Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-23 / 168. szám
I’LST HEGYE! Adrian 1969. JÚLIUS 23., SZERDA Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit (10) Az ügyészségek NÉPKÖZTÁRSASÁGUNK ügyészi szervei: a Legfőbb Ügyészség, amelyet közvetlenül a legfőbb ügyész vezet, első helyettese és helyettesei segítségével; a megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség, amelynek élén a megyei főügyészek, illetve a fővárosi főügyész áll; a járási, a városi, a fővárosi kerületi, az összevont városi-járási ügyészségek, élükön a járási, városi, kerületi vezető ügyészekkel. A Magyar Népköztársaság katonai ügyészségeinek legmagasabb szerve a Katonai Főügyészség; ezt a katonai főügyész vezeti, aki működését Illetően a legfőbb ügyészinek van alárendelve, és annak egyik helyettese. Az ügyészi szervezet fő feladata a törvények megtartása feletti felügyelet. Ennek során biztosítja a szocialista törvényességet; az állami és tárA Földmunkát Gépesítő Vállalat hivatásos tehergépjárművezetői tanfolyamot indít bentlakásos rendszerben. A tanfolyam költséqeit fedezzük, a tanulmányi Időre seqédvezetői bért folyósítunk. További felviláqosítást levélben, illetve telefonon ad a vállalat munkaüqyi osztálya. Cím: Budapest V., Vigyázó Ferenc u. 3 126 — 790, 64-es mellék. Telex: Bp. 775 oktatás. sadalmi rend, a társadalmi tulajdon védelmét és az ország rendjét, biztonságát, függetlenségét sértő vagy veszélyeztető cselekmények következetes üldözését * szocialista rendszerünk büntető politikájának érvényre juttatását a büntető eljárásban; az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított jogok védelmét. HA AZ ÜGYÉSZ megállapítja, hogy valahol törvénysértés történt, ügyészi óvással élhet. Fontos funkciója a bűnügyi nyomozás törvényessége feletti felügyelet. Az ügyész biztosítja a bűncselekmények gyors felderítését és a büntető eljárás megindítását, s mindent elkövet annak érdekében, hogy senkit törvényellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, ne zaklassanak, korlátozzanak vagy fosszanak meg jogaitól. A NYOMOZÁS SORÁN az ügyészeket igen széles körű, az operatív beavatkozást is magában foglaló jogok illetik meg. így az ügyész — egyebeik közt — nyomozást, pótnyomozást rendelhet el, ezek lefolytatására bármely nyomozó szervet utasíthat, a bűnügyeket a nyomozó szervektől magához veheti, nyomozást vagy egyes nyomozati cselekményeket maga is végezhet; bármikor felülvizsgálhatja az őrizetbevétel, illetve az előzetes letartóztatás törvényességét; ugyancsak bármikor felülvizsgálhatja a nyomozó szervek munkájának, intézkedéseinek törvényességét, s elbírálja a nyomozás során beadott panaszokat; a törvényben előírt feltételek esetén a nyomozást megtagadja vagy megszünteti, illetve az ügyet vádirattal az illetékes bírósághoz teszi át. A nyomozó szerÖvia > egészségét Szívjon bolgár füstszűrös cigarettát EXPORT Plovdiv ZIGARETTEN Plovdiv, egy csomag 20 db: 4,40Ft ipari tanulókat FELVESZÜNK az ács, a festő, a parkettás és a villanyszerelő szakmában FELTÉTELEK általános iskolai végzettség és a 14. életév (az ács szakmában a 15. év) betöltése. A jelentkezéshez szükséges az iskolai bizonyítvány, a születési anyakönyvi kivonat és a tüdőröntgenlelet. Szállást, munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A vek az ügyészi utasításokat kötelesek teljesíteni és — erről külön nyomatékkai intézkedik a jogszabály — előzetes letartóztatást csak az ügyész jóváhagyásával rendelhetnek el. AZ ÜGYÉSZ KÉPVISELI büntetőügyekben a bíróság előtt a vádait, és a tárgyaláson indítványt tesz; polgári peres és nem peres eljárás bármely szakaszában felléphet (felszólalhat), indítványt terjeszthet elő; a törvényben meghatározott per- és jogorvoslatokkal él, ha a bíróság határozata törvénysértő vagy megalapozatlan, vizsgálhatja, hogy a polgári peres ügyben hozott bírósági határozatok végrehajtása kellő időben, a törvénynek megfelelően történik-e; polgári peres (és peren kívüli) eljárást indíthat, s minden olyan ügyben eljár a bíróság előtt, amelyben azt az állami, gazdasági vagy társadalmi szervezetek, illetve az állampolgárok védelme megkívánja. Az ügyészek látják ei a letartóztató intézetekben való fogvatartás törvényessége feletti felügyeletet is. Ebben a körben különösen széles körű jogosítványaik vannak, amelyek alapján — a törvénysértések kiküszöbölése érdekében — a felügyeleti tevékenységen túlmenően, operatív jellegű intézkedéseket tehetnek, így az ügyész köteles és jogosult nyomban szabadlábra helyezni azt, akit törvényes határozat nélkül tartanak letar. tóztató intézetben; ezeknek az intézeteknek a vezetősége köteles az ügyésznek a törvények megtartására s a letartóztatottak fogvatartásának körülményeire vonatkozó rendelkezéseit végrehajtani, ami azt jelenti, hogy az ügyésznek ezen a területen döntési és utasítási joga van a letartóztató intézetek vezetőségeivel szemben. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az ország- gyűlés választja meg hatévi időtartamra. Helyetteseit a Népköztársaság Elnöki Taná. csa, az ügyészi szervek tagjait pedig a legfőbb ügyész neve. zi ki. Dr. Újlaki László A jó munka művészete Egyesek azt mondják, hogy Torunban született. Mások, hogy Lódzban. Lengyelországban több város és több ipari üzem tekinti magáénak az elsőbbség jogát az új módszer bevezetésében. Űj módszer... Új ? Régi dologról van szó, olyan régiről, mint maga a munka: az ember célirányos és tudatos erőfeszítéséről. Olyan emberéről, aki tudja mit csinál, mit miért csinál, és aki örömet talál a munkájában. A jó munkáról. Századunk elején a technikailag legfejlettebb amerikai civilizáció tökéletes technikán és szervezésen alapult. Az ember a gép függvénye volt — egy kerék a szerkezetben. Valaki, akinek fizetni kellett és akinek ellenőrizni kellett a munkáját. Az a meggyőződés érvényesült, hogy minél jobban fizetnek és minél erősebben ellenőriznek — annál több lesz a kiváló, magas képzettségű dolgozó, s annál jobbak lesznek az eredmények. A gyengébbeknek is fel kell emelkedniük ... vagy pedig menjenek el. A kapitalista vállalkozásnak ez a látszólag megdönthetetlen alapja az utóbbi évtizedek folyamán lényeges változáson ment át. Az amerikai közgazdászok és managerek kezdtek arra a következtetésre jutni, hogy a pénz nem a legerősebb ösztönzőerő a munkás számára ... Hogy lényegesen fontosabb. ha a munkásnak megmutatjuk erőfeszítéseinek célját és értelmét, építünk ambíciójára, beleoltjuk saját értékének tudatát, valamint meggyőződünk arról, hogy ezt az értéket a vezetőség értékeli. A szocializmusban könnyebb így jöttek létre az USA-ban, majd pedig Nyugat-Európá- ban a vállalatvezetés új elméletei, amelyek az úgynevezett incentive management, vagyis a neopaternalizmus, majd pedig az úgynevezett human relations tudomány elvein alapulnak. Ezen az alapon alakult ki a többi között az úgynevezett „zero defects” — a hibátlan, zavarmentes termelés módszere. Óriási jelentőségű módszer ez, különösen ott, ahol a hibamentesség követelménye abszolút elengedhetetlen, például a rakétaiparban, az űrhajózásban. A lengyel mérnökök mégis- I merkedtek a „zero defects” módszer alapelveivel és elődeivel. Világos volt számukra az is, hogy a szocialista gazdaságnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy lényegesen teljesebb és tökéletesebb módon használja ki és alkalmazza ezt a módszertípust. Hiszen a lengyel munkás nem a tulajdonos vagy a részvényes számára, hanem a társadalom számára, a maga számára dolgozik; munkájának célja és értelme ennyivel nyilvánvalóbb előtte. A oenne rejlő lehetőségek illusztrációja pl. a Szovjetunióban az úgynevezett szaratovi módszer, amely a szovjet repülőipaiban diadalmaskodik és onnan terjed tovább. Ma már a szaratovi módszerről sok szocialista országban beszélnek. Lengyelországban a megfelelő változaton — sőt több változaton különböző iparágak dolgoznak. A repülőipar, a gépkocsi-ipar és mások; jelentős részt vállal ebben a folyamatban a textilipar is. Tőlük tanulnak mások... Ezen a téren úttörő volt a toruni Marinotex üzem. Ez egy új, szupermodem textilgyár — fiatal és tapasztalatlan személyzettel. Kopernik helységben, ebben a régi városban, ahol soha nem volt nagyipar. A munkásvándorlás óriási méreteket öltött, a lányok jöttek és ifnentek, még mielőtt betanultak volna. A fonál minősége pedig... nos, a minőség, finoman szólva, messze volt az ideálistól. És éppen itt akadtak olyan emberek, akik, miután olvastak a szaratovi módszerről, elhatározták, hogy azt alkalmazzák saját változatuk szerint, amelyet DO—RO módszernek neveztek el: a jó munka — lengyelül dobra ro- bota — kezdőbetűiről. A kezdet nem volt könnyű — de jól megfogták. A DO— RO módszerrel végzett munkára ma már az üzemrészek nagyobb része áttért. A minőség jelentősen megjavult (85 százalék I. osztályú fonál). A munkásvándorlás csökkent. A lányok megtalálták maguk körül azt, amit korábban hiába kerestek: a szívélyességet és a mosolyt a művezető részéről (aki a DO—RO rendszerben kulcsfontosságú alak) és a kolléganők részéről, a jó légkört; érdekes tájékoztatást arról, mi is ez a gyár, mit csinálnak itt és hogyan, valamint hogy milyen az egyes munkahelyek és minden egyes dolgozó szerepe a komplikált termelési folyamatban. A kiképzés pedig ... sajátos quizszerű, versenymódszerrel történik. Azt mondta nekem egy mérnök: — A legolcsóbb kiképzési forma, amelyet valaha láttam! Menynyibe került nekünk azelőtt egy-egy tanfolyam megszervezése ... Előadók, anyagok, tankönyvek. Az emberek pedig vagy tanultak, vagy nem... Nem mindenkinek van ideje és kedve a munka melletti tanulásra. De ez itt — nem tanulás! Sport. Részlegenként! selejtezők. Versenyek a művezetők és a brigádvezetők számára. Versengés — ki a jobb? És végül a finálé: jutalmakkal, nyilvánosság előtt. Itt volt a televízió és a sajtó, s uram, hogy tanultak az emberek! Az eredmények az ambíció és a dicsőség ügyévé váltak. Az egész közösség részt vett benne, mint egy nagy labdarúgó-mérkőzésben ... Valaminek kell lennie ebben a DO—RO-ban, ha egyszer az eredmények ennyire lenyűgözőek. Ha egyszer ezt a módszert átvették (fél évi előkészítés után) a .lódzi Népi Gárda nevét viselő üzemben is — mégpedig jó eredménynyel; a munka iránti érdeklődés és a benne való részvétel megnövekedett, a személyzet nagy részében igazi lelkesedés gyűlt a DO—"-RO — a JÓ MÜNKA iránt... Más üzemek is próbálkoznak vele. Egyeseknek sikerül, másoknak nem. Kell valaminek lennie benne, ha egyszer ebbe a két üzembe egész Lengyelországból, különböző iparágakból érkeznek delegációk, hogy megtudakolják, mi is történik ott. Márpedig nem történik más, mint... jó munkát végeznek. Andrzej Mozolowski Cyrano de Bergerac, a — holdutas „Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. a z emberiség sok évezredes fi álma valósult meg hétfő hajnalán, amikor a földanyánk gravitációs teréből vakmerőén kitört Ember — igenis, nagy E-vel! — rálépett hűséges égi kísérőnk, a Hold talajára. Attól a pillanattól kezdve, amikor sok százezer évvel ezelőtt a majomember agyában kifejlődött a gondolkozás képessége, tehát „homo sapiens” lett belőle, szinte bizonyos, hogy a Nap után a Hold volt az, amely éjszaka világító sápadt korongjával, rejtélyes rajzolatú ábrázatával a legjobban foglalkoztatta képzeletét. Talán a vágy is csírázni kezdett már lelkében, hogy egyszer, valamikor a közelébe férkőzhessen. A „Hazug Hold” hosszú évezredeken át termékenyítette meg tudósok és költők fantáziáját egyaránt, nem beszélve a szerelmesekről, akik ábrándviláguk legvonzóbb díszletét látták benne. Sok szó esik arról jnostaná- ban, hogy a holdutazást legreálisabban minden idők legnépszerűbb ifjúsági írója, a francia Jules Verne, a magyar fiatalok Verne Gyulája álmodta meg Utazás a Holdba című felejthetetlen regényében, amely kereken száz év óta az egész világon izgalmas olvasmánya az ifjúságnak. A leg- csudálatosabb az a dologban, hogy bátor asztronautáink csaknem hajszálnyi pontossággal azon az úton és módon jutottak el a Holdra, ahogyan azt Verne regényében elgondolta. P edig hát a technikai alapötlet — a rakétaágyú — tulajdonképpen nem is Verne Gyuláé volt. Előtte több mint kétszáz esztendővel, az ezerhatszázas évek első felében megpendítette már egy romantikus életű francia költő, bizonyos Savinien Cyrano de Bergerac, a Voyage de la huné (Utazás a Holdba) című szatirikus regényében. Szatírája Párizs hipokrita, klerikális főúri társadalmának szólt, amely álszent fölháborodással fogadta Agrippina halála című ateista szellemű szomorújátékát. j-yyranót, akit korai halála után műveivel együtt a reakció másfél századra eltemetett, elevenné tulajdonképpen Edmond Rostand a múlt század végén írt Cyrano de Bergerac című óriási sikerű romantikus színműve varázsolta. A magyar közönség Ábrányi Emil költői, és a francia eredetit sok tekintetben fölülmúló fordításában ismerte és szerette meg még a század elején a hosszú orrú, rettenthetetlen bátorságú, végtelenül szellemes és határtalanul becsületes Cyranót, akinek ötleteit olyan gátlás nélkül tulajdonította el nem tehetségesebb, csak szerencsésebb néhány kortársa. ostand is fölhasználta Cyrano „holdutazását”, mégpedig igen szellemes módon. Cyrano Roxan erkélye R alatt őrködik, hogy a szerelemszomjas Guiche gróf postása, az együgyű szerzetes, zavartalanul összeeskethesse Ro- xant szerelmével, Christian- nal. Fölmászik az erkélyre, és amikor fölbukkan Guiche gróf, a sűrű sötétben eléje huppan, ájulást színlelve mozdulatlanul terül el a földön. A gróf azt hiszi, hogy az égből pottyant. — Honnan jött ez az ember? — kérdi meglepetten. — A Holdból egyenest! — mondja föltápászkodva Cyrano. A gróf nem ismeri föl a sötétben. de türelmetlenkedik, menni akar be, Roxan házába. Cyrano állandóan elébe áll, föltartóztatja. Együgyűséget színlelve fölkelti Guiche érdeklődését a holdutazás módjai iránt. — Találmányom lángésszel van tele — mondja —, hatféleképpen tudok az égbe menni! Először is pőrére vetkőzöm. s a napra fekszem, ha ragyog a reggel, harmattal töltött sok kristályüveggel, amit testemre aggatok. A nap. amint járása mindig magasabb. a harmatot felszívja, s véle megy a testem is. A második mód: a levegőt cédrusládába zárja és gyújtótükörrel addig hevíti, addig ritkítja, amíg fölszáll és meg sem áll a Holdig. A harmadik: — Mint gépész, meg rakétamester, / Kemény acélból lö- veget csinálok... / Lőport alája — aztán uccu, vesd el, / Tüzes golyómmal az egekbe szállók! A negyedik: füsttel tölt meg gömböt, azzal röppen a magasba. Az ötödik: lágy ökörvelővel keni be testét, így Főbusz gyönyörrel szívja magához. A hatodik: feláll egy vasdarabra, mágnest dob maga fölé. az maga után rántja a vasat, rajta a holdutassal, és addig ismételgeti ezt a műveletet, amíg eléri a Holdat... — A hat közül melyik a legjobb? — kérdi elámulva a gróf. — A hetedik — adja meg a választ Cyrano. — Ez a dagály. Megfürdik a tengerben, ázott hajjal kifekszik a partra, és a Hold fejénél fogva magához vonzza. i/ őzben a ház belsejében a szerzetes összeadta az ifjú párt, és az elámított Guiche csak akkor ismeri fel Cyranót, amikor kivonul az ajtón a násznép. Verne Gyula tehát Cyrano de Bergerac szatírájában készen kapta az ötletet a holdutazás technikai lebonyolításához. D e ha végiglapoznánk a letűnt évezredek irodalmát, valószínűleg megtalálnánk Cyrano ötletének ősét, őseit is. A Holdba jutás vágya a mesz- szi ősidőkben támadt föl először az emberben, ez a vágy ihlette meg a költők, írók és tudósok végtelen sorát, míg végül az Ember, mint gépész, meg rakétamester megszerkesztette kemény acélból a lö- veget, és tüzes golyóján valóban eljutott a Holdba. Magyar László
