 16 óra 40-es váci sze­mélyvonattal. Móra Gábor művészettörténész Vác törté­nelmi múltjáról és szocialista jelenéről szóló előadása folya­mán. a Pullmann-kocsi telje­sen benépesült: nemcsak a túra részvevői, hanem más utasok, hazatérő munkások, szabadságos kiskatonák, piac­ról jövő asszonyok is szívesen, figyelmesen hallgatták az elő­adást. Eleinte azt gondoltam, hogy a sétára jelentkező 16 j személy főként Pesten lakó, | Pest megyei lehet. Kellemesen i csalódtam: egyikük sem volt Pest megyei, a 30 fokos káni­kulában mégis vállalkoztak az érdekesnek ígérkező utazásra. A váci két és félórás séta so­rán megnéztük a Füredi házat, a Kőkaput, a Bécsi-, vagy Felső-kaput, a tanácsháza pa­tinás épületét, a székesegyhá­zat, s mindazt az érdekes lát­nivalót, amit a város kínál. A város villanyfényei búcsúztat­tak bennünket a visszaindu- lásnál. Késő este érkeztünk meg a Nyugatiba, egy haszno­san és kellemesen töltött dél­után élményeivel gazdagab­ban. —as— — A szegedi Tömörkény gimnázium és szakközép- iskola kéziszedő tagozatának tanulói gyakorlati óráikon új kötet anyagát szedték ki az elmúlt tanévben. A szegedi nyomdából most kikerült „Szöged hírős város ..cí­mű könyv a szabadtéri játé­kok történetét összegezi, szá­mos érdekes dokumentum és harmickét fényképfelvétel közlésével. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest* Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaba Lujza tér 3. Egész oap hívható központi telefon: 343-100. 142-220. Gépíró szobák: 343-100 280. ületve 343-100/413. Titkárság: 131-248. Egyéb szamok: 141-462. 141-258 Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben es a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., v., József nádor tér L sz.). Előfizetési díj \ hónapra 20 forint. Felvételre keresünk AZONNALI BELÉPÉSSEL kezdő és gyakorlott gépkocsivezetőket maqas teljesítménybérrel, kitűnő munkaruha ellátással mon^n. abonyi, ceglédi, nagykőrösi, nagykátai telephelyeinkre. JELENTKEZÉS: I. számú AKOV II. sz, üzemeqyséqe Monor, Abonyi János u. 2. Nagykőrös: Kossuth Lajos u. 78. Naqykáta, Jászberényi út. Ceqléd, Külső Körösi út. (Vásártér mellett) forgalmi osztály. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents