Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-23 / 168. szám
1969. JÚLIUS 23., SZERDA TESt ' * HEGYE! kMwrlap 3 Megemlékezések Ságvári Endre halálának 25. évfordulója alkalmából 1944. július 24-én lőtték agyon Horthy pribékei az illegális kommunista mozgalom egyik áldozatkész harcosát, Ságvári Endrét. Halálának 25. évfordulója alkalmából a magyar ifjúkommunisták kegyelettel adóznak az országos ifjúsági bizottság egykori vezetőjének, s leróják kegyeletüket emléke előtt. Csütörtökön a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest megyei Bizottsága a Ságvári Endre turistaháznál rendez ifjúsági nagygyűlést, majd több száz Pest környéki fiatal ko- szorúzza meg Ságvári Endre mellszobrát. Szombaton délelőtt a Budakeszi úton, az egykori Nagy-féle cukrászda falán elhelyezett emléktáblát koszorúzzák meg a II. kerületi ifjúkommunisták. Vasárnap — a munkásmozgalom nagy halottainak Kerepesi úti temetőpanteonjában helyezik el virágaikat a Ságvári Endre nevét megörökítő emléktáblánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és Budapesti Bizottságának, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi és Budapesti Bizottságának képviselői. Magyar írók Romániában Magyar írók is részt vesznek a Petőfi halálának 120. évfordulója alkalmából rendezendő romániai ünnepségeken. A Román írószövetség vendégeként utazott Bukarestbe Kónya Lajos, Fekete Sándor és Mezei András. Segesvárra is ellátogat a küldöttség, a történelmi csata színhelyén vasárnap rendeznek nagyszabású ünnepséget. Ez utóbbi eseményen részt vesz Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke is. Szervezettebb gazdálkodás — nagyobb jövedelem II. Ä tszcs-k szakszövetkezetekké válásának néhány tapasztalata a dabasi járásban Hogyan fogadták a régi tszcs-tagok a szakszövetkezetté válást? Az 1969 tavaszán végrehajtott átszervezés nagyon sok embert foglalkoztatott és foglalkoztat ma is. Ha figyelembe vesszük, hogy a régi tszcs-knek 1961-bén nem kevesebb, mint 8780 tagjuk, a jelenlegi szakszövetkezeteknek pedig — sokan azóta termelőszövetkezeti taggá váltak, mások „kiöregedtek” — 6258 tagjuk van, és az átszervezésnek a tsz-tagokra, falusi dolgozókra gyakorolt hatását is számításba vesszük — láthatjuk: a kérdésnek a járásban nagy politikai, társadalmi súlya van. Mit mondott a régi tszcs- tag, amikor szövetkezetének átalakuló közgyűlésére indult? ... „Nagyon okos ötlet az átalakulás, mert a járásban levő tsz-eket nézve meggyőződhettem arról, jól gazdálkodARU ES FOGYASZTÓ fpar kontra kereskedelem Beszélgetés a BUBIV vezérigazgatójával Drágák a bútorok. A választék szegényes. A minőség gyakran kifogásolható. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzésektől hangosak a bútorüzletek. Jogosan. Egy valamirevaló szobagarnitúra ára egy átlagmunkás közel nyolc-tíz havi fizetése. Néhány nagy bútorszaküzletet leszámítva, általában öt-hét garnitúra között „válogathat” a vásárló egy vidéki szaküzletben, de azokat sem láthatja mindig együtt, mert az üzletek többsége kicsi és korszerűtlen. Ami pedig a minőséget illeti: letörnek a műanyagpántok, kiesnek a lábak, felpúposodik a furnérlemez, nem. is beszélve arról, hogy a korszerűtlen szállítás következtében a bútorok nagyrésze hibásan érkezik az üzletekbe. Az okokat keresve az egyik legnagyobb bútoripari vállalat, a BUBIV vezérigazgatójával, dr. Lázár Lászlóval, a műszaki tudományok kandidátusával beszélgettünk a mafi- gyár bútoripar gondjairól, problémáiról. — A BUBIV 1963-ban alakult, hét budapesti bútorgyár összevonásából. A vállalat évi termelési értéke négyszázötvenmillió forint. A Budapesti Bútoripari Vállalat az országos bútorforgalom tizenöt százalékát. az általunk is gyártott bútortípusokból pedig a hazai forgalom negyven százalékát állítja elő. Jelenleg tizenegy fajta komplett, szobagarnitúrát készítünk, de ha figyelembe vesszük, hogy ezek közé tartozik a Varia és a Modul bútor is, amelyeknek sok elhelyezési variánsa lehetséges, akkor ez a szám megtöbbszöröződik. A legkeresettebb típusaink a Csillag, a Velence és a Viola és minden ellenkező híreszteléssel szemben a Modul. — Ha már szóba került a Modul bútor, mi a lényege? — A Modul nagyüzemileg, futószalagon gyártott elemekből otthon, házilag, tetszés szerint összeállítható bútor. A gyár Modul-egységeket gyárt, amelyek hossza és mélysége azonos, a magassága azonban változó. Egymás mellé és egymásra teljesen szabadon állíthatók, az egyéni ízlés a rendeltetésszerű cél és az adott szoba mérete szerint. Nagy előnye, hogy rendkívül gazdaságosan, szériában gyártható, ennek ellenére mégsem uniformizálja a lakásokat. — Ha ennyire praktikus, miért nem kapható jelenleg az üzletekben? — Ötszáznyolcvan szobagarnitúrából jelenleg egyetlen darab sem kapható az üzletekben. Leálltunk a gyártásával és csak a negyedik negyedévben kezdjük újra. Terveink szerint mintegy háromszáz garnitúrát készítünk belőle még az idén. — Általában mennyit gyártanak évente egy-egy garnitúrából? — A legkevesebb nyolcszáz, a legtöbb ötezer. — Véleménye szerint ez kielégíti az Igényeket? — A BUBIV gyáraiban háromezer-háromszázán dolgoznak. Munkaerőhiánnyal küszködünk. Még legalább négyszáz embert tudnánk foglalkoztatni. Ha ez így megy tovább, lassan a ma még két műszakban dolgozó üzemrészek is egy műszakra állnak át. Pedig a meglevő eszközeinkkel évente még legalább százmillió forint termelési értéket állíthatnánk elő. A visz- szalépés viszont igen kedvezőtlenül befolyásolja a jelenlegi költségtényezőket. — Megoldás? — A vidéki fejlesztés. Olyan helyeken, ahol még találhatunk szabad munkaerőt. így került hozzánk a Jászberényi Asztalosárugyár. Egerben pedig új gyárat építünk, • amelyet zömében a nálunk feleslegessé vált berendezésekkel szerelünk fel. — A munkaerő-hiányon túl, milyen probléma akadályozza még az eredményesebb termelést? — Az összevonás után a műszaki fejlesztés nem a megfelelő ütemben haladt, és ez is jelentősen befolyásolja a gyártás költségtényezőit. Gyáregységeinkben még mindig kevés a jól felkészült műszaki és gazdasági vezető, akik alkalmazni tudnák a piac igényelte rugalmasságot. — Milyen az ipar kapcsolata a kiskereskedelemmel? — Erről nem sok jót mondhatok. A kiskereskedelmi tevékenység még nem jutott arra a szintre, ami gazdaságos szériaszám gyártását tenné lehetővé. Ennek következtében . ma még az ország kevés bútorüzletében kapható gyáraink terméke. Az igazság az, hogy még mindig csak elosztás van és nem kereskedelem. A piac törvényszerűségeiről is csak beszélnek, de lényegében nem tudják megmondani, mi kell a piacnak. A vásárlótól, ha nem találja meg az üzletben a keresett cikket, nem kérdezi meg senki, mi az, amit keres, mire lenne igénye. Tömeggyártás pedig naponta folytatott igénymérés nélkül elképzelhetelen. — A vállalat nem folytat piackutatást? — De igen. Szakembereink általában havonta egyszer eljutnak az üzletekbe. Ezek a látogatások azonban nem pótolhatják a kereskedelem napi tapasztalatait. — Mi a helyzet a bútorok árával? — Kétségkívül egyes termékek ára emelkedett az elmúlt esztendőben. Mégis örömmel mondhatom, hogy az egyetlen bútoripari vállalat voltunk^ amely árengedménnyel árusította egyes termékeit. A népszerű Varia bútort például három vállalat gyártja, de mi adjuk a legolcsóbban. A szériagyártás feltétele ugyanis, hogy termékeink tömegszintű áron kerüljenek forgalomba. Mi a nagy forgalom, kis haszon elve alapján kívánunk dolgozni a jövőben is. — A BUBIV-nak csak belföldi piaca van? — Nem. Termelési értékünk mintegy húsz százalékát exportból nyerjük. Leginkább francia, szovjet, svéd, belga és svájci piacra dolgozunk. — Exporttermékeik idehaza nem kerülnek forgalomba? — Minden egyes exportcikkünket idehaza is árusítják. A Lyon szekrény, a Prince íróasztal, a Botond gardróbszekrény például nemcsak a francia piacon keresett bútor, hanem idehaza is. Eddig a BUBIV vezérigazgatójának nyilatkozata. Kiegészítésként végigkalauzol a vállalat nyolcszáz négyzet- méteres bemutatótermében, ahol a kiállított huszonkét szobagarnitúrának naponta akad magyar és külföldi látogatója. A garnitúrák többsége nemcsak mutatós, a minősége ellen sem lehet különösebb kifogás. A változatossága ellen már igen. Merész formájú, a modern lakásoknak minden tekintetben megfelelő korszerű bútort alig-alig látni itt. S ami van, például a Delta asztal ' két színű puffokkal, a kétszintes gardróbszekrény vagy az újvonalú telefonasztal- és ülőkekombináció, arról némi maliciával mondja: nem kell a kereskedelemnek. És panaszkodik a propaganda elégtelenségére, a kereskedelem rossz áruterítósére és gyakori érdektelenségre. De vajon kinek panaszkodjon a vásárló? Prukner Pál nak, jó eredményeket érnek el, jól fizetnek. Ahhoz, hogy még nagyobb jövedelmet tudjon a tszcs fizetni, szakszövetkezetté kell válnia. Jobb lesz a gazdaság szervezése, a beruházások, nagyobb a haszon. Én az átalakulásra szavazok” ... Akadtak azonban, akik így gondolkodtak: ...„Engem a közös nem nagyon érdekel. Legyen a szövetkezet a miénk, de ne tsz. A tszcs-ben a 8 holdamhoz megkaptam önköltségi áron a gépi szolgáltatást és 20 százalékos engedménnyel a növényvédő- szereket, kaptam kellő meny- nyiségben műtrágyát, gépeket a szállításhoz. Ezt a szakszövetkezetben is magkapom, hát legyen, de én a saját pecsenyémet akarom sütögetni, magángazdálkodást folytatni, traktort venni, kutat fúratni, kereskedni” ... Miért jobb a tagok számára a tszcs helyett a szakszövetkezet? Erről beszélgettem Örkényben Mizser Józseffel, a „Béke” szakszövetkezet elnökével és Szőlősy Józseffel, a főkönyvelővel. — Azért, mert a szakszövetkezeti tagok — magyarázta az elnök — szociális juttatásokban is részesülnek. A tszcs-ben nem, itt már SZTK- tagok és orvosi ellátást kapnak. A szakszövetkezet ebben az évben már 120 ezer forintot fordít tagjai szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. A tag közös művelésre összes földterületének eddig 33, most 40 százalékát bocsátja a szövetkezet rendelkezésére. Beadja összes gabonatermő földjeit. Mentesül a kiadások alól (gépi művelés, műtrágyázás, vetés, aratás,, stb., amit ha kifizetett, nem nagyon hozott neki a konyhára) — viszont gabonáját a szakszövetkezettől megkaphatja. Energiáját a tag jövedelmezően tudja hasznosítani a gazdaságban, a rendkívül belterjes, intenzív kultúrák termesztésében, ami nagy hasznot jelent neki. — És közvetve, a tag előnyére változik — veszi át a szót a főkönyvelő — a szak- szövetkezet javuló gazdálkodása. Létrejön egy olyan anyagi-műszaki bázis, amely nagyobb eredmények elérését teszi lehetővé. A szakszövetkezet jobb vetésforgót használhat a közös földterületen, jobban kamatoztathatja a gépi művelés előnyeit, organizálhatja, szervezettebbé teheti egész gazdálkodását. Emiatt növekszik vagyona, termelési értéke, vele együtt a munkában résztvevők keresete is. Az Örkényi tszcs-nek 767 tagja és 2870 hold földje volt 1961-ben. Az akkori tszcs-nek, ma már „Béke” szakszövetkezetnek 3039 hold közös szántóterülete, 400 közös hízósertése van, 130 szarvasmarhája, 320 darabos juhállománya. Közösen ültettek 200 hold gyümölcsöst, 40 hold spárgát, 30 hold szamócát. Az idén még 20 hold almát telepítenek, több, mint másfél millióért szeszfőzdét építenek, jövőre hozzákezdenek egy 100 férőhelyes szarvasmarhaistálló építéséhez. A 150 napot egy évből ledolgozó tag átlagos havi jövedelme a 2000 forint felé közelít. Ev végén nyereséget fizetnek. A szakszövetkezeti tagok viszont kevesen (20—25 ember) dolgoznak a közös földeken, a munkák zömét alkalmazottakkal végeztetik. A tagok birtokában, egyéni művelésre 600 hold szőlő „maradt kint” s a kedvezményesen kapott növényvédőszerek, művelési segítségek fejében a megtermelt bor minden literje után 30 fillért fizetnek a szakszövetkezetnek. Minden „otthon” maradt 1 hold föld után pedig 100 forintot évente. Örkényben — érdekes szituáció — egy erős, több ezer holdas szakszövetkezet és egy „mini” termelőszövetkezet van, a „Haladás”. A két gazdasági egység között „kutyamacska barátság” uralkodik, közösen nem akarnak semmit sem megvalósítani. Mizser József szakszövetkezeti elnök szerint a tsz hibájából, mert vezetői idegenkednek a szak- szövetkezettől. Mi erről Kovács János, a „Haladás” Termelőszövetkezet párttitkárának véleménye? Szűts I. Dénes (Folytatjuk) Van alkatrész — nincs fennakadás A mezőgazdasági üzemekben jó ütemben halad az aratás. A gazdaságokból érkező jelentések szerint idén nincs különösebb gond az alkatrész- ellátással, az araitó-cséplőgé- pek meghibásodása esetén kis késedelemmel ki tudják javítani a berendezéseket. A gazdaságok most látják csak előnyét annak, hogy a tavalyinál kéhszerte több tartalékalkat- részt vásároltak meg. A javításokat 80 mozgó javítóállomás segíti. A hibákat bejelentő gazdaságokat ezekben a napokban 19, késő estig inspekciót tartó megyei AG- ROKER Vállalat elégíti ki. Naponta 220—230 esetben küldenek postán vagy vasúton expressz szállítmányt a gazdaságokba. Több műtrágya a mezőgazdaságnak Uj nyersfoszfátraktár épül Péten. A Péti Nitrogén Művek rekonstrukciójának a második szakaszában híg savüzemet, nyersfoszfátraktárt, műtrágya-intenzifikáló üzemet és kettős műtrágyakomplexumot építenek. A gyár rekonstrukciójának erre a szakaszára 400 millió forintot irányoztak elő. Képünkön: A földbe süllyesztve építik a nyersfoszfátraktárt, amely terv szerint még az idén elkészül. (MTI foto — Mező Sándor felvétele.) Az idén ismét Galga menti agrárnapok Az idén augusztusban ismét megrendezik a már hagyományos Galga menti agrárnapokat, amelyek rendezvényein négy község: Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz és Túra lakossága vesz részt. Míg tavaly elsősorban Hévízgyörk vitte a prímet, az idén ez a feladat Túrának jutott. Itt kezdődik az egyhetes ünnepségsorozat augusztus 17-én. A kastélykert általános iskola udvarán mezőgazdasági gépkiállítást rendeznek, a parkban az AFÉSZ-vásárral egybekötött kiállítását, míg az iskola tantermeiben Szekeres Erzsébet tájkép- és gobleinterv kiállítását, valamint az iskola politechnikai és rajzkiállítását nyitják meg. Augusztus 19-én, szintén Túrán, újabb kiállítások megnyitására kerül sor. Bemutatják a négy község legszebb termékeit, Túra község huszonötévé s fejlődését, valamint a Galga völgyének országosan híres népművészetét. A négy falu kenyérünnepét az idén Túrán rendezik. Ide vonulnak fel Galgahévíz, Hévízgyörk és Bag lakosai. Délután soortversenyeket, kora este műsoros divatbemutatót, este pedig aratóbálf rendeznek. Túra lesz a színhelye augusztus 21-én a járási úttörő jáf árversenynek, augusztus 22-én a termelőszövetkezeti vezetők és > pedagógusok találkozójának, augusztus 23-án pedig a túrái Galgamente Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlésének, amelyet a gazdaság húszéves fennállása alkalmából rendeznek. Ugyancsak augusztus 23-án a bagi művelődési központban kerül sor a négy község fiataljainak vetélkedőjére, amit ifjúsági bállal fejeznek be. A Galga menti agrámapok záróakkordjára augusztus 24- én kerül sor. Bagón labdarúgó-mérkőzést, Galgahévízen pedig népdalversenyt rendeznek. 3 2 o ro étik d>p<zd*s munkakörbe 16. évüket betöltött FIATALOKAT FELI ESZtWK Leányotthoni elhelyezésről gondoskodunk. Jelentkezés levélben- HAZAI PAMUT- SZÖVŐGYÁR Bp. IV., Baross u. 99.
