Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

2MÉÖS A PESTME&YEI HIRLA XIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM KÜLÖN K.» A PASA 1869. JÚLIUS 19., SZOMBAT Csak kannából, háromszáz literig Őszre nem lesz gond a fűtőolaj-beszerzés? A modern , benzinkút épüle­tében, a Ceglédi út mellett, korlátozottak a tárolási lehe­tőségek. Ezért okozott sok gondot a lakosság fűtőolaj-el­látása. S a múlt időt is csak azért használhatjuk, mert a megérkezett kánikula egy időre megszüntette a fűtés rémét. A tűzrendészet mind­össze 15 kanna tárolását en­gedélyezi, ennyi kannába csak 300 liter fűtőolaj fér. Ha az egyik vevő hosszabb időre kí­vánja beszerezni a fűtőanya­got, s elviszi az egészet, a kö­vetkező olajkályha-tulajdonos- nak meg kell várnia a szállí­tást. — Miért van ez így? — A kérdésre Zsoldos Balázstól, a benzinkút vezetőjétől kértünk választ. — Amíg a gázolajkútból ad­tuk a háztartási fűtőolajat, a folyamatos ellátás nem oko­zott gondot. A kimért olajba festékanyagot kevertünk, ez­zel jeleztük, hogy ez nem a gázolajjal működő motorok üzemanyaga 2 forint 20 fil­lérért, hanem fűtőolaj, egy fo­rint ötvenért. A bajok akkor kezdődtek, amikor a festékezést a vállalat központja be­szüntette, mert az erős konceiitrációjú festék­anyag a dolgozók egy ré­szének bőrgyulladást okozott. Ezután csak az_elöre megfes­tett, kannákban porciózott fű­tőolajat árultuk, vagyis árul­juk. — Mi lesz, ha beköszönt az ősz, és a város olaj kályháinak nem elegendő a rendelkezésre álló 300 liter olaj? — Az ÁFOR 1-es számú tájegységi telepe (ez a mi fő­nökségünk) megígérte, hogy a fűtési szezon megkezdésére ilyen nehézségek nem akadá­lyozzák az ellátást. Azt, hogy hogyan segítenek a bajunkon, még nem közölték sem ve­lünk, sem a panaszosokkal. — Miben vihetik el a meg­vásárolt olajat a vevők? — Amiben akarják, ezt mi nem szabjuk meg. — Nem lenne célszerűbb a propán-bután gázcserénél már bevált cserét alkalmazni? A kályhatulajdonosok úgyis vá­sárolnak kannát, amikor ki­fogyott, öntögetés nélkül hoz­zájuthatnának a telihez. Ez­zel legalábbis csökkenteni le­hetne a munkát, és gyorsítani az ellátást. — Sajnos, ez nem való­sítható meg, mert a jó .állapotban levő maszek kannáját senki sem cse­rélné el egy rozogára. — Ennyi nem után, csak félve említeném meg azt a kérdést, hogy van-e, vagy lesz-e mód arra, hogy a fűtő­olajat az ÁFOR házhoz szál­lítsa? — Erről még a távlati ter­vekben sincs szó. Az ÁFÉSZ is foglalkozik fűtőolaj árulásá­val, esetleg azok bevezethet­nék ezt a szolgáltatást. (?!) — Mivel biztathatjuk tehát a körösi olaj kályhák tulajdo­nosait? — Remélhetőleg a felette­seink ígéretüket beváltják, s szeptemberben már nem lesz gond még nagy mennyiségű fűtőolaj beszerzése sem — fe­jezte be Zsoldos Balázs. szabó Körösiek a képzőművész-táborban Cegléden, a Rákóczi úton Rácz József körösi művészta­nárral találkoztam, össze­csukható kis széken ült, s a televíziós tornyot rajzolgatta, pompás, markáns vonásokkal. Kérdéseimre elmondotta, Az 1968/69. tanév után 1 ... 4. Kossuth Lajos Általános Iskola Tanulói létszám tekinteté­ben Nagykőrös második legna­gyobb iskolája a Kossuth La­jos Általános Iskola. A tanév végén 557 diák kapott itt bi­zonyítványt. A problémákat, a nehézsé­geket ugyanakkor az jelzi, hogy kisebb a nevelői létszáma, mint az Arany iskolának: 28 tanár és tanító az állomány létszáma. Dicséretes viszont, hogy ennek ellenére itt a leg­jobb a szakos órák ellátottsága (92 százalék). A Kossuth Lajos Általános Iskoláról szólva ki kell emel­ni két dolgot. Az egyik az, hogy a szemlél­tető eszközök készítésében és használatában talán ez az is­kola áll az első helyen a vá­rosban. Az iskolavezetésnek évek óta központi gondja ez a kérdés, és a tanárok megértet­ték, hogy a modern oktatásban mennyire fontos a szemlélte­tés. A másik lényeges dolog, , hogy igen magas szintű a ma­tematika-oktatás. (Ez egyéb­ként az előző dolog következ­ménye is.) Az iskola átlageredménye az 1968/69. tanévben 3,6 volt. Ha a Kossuth iskola gond­jairól akarunk beszélni, első­sorban a tanteremhiányról kell szólni. A több épületbe szétszórt diákság elég szűkö­sen tanulhat csak az igen öreg osztálytermekben. (—th—) hogy a Dél-Pest megyei kép­zőművészek nyári táborozásán vesz részt, melyet Cegléden tartanak meg, a Pest megyei és a Ceglédi • Járási Tanács rendezésében. A 10 napos táborozáson negyvenen vesznek részt, s a középiskolai diákotthonban kapnak szállást és ellátást. A táborozás keretében kiváló művészek előadásokat tarta­nak, akt- és egyéb közös rajz­gyakorlatokra jönnek össze, s egyéni rajzokat készítenek Cegléd város és a ceglédi ter­melőszövetkezetek életéből. Rácz Józsefen kívül a tá­borozásra városunkból Stumpf Ferenc művelődési felügyelő ment el. <—k-) Ki mit tud és szellemi vetélkedő A cím kettős. A Szabadság téri és a Kecskeméti út elején levő lakásokban élő gyermekek is kettős feladat­nak tettek eleget néhány nappal ezelőtt, amikor a mű­velődési házban összemérték általános intelligenciájukat és ügyességüket. A vetélkedőn megjelent ke­vés számú felnőttnek szép örömet okozott ez a verseny. A gyermek-nézőközönségnek izgalmas drukkolást. A versenyzőknek pedig nagyszerű — immár hagyo­mányossá váló — élmény, hi­szen ez évben harmadszor ke­rült sor a vetélkedőre. A ki mit tud keretében énekszámok és szavalatok hangzottak el. A zömében gyermekekből álló zsűri — egykorúak voltak a verseny­zőkkel — Leskó Gabinak jut­tatta az első díjat. Király Erzsébet második, Puszta Betti pedig harmadik helye­zést ért el. A szellemi vetélkedő nyer­tese Hegedűs Dénes lett. De elismerést érdemel Hegedűs Marika, Sulyok Sándor, Ki­rály Miklós és Végh János is, akik sportból, történelemből, földrajzból, művészettörténet­ből és az űrhajózás ismeretei­ből vizsgáztak a zsűri előtt. Akik ott voltak a vetélke­dőn — ismét szép élményt szereztek. Az Arany János Tsz-ben már érik a görögdinnye is Az Arany János Termelő- szövetkezet dinnyekertészeté­ben, közvetlen az út mellett sütőtököt termelnek, ami szin­tén kapós cikk lesz a télen. A 20 hold gyenge homok­földön, a sárga- és görögdiny- nyetáblákat rozsvetéssávok pásztázzák, hogy el ne vigye a homokot a szél. És egy fia­tal csányi házaspár, Tóth László és felesége termeli ott, sok szorgalommal és hozzá­értéssel a finom sárga- és gö­rögdinnyét, s a tenger mun­kában a dinnyekertész özvegy édesanyja segít nekik. A föld­be épített üvegverandás, virá­goskertes, barátságos dinnyés­kunyhó mögött sorakoznak a dinnyeföldek. Ott találtam Tóth László feleségére és öt­éves kedves kislánykáj ára. — A férjem Pesten van — mondotta a fiatalasszony. — Dinnyét és uborkát szállított fel. A sárgadinnye mellett már görögdinnyét is vittek. Egyébként a sárgadinnyével mi jelenünk meg először a körösi piacon. Kisebb mennyi­ségekben már közel két hete hordjuk. A görögdinnyéből a Sugár bébi fajta kezd érni. A dinnyeföldeken sok kárt tett a szél, a hűvös napok késleltet­ték a fejlődést, de most már a jó meleg napokon gyorsan érik és édesedik a sárga- és a görögdinnye. — Mióta dinnyéskednek? — Hat éve keltünk egybe. Itt Kőrösön, az Arany János Termelőszövetkezetben kezd­tük az önálló dinnyéskedést, s úgy látjuk, hogy ha szorgal­masan és jól dolgozik az em­ber, megvan az eredménye. — Milyen fajtákat termel­nek? — A sárgából főleg a tur- kesztánt és a kései, jó ízű ka­nadai fajtát. A görögből az ismert régi dinnyék mellett az angoloknak szánt Sugár bébi exportdinnyét. (kopa) Nagygyűlés július 25-én A kubai felszabadítási mozgalom kezdetének 16. iv- forlulója alkalmából július 25-én, délután 4 órakor nagy­gyűlést rendeznek városunk­ban. Az ünnepség a kubai him­nusz elhangzásával kezdődik, majd a szavalat után elnöki megnyitót S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei titkára mond. Az ünnepi beszédet dr. Bar- tos István, a SZOT Társada­lombiztosítási Intézetének igazgatója tartja. Felszólal a nagygyűlésen Kuba magyar- országi nagykövete is. Ezt követően megnyitják a művelődési otthon előcsarno­kában a Kubáról készült képkiállítás/t. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A beszelő köntös. Mikszáth népszerű regényének színes filmváltozata. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: Aero szimfó­nia. Gusztáv viccel. Előadások kezdete: 4,_ fél 6 és 8 órakor. BULGÁRIA 25 ÉVE Mint megírtuk, városunk­ban, a művelődési otthon elő­csarnokában megnyílt a Bol­gár Népköztársaság felszaba­dulása óta elért eredményei­ről szóló képkiállítás. A kiállítás július 20-áig tart nyitva, reggel 9 órától déli. 12 óráig, délután 4 órától 7 óráig. Az impozáns kiállítást so­kan felkeresik. Atlétáink jól szerepeltek Dunakeszin bonyolították le a serdülő A-kategória megyei atlétikai bajnokságát. A Nagykőrösi Gimnázium SE versenyzői is rajthoz álltak, jó néhány értékes helyezést ér­tek el. Számszerű teljesítmé­nyükről néhány sportolónál nem kaptunk tájékoztatást, mert a verseny zsúfolt volt, s az eredményközléssel is baj volt. A körösiek így álltak helyt: LÁNYOK 100 m-es síkfutás (12 indu­ló): 4. Balogh Julianna 13,7 mp (rossz időben, nagy ellen- szélben). 300 m-es síkfutás (8): 4. Sipos Klára 49,9 mp. Magasugrás (8): 1. Vecseri Beáta 130 cm. Távolugrás (18): 4. Vecseri Beáta, 5. Balogh Julianna, 6. Sipos Klára. Diszkoszvetés (15): 2. Len­gyel Magdolna. Gerelyhajítás (12): 1. Len­gyel Magdolna 35,12 m. Súlylökés (16): 1. Lengyel Magdolna 918 cm. FIÚK 100 m-es síkfutás (13): 4. Molnár Nándor. 400 m-es síkfutás (8): 2. Molnár Nándor. Távolugrás (18): 4. Németh Gyula 510 cm. Növényvédelmi tanácskozás Augusztus 6-án délelőtt 10 órai kezdettel a Balatonboglá- ri Állami Gazdaságban bemu­tatóval egybekötött tapaszta­Feívéteíre keresünk nagykőrösi telephellyel, AZONNALI BELÉPÉSSEL GÉPKOCSIVEZETŐKET Munkaruhát adunk. 1. sz. AKÖV Cegléd, Teleki u. 2. latcsere-értekezlet lesz a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület szervezésében. Bevezetőt mond Lakatos András kertészmérnök, or­szággyűlési képviselő, a gaz­daság főkertésze. Előadást tar­tanak dr. R. Bieri és U. K. Wunderlich osztrák mezőgaz­dasági mérnökök a Minoc cég által forgalomba hozott — Gombaölő szerekkel végzett kísérletek külföldön és Ma­gyarországon — címmel. A Balatonboglári Állami Gazdaság több mint 1 ezer hold szőlő területén évente 60 mázsa/hold feletti szőlőter­mést ért el, gyümölcs- és zöldségtermesztésében is ki­váló eredményeket ér, el évek óta. Kérem szépen, rám a legnagyobb rossz- indulattal sem lehet­ne rámfogni, hogy nem harcolok kellő­képpen a növényi kártevők ellen. Ta­vasszal, amikor meg­jelennek az amerikai fehér szövőlepkék, minden kerítés'mel­lett tettrekészen me­gyek el, s ha kell, könyörtelenül irtok. Hasonlóképpen járok el a burgonyaboga­rak rajzásakor is. Ismerőseim már tud­ják, hogy tántorgá- som nem a szeszmá­mor következménye, hanem az összes, szemhatáron látható tízcsíkos burgonya­bogár után libbenek, talpammal e jóképű, de igen káros boga­rak számára és ho­zom a végzetet. (A végzet asszonya. Jó. mi?!) Szóval idáig még Leptinotarsa decemlineata avagy krumplit termelek soron kívüli szabály­sértési eljárást sem indíthattak volna el­lenem, az utóbbi na­pokban azonban még családom tagjai sem ismertek rám regge­lente. Elmondom, hogy miért. A legutóbbi spájz- nagytakarításkor jó kilónyi tavalyi krumplit találtam egy barna zacskóval álcázva a bal polc nyugati részén. Mi­vel az újburgonya ára már nem volt csillagászati mérté­kű, csak „szolid vi­déki 4 forint 80 fil­lér”, a család — szó­többséggel — elhatá­rozta a kihajítást. Az ellenvéleményt a nagymama képvisel­te, aki előterjesztésé­ben előadta (csalá­dunkban a legmesz- szebbmenőbb a de­mokrácia) — inkább vessük el (mármint én, mert a többiek csak nézik és ócsá­rolják a kertet). Hát elvetettük- (tem). Így lett 18 „búkor tallókrump- lim”, és egy csomó bajom. Reggelente roha­nok bogarazni. Át­lagban tíz bogár a termés. Délutánon­ként a levelek fo­nákját vizsgálgatom, petéket keresek. Egy- egy repülő krumpli- bogarat fél óráig kergetek, menjen a szomszéd krumplijá­ba, az már sokkal nagyobb. Az éjjel csodálatos álmot láttam. A bo­garak mind leették az ültetvényt, többet nem kell bogarászni. Ezzel a kellemes ér­zéssel és vidám kedvvel ébredtem. Sajnos, csalódtam. A bogarak csak lakmá- roztak, én meg ismét „növény védtem”. — Hogy a... — kiáltottam, mert egy jól megtermett dara­zsat is krumplibo­gárnak néztem. Most aztán borogathatom a kezemet, úgy kell nekem, miért nem figyeltem jobban a biológiaórán, amikor a leptinotarsa de- cemlineátát, vagyis a burgonya-, kolorádó illetve a krumplibo­garat tanították. szabó Diszkoszvetés (10): 1. Far­kas László. Gerelyhajítás (12): 2. Far­kas László 38,52. Súlylökés (14): 2. Farkas László. BIRKÓZÁS Harmincöt indulója volt a Sportotthonban megrendezett országos II—IV osztályú kö­töttfogású birkózóversenynek. Az Újpesti Dózsa, Nagykáta, Szegedi VSE, Szolnoki MÁV, Ganz-MÁVAG, Dabasi KSK, Ceglédi VSE és Szombathely sportkör képviseltette magát a vidékiek közül. A pontversenyt a Nagykő­rösi Kinizsi nyerte. Szombat­hely és a Ganz-MÁVAG előtt. A körösi fiúk közül 62 kg- ban Sárosi Tibor a második, 90 kg-ban Varga Ambrus az első, és nehézsúlyban Dányi István szintén az első helyen végzett. (sulyok) HÉT VÉGI SPORTMŰSOR Atlétika Kecskemét, Széktói stadion, vasárnap, 9 óra 30 perc: ser­dülő és ifjúsági minősítő verseny. * Labdarúgás Törtei, vasárnap: Törteli TSZ SK—Nagykőrösi Épí­tők járási bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Tormási lőtér, vasárnap, 8 óra: városi kispuskás egyéni és csapatbajnokság. Úszás Városi strandfürdő, vasár­nap, 10 óra 30 perc: gyermek, serdülő és ifjúsági megyei verseny.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents