Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

t XIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1969. JÚLIUS 23., SZERDA Szép képekért 1500 forint jutalom Negyedízben hirdették meg az országos építészeti fotópá­lyázatot. Nyolcvan szerző kül­dött be képet, összesen 1419 felvételt. A nyertesek máso­dik kategóriájában olvastuk a váci Tahin Gyula nevét, aki 1500 forintos díjban részesült A zebegényi templom szószé­ke és Sóifi parasztház hom­lokzata című munkáiért. 250 vagon a; Bértárolással st Vasárnap és a hét első nap­jaiban is sorra érkeztek a von­tatók a járás minden részéből. Valamennyi termelőszövetke­zet azon igyekszik, hogy ga­bonája mielőbb a gyűjtőhely­re kerüljön. Az alsógödi Egyesült Du­námén ti Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet [ új termésből gítenek a tsz-ek kiváló minőségű kenyér- gabonát hozott. Megtekintette a szál­lítmányt Török Sándor, a já­rási pártbizottság titkára is. A széles gumiszalag szünet nélkül hordja a szemeket a Vörösház padlására. Teher­autók gördülnek a malom ud­varára is, ahol az őszi árpa, a rozs és a búza egy része szabadtéri tárolóba kerül. BALESET. Csereklye László, áruforgal­mi vezető keddre várta a 250. vagont megtöltő termést. Tőle tudtuk meg, hogy amíg az új gabonatároló megépül, bértá­rolással hidalják át a kény­szerű helyzetet. Űrszentmiklós, Püspökhatvan, Alsógöd és Szód, sietett a segítségükre. A négy termelőszövetke­zetnek tárolási díjat fi­zetnek és addig őrzik a gabonát, amíg a terményforgalmi vál­lalat befogadhatja. Az aratás befejezéshez kö­zeledik a járásban. A termés jó minőségű és az-átlag is ked­vező. Jövő évi kenyerünk biz­tosítva van. De ehhez az is szükséges, hogy a gabona idő­ben megfelelő tárolóhelyisé­gekbe kerüljön. (papp) INGYENES JOGI TANÁCSADÁS CIVILEK A PÁLYÁN A váci zenei hetekről — összegezésképpen Kölcsönkenyér... Már hagyomány, hogy a dunakeszi járműjavító bri­gádjai „védnökséget” vállal­nak létesítmények felett, tár­sadalmi munkában építik, bő­vítik azokat. Így volt ez az üzem orvosi rendelőjének építésénél, a nők öltözőjének átépítésénél és az üzemi bölcsőde átalakí­tásánál is. Ezt a jó szokást most új területre terjesztették ki. Az üzemi óvodát több mint 400 ezer forintért bővítik. Itt vállaltak védnökséget 4000 óra társadalmi munka elvég­zésével. Csatlakozott ehhez az ak­cióhoz a gyártelepi ICISZ-la- kást építő kollektíva 72 tagja is, akik így kívánják viszo­nozni a járműjavító üzem ál­tal korábban nekik nyújtott segítséget. (—i. —s.) Piaci jelentés Sok zöldárut, gyümölcsöt és rengeteg virágot hoztak a teg­napi piacra. A paprika ára még mindig 18—22 forint, a paradicsom 6—7 forintra csök­kent. A borsó 6. a zöldbab 3— 4, a fejtőbab 10, a karfiol 7, az uborka 1—4, a burgonya 3,20—3,80, a kelkáposzta 2,50, a fejes 1,50, a tök 1 forintba került, kilónként. Az őszibarackot 5—10, a sár­gabarackot 2,50—4, a ringló­szilvát 4—6, a ribizlit 12, a málnát 15, a körtét 4—7, a sárgadinnyét 4. a törökszedret 8, az almát 2,50—5 forintért árulták. Sampinyon gombát árultak a Viharsarok Tsz árudájában 44 forintos áron. A rántanivaló csirkét 32, az apró halat 8 forintért mérték. I. A váci zenei hetek esemé­nyeiről az egyes hangverse­nyek kapcsán tájékoztattuk Olvasóinkat. Szüaségesnek lát­szik azonban a négy előadás összegezéseképpen magáról a „váci zenei hetek” gondolatá­ról, eredményeiről és hiányos­ságairól, az önként adódó ta­nulságokról is szólni. Mint azt eddig sem titkol­tuk, rendkívül helyes kezde­ményezésnek tartjuk a zenei heteket. De elismételjük: ma az országnak már alig van olyan helysége, ahol valami­lyen ünnepségsorozatot ' ne tartanának (legyen az „várjá­ték”, „fúvószene-fesztivál” vagy „bábünnepség”). Ebben az áradatban a váci hangver­senysorozat csak akkor áll­hatja meg a helyét, ha vala­milyen sajátos jelleget ölt. A Dunakanyar dalostalálkozó helyes úton jár: határozott céljául vallja a fiatal magyar kórusszerzők műveinek bemu­tatását. Elmondhatjuk-e ugyanezt a többi hangver­senyről is? Csak nagyon eről­tetve. Mert ha látszik is az az elgondolás, hogy a váci ze­nei hetek a kisebb-nagyobb létszámú kórusok találkozó­jául szolgál, ezek műsora nem volt egységes. Innen-onnan válogatott, bár kétségtelenül a kórusirodalom klasszikusait megszólaltató műsoruk nem mutatott koncepciózus műsor­szervezésre Szokás a helyi adottságokat emlegetni, amikor a nagy ze­nekari hangversenyek hiányát indokoljuk. Valóban nincs olyan termünk, amely helyt adhatna az Állami Hangver­senyzenekarnak. De szabod . terünk van, és nem is akár­milyent A jö' oben t ;lán el kellene gondolkozni a Kons­tantin tér színpadi lehetősé­geiről! A székesegyház lép­csőin, oszlopcsarnoka - előtt nemcsak zenekari, esteket le­hetne tartani, hanem színpadi művek, oratóriumok bemuta­tóját is. (Az oratóriumoknak még úgysincsen hazánkban ál­landó „napja”, „hete”, „hó­napja”. S milyen ragyogóan szólna a téren egy-egy Ho- negger-óratórium, fővárosi ze­nekar, váci énekkarok közre­működésével! ...) A hangversenyek rendezése is egyenetlen volt. Jó ötletnek bizonyult a színvonalas prog­ramfüzet kiadása, mintegy mellékletként a bérletekhez. Szép volt a plakát is, bár az egy hónapon át elhúzódó mű­sorok egyszeri feltüntetése nem bizonyult elegendő pro­pagandának. De miért nem jutott e plakátból a fővárosba is? Pedig a Lehotka-hangver- senyre, vagy a Dunakanyar dalostalálkozóra talán onnar is kiutaztak volna Vácra! Nerr lehetne a jövőben ezeket t hangversenyeket — a szeged hez hasonlóan — az 1BÜS” révén összekapcsolni szerve- i zett városnézéssel, autóbusz - kirándulással, múzeumlátoga­tással? (Egyszer talán szállo­dája is lesz a városnak ...) Végh Ferenc (Folytatjuk) AZ IZZÓBAN OLVASTUK: Nincs lehete csuk tehetetlenség Holnap délután 17 órakor dr. Inczédy Rudolf, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja díjtalanul ad jogi vonatkozá­sú tanácsot a hozzá fordulók­nak, a Lenin úti párt- és tö­megszervezeti székházéban (I. emelet). ,, Rendcsinálás" Még az elmúlt sportévad­ban történt, hogy Csornádon játszott Vácduka labdarúgó- csapata a helybeliek tizen­egyével. Kezdetben sportsze­Unatkozó gyerekek ' A nyári szünidőből eltelt egy hónap. A gyermekeit gon­dosan nevelő szülőket is tíj problémák elé állítja a szün­idő múlása. Egy epizód kész­tetett arra, hogy papírra ves­sem gondolataim. Három srácot láttam a mi­nap a sarki üzlet redőnye előtt a lépcsőn. Együtt sem voltak harminc évesek. Arcukon kö­zöny, egymást piszkálták, ami inkább idegesítette, mint szó­rakoztatta őket. A „pedago- gusvér” nem hagyott nyugod­ni, megszólítottam őket: — Úgy ültök itt, mint eső­ben az ázott verebek. — Mit csináljunk? — hang­zott a válasz, amelyet kérdés­ként is felfoghattam. — Miért nem játszotok? — Már játszottunk. Számtalan szülővel beszél­gettem, akiknek gondot jelent gyermekük nevelése a nyári szünidőben. Kiszabadulva az iskola kötöttségei alól, általá­ban gondosabb szülői irányí­tást igényelnek. A szünidő első hónapja viszonylag köny- nyen eltelik. Ilyenkor még megtalálják elfoglaltságukat. Egy hónap elteltével azonban játékaik megszokottakká vál­nak. ezért újabbat és érdeke­sebbet keresnek. Vagy ta­lálnak, vagy sem. Ekkor kell segíteniük a szü­lőknek. Minden családnak má­sok a lehetőségei. Átsegít a problémákon, ha táborba, üdülőbe, más helységbe való rokonokhoz küldhetik a gyere­keket nyaralni. Ha erre nine:) mód. akkor a családnak hely­ben kell ezt a nevelési fel­adatot megoldani. Magam is elismerem, hogy a szünet a gyermeké. De ez az idő nem szűkíthető le haszon­talan időtöltésre és nem lehet mentség a szülök nemtörődöm­ségére sem. Joggal vethetik, fel a kérdést a szülők, hogy mit tegyenek? Általános érvényű receptet nem lehet adni, de néhány ja­vaslatot — igen. Legyen a gyereknek a csa­ládi élettel kapcsolatos, meg­határozott feladata, hasznos munkája, amelyet el tud látni, de el is kell végeznie! A ki­sebbeknél egy-két óra legyen ez, elosztva a két napszakra; a felső tagozatosoknál több óra is lehet, de legfeljebb fél nap. A munka után már nem unalmas a pihentető játék. Tanuljon-e a gyerek a va­káció második felében? Sze­rintem a tanulást a kisebbek­nél meséskönyvek, a nagyob­baknál szépirodalmi könyvek olvasása jelentse. Elsősorban — de nem kizárólagosan. Napi fél óra tanulás hasznára vá­lik, de bővítheti ismereteit fil­mekből, tévéműsorokból és múzeumlátogatásokból is. A gyereknek ' nemcsak fel­adatokat kell adni, hanem o szórakozást is biztosítani kell. A hét végén tervezzen a csa­lád közös programot, amelyet hét közben a gyerekek között nem talál meg. Az élménygaz­dag nyárhoz hozzátartozik a családi strandolás, kirándulás, utazás, szóval mindaz, amit a szülők gyermekkorukból ked­ves emlékként őriznek. Végül, de nem utoljára, a vakáció idején újat keresnek a gyermekek és gyakran ve­szélyt találnak. A vízben, az úttesten. Természetes moz­gásvágyuk szertelenséggé fo­kozódhat. Mindannyiunknak ”ig'jÁznunk kell rájuk! Hivessy László igazgató Alsógöd, általános iskola — fejberúgdssal rű volt a mérkőzés. A máso­dik félidőben a bíró szabály­talanság miatt leküldött egy dukai játékost a pályáról. Erre felborult a rend. A né­zők berohantak a pályára és verekedés kezdődött. Koréfiy Pál 37 éves osomádi lakos is a befutók között volt. A csata hevében úgy fejen rúgta a földön fekvő Herczeg Pált, hogy az állcsont- és járom­csonttörést szenvedett és egy hónapig nyomta utána a kór­házi ágyat. A járásbírósági tárgyaláson Koreny először azt vallotta, hogy nem hagyta el a nézők mezőnyét. Később úgy módo­sította vallomását, hogy be­ment a pályára, de azért, hogy lebeszélje a többieket a verekedésről. Németh László és Perecsényi Endre tanúk szerint Koreny rúgott a súlyo­san megsérült Herczeg Pálba. Korenyt súlyos testi sértés bűntettében találták vétkes­nek és — első fokon — nyolc hónap szabadságvesztésre ítél­ték, amelyet szigorított bünte­tésvégrehajtási munkahelyen kell eltöltenie. (p.) A szakemberek szerint olyan a karbantartók munkája, akár a háziasszonyoké. Ha jól vég­zik, senki sem veszi észre. De ha a legkisebb hiba adódik... Ezt vallják az Egyesült Izzó váci gyárának TMK-sai is. Az idei leállás alatt azonban cá­folták ezt a nézetet az üzem dolgozói. Ügy figyelték a gyá­ri főmechanika munkáját, akár egy bonyolult, hihetet­len bűvészmutatványt. — Le a kalappal, ha sikerül — mond­ták, akik ismerték a feladato­kat. Sikerült. Az eredményes „mutatvány” még később a „trükkök” ismeretében sem vesztette el varázsát. Nem csoda. Lehetetlennek tűnő feladatokat kell megol­dania a tmk-nak, az energeti­kai osztálynak és a szolgálta­tásnak. A szokásos — . mintegy 15 ezer munkaórát igénylő — karbantartáson kívül három üzemet rendeztek át Aki nem vett még részt ha­sonlóban, annak példaként elég a robbanásmentesítő üzem áttelepítésépek egyik részfel­adatát elmondanunk. A többi közt egy tizenháromszor há­rom méteres kályhát kellett át­szállítani új helyére. Egy olyan bonyolult berendezést, amely­nek összeállításával annak A Madách Imre csapni sarja a itíbari Káptalanfüredről jelentjük: Almáditól mintegy öt kilo­méterre van a váci úttörők balatoni tábora. Pompás er­dősáv veszi körül. A farenge­teg által bezárt tisztáson fa­házak, sátrak sorakoznak: a pajtások szálláshelyei. Kéthetes turnusokban, jú­nius eleje óta váltják egy­mást a csapatok. Ä Szilágyi Erzsébet, Petőfi Sándor és Földvári Károly nevét viselő úttörőcsapatok tagjai már oit- hon számolnak be élményeik­ről. Az idei nyári táborozás so­rát az alsóvárosi Madách Im­re csapat tagjai zárják. Miután nem volt elég a jelentkező Gábor József utcai iskolájuk­ból, vácbottyáni gyereket is meghívtak a káptalaníüredi táborba. Ötszöri kitűnő étkezésről gondoskodik Seres Ferenmé, a népszerű Marika néni. A GH-s Bottai László, Merész Gábor tanár a parancsnok. Ifivezetők segítik munkáját. E hét derekán bezárja ka­puját a káptalanfüredi tábor. Sok váci pajtás számára jelen­tett vidám nyaralást, kedves emléket. (P.) idején két hónapot töltöttek el a külföldi szerelők ... — Nem ismerünk lehetet­lent, csak tehetetlenséget — mondta Puskarcsik József fő­mechanikus, amikor a megol­dás „trükkje” után érdeklőd­tem. — Mivel nem szedhettük szét a kályhát, egészben kel­lett átgörgőzni új helyére. Derekas munkát végzett a brigád, amíg a vékony lemezekből ké­szült berendezést átemelte a görgőkön levő vasgerendákra. A hatalmas monstrum úgy hajlott, akár egy óriáskígyó. Ha megemelték az egyik vé­gén, egy-két méterrel arrább még ottmaradt... A találé­kony szállítóknak végül mégis sikerült épségben új helyére juttatniuk. Nap, mint nap új ötletekkel oldották meg feladataikat a főmechanika dolgozói. A leál­lás vizsgájának sikere azonban csak másodsorban múlott a közvetlen technikai megoldá­sokon. Az alapvető intézkedé­sek már jóval korábban a törzsgárda kialakításával meg­kezdődtek. Sok jel tanúskodik a dolgo­zók — és közöttük elsősorban a törzsgárda — megbecsülésé­ről. Madari András tmk-veze- tő asztalán például egyszerű, mégis tanulságos kimutatások láthatók. Az egyik táblázaton az osztály dolgozóinak neve. szakmai gyakorlata, az Izzó­ban töltött éveik száma és órabérük olvasható. Ennek is­meretében könnyebb dönteni, amikor órabéremclésre kerül sor. Nincs vita a fizetésemelés után, és az új belépők is tud­ják, milyen esélyekkel állnak munkába. — Egyik legfontosabb fel­adatunknak jó együttműködési tartjuk az üzemmel — mondta Horváth Mihály energetikus — A szokásos karbantartáson, a képcsőüzem 5000 méteres kábelhálózatának cseréjén, s a három üzemátrendezésen kívül ezért / v korszerűsítjük az üzem elektromos berendezéseit is. A másik legfontosabb fel adat ?... — Az eredményes energia- gazdálkodás. A februári át­szervezés óta az osztályhoz tartozik minden villanyszere­lő, elektroműszerész és elekt­ronikus szakember. A nagyfe­szültségű hálózattól a gépekig „kézben tarthatjuk” a gyár energiafelhasználását. Nem di­csekvésként mondom, de a cél­szerű gazdálkodás eredménye­ként a váci gyárak közül egye­dül mi kapjuk 3,5 százalé­kos kedvezménnyel az ára­mot. Leállás alatt mi volt a leg­nagyobb eredmény? — A balesetmentes munka. Sok üzemrészben a karban­tartással egyidőben zavartala­nul zajlott a munka. Szerelő­ink ennek ellenére is rekord­idő alatt elvégezték feladatai­kat. Ami pedig a legfontosabb, nem szakadt meg az'1961-ben kezdett baleset nélküli széria... — Nálunk is a dolgozó üzemrészek munkarendjéhez való alkalmazkodás okozta a legtöbb gondot — mondta Wé- ber József, a szolgáltatás veze­tője. — Jóformán változatlan szolgáltátások mellett kellett elvégezni a hidrogéntelep, az ióntelep, a kompresszortelep, a gázház, a kazánház. s a gyár­ban levő összes csővezeték karbantartását. Negyvenhatfé­le feladatot kellett beosztani az üzemek munkarendje, igé­nye, a szakembereink létszá­ma szerint. Hogyan sikerült? — A művezetőkkel már ta vasszal összeállítottunk eg; olyan munkatervet, amelyet a rendkívüli feladatok, a váratlan igények sem bo­ríthatnak fel. Beszereztünk a felújítást^' szükséges anyagokat, még le állás előtt elvégeztük az ősz szes előre megoldható hegesz tést, s leállásra már csak az hagytuk, ami feltétlenül szűk séges. A váci ízzé főmechanikán ■ó a kollektíva. Mindenki tud- :a. mi a feladata, és igyekszik valamivel többet végezni an­nál. Mindössze ennyi a „váci varázslat” titka. Varga Miklós *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents