Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
iSSäMüdao 1969. JÜLIUS 2., SZERDA Orkánkabát Hollandiába Két éve dolgozik együtt, bedolgozóként Gyomron, a Baross utcában Törőcsik János és Csibére Pál szabó. Főleg orkánkabátot, legújabban pedig grabona anyagoól készült motoroskabátot gyártanak. A Fővárosi Kézműipari Vállalathoz szállítanak, s onnan a termékek Hollandiába és Ausztriába kerülnek. Jelentős mennyiség megy a motoroskabátból a Szovjetunióba és Csehszlovákiába. A két kisiparos munkájára reklamáció még nem érkezett. Ideális házasság „Müllerék igazán tökéletes házasságban élnek” — mondja az egyik szomszédasszony a másiknak. „Mennyiben?” „A férfi horkol, a nő pedig süket”. MEGVALÓSUL A REGI ALOM 1974-ben megnyílik a La Manche-csatorna alatti alagút Réges-régi terv válik valóra: az európai kontinenst Angliával összekötő víz alatti út építése 1971-ben megkezdődik. A jelenlegi előirányzatok szerint kb. 3. milliárd frankba fog kerülni (ennyi egy közepes nagyságú kohászati üzem felépítésének, felszerelésének költsége) és építése 3 év alatt fejeződik be. A tenger alatti alagúton óránként kib. 4500 kocsi haladhat át 2 irányban. Az alagút rentabilitására vonatkozó előzetes számítások szerint a La Manche alagút már az első évtől kezdődően nyereséges, lesz. A szakemberek értékelése szerint, ha nem építenék meg az alagutat, hajókat, repülőgépeket, kikötőket és légikikötőket kellene építeni, hogy lebonyolíthassák az állandóan növekvő átkelő forgalmat. Ezek gyártására, illetve építésére fordítandó összegek pedig messze meghaladnák az alagút építésének költségeit. A fehér alvilág Nem is sejti a Miskolcról Sárospatakra igyekvő autós, amikor a legszebb útszakaszhoz, a bodrogszegi határba érkezik — jobbról lent a Bodrog kanyarog, árterén át pedig a tokaji Kopasz-hegyig látni —, hogy 200 méternyire az országút másik oldalán rejtve marad előtte egy sajátos látnivaló. A szőlőhegy oldalából évszázadokon keresztül I hordták maguknak az építkezéshez, habarcsba kavarva használható anyagot; a vulkáni hamuból keletkezett horzsa- köves riolit tufát az itteniek. Egymáshoz közel, több helyen is kibontották a hegyoldalt és ! egyre mélyebbre jutva egymásba csatlakozó termek sokaságát vájták ki a fehér anyagból. Még a háború előtt is megfordultak itt a falubeliek szekerei, de azóta sokáig nem törődött vele senki. A fehér .alvilágról” ma is keveseknek van tudomása. A föld alatti teremkomplexumok némelyikét újabban hasznosítják. Egyikben a tar- cali Állami Gazdaság boroshordói sorakoznak, másikban pedig a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központja nagy mennyiségű burgonyát tárol. Az állandó hűvös hőmérséklet mindkét célra kiválóan alkalmas. IPÄRITANULÖ FELVÉTEL! A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat {BUDAPEST XXI., CSEPEL, KISS JÁNOS ALTB. U. 19—21.) FELVESZ 14—16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ' KŐMŰVES, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ, ÉPÜLETLAKATOS, SZAKMÁKBAN IPARI TANULÓNAK, továbbá VILLANYSZERELŐ (emelt szintű évfolyamra) TANULÓNAK jeles tanulmányi eredménnyel. Valamennyi tanuló részére tanulóofthont, teljes ellátást és ösztöndíjat ad a vállalat. Jelentkezés írásban vagy személyesen a fenti címen. KŐMŰVES, ASZTALOS (nyugdíjas is), ÁCS, FESTŐ, VILLANYSZERELŐ (nyugdíjas is). VÍZSZERELÖ (nyugdíjas is). FŰTÉSSZERELŐ. PARKETTÁS, PARKETTACSISZOLÓ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS. LAKATOS SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évet* betöltött fiúkat is), ÉJJELIŐRÖKET, TAKARÍTÓNŐKET, SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni lehet o „Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán; Budapest IX., Viola u. 45. Bánatot takar a statisztika Mezőgazdasági munkavédelmi kutatócsoport az agráregyetemen Számok, adatok, összehasonlító százalékarányok. És a statisztika mögött elárvult családok, apa vagy anya nélkül maradt gyerekek, gyereküket elvesztő szülők fájdalma, tragédiája. Megelőzhető, elkerülhető véletlen halálok. 1968-ban a népgazdaság egészében 615 halálos üzemi baleset történt. A közismerten balesetveszélyes építőiparban 66, a szállítás és hírközlés területén 75 — a mezőgazdaságban 260! E ' közül 20S halálos baleset tsz-tagot ért. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a 3 napon túl gyógyuló üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok száma állandóan emelkedik. Szabolcsban például 1676-ról 2188- ra, Hajdú megyében 1467-ről 1819-re, Békésben 2481-ről 2856-ra, Somogybán 1190-ről 1580-ra emelkedtek 1967-től 1968-ig a tsz-ek üzemi balesetei. Pedig a számok még csak nem is fedik teljesen a valóságot. Sok helyen elmulasztották, elmulasztják a balesetek bejelentését. Mi az oka a sok balesetnek? Miért emelkedik a tsz-ekben ilyen elképesztő arányban a halálos és a súlyos baleset? A közvetlen okok közt első helyen a traktorral, vontatóval, lovas kocsival és egyéb járművekkel kapcsolatos szerencsétlenségek állnak; traktorral felborult és agyonnyomta; traktorról, pótkocsiról leesett; traktor elgázolta; a traktorlendkerék, kardántengely felcsavarta; lovas kocsiról leesett, felborult — olvasom a statisztikában. A kátyús, vízmosásos, gidres-gödrös utak, a meredek lejtőjű, egyenlőtlen földek, a talaj térkép hiánya, a fegyelmezetlenség, a KRESZ megszegése és az ittaság szerepel, mint balesetet okozó körülmény. A szűk férőhelyeken, istállókban alig 1,8 négyzet- méter hely jut egy-egy állatra, a szükséges 3,12 négyzetméter helyett, — így aztán az állatgondozók öklelésnek, taposásnak, rúgásnak vannak kitéve. A növényvédő szerekkel dolgozókat mindenütt oktatják ugyan a raktározással, felhasználással kapcsolatban. Mégis előfordul, hogy a rendelkezésre álló védőruhát, védőeszközt a méreggel dolgozók nem használják. Tavaly a Szolnok megyei Rákóczifal- ván és Soroksáron a Kertészeti- és Szőlészeti Tangazdaságban tömeges vegyszermérgezés történt. Nem a vegyszerrel dolgozókat érte a baleset, hanem a, vegyszerrel kezelt földön a kertészlányokat. A korszerűtlen, zsúfolt munkahelyek mellett egyes erő- és munkagépek konstrukciós hiányosságai, a szeszfogyasztás, a szakértelem hiánya, könnyelműség, az óvórendszabályok előírásainak megszegése, a biztonsági fegyelem megsértése komolv veszélyeket rejt. A SZOT munkavédelmi osztálya a tavalyi 615 halálos baleset közül 486-ot feldolgozott. Megállapította, hogy a minisztériumok és a tanácsok csak 77 esetben intézkedtek a hasonló balesetek elkerülése érdekében, s mindössze 9 esetben indítottak fegyelmit. Általában a szerencsétlenül járt dolgozó magatartásában keresik a baleset okát és nem a műszaki, technológiai, munkaszervezési intézkedések hiányában. Nem intézkednek a leggyakrabban balesetet okozó körülmények felszámolására. A vezetők, brigádvezetők nem mindenütt követelik meg a védőeszközök használatát. A mezőgazdaság és különösen a termelőszövetkezetek baleset-elhárítási tevékenysége jóval az iparé mögött maradt. Kisebb követelményeket állítottak a tsz-ekkel szemben. Munkavédelmi szervezet csak részben alakult ki, kezdetleges volt a balesetek kivizsgálása, alacsony színvonalú a munka- védelmi oktatás. A korábbi jogszabályok ajánló jellege miatt csak ott és annyira foglalkoztak munkavédelemmel, ahol a vezetők, a tsz-elnökök maguk is fontosnak tartották. Merőben új alapokra helyezte a tsz-ek munkavédelmét a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 45/1968. (XII. 14.) MÉM szártfú rendelete. A rendelet meghatározza az óvó rendszabályok alkalmazását, a balesetelhárítás feladatait, megszervezését, nyilvántartását, bejelentését. Egészségvédelmi és biztonsági ismeretekből vizsgára kötelezi a tsz elnökét, helyettesét, az üzemi vezetőket, a növényvédelmi szakmérnököt, a szaktechnikust, a műszaki vezetőt, a biztonsági megbízottat és minden olyan tsz-tagot, aki fizikai dolgozók munkáját irányítja. A felügyeletet és az ellenőrzést az illetékes tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára bízza. A rendelet hatása , máris érezhető. Mint mondják, a mai helyzetet össze se lehet hasonlítani az egy-két évvel ezelőttivel. Nógrád, Pest, Csongrád és. Heves megyében már tartottak munkavédelmi konferenciát. Szolnok, Fejér és Zala megyében már levizsgáztatták a tsz-ek vezetőit. A tanácsok konzultációs lehetőséget biztosítanak a vizsgázóknak. Néhány tsz elnöke megkérte a tanács és az SZMT munkatársait — tartsanak vizsgálatot. helyszínszemlét náluk. A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium kidolgozta és megjelentette a Mezőgazda- sági balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályokat. (A 75 ezer példányban kiadott könyvből ugyan néhány megyébe már nem jutott.) Az agrártudományi egyetemen mezőgazdasági munkavédelmi kutatócsoportot hoztak létre, megindult a mezőgazda- sági munkavédelmi szakmérnöki képzés — ugyancsak az agrártudományi egyetemen — 2 éves levelező oktatással. A kezdeti nehézségek leküzdéséhez még sok türelem, meggyőző, okos szó szükséges. Kádár Márta ALKALMI VÉTEL Barátságos arcú öregember. A váci ház előtt üldögél, olvas. — Mennyi idős, Gyur- kovics bácsi? — Hát kérem, már a hetvennegyedikben vagyok. — A felesége mesélte az imént, hogy a napokban volt egy értékes óravásárlása. Az öreg elmosolyodik. Leteszi az újságot. Most veszem észre, testén operációk helye: forradások, a háborúban szerezte. Szemei fáradtan hunyorognak. — Nem volna szabad olvasnom, tudja, de nem bírom megállni. Legszívesebben a Képes Újságot nézegetem és a Pest megyeit. Nagyon sok érdekes dolog van manapság. En hinni se mertem volna, hogy a Holdba is felmennek. Szemei mosolygósak. — Ja, de maga a vásárlásra kíváncsi. Elmondom én, kérem, de ugye, nem nevet ki? — A Teleki térre járok vásárolni, illetve/* legtöbbször csak nézelődni. A múltkoriban is kimentem. Adódott egy alkalmi vétel. Középkorú nő árult szép, piros dobozban karórát. Gondoltam, megveszem; annál is inkább, mert huszonhat forintért adta. Jó vétel — nyaltam meg a szám szélét, igyekeznem kell, nehogy meggondolja magát. Beszélt a nő mindenfélét, elmagyarázta, hogyan kell kezelni az órát. Az óra pontos — jelentette ki, svájci gyártmány, még egy másodpercet sem késik. En meg se néztem. Hittem neki. Áldomásként meghívott egy korsó sörre. Ahogy csellengek a bódék között, egyszercsak odalép hozzám egy férfi. — Eladó az óra? — kérdezi. — Természetesen — mondtam —•, kilencven forint. Kiveszem a dobozból; nagyon szép formájú. Meghallgatom. Nem ketyeg. Megrázom — csörög. Ejnye, no, mi a fene lehet. Felnyitom a bicskámmal és akkor látom, hogy a belsejében szerkezet helyett egy kis csavar zörög. Gondolhatja, hogy az a férfi minek nézett engem. — Mulatságos történet, Gyurkovics bácsi. — Hát ez, kérem — holtbiztos. Nyári Ferenc Az évszázad betegsége Reggel beszáll a kocsiba. Tegnap vette az új, kitűnő, kékesszürke Skodát. Begyújtja a motort, oldalt néz, a külső visszapillantó csonkja mered rá. Úgy látszik, az éjjel letörték. Felavatták a környékbeli srácok' — még mindig jobb, mintha bevésték volna az oldalába, hogy „a t ó”. Elindul. Máskor ilyenkor már 30 perce álldogált a buszon. Most befordul balra nagy ívben, bekapcsolja a rádiót. Mögötte dudálnak — belenéz a belső visszapillantóba —, sőt reflektoroznak is. Egy kicsit csodálkozik, rálép a fékre, még harsányabban üvölt mögötte a duda, az illető jobbról mellékanyarodik, kihajol az ablakon és ordít: „te cammogó strici” és elporzik Trabantján. Ránéz a sebességmérőre: 65 km. fékezés után. Na lesz mit meséljen: első alkalommal már egy ámokfutóval találkozott. Arról nem szól, hogy megfájdult a feje az éles dudától. Élvezi a reggeli tánczenét, kényelmesen hátradől, a buszon sohasem ülhetett, mert ahányszor helyet foglalt, mindig szemrehányó tekintettel méregették és ezt már unta. Inkább átadta a helyét. Figyelmesen megáll egy zebra előtt, bár a kocsi eleje rácsúszott egy kicsit az átkelőhelyre. Látja, hogy egy öregedő hölgy ráüt a kocsira és behajol a nyitott ablakon. „Mész hátrább a kocsiddal, te play boy!”. Bizonyára klimaxos a nő, gondolja, de azért érzi, hogy elfutja a vér az arcát és a pulzusa lüktet. Rágyújt egy cigarettára — persze, a buszon ezt se lehet. Tábla mutatja, hogy terelőút, mert felüljárót építenek. Ezt elfelejtette. Be kell kanyarodnia egy keskeny utcába, ahol összetorlódtak a kocsik. Lépésben haladhat csak. Ránéz az órájára, még elkésik, elég nagy kerülőt kell tenni. Most megáll a kocsisor.. Megindulnak. Megállnak. Megindulnak. Megállnak. Megismétlik még ugyanezt néhányszor. Ismét ránéz az órájára. Ilyenkor száll át az utolsó buszra, amely tíz perc alatt a munkahelyén van. Elkésik. Mintha szúrást érezme a szíve körül és türelmetlen vibrálást az idegszálain. Kinyitja a másik oldal ablakait is. Jó ez a huzat. Ilyet se lehet csinálni az autóbuszon. Most újból rátér a széles főútvonalra, rákapcsol, a belső sávon előz. A megállóból egy busz kanyarodik ki, mint egy nagy kígyó kúszik mellette, szinte már súrolja, ő arrébb viszi a kormányt, de ez sem elég, még arrébb, még arrébb, most már rá keli, hogy menjen a villamossínekre, de jön a villamos. Kiveri a veríték. Hirtelen fékez és megáll. Nagy lökést érez. A fene. biztos hátulról beleszaladtak. Nagy tömeg. Rendőrök, mentők. A mentőorvos ott a helyszínen megvizsgálja. „Magas vérnyomás, erős pulzus, kis izomgörcs, sérülés nincs, semmi az egész, kinetózis, az évszázad betegsége. Bizonyára régen vezet. Kicsit hagyjon fel az autózással, járjon buszon.” Berkovits György
