Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

1969. JÚLIUS 23., SZERDA TESt ' * HEGYE! kMwrlap 3 Megemlékezések Ságvári Endre halálának 25. évfordulója alkalmából 1944. július 24-én lőtték agyon Horthy pribékei az ille­gális kommunista mozgalom egyik áldozatkész harcosát, Ságvári Endrét. Halálának 25. évfordulója alkalmából a ma­gyar ifjúkommunisták kegye­lettel adóznak az országos if­júsági bizottság egykori ve­zetőjének, s leróják kegyele­tüket emléke előtt. Csütörtö­kön a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest me­gyei Bizottsága a Ságvári Endre turistaháznál rendez if­júsági nagygyűlést, majd több száz Pest környéki fiatal ko- szorúzza meg Ságvári Endre mellszobrát. Szombaton dél­előtt a Budakeszi úton, az egy­kori Nagy-féle cukrászda fa­lán elhelyezett emléktáblát koszorúzzák meg a II. kerü­leti ifjúkommunisták. Vasár­nap — a munkásmozgalom nagy halottainak Kerepesi úti temetőpanteonjában helyezik el virágaikat a Ságvári Endre nevét megörökítő emléktáblá­nál a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi és Budapes­ti Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak és Budapesti Bizottságá­nak, valamint a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi és Budapesti Bizott­ságának képviselői. Magyar írók Romániában Magyar írók is részt vesz­nek a Petőfi halálának 120. évfordulója alkalmából ren­dezendő romániai ünnepsé­geken. A Román írószövetség vendégeként utazott Bukarest­be Kónya Lajos, Fekete Sán­dor és Mezei András. Seges­várra is ellátogat a küldött­ség, a történelmi csata szín­helyén vasárnap rendeznek nagyszabású ünnepséget. Ez utóbbi eseményen részt vesz Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke is. Szervezettebb gazdálkodás — nagyobb jövedelem II. Ä tszcs-k szakszövetkezetekké válásának néhány tapasztalata a dabasi járásban Hogyan fogadták a régi tszcs-tagok a szakszövetkezet­té válást? Az 1969 tavaszán végrehajtott átszervezés na­gyon sok embert foglalkozta­tott és foglalkoztat ma is. Ha figyelembe vesszük, hogy a régi tszcs-knek 1961-bén nem kevesebb, mint 8780 tagjuk, a jelenlegi szakszövetkezetek­nek pedig — sokan azóta ter­melőszövetkezeti taggá váltak, mások „kiöregedtek” — 6258 tagjuk van, és az átszervezés­nek a tsz-tagokra, falusi dol­gozókra gyakorolt hatását is számításba vesszük — láthat­juk: a kérdésnek a járásban nagy politikai, társadalmi sú­lya van. Mit mondott a régi tszcs- tag, amikor szövetkezetének átalakuló közgyűlésére indult? ... „Nagyon okos ötlet az át­alakulás, mert a járásban le­vő tsz-eket nézve meggyőződ­hettem arról, jól gazdálkod­ARU ES FOGYASZTÓ fpar kontra kereskedelem Beszélgetés a BUBIV vezérigazgatójával Drágák a bútorok. A válasz­ték szegényes. A minőség gyakran kifogásolható. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzé­sektől hangosak a bútorüzle­tek. Jogosan. Egy valamire­való szobagarnitúra ára egy átlagmunkás közel nyolc-tíz havi fizetése. Néhány nagy bútorszaküzletet leszámítva, általában öt-hét garnitúra között „válogathat” a vásárló egy vidéki szaküzletben, de azokat sem láthatja mindig együtt, mert az üzletek több­sége kicsi és korszerűtlen. Ami pedig a minőséget illeti: le­törnek a műanyagpántok, kies­nek a lábak, felpúposodik a furnérlemez, nem. is beszélve arról, hogy a korszerűtlen szállítás következtében a bú­torok nagyrésze hibásan érke­zik az üzletekbe. Az okokat keresve az egyik legnagyobb bútoripari válla­lat, a BUBIV vezérigazgató­jával, dr. Lázár Lászlóval, a műszaki tudományok kandidá­tusával beszélgettünk a mafi- gyár bútoripar gondjairól, problémáiról. — A BUBIV 1963-ban ala­kult, hét budapesti bútorgyár összevonásából. A vállalat évi termelési értéke négyszázöt­venmillió forint. A Budapesti Bútoripari Vállalat az orszá­gos bútorforgalom tizenöt szá­zalékát. az általunk is gyár­tott bútortípusokból pedig a hazai forgalom negyven száza­lékát állítja elő. Jelenleg ti­zenegy fajta komplett, szoba­garnitúrát készítünk, de ha fi­gyelembe vesszük, hogy ezek közé tartozik a Varia és a Modul bútor is, amelyeknek sok elhelyezési variánsa lehet­séges, akkor ez a szám meg­többszöröződik. A legkereset­tebb típusaink a Csillag, a Ve­lence és a Viola és minden el­lenkező híreszteléssel szemben a Modul. — Ha már szóba került a Modul bútor, mi a lénye­ge? — A Modul nagyüzemileg, futószalagon gyártott elemek­ből otthon, házilag, tetszés szerint összeállítható bútor. A gyár Modul-egységeket gyárt, amelyek hossza és mélysége azonos, a magassága azonban változó. Egymás mellé és egy­másra teljesen szabadon állít­hatók, az egyéni ízlés a ren­deltetésszerű cél és az adott szoba mérete szerint. Nagy előnye, hogy rendkívül gaz­daságosan, szériában gyártha­tó, ennek ellenére mégsem uniformizálja a lakásokat. — Ha ennyire praktikus, miért nem kapható jelen­leg az üzletekben? — Ötszáznyolcvan szobagar­nitúrából jelenleg egyetlen darab sem kapható az üzletek­ben. Leálltunk a gyártásával és csak a negyedik negyedév­ben kezdjük újra. Terveink szerint mintegy háromszáz garnitúrát készítünk belőle még az idén. — Általában mennyit gyártanak évente egy-egy garnitúrából? — A legkevesebb nyolcszáz, a legtöbb ötezer. — Véleménye szerint ez kielégíti az Igényeket? — A BUBIV gyáraiban há­romezer-háromszázán dolgoz­nak. Munkaerőhiánnyal küsz­ködünk. Még legalább négy­száz embert tudnánk foglal­koztatni. Ha ez így megy to­vább, lassan a ma még két műszakban dolgozó üzemré­szek is egy műszakra állnak át. Pedig a meglevő eszkö­zeinkkel évente még legalább százmillió forint termelési ér­téket állíthatnánk elő. A visz- szalépés viszont igen kedve­zőtlenül befolyásolja a jelen­legi költségtényezőket. — Megoldás? — A vidéki fejlesztés. Olyan helyeken, ahol még találha­tunk szabad munkaerőt. így került hozzánk a Jászberényi Asztalosárugyár. Egerben pe­dig új gyárat építünk, • amelyet zömében a nálunk felesleges­sé vált berendezésekkel szere­lünk fel. — A munkaerő-hiányon túl, milyen probléma aka­dályozza még az eredmé­nyesebb termelést? — Az összevonás után a mű­szaki fejlesztés nem a megfe­lelő ütemben haladt, és ez is jelentősen befolyásolja a gyár­tás költségtényezőit. Gyáregy­ségeinkben még mindig kevés a jól felkészült műszaki és gazdasági vezető, akik alkal­mazni tudnák a piac igényel­te rugalmasságot. — Milyen az ipar kap­csolata a kiskereskedelem­mel? — Erről nem sok jót mond­hatok. A kiskereskedelmi te­vékenység még nem jutott arra a szintre, ami gazdasá­gos szériaszám gyártását ten­né lehetővé. Ennek következ­tében . ma még az ország ke­vés bútorüzletében kapható gyáraink terméke. Az igazság az, hogy még mindig csak elosztás van és nem keres­kedelem. A piac törvénysze­rűségeiről is csak beszélnek, de lényegében nem tudják megmondani, mi kell a piac­nak. A vásárlótól, ha nem találja meg az üzletben a keresett cikket, nem kér­dezi meg senki, mi az, amit keres, mire lenne igénye. Tömeggyártás pedig naponta folytatott igénymérés nélkül elképzelhetelen. — A vállalat nem foly­tat piackutatást? — De igen. Szakembereink általában havonta egyszer eljutnak az üzletekbe. Ezek a látogatások azonban nem pótolhatják a kereskedelem napi tapasztalatait. — Mi a helyzet a búto­rok árával? — Kétségkívül egyes ter­mékek ára emelkedett az el­múlt esztendőben. Mégis örömmel mondhatom, hogy az egyetlen bútoripari vállalat voltunk^ amely árenged­ménnyel árusította egyes termékeit. A népszerű Varia bútort például három válla­lat gyártja, de mi adjuk a legolcsóbban. A szériagyártás feltétele ugyanis, hogy ter­mékeink tömegszintű áron kerüljenek forgalomba. Mi a nagy forgalom, kis haszon elve alapján kívánunk dol­gozni a jövőben is. — A BUBIV-nak csak bel­földi piaca van? — Nem. Termelési érté­künk mintegy húsz százalé­kát exportból nyerjük. Leg­inkább francia, szovjet, svéd, belga és svájci piacra dol­gozunk. — Exporttermékeik ide­haza nem kerülnek for­galomba? — Minden egyes export­cikkünket idehaza is áru­sítják. A Lyon szekrény, a Prince íróasztal, a Botond gardróbszekrény például nem­csak a francia piacon kere­sett bútor, hanem idehaza is. Eddig a BUBIV vezérigaz­gatójának nyilatkozata. Ki­egészítésként végigkalauzol a vállalat nyolcszáz négyzet- méteres bemutatótermében, ahol a kiállított huszonkét szobagarnitúrának naponta akad magyar és külföldi lá­togatója. A garnitúrák több­sége nemcsak mutatós, a mi­nősége ellen sem lehet kü­lönösebb kifogás. A válto­zatossága ellen már igen. Me­rész formájú, a modern laká­soknak minden tekintetben megfelelő korszerű bútort alig-alig látni itt. S ami van, például a Delta asztal ' két színű puffokkal, a kétszin­tes gardróbszekrény vagy az újvonalú telefonasztal- és ülőkekombináció, arról némi maliciával mondja: nem kell a kereskedelemnek. És panaszkodik a propaganda elégtelenségére, a kereskede­lem rossz áruterítósére és gyakori érdektelenségre. De vajon kinek panaszkodjon a vásárló? Prukner Pál nak, jó eredményeket érnek el, jól fizetnek. Ahhoz, hogy még nagyobb jövedelmet tud­jon a tszcs fizetni, szakszövet­kezetté kell válnia. Jobb lesz a gazdaság szervezése, a be­ruházások, nagyobb a haszon. Én az átalakulásra szava­zok” ... Akadtak azonban, akik így gondolkodtak: ...„Engem a közös nem nagyon érdekel. Legyen a szövetkezet a miénk, de ne tsz. A tszcs-ben a 8 holdamhoz megkaptam önköltségi áron a gépi szol­gáltatást és 20 százalékos en­gedménnyel a növényvédő- szereket, kaptam kellő meny- nyiségben műtrágyát, gépeket a szállításhoz. Ezt a szakszö­vetkezetben is magkapom, hát legyen, de én a saját pecse­nyémet akarom sütögetni, ma­gángazdálkodást folytatni, traktort venni, kutat fúratni, kereskedni” ... Miért jobb a tagok számára a tszcs helyett a szakszövet­kezet? Erről beszélgettem Ör­kényben Mizser Józseffel, a „Béke” szakszövetkezet elnö­kével és Szőlősy Józseffel, a főkönyvelővel. — Azért, mert a szakszö­vetkezeti tagok — magyaráz­ta az elnök — szociális jut­tatásokban is részesülnek. A tszcs-ben nem, itt már SZTK- tagok és orvosi ellátást kap­nak. A szakszövetkezet ebben az évben már 120 ezer forin­tot fordít tagjai szociális és kulturális igényeinek kielégí­tésére. A tag közös művelés­re összes földterületének ed­dig 33, most 40 százalékát bo­csátja a szövetkezet rendelke­zésére. Beadja összes gabona­termő földjeit. Mentesül a kiadások alól (gépi művelés, műtrágyázás, vetés, aratás,, stb., amit ha kifizetett, nem nagyon hozott neki a konyhá­ra) — viszont gabonáját a szakszövetkezettől megkap­hatja. Energiáját a tag jöve­delmezően tudja hasznosítani a gazdaságban, a rendkívül belterjes, intenzív kultúrák termesztésében, ami nagy hasznot jelent neki. — És közvetve, a tag elő­nyére változik — veszi át a szót a főkönyvelő — a szak- szövetkezet javuló gazdálko­dása. Létrejön egy olyan anyagi-műszaki bázis, amely nagyobb eredmények elérését teszi lehetővé. A szakszövet­kezet jobb vetésforgót hasz­nálhat a közös földterületen, jobban kamatoztathatja a gé­pi művelés előnyeit, organi­zálhatja, szervezettebbé te­heti egész gazdálkodását. Emiatt növekszik vagyona, termelési értéke, vele együtt a munkában résztvevők kere­sete is. Az Örkényi tszcs-nek 767 tagja és 2870 hold földje volt 1961-ben. Az akkori tszcs-nek, ma már „Béke” szakszövetke­zetnek 3039 hold közös szán­tóterülete, 400 közös hízóser­tése van, 130 szarvasmarhája, 320 darabos juhállománya. Közösen ültettek 200 hold gyümölcsöst, 40 hold spárgát, 30 hold szamócát. Az idén még 20 hold almát telepíte­nek, több, mint másfél mil­lióért szeszfőzdét építenek, jövőre hozzákezdenek egy 100 férőhelyes szarvasmarhais­tálló építéséhez. A 150 napot egy évből ledolgozó tag átla­gos havi jövedelme a 2000 fo­rint felé közelít. Ev végén nyereséget fizetnek. A szak­szövetkezeti tagok viszont ke­vesen (20—25 ember) dolgoz­nak a közös földeken, a mun­kák zömét alkalmazottakkal végeztetik. A tagok birtoká­ban, egyéni művelésre 600 hold szőlő „maradt kint” s a kedvezményesen kapott nö­vényvédőszerek, művelési se­gítségek fejében a megtermelt bor minden literje után 30 fil­lért fizetnek a szakszövetke­zetnek. Minden „otthon” ma­radt 1 hold föld után pedig 100 forintot évente. Örkényben — érdekes szi­tuáció — egy erős, több ezer holdas szakszövetkezet és egy „mini” termelőszövetkezet van, a „Haladás”. A két gaz­dasági egység között „kutya­macska barátság” uralkodik, közösen nem akarnak semmit sem megvalósítani. Mizser Jó­zsef szakszövetkezeti elnök szerint a tsz hibájából, mert vezetői idegenkednek a szak- szövetkezettől. Mi erről Kovács János, a „Haladás” Termelőszövetkezet párttitkárának véleménye? Szűts I. Dénes (Folytatjuk) Van alkatrész — nincs fennakadás A mezőgazdasági üzemek­ben jó ütemben halad az ara­tás. A gazdaságokból érkező jelentések szerint idén nincs különösebb gond az alkatrész- ellátással, az araitó-cséplőgé- pek meghibásodása esetén kis késedelemmel ki tudják javí­tani a berendezéseket. A gaz­daságok most látják csak elő­nyét annak, hogy a tavalyinál kéhszerte több tartalékalkat- részt vásároltak meg. A javításokat 80 mozgó ja­vítóállomás segíti. A hibákat bejelentő gazdaságokat ezek­ben a napokban 19, késő estig inspekciót tartó megyei AG- ROKER Vállalat elégíti ki. Naponta 220—230 esetben kül­denek postán vagy vasúton expressz szállítmányt a gazda­ságokba. Több műtrágya a mezőgazdaságnak Uj nyersfoszfátraktár épül Péten. A Péti Nitrogén Művek rekonstrukciójának a második szakaszában híg savüzemet, nyersfoszfátraktárt, műtrágya-intenzifikáló üzemet és kettős műtrágyakomplexumot építenek. A gyár rekonstrukciójának erre a szakaszára 400 millió forintot irányoztak elő. Képünkön: A földbe süllyesztve építik a nyersfoszfátraktárt, amely terv szerint még az idén elkészül. (MTI foto — Mező Sándor felvétele.) Az idén ismét Galga menti agrárnapok Az idén augusztusban ismét megrendezik a már hagyomá­nyos Galga menti agrárnapo­kat, amelyek rendezvényein négy község: Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Túra lakossága vesz részt. Míg tavaly első­sorban Hévízgyörk vitte a prí­met, az idén ez a feladat Tú­rának jutott. Itt kezdődik az egyhetes ünnepségsorozat augusztus 17-én. A kastély­kert általános iskola udvarán mezőgazdasági gépkiállítást rendeznek, a parkban az AFÉSZ-vásárral egybekötött kiállítását, míg az iskola tan­termeiben Szekeres Erzsébet tájkép- és gobleinterv kiállí­tását, valamint az iskola poli­technikai és rajzkiállítását nyitják meg. Augusztus 19-én, szintén Túrán, újabb kiállítá­sok megnyitására kerül sor. Bemutatják a négy község legszebb termékeit, Túra köz­ség huszonötévé s fejlődését, valamint a Galga völgyének országosan híres népművé­szetét. A négy falu kenyérünnepét az idén Túrán rendezik. Ide vonulnak fel Galgahévíz, Hé­vízgyörk és Bag lakosai. Dél­után soortversenyeket, kora este műsoros divatbemutatót, este pedig aratóbálf rendez­nek. Túra lesz a színhelye au­gusztus 21-én a járási úttörő jáf árversenynek, augusztus 22-én a termelőszövetkezeti vezetők és > pedagógusok talál­kozójának, augusztus 23-án pedig a túrái Galgamente Ter­melőszövetkezet ünnepi köz­gyűlésének, amelyet a gazda­ság húszéves fennállása alkal­mából rendeznek. Ugyancsak augusztus 23-án a bagi műve­lődési központban kerül sor a négy község fiataljainak vetél­kedőjére, amit ifjúsági bállal fejeznek be. A Galga menti agrámapok záróakkordjára augusztus 24- én kerül sor. Bagón labdarú­gó-mérkőzést, Galgahévízen pedig népdalversenyt rendez­nek. 3 2 o ro étik d>p<zd*s munkakörbe 16. évüket betöltött FIATALOKAT FELI ESZtWK Leányotthoni elhelyezésről gondoskodunk. Jelentkezés levélben- HAZAI PAMUT- SZÖVŐGYÁR Bp. IV., Baross u. 99.

Next

/
Thumbnails
Contents