Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

r * Első G jO IVÓVÍZ Nyilatkozik: a járási tanács elnökhelyettese Sima Istvántól, a Monori Járási Tanács elnökhelyette­sétől érdeklődtünk: milyen nagyobb beruházások várha­tók a járás községeiben a jö­vőben? , — Éppen most kaptam kéz­hez erről néhány községünk vezetőjének jelentését — mon­dotta az elnökhelyettes. Az alábbiakban néhány ér­dekes tervről számolunk be az adott tájékoztatók alap­ján. VECSÉSEN az ivóvízellátás megoldott­nak tekinthető. 2110 házban kötötték be a vizet. Víz azon­ban még nincs elég a nap minden időszakában. Ezért további két mélyfúrású kút létesítését tervezik. Megoldatlan a községben a csatornázás. Tervezik, hogy a jelenlegi ivóvíztársulat át­alakul Ivóvíz- és Csatorna­építő Társulattá. Az ő fel­adatuk lesz majd a szennyvíz­elvezető hálózat kiépítése. A Pest megyei OTP lakóte­lep építését tervezi, 700 lakás­sal. A közművesítést azonban — egyelőre — az OTP nem vállalja, ezért az ügy immár két éve húzódik. PILISEN a legnagyobb gond az ivóvíz- ellátás. A jelenlegi fúróit ku­tak korántsem jelentenek megoldást. Még az idén sze­retnék felvenni a kapcsola­tot a vízügyi szervekkel. A terv előkészítése után 1970- ben kezdenének hozzá a köz­művesítéshez. Esős idő alkalmával nagy gond a víz elvezetése, a köz­ség mély fekvése miatt. Az úgynevezett „Kisoldal” fő­csatornája 1970-ig elkészül. Ezután a „Nagyoldal” csator­názását szeretnék elvégezni. OTP-társasház építését is tervezik a következő években.1 ÜLLŐN a 4. ötéves terv legnagyobb feladata az iskola építése lesz. Víztársulat alakítását is tervezik, amely Üllő víz­ellátását oldaná meg, „vecsé- si módra”. Ez ügyben széles körű közvélemény-kutatás fo­lyik jelenleg a községben, s az eddigi tapasztalatok po­zitívak: az üllőiek igénylik a köz&ég közművesítését. MAGLÓDON az ivóvízellátással kapcsola­tos beruházási program is elkészült már. A lakosság azonban nemigen támogatta az akciót, ezért lekerült a na­pirendről a vízmű építése. ECSER a tervek szerint a fővárosi vízhálózatba lenne bekapcsol­va. Az ecseri tanácselnöktől, Gutay Páltól hallottuk, hogy a hét végén valószínűleg be­fejeződik a közvélemény-ku­tatás a községben. Ha a la­kosság elfogadja a tervet, au­gusztusban a víztársulat meg­tarthatja alakuló ülését. ★ A fentiekből is kitűnik: a lakosság részvétele, anyagi áldozata szükséges ahhoz, hogy valóság legyen a ter­vekből — fejezte be nyilatko­zatát a járási tanács elnök- helyettese. G. J. A partéiét hírei Együttes ülést tturt az MSZMP monori járási végrehajtó bizottsága, valamint a Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága holnap délelőtt fél 9 órai kezdettel a járási pártbizottság vb-termében. A napirenden szerepel a nemzetiségiek helyzete a monori járásban. Előadók: Király János, a járási pártbizottság műve­lődés- és propaganda osztályának vezetője, valamint Tomsó Imre, a járási tanács ihűvelődésügyi osztályának vezetője. Gyemről ercdménych Kibővített pártbizottsági ülést tartott kedden a gyömrői községi pártbizottság. Somogyi Ferenc csúcstitkár számolt be az első, félévi pártmunka eredményeiről, tapasztalatai­ról és a második ciklus fel­adatairól. Elmondotta: sikerült előre lépniük a pártmunka terén. A taggyűléseken igen sokan vettek részt. Különösen javuló a pártmunka a Járási Szolgál­tató Ktsz-nél. » Á második félévi pártmun­ka fő célkitűzéseiről is szó esett. — Marxista—leninista középiskola beindítását szer­vezik. A pártépítés feladatai között szerepel újabb 16 párt­tag felvétele. A községi pártbizottság egy fontos feladata lesz a helyi KISZ-szervezet munkájának vizsgálata, segítése. Szabad '■vé&téftajtó bizottsági ülést is terveznek, ahol kötetlen be­szélgetés formájában vetik fel az időszerű kérdéseket. — gér — ★ A járási párt-vb augusztus közepén tárgyalja a járás pártszervezeteiben folyó tag- felvételi munkát. A jelentés elkészítésén öt brigád dolgo­zik. A gombai Üj Élet Tsz párt­vezetősége. legutóbbi ülésén értékelte á talajvédelemről, a vízgazdálkodásról — és az er­dősítésről szóló járási párt-vb- határozatot. Az idén 750 ezer forint ér­tékben több száz holdon új erdőtelepítést végeztek. A ta­lajvédelemről most készülnek a felmérések, ősszel kezdődik a munka. Az öntözés kibőví­téséről is tárgyaltak,, a víztá­roló kapacitása ugyanis lehe­tővé teszi a több öntözést. A pártvezetőség a munka további sikeres végrehajtására megfelelő javaslatot tett a tsz vezetőségének. MONOMIDEKI A V P ES/, M EGYEI HÍR L_A P KÜIONKI A'D A S A, XI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1969. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK 600 vagonra számítanak Megérkezett az első vetómagszállitmány a monori magtisztító üzembe Fehérre meszelt, fertőtlení­tett betonraktárak várják az új vetőmag megérkezését a monori tisztítóüzemben. Még konganak a helyiségek az ürességtől, de már megérke­zett az első vetőmag a tiny- nyei Üj Élet Tsz-ből. A bal­tacím e héten már próbatisz- títás alá kerül. Az idei borsótermés jónak ígérkezik, a kedvezőtlen idő­járás miatt azonban az egyes fajták minősége nem a leg­jobb. Erről tájékoztattak azok a jelentések, amelyek a terü­letekről érkeznek. Az első borsószállítmányt kedden várták a tisztító­üzembe, ahol felkészültek a vetőmag fogadására. A tisztítógépek teljes karbantartását a leg- szakszerűbben végezték el. Pete György irányításával eb­ben az esztendőben az ideális munkahely kialakításában először használták a tudatos színezést. A szeparátor fém­részét sötétzöldre, a motorvé­dő rácsot citromsárgára festet­ték. Az üzemben még nincs munkapszichológus, de Pete György ismeri a munkalélek­tan sajátosságait. Egyes színek ugyanis hideg vagy meleg ér­zést keltenek. A kék és zöld csökkentik a meleg érzését és kitű­FIGYELO Üresre mázolt tábla mered Monoron már közel egy éve a járókelőkre és az Ady Endre úti forgalomban részt vevőkre. Az impozáns méretű — feltehetően — hir­detőtáblát lassan kiveri a rozsda. Valószínű, hogy erede­tileg nem azt a célt szolgál­ta volna, hogy példája legyen az anyagot pusztító korrózió hatásának. A fák lombjai közt, megle­MAI ARCOK - MAI EMBEREK A tanyasi tanító A fák levelein, a kertekben még ott lebeg a nedves föld illata. A település kis házai kö­zött ott kószál az imént szított tüzek füstje. Az egyetlen hosszú utcán munkába siető em­berek be-beszólnak, köszönnek az egyik ve­teményes kertbe. — Jó reggelt, tanító úr! Ma ismét megelő­zött. Mikor kelt? — Gyönyörűek a .veteményei, látszik, hogy ráérő ember! Ez persze csak tréfa, hisz a felsőfarkasdi 58 család tudja leginkább, hogyan és mennyit dolgozik Kerekes András. Ki ő? Valaki azok közül, akik vállalták a tanyai emberek életé­nek átalakítását. Vállalta és teljesíti. Beszélgetés közben, bár érdekel, nem me­rem a korát kérdezni, az az érzésem, fiata­labb, mint látszik. Ám ahogy beszélni kezd, s kirajzolódik sorsa, életútja, ez természetessé válik. A tanítóképzőt 1948-ban végezte, s egyből a mélyvízbe dobták. Karcagon 76 tanyai gyerek nevelését bízták rá. A feladat egy kez­dőnek roppant nehéz,' a fiatal tanító azonban megállja a sarat. 1952-től kezdve 13 tanyai iskola vezető igazgatójaként járta a pusztát. Néha a várostól 18 kilométerre levő iskolá­ban kellett ellenőrizni, s a sár a gyalogost is nehezen engedte útjára. Hogy idős szülei se­gítségére lehessen, támogathassa őket, 1956- ban saját kérésére Kávára helyezték tanítani, egy év múlva már itt is igazgató volt. Az el­következő hét év tragédiák sorozatát hozta az igazgató párttitkár, aktivista számára. El­vesztette édesapját, feleségét. Második fele­ségével gyönyörűen berendezett, gépesített lakást, az emberi civilizáció előnyeit otthagy­va költözött 1964-ben Felsőfarkasdra, ismét tanyára. Azóta kipihente a kegyetlen csapá­sokat, újra kiegyensúlyozott ember lett. Meg­találta helyét az ottani egyszerű, rokonszen­ves emberek között. Tisztelik, s tudom, nem alaptalanul.^ Mint tanácstagot, gyakran családi problémák rendezésére is megkérik, tanácsait megfogadják. Hallgatnak rá a fiatalok is, hi­szen számukra az egyetlen szórakozási lehe­tőséget, a bált, s az előadásokat szervezi az iskolában — ami kulturális központ is. K özben eltértünk az előre megbeszélt tárgytól, ezért megpróbálok visszakér­dezni rá: — Milyen gondok foglalkoztatják mostaná­ban az iskolával kapcsolatban? —Egyáltalán nem egyedi probléma, de na­gyon elkeserít, hogy fogynak a gyerekek. A tanév végén hat nyolcadikost búcsúztattam, de jövőre csak egy elsőst fogadhatok, s a tá­volabbi jövő is kétségeket rejt magában. — Nehezebb, vagy könnyebb így tanítani? — Bizonyára arra gondol, hogyan lehet a többféle korosztály nevelésével együttjáró nehézségeket megoldani. Minden a hozzáál­lástól függ. Ha valaki szereti a gyerekeket, biztos, hogy túljut a kezdeti problémákon. Ügy érzem, nekem sikerült a megfelelő mód­szert megtalálnom. Nem új, nem is egyéni éppen, sikerült a gyerekeket önállóságra szoktatni. Az. önálló órákon megadott szem­pontok alapján maguk veszik az új anyagot, később már csak az esetleges problémákat beszéljük meg közösen. Hogy ez jó, bizo­nyítja, hogy a kikerülő gyerekek mindenütt megállják a helyüket. • erekes András is megállta helyét, s elé­gedettek vele. Elégedett ő maga is. Nya­ralni soha nem volt. Mint mondja, szereti a fizikai munkát, s minden nyarát a dolgozó emberek között tölti. Kaszál, kapál, s a szü­lők tudják, hogy ez az ember nemcsak a be­tűvetésre tanítja meg a gyerekeket, hanem az életre is. Az pedig nehéz tananyag. Vereszki János K‘ hetős rejtettségben húzódik meg a GELKA kirendeltsége. Csak sejtem, hogy a tábla velük lehet összefüggésben. De miért■ nem írnak már valamit arra a \táblára2 Ez így rossz dolog, mert az em­ber gondolkozik, és fura ötle­tei támadhatnak a . csupasz tábla láttán. Például: Szándékosan csu­paszra meszelt az a tábla, mert pszichológiai megfigye­lések alapján az emberek fi­gyelmét jobban felkelti az, ami nincs. Álljunk csak meg, nézzünk szét. Hopp, itit egy. GELKA-szerviz. Erről jut eszembe, hogy recseg a tran­zisztorosom ... Vagy úgyis „túl jól” megy az üzlet. Jobb ez a rejtettség. Aki nagy baj­ban van, úgyis ránk talál. Ez sem rossz ötlet: önkritikát gyakoroltunk időközben. Nem érdemes hozzánk jönni. Eset­leg nem lesz igaz, amit írunk — még ki is írjuk? Avagy rigmusba szedve: „Hirdetni akartunk valamit, / csak elfelejtettük, hogy mit.” (ej) TÜSKE ÉPÍTŐANYAG AZ ÚT SZÉLÉN Monoron, a strand felé ve­zető kövesút egyik oldalán jónéhány százezer forint érté­kű építőanyag hever. A „sza­bad” raktáron levő tégla, be­tonáteresz, betongerenda va­lószínűleg a helyi TÜZÉP tu­lajdona. Nem hiszem, hogy a telep területén ne lenne hely a tárolásra. Lehet, hogy van raktározási engedélyük a köz­ségi tanácstól, az is lehet, hogy az anyag jó része saját területen fekszik, mégis jobb, biztosabb helyen lenne a kéri. tésen belül. — sk — MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Nyomoz a vőlegény. Nyáregyháza: Három óra magán­élet. Tápiósáp: Nem félünk a far­kastól. Úri: Szeszélyes nyár. Ve- csés: Berlinből jelentkezem. nőén tompítják a zajártal­mat. Megfigyelték, hogy az erős szagok ellen eredményes hatá­sú a kék és a sárga szín. A tisztítóüzemben a felké­szülés tehát ebben az eszten­dőben tudatosabb, körülte­kintőbb volt. Szükség is van erre, hiszen az idei szezonban mint­egy 600 vagon vetőmag fogadása és kikészítése ad munkát az üzem dolgozói­nak — 220 vagonnal több, mint az elmúlt esztendő­ben. Sajnos a munkaerőhelyzet nem a legkedvezőbb. Hiány mutatkozik zsákolóban, gép­munkásban és borsóválogató­ban, pedig a kereseti lehető­ség az utóbbi esztendőkben jelentősen megnövekedett, eh­hez járult a természeti jutta­tásként kiosztásra kerülő bor­sóalj is. Jelenleg is tárt ka­puk fogadják a jelentkezőket, munkaalkalom van és lesz, a terrrtészet az idén bőkezűen fizet... tő) G/ömrő nagyközség lesz A napokban megbeszélést tartottak Gyömrőn a községi tanács alá nem rendelt szer­vek vezetői. A vonatkozó kor­mányhatározat megismerése nyomán jegyzőkönyvben kér­ték a községi tanácsot: hozzon olyan határozatot, amelyben kifejezik azt az óhajukat, hogy Gyömrő község kapja meg a nagyközségi címet. — sk — VB-ülés VB-ülést tartanak ma dél, után 2 órakor Nyáregyházán, ahol az augusztus 6-i tanács­ülés anyagát tárgyalják meg. Víztároló helyeit; öntöző telep Keddi számunkban tévesen közöltük, hogy víztároló épí­tését tervezik a monori Üj Élet Tsz-ben. Víztároló he­lyett öntözőtelepet létesítenek 400 holdon. Darvas József drámáját próbálják Vecsésen Bemutató: Szarvason A napokban felkerestük a vecsési Jókai kultúrcsoportot, hogy megtudjuk, vajon most mit csinálnak, mire készülőd­nek? Éppen próbát tartottak, mégpedig egyszerre két szo­bában is. A darab, amit tanul­tak, Darvas József riportdrá­mája: „A térképen nem talál­ható”. Bár egy felvonásra le­rövidített változatát tanulják meg, melyet Sásdi János, a Pest megyei ÁFÉSZ-instruk- tora írt alá, s aki jelen volt a próbán. Kiss István éppen a harma­dik képet rendezte. Sásdi Já­nos sok hasznos tanáccsal lát­ta el a szereplőket. A lerövi­dített drámának így is 32 sze­replője van. Az egyfelvonásos 6 képből áll. A 3. kép egyéb­ként Ormos község iskolájá­nak nevelői szobájában játszó­dik. A másik szobában a 4. ké­pet próbálták. Ez Ormos ut­cáján, egy tömeg jelenetet mu­tat be. Itt a próbát Fischer Mátyás, a Színművészeti Fő­iskola újonnan felvett hallga­tója rendezte. Érdekes még, hogy a sok szereplő közt ül­lőiek is akadnak, Bula József, Gonda Monika és Nagy Erzsé­bet, akik nem restek estéről estére átjönni a szomszédból szerepet próbálni. Megkérdeztük Kiss Istvánt, az együttes vezetőjét, hol mu­tatják majd be a darabot? El­mondta, hogy egyelőre nem Vecsésen, de mégcsak nem is a járásban, vagy Pest megye­ben, hanem egy országos ve­télkedőn: Szarvason. Ugyanis minden második évben meg­rendezik valahol az országban Juszt Zsigmond emlékére az országos falusi színjátszóit fesztiválját, s ezen ők rendsze­resen részt vesznek, legutóbb is elsők lettek. Az együttesnek a felkészülés komoly erőpró­bát jelent — az elért színvonal kötelez. — papay — Jó ütemben halad Gyömrőn, a községi parkban a Tö- VÄLL székhazának építése. Immár a második emeletnél tar­tanak. Képünkön: vasbetonszerelést végeznek az építők. Foto: Péterffy

Next

/
Thumbnails
Contents