Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

BIEi.YEI A 1969. JÚLIUS 16., SZERDA A krajnai hitbizomány urának meghiúsult terve A magyar színháztörténet egy jellemző mozzanata í Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit (4) í Az országgyűlési képviselő | Az országgyűlési képvise­lőt mentelmi jog illeti meg. Ennek az a hivatása, hogy biztosítsa a képviselői tevé­kenység zavartalanságát, fe­lelősségteljes megbízatásuk­nak megfelelően megvédje őket minden zaklatástól. Al­kotmányunk fogalmazása sze­rint „az országgyűlési kép­viselőt az országgyűlés hoz­zájárulása nélkül letartóz­tatni, vagy ellene bűnvádi eljárást indítani — tettenérés esetét kivéve — nem lehet”. A képviselő megbízása egyébként a következő esetek­ben szűnhet meg: az ország- gyűlés mandátumának lejár­tával, visszahívás alapján, összeférhetetlenség kimondá­sával, a választójog elveszté­sével, a képviselő lemondása folytán, illetve halálával. Újlaki László dr. DELELŐ Foto: Gábor Tokió egy része a tenger szintje alatt Több mint harminc esztendő óta őrzöm a magyar színház- történet egy titokban tartott, de fölöttébb jellemző, és ma már romantikus mesének tűnő mozzanatának eredeti doku­mentumait. Portia Aladár herceg saját kezűleg írt két leveléről van szó, amelyeknek címzettje Szeged város hajda­ni polgármestere, Lázár Uyörgy volt. Mind a kettő dombornyomásos hercegi cí­merrel és koronával ékes bo­rítékban érkezett a Dráva melletti Spittalból. Az egyik hátvanöt évvel ezelőtt, 1904. augusztus 4-én, a másik há­rom nappal később, augusztus 7-én kelt. A két szigorúan bi­zalmas levél egész becsületes úton jutott hozzám: dr. Gaál Endrétől, Szeged egykori kul- túrszenátorától kaptam a har­mincas évek dereka táján, amikor nyugalomba vonult és elvégezte a nagy selejtezést öreg íróasztalának mély fiókjaiban. — Egyszer, ha már én sem élek, írhat róluk, de egyelőre tegye el, mert a történet sze­replői közül talán még élnek néhányan — mondta. Ügy eltettem a két levelet, hogy most is csak a véletlen vetette ki rejtekhelyükről. Szeged városának több mint kétszáz esztendős, szép szín­házi múltja van, amely igen szilárd erkölcsi és eszmei bá­zist jelent a többi között az immár világhírű szegedi sza­badtéri játékok számára is. Már a Ferenc József-i idők­ben a magyar színészet egyik fellegvára volt, nevelője és szárnyra bocsátója számtalan ragyogó színésztehetségnek, de a szegedi színház körül igen sokszor viharos csatározások dúltak. Egészen a harmincas, évekig, .amikor Végre házi-1 kezelésbe került a színház, a város állandóan vállalkozó- igazgatóknak adta bérbe a te­átrumot, meghatározott időre szóló szerződéssel. Lejáratkor aztán igencsak szenvedélyes versengés indult meg a szín­ház bérletéért. 1905-ben is lejárt a régi igazgató, Krecsányi Ignác szerződése, a városi magiszt­rátus 1904-ben kiírta tehát az új pályázatot. Ádáz háborúság tört ki a pályázók között, a városházán pártok alakultak, és annyira elmérgesedett a helyzet, hogy az egyik orszá­gos nevű pályázó, Makó Lajos, kardpárbajt vívott az egyik szenátorral. A legnagyobb volt a zűrza­var, amikor megérkezett Por­tia Aladár herceg hibátlan magyarsággal írt nyolcoldalas ajánlott levele Lázár polgár- mester címére. íme a levél: Nagyságos Polgármester Ür! Igen szívesen pályáznék a szegedi színházra, de azt hi­szem, hogy már lekéstem, u. l. a Pályázati Hirdetmény kiköti, hogy minden egyes pályázó köteles ismerni a pályázati feltételeket, illetve a szerződé­si elfogadandó pontokat. Nos, én ezeket nem ösmerem és ép e miatt fordulok Nagyságod­hoz, hogy méltóztassék nekem egy ilyen szerződési példányt elküldeni, de csak az esetre, hogy ha a pályázati terminus lejáratát az én pályázatom beérkeztéig meghosszabbíta­ni kegyeskednék. A szükséges 8000 korona óvadékot az eset­re azonnal deponálom egy El­ső Hazai Takarékpénztári be­tétkönyvvel. Én nem akarom magamat az igen tisztelt színügyi bizott­ságra reá octrojálni a világért sem, én csak a magyar szín­művészetnek akarok egy vidé­ki hajlékot, olyant, a mely­ben becsülettel megélhet a színésznő, és nem hal éhen a színész és a kórista. Én bizo­nyára a színészetre fogom for­dítani az egész jövedelmet, hogy kirántsam abból a rém- séges hínárból, amelyben ma tesped. Nagy vagyonom van, de semmi esetre sem tehetem meg kellő garantia nélkül azo­kat az óriási beruházásokat, amelyeket egy modern színház igényel, és ép ezért kértem a szerződési feltételeket. Feltétlenül szerződést kívá­nok legalább 10 esztendőre és legyen jogom további 10 esz­tendőre ezt a szerződést a le­járat után meghosszabbítani. Ha ezen feltételeim — meg­hosszabbítása az esetleges szerződésnek stb. — elfogad- latnának, úgy a szerződés le- j járta után, az általam be­szerzett darabok előadási jo­gán és a könyvtáron kívül át­engedem ingyen a városnak az összes beruházásokat, u. m. ruhatár, díszletek és kellékek, — .... ..... M űvezetőt okvetlen állítok 1905. január 1-ig, olyant, a mi­lyent elfogad a színügyi bi­zottság és a tekintetben igye­kezni fogok a legjobbal szol­gálni, úgy szintén személyze­te társulatomnak a lehető leg­magasabb művészeti niveaun "fog állani. — Igen természe­tes, hogy ilyen szerződés mel­lett nem tehetem ki magamat annak, hogy esetleg ellenséges érzületekből kifolyólag a szín­ügyi bizottságnak joga legyen szerződésemet * bármikor fel­bontani, hanem igenis, amerl- kaiasan megszavaztatjuk a közönséget, és ha nem tetszik társulatom, akkor szívesen visszalépek —, a mely esetet azonban teljesen kizártnak tartók. A kik ösmernek engem, tud­ják, hogy mennyire érdeklő­döm a magyar színművészet iránt, és mindenki csak a leg­jobbakat várja működésem­től. Legyen jogom egy fővárosi színházat is bérelni, vagy egy új színházat építtetni a ma­gyar fővárosban, — ez nem zárja ki, hogy e miatt ne fog­lalatoskodnék eléggé a Szege­di Színházzal, mert olyan mű­vezetőm lesz ott, a kiben tel­jesen megbízhatok. Nagyon kérem Nagyságodat, ezt az ügyet csak az esetben nyilvánosságra hozni, ha an­nak alapja is lesz. Maradtam nagyrabecsülé­sem nyilvánítása mellett hazafias üdvözlettel: Hg. Portia Aladár ezidőszerint: Spittal a/Drau (Karintia tartomány) 1904. 4/VIII: Lázár polgármester diszkré­ten kezelte a hercegi levelet, csak a kultúrszenátornak mu­tatta meg. — Ha ez nem tréfa — mondta föllelkesedve —, azt hiszem, húsz esztendőre meg­szabadulunk minden színházi háborúskodástóL Portia Aladár neve nem volt ismeretlen abban az időben. Sokan emlékeztek arra, hogy az előkelő család, amelynek egyik őse, Armanus római fő­vezér volt, aki 452-ben esett el, amikor Attila Aquileját ostromolta, néhány évvel ko­rábban a hercegi főágon ki­fhalt, a hercegi cím, az óriási | vagyonnal együtt a Magyar- | országon élő eléggé elszegé- í nyedptt gróji ágra szállt, még- | pedig Aladár apjára, aki ha- ; marosan szintén meghalt és i így lett utána Aladár Tet- I tensee hercegesített grófja, az I ősi spiltali vár, valamint ! Görz és Grádiska örökös ura. ; Arról is sokan tudtak, hogy Aladár herceg, még szegény Portia gróf korában erősen vonzódott a színházhoz és bi­zony titkárködott is néhány éven át különböző erdélyi tár­sulatoknál. Lázas érdeklődés indult azért meg titokban, de a be­futott jelentések mindenben igazolták a hercegi ajánlat va­lódiságát és komolyságát. A szegedi városházán már hoz­zá is kezdtek a válaszlevél megfogalmazásához, amikor befutott a Dráva melletti Spit­talból a három nappal később írt második hercegi koronás ajánlott levél. A polgármester ezt olvasta benne: Nagyságos Polgármester Ür! A legnagyobb sajnálatomra kell tudatnom, hogy úgy a családi conferentia, mint ma­gasabb helyről történt figyel­meztetés határozottan ellenzik, mai társadalmi positiom mel­lett színház bérleti vállalatok­ba bocsájtkozzam. Ne méltóz­tassék tehát rossz néven ven­ni, ha a tegnapelőtt tett írás­beli ajánlatomat a Szegedi Színház bérletére vonatkozólag ezennel kénytelen va­gyok visszavonni. Bocsásson meg Nagyságod, ha ez által önhibámon kívül kellemetlenséget okoztam vol­na önnek, — bennem meg volt a jó akarat, és az ambitio a magyar színészetet megmen­teni azon szörnyű helyzetből, a melyben ez időszerint síny­lődik. Maradtam kiváló tisztelettel: Hg. Portia Aladár A családi konferencia és a „magasabb hely” — nyilván a bécsi udvar — tilalma tehát meghiúsította a krajnai hitbi­zomány dúsgazdag hercegének romantikus színházi terveit. Magyar László Neve kissé nehéz: fenilgli- cidéter. Haszna viszont annál nagyobb. A lakkfestékiparban nélkülözhetetlen alapanyag, aktív hígító. Külföldön is ke­vés helyen gyártják, az or­szág eddig Angliából szerezte be. A kísérletező kedvéről hí­res Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalat nemrég kezdte meg gyártását. Mint Cseh Mihály főmérnök elmondta, egy hónapja kezd­A szocialista országgyűlés tagjai a nép képviselői, a vá­lasztók küldöttei, akik műkö­désükért, magatartásukért el­sősorban választóiknak tar­toznak felelősséggel. A nép­től kapott felhatalmazás alán­ján választóik nevében vesz­nek részt az országgyűlés munkájában. Ezt csak akkor végezhetik el eredményesen, ha állandó élő kapcsolatban állnak az őket megválasztó állampolgárokkal. A képvi­selői megbízás a választás eredményeként jön létre és azzal válik teljessé, hogy az arra illetékes választási szerv a megválasztott képviselőnek a megbízólevelet kiadja. ★ A képviselőt megillető jo­gok közül a legfontosabbak azok, amelyek a területi te­vékenységben való teljes jo­gú részvételüket biztosítják. Ennek megfelelően a képvi­selők részt vehetnek az or­szággyűlés egész munkájá­ban, az üléseken javaslato­kat terjeszthetnek elő, felszó­lalhatnak, törvényeket kez­deményezhetnek és szavaza­taik alapján születnek meg az országgyűlés határozatai, törvényei. Külön meg kell említenünk a képviselő interpellációs jo­gát. Az alkotmány kimondja: „Az országgyűlés tagjai a Mi­nisztertanácshoz, annak el­nökéhez, vagy bármely tag­jához feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek, amelyekre azok az országgyűlésen kötelesek felvilágosítást adni”. Ez a kér­dés az interpelláció. A meg­interpellált miniszter vagy más vezető a kérdésre az or­szággyűlés plénumán vála­szol; ezután a kérdést fel­tevő képviselőnek viszontvá­laszra van joga. Az országgyű­lés ezt követően dönt, hogy a választ tudomásul veszi-e, vagy pedig az ügyet részle­tesebb tárgyalás céljából na­pirendre tűzi. A kérdezettnek csak indokolt esetben — ki­vételesen — van joga ahhoz, hogy ne szóban, hanem írás­ban válaszoljon; az írásbeli választ harminc napon belül közölni kell az interpelláló képviselővel és az ország- gyűlés elnökével. (A képviselő erre a válaszra is nyilatkoz­hat, viszontválaszt adhat az országgyűlés következő ülé­sén.) ★ Alkotmányos előírás, hogy a megválasztott képviselő kö­teles választóinak működésé­ről beszámolni. A képviselők kötelessége választóikkal ál­landó kapcsolatot tartani, jo­gos panaszaik ügyében el­járni, szószólójuk lenni az országgyűlésen és azon kí­vül A választók közérdekű megbízásait a képviselőknek teljesíteniük kell. Mindennek természetesen fontos előfel­tétele, hogy alaposan ismer­jék választókerületük hely­zetét, . az ott élők problé­máit. E tájékozottság fontos feltétele, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek a ta­nácsokkal az államhatalom helyi szerveivel. Az ésszerű munkamegosztást, a képvi­selői munka továbbfejlesz­tését szolgálja az is, hogy minden megyében (és termé­szetesen Budapesten is) kép­viselői csoportba tömörül­nek az országgyűlési képvi­selők, s rendszeres összejöve­teleken vitatják meg a fel­adatokat. ték a kísérletezést, és a múlt héten fejezték be. Három ton­na készült eddig belőle, el is küldték a Budalakk festék­gyárnak. A Budalakk főmérnöke, dr. Kovács Lajos szerint a PEV- DIV terméke jól bevált, s több különleges bevonóanyaguk ké­szítésénél is fel tudják hasz­nálni, mint nyersanyagot. S emeli jelentőségét, hogy nem kell importálni. Tokió egyes kerületei 1967 óta gyorsuló ütemben süllyed­nek. A mérések szerint külö­nösen erős süllyedés észlelhető a várost átszelő két folyó mentén. Az egyik keleti elővá­ros 17, a másik 10 centimétert süllyedt. Jelenleg a város te­rületéből 27 négyzetkilométer­nyi mélyebben fekszik a ten­ger szintjénél. FELVITELBE KERESÜNK női munkaerőket betanított fonodái, cérnázói, kikészítő és kiszerelő üzemi munkahelyekre. • Két hétig 5 napos, egy hétig 6 napos munkaidőbeosztással, átlag 42,7 órás heti munkaidővel, havi 1400—1900 Ft-os kereseti lehetőséggel. • Naponta egy alkalommal 4 forintért ebédet vagy vacsorát adunk. • Vidéken lakóknak útiköltséget térítünk, szükség esetén albérletről gondoskodunk. Jelentkezés levélben a' Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyárának személyzeti osztályán, Bp. IV., Váci út 91. Óvja egészségét Szívjon bolgár füstszűrös cigarettát EXPORT Plovdiv ZIGARETTEN Plovdiv, egy csomag 20db;440Ft Legújabb termék: a feniSglksdéfer

Next

/
Thumbnails
Contents