Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
ff PEST HECYEI kMívhm 1969. JÜLIUS 20., VASÄRNAP A mi őrsünk olyan őrs: Héder Grzáné pedagógus Dr. Tóth Gáborné Szentendre úttörőtitkára Scheck Mátyásné pedagógus Dr. Bodrics Mária tábororvos fele tudós, fele hős A Duna partján van egy árnyas liget, úgy hívják, Sződli- get. Az isten jókedvében varázsolhatta ide a Duna partjára ezt a romantikus zugot és valószínű már akkor is arra gondolt, jó lesz e hely, táborozzanak, sportoljanak, játszanak itt a Pest megyei fiatalok. Gondolt, nem gondolt, mindenesetre a Pest megyei KISZ- bizottság gondolt és létrehozta a tábort itt az árnyasban. Itt képzik az ifjúsági mozgalom mai és talán a felnőtt mozgalom holnapi vezetőit. Belépek a tábor kapuján. Hatalmas felirat fogad: „Halló, és kibékülünk, megenyhül a hangulat, a gyerekek is mosolyognak. Azután jön Jónás Zoltán, a Pest megyei KISZ- bizottság titkára, az úttörők megyei atyja, és az árnyas fák alatt elindulnak. Zúgnak a köszönések, a csatakiáltások: „A mi őrsünk olyan őrs: fele tudós, fele hős”. Séta közben megtudom, hogy a tábor teljesen friss, az idén június 15-én nyitotta kapuit és augusztus 26-án zárja majd. A KISZ egymillió forinttal kezdte, 18 darab csinos alpesi faházba áldozta a pénzt. Egy faház tíz fiatalé, 180 gyermek él itt egyszerre tíz napig. Most bánni. Rendszerint 20 pedagógus tölti itt a gyermekekkel az idejét. Vigyáznak, nevelnek, tanítanak. Okosan elosztják egymás között a hatalmat, ügyesen bevonják a gyakorlásába a gyermekeket. Van hát Dunájuk, alpesi faházuk, parancsnoki épületük, jó konyhájuk, postahivataluk, sportpályájuk, egy hatalmas tablón tábori újságjuk, egyenruhájuk, sípjuk, jelmondatuk — mi kell még a jó tábori élethez. No, igen, áldozatkész, nemeslelkű pedagógus (és ilyen sok van itt) és jóra szomjas gyermek (és ilyen sok van itt), aki tágra nyílt szemmel Megérkezett a Pajtás. pajtik!” Megállók, mert ahol én szembetalálom magam az ifjúságommal, mindig földbegyökerezik a lábam. Fiatal itt mindenki, fiatalok a parancsnokok is. Két csinos asszony, egyik civilben, másik egyenruhában egyszerre, egymást túllicitálva veszekszenek az őrséggel, amiért beengedtek bennünket a táborba, holott a jelszót nem is ismerjük. Egy perc a dabasi és a szentendrei járás fiataljai köszöntenek bennünket és élik a tábor passziós életét. Amerre járunk, mindenütt csillogó szem, sport, játék, romantika. Az ám, a mi őrsünk olyan őrs... Ifi- és őrsvezetők közös képzése folyik nagy buzgalommal, elhivatottságérzéssel, játékosan, mert hogyan is lehetne másképpen a gyermekekkel és szívvel fogadja az élményeket. Kivonat a 6. számú napi- parancsból. Pest megyei KISZ-bizottság Vezetőképző Tábora, Sződli- get, 1969. július 16. Jelmondat: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Tábor ügyeletes vezető: Somogyi Károlyné raj vezető. / WiÉM Ügyeletes raj: 1. raj. Dicséret: Táborvezetői dicséret illeti az ügyeletes ifi raj tagjait, akik jól látták el a tábor őrzését, napi munkájukat is pontosan, példamutatóan végezték, emellett plusz munkát is végeztek. Kiemelkedő munkát végzett: Gerlei Pál, Szőregi Béla, Kónta Zoltán és Orbán Sarolta. Pajtások! A tábqrpzás megkezdése óta fújó hajbOrtóló dunai szél elfáradt. Szélcsendes, napsütéses, ragyogó idő mosolygott a vidáman dolgozó és játszó pajtásokra. A mai feladatokat pontosan, fegyelmezetten hajtottátok végre. A munkafüzetetek tanúskodik arról, hogy valóban jó vezetőkké akartok válni. A jó úttörővezetőnél azonban a legkisebb hiba is óriássá nőhet, hiszen rátok fel kell hogy nézzenek pajtásaitok. Ezért sajnos figyelmeztetésben kell részesítenünk azokat, akik a fürdés engedélyezése előtt mentek vízbe. A folyóvíz nem Balaton, nem lehet vele játszani. Ezután a napirend következik, amelyből két fontos eseményt szeretne a krónikás kiemelni: az első: itt járt a táborban és előadást tartott délelőtt Jónás Zoltán „Szabad hazában. Lenin útján” címmel. Az előadás szép volt, szellemes, mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta, hiszen ez a mozgalom már hazánk fölszabadulásának 25. évfordulóját, valamint Lenin születésének 100. évfordulóját hivatott tisztelni. Azután jött a napi szokásos program és a második nagy esemény, az ebéd. Mondhatom, kitűnő, ízletes, bőséges ebéd volt, persze akadt pajtás. aki kétszer is evett. Sétánk során találkoztam itt az úttörők között kollégákkal is. Ök szerkesztik a tábori újságot. Ti vagytok hát az utódaink, kedves kis kollégák. Kérlek,' ne felejtsétek, ez a pálya is göröngyös egy kissé. És nálunk is érvényes a jelszó: „Dolgozni csak pontosan, szépen ...” Ehhez a jelszóhoz, József Attilának ehhez a nagyon szép gondolatához legyetek hűségesek mindhalálig. Aztán * megtörtént a csoda és autogrammot kértek tőlem és én autogrammot adtam — életemben először. A tábor naplójába is beleírtam néhány mondatot, ahogyan illik. Ügy szerettem volna a sípba is belefújni, talán a gyerekek ideadták volna egy fújásra a sípSzöveg: Suha Foto: Gábor Katona Éva, a tábor helyettes vezetője Somogyi Károlyné táborügyeletes vezető Varga Imre táborvezető. jukat, de szégyelltem magara a pedagógusok előtt Esteledett, a tábor csendes lázban morajlott, vacsora, tábortűz, hej. mi lesz itt még ma. „A mi őrsünk olyan őrs...” Repül a labda.
