Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

4 HLCYF.I marian 1969. JtfLrUS 16., SZERDA Három hobby egy lakásban GYŐR A Káptalan-domb titka Nem ismeri értéküket. Nem ért hozzájuk. Csak a megma­gyarázhatatlan szépséget leli meg bennük, a tárgyakban, szenvedélyében, helyesebben három hobbyjában Molnár Pál, az abonyi vasbolt dol­gozója. — A szépségük és a régisé­gük az érték számomra. Molnár Pálnak első szá­mú szenvedélye ugyanis A PETRÓLEUMLÁMPÁK gyűjtése. — Huszonöt van már. Nem sok, nem is kevés — már ti­zenkét éve foglalkozom velük, így aztán valami rám is ra­gadt a petróleumlámpa-is­meretekből. — Honnan szerezte őket? — Tudja, vándorember va­gyok. Végigjártam az abonyi tanyavilágot és a padlásokon kincsesbányákra leltem. El­fekvő ócskaságok között akadtam rá gyűjteményem legértékesebb darabjaira. 1— Kútfőidről? — Hoztam haza egy szép lámpát az NDK-ból, a má­sikat ismerősöktől kaptam — Dániából. Rögtön észreveszem a ket­tes számú szenvedélyt is: a falakon feltűnő helyen szök­nek szemembe AZ ÓRÁK, a kézi faragású kakukkos, in­gás és ébresztőórák. — Van közöttük 250 éves is! 1744-ből való a legrégibb, az úgynevezett háromkörtés ingaóra. — Ezek az órák nem rugó­val, hanem súllyal működ­tek, melyek körte alakúak. Innen az elnevezés. Az egy- körtés minden órában szól, a három pedig minden ne­gyedórában jelez. — Maga javítja őket? — Az abonyi órásmester őrül az „ínyenc falatoknak”. Vele együtt törjük a fejün­ket, a megrozsdásodott al­katrészeket kicseréljük, meg­tisztítjuk. Van úgy, hogy két órából készítünk egyet... Gyűjteményének legértéke­sebb darabja egy zenélő kor­só. Születési helye Anglia, most Molnár Pálnál pihen. Egy farmernadrágért cserélte annak idején. — Ha sört öntünk bele, kulccsal felhúzzuk — miköz­ben isszuk, egy skót népdalt játszik. Szívemhez nőtt ez a korsó, mindenki megcso­dálja. A harmadik szenvedély köz­napibb. GALAMBOK Iáknak a házban. — Közel nyolcvan galam­bom van. Versenyeken vet­tem már részt velük: Ju­goszláviában és az NDK-ban is. Az a fajta, melyet én te­nyésztek, a sárgá-fakó és a vörös-fakó kipusztulóban van. Ezért aztán érdeklődnek irán­A vaslábakon nyugvó, hat­ezer személyes óriás tribün mellett — sőt, alatt —hetek óta dolgoznak, és az utolsó szögig összeillesztve várja már a július 19-i fesztiválnyi­tót a Háry János díszlete épp­úgy, mint az augusztus 3-án színpadra kerülő Carmen va­lamennyi kulisszája. Sok újdonságot tartogat ez a két bemutató — ahogy a szegedi szabadtéri játékok idei, Immár tizenegyedik évadjának minden premierje. A bahcsiszeráji szökőkút cí­mű balettet például a kijevi Sevcsenkó Színház együttese adja elő július 20-án. Az a 110 tagú társulat, amely be­járta a világot, s amely most először látogat Magyarország­ra. Vámos László, Az ember tragédiájának rendezője vi­szont a színpadra állítás új koncepciójával okoz meglepe­tést. — A Hamlet Dóm téri adap­tációja adta a példát a Tra­gédia „átrendezéséhez” — nyilatkozta Vámos. — Ahogy a Shakespeare-előadás bizo­nyította, hogy a hatalmas mé­retek ellenére sem vész el a színen levő egyetlen szereplő, •Ádárn, Éva és Lucifer útra- bocsátásakor is erre a felis­merésre támaszkodom. Első­sorban Madách gondolatainak tolmácsolására szorítkoznak a szereplők, s előadásmódjuk — akár a leegyszerűsített játék­tér — mentes lesz minden ko­rábbi látványosságtól, harsá­nyabb színtől. A főszereplők közül csak az Ádámot alakító Nagy Attilát láthatják a nézők a három, illetve a négy év előtti fel­újítás triójából. Gábor Miklós szerepét az idén Sinkovits Imre veszi át, Éva pedig a csehszlovákiai Komamo ma­gyar színházának tagja, Tbir­ring Viola lesz. Vámos szerint — Nem sok egy kicsit há­rom hobby? — Az ember a munkája után szenvedélyeinek él. A három hobby jól megfér egy­más mellett. Nem tudnék egyikről sem lemondani. T. E. Őfelsége a kilowatt Amerigo Tot, az Olaszor­szágban élő magyar származá­sú szobrászművész, akinek ki­állítása Tihanyban látható, ér­tesítette a Veszprém megyei Múzeumok Igazgatóságát, hogy tihanyi kiállításának emlékére „Őfelsége a kilowatt” című al­kotását a múzeumnak ajándé­kozza. A szobrot a Tihanyi Múzeum előtt állítják fel. ő testesíti meg legjobban a Madách megálmodta nőala­kot .., Mikó András, a Carmen rendezője hasonlóképp szín­padművészeti ellenérvnek szánja a Bizet-mű szegedi be­mutatóját. Sokan ugyanis erő­sen vitatják, hogy a dóm ket­tős tornya elé illenek-e á „dohánygyáriak”, ő viszont ép­pen azt vallja, hogy a darab dinamikus színességével, erő­teljes hatásaival leköti a né­zőket. És az „évadzáró” Jeles na­pok, a Magyar Állami Népi Együttes új műsora, amelyet először Szegeden láthat a kö­zönség? (13) — „Bob”, „Michel”, „John”, „Alexis” és más amerikai tisz­tek oktattak bennünket. Ezek azonban mindnyájan alá vol­tak rendelve a vezetőtanár­nak, Andinak. Andi állította össze tanrendünket, ő fel­ügyelt az órákon, ő utasította az instruktorokat, és néhány tárgyat ő maga adott elő. Andi lett származású volt, és feltehetőleg a háború előtt ő ■is Lettországban élt. Az ame- riakiak nagyra tartották An­dit, akinek viszont az volt a véleménye, hogy az amerikai kémiskolák tananyaga és a fel­derítőközpont instrukciói nem veszik eléggé figyelembe a szovjet sajátságokat, s ezért ő maga merészen eltért a meg­adott sablontól, a saját mód­szereivel dolgozott. — A gyakorlati kiképzés amerikai repülőtereken és az amerikai egységek gyakorló­terein folyt instruktoraink és az amerikai tisztek vezetésé­Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség a győri székesegy­ház felújításával egyidejűleg ásatásokat kezdett a Kápta­lan-dombon. a templom tövé­ben. A székesegyház építés­történetét kutatják, s ehhez Árpád-kori leleteket szeretné­nek feltárni. A sok történelmi vihart megért épület az első ma­gyarországi püspökségek közé tartozik, de építésé­nek pontos ideje nem is­meretes. Az idők folyamán többször átépítették, és úgyszólván minden stílus megtalálható rajta. A román korból, a XII. századból való az északi mel­lékapszis és az északi fal egy része. A gót stílusú korból egy 1499-es bevésett évszám is fennmaradt. A XV. században épült fel a Héderváry-kápol­— A megelevenedő 12 tánc­kép a magyar népi kultúra 12 jeles napját idézi fel — mon­dotta Rábay Miklós, az any- nyi nagy sikert megért együt­tes művészeti vezetője. — El­sőként a januárban szokásos regölés énekes-tán cos feldol­gozását láthatja a közönség, február jegyében a farsang játékai elevenednek meg, és — minden hónap legismertebb szokásának színpadi változata után — a decemberi betlehe- mezés zárja majd le a Jeles napok sorát. A Jeles napok utolsó elő­adása a szegedi ünnepi hetek végső akkordja lesz. vei. A végén úgy bántunk a rádióval, mint az elsőosztályú rádiósok, megtanultuk a tér­kép alapján való tájékozódást, a fényképezést, a bélyegző- és okirathamisítást. — Andi szerint már alkal­masak voltunk bevetésre, ezért hozzáfogott feladataink és „életrajzunk” kidolgozásá­hoz. — Ekkor érkezett meg a washingtoni kémközpont kép­viseletében Cull ezredes. Már az első napon kitört a hábo­rúskodás Cull és Andi között. Ügy látszott, Andit sérti az a körülmény, hogy Szovjet-Lett- országba tervezett bevetésün­ket nem ő, hanem Cull fogja irányítani. De az ezredes ke­mény dió volt. Kiváló össze­köttetései voltak Washington­ban, s azon kívül tapasztalt felderítő volt. — Hosszú éveken át tanul­mányozta Lettország városait, iparát, közlekedését, mező- gazdaságát, s lakóinak szoká­na, amelyben Szent László hermáját, a magyar ötvösmű­vészet remekét őrzik. A négy­éves török megszállás idején lóistállónak használták a templomépületet, északi hajó­jában pedig ágyúkat állítottak fel. Csak 1600 táján használ­hatták ismét egyházi célrá. A XVIII. századból valók a leg­értékesebb belső barokk rész­letek. A freskók Maulbertsch, az oltárok Hefele Menyhért alkotásai. Az ásatásokat, Kozák Ká­roly és Uzsoki András ré­gészek irányításával a fő- és mellékhajók három szentélyének külső fala mentén kezdték meg. Egyelőre húsz sírt tártak fel, megállapították, hogy ez a hely régebben belvárosi te­mető volt, amelyet a XVIII. század végén szüntettek meg. A feltárt sírok részben közép­kori, részben újkori eredetűek. A további munkáktól várják a székesegyház építéstörténe­tének korai szakaszára vonat­kozó adatokat. Országos alkotó táborozást rendez Pakson a Népművelé­si Intézet a Tolna megyei Ta­nács művelődési osztályával és a megyei KlSZ-bizottság- gal közösen. Két hétig képző- művészettel, egy hétig pedig a hímzéssel-szövéssel foglal­kozó fiatalokat látnak vendé­gül a táborban. A Duna erdős szigetén felál­lított sátortábort egy héttel ezelőtt vette birtokába mint­sait Lettország ismeretében csak Andi mérkőzhetett vele az amerikai felderítésnél. Cull tisztában volt ezzel. Éppen ezért nem szívelte Andit és kissé tartott is tőle. Megérkezése után az ezre­des rögtön lefújta az Andi ál­tal kidolgozott részfeladato­kat Andival együtt beültetett minket a Chevroletjébe, és szórakoztató körútra vitt Nyu- gat-Németország városaiba. Éjszakai mulatókba és bárok­ba jártunk, részegeskedtünk. Cull szemmelláthatólag ro- konszenvünk megnyerésére törekedett, s meg akarta sze­rezni támogatásunkat Andi el­lenes intrikáihoz. — Mindenhol ő fizetett. Mellesleg a pénz az amerikai felderítésé volt. A rendelkezé­sére bocsátott összegek nagy részét Cull megtakarította, s végül mindig zsebrevágta. Az ilyen megtakarításokból ko­moly tőkét gyűjtött, s azt ter­vezte, hogy valami üzletbe kezd. — Nem sokkal visszatéré­BALATONFÖLDVÁR FOLKLÓRTALÁLKOZÓ Balatonföldváron rendezik meg július 26-án és 27-én a hagyományos folklórtalálko-. zót, amelyen magas művészi nívót képviselő táncegyütte-. sek vesznek részt. Többek kö-. zött a kaposvári BM-együttes, a kiváló címmel kitüntetett „Somogy” táncegyüttes, a sió­foki „Balaton” táncegyüttes, a budapesti „Törekvés”, a sze­gedi ÉDOSZ-táncegyüttes, a győri „Rába” táncegyüttes, valamint a Csepel művész-, együttes. Üj színfoltja lesz az idei találkozónak, hogy négy külföldi csoportot is meghív-, tak. A Német Szövetségi Köz­társaságból, Csehszlovákiából, Ausztriából és Jugoszláviából várnak egy-egy folklóregyüt­test. — Pest, Heves és Nógrád megye, valamint a főváros ifjúsági amatőr együttesei és szólistái művészeti sereg-, szemléjének, záróakkordjára augusztus 19-én és 20-án ke­rül sor Salgótarjánban. A műsorban fellép a gödöllői baatzenekar és a 'Pest me­gyei fúvósegyüfctes is. egy 25 ifjú képzőművész; a hűvös időjárás miatt azonban erre a hétre átköltöztek a pak­si 1. számú iskolába. Hétfőn nyílt meg a díszítőművész; szakkörök hímzéssel és szövés­sel foglalkozó ifjú tagjainak alkotótelepe. A Tolna megyé­ből és az ország más tájairól érkezett mintegy 20 fiatal jú­lius 20-ig vesz részt tovább­képzésen. sünk után Andit szépen hang­zó ürüggyel eltávolították 3 felderítőiskolából, s többé nem is láttuk. A hátralevő időben Cull vezette az iskolát. Ö dol­gozta ki részfeladatainkat, s ő maga is kísért bennünket 3 határig. — Szeptember eleje volt Vonakodva kezdtem a feladat­ba, mert véleményem szerint az ősz felelt meg legkevésbé e munkára, ezért azt javasoltam, hogy várjuk meg a tavaszt. — Cull, aki különben is nyugtalan volt a felkészülési idő elhúzódása miatt, nem tűrt ellentmondást: — „Ha megtagadnák a ha­tárátlépést, ez kedvezőtlenül befolyásolná a karrierjüket Mit érnek önök nélkülem? Kezeskedem biztonságos visz- szatérésükért! Ehhez csak a norvég vagy finn határt kell átlépniök, vagy tengeren Svédországba jutniok. A hatá­ron már várni fogják önöket embereim, de elég bemenniük bármelyik amerikai követség­re és azt mondani: Paul Dex­ter embere vagyok, s a többi már nem a maguk dolga. — Végül átléptem a határt Lettország területén találkoz­nom kellett volna „Imanttal’* és „Herberttel”. Ám a megbe­szélt találkahelyre nem men­tem el, hanem egyenesen szü­lőfalumba siettem (Folytatjuk) Ifjú szakmunkások! Magas bérezéssel alkalmazunk benneteket budapesti és Pest megyei építkezéseinken kőműves, ács, vasbetonszereld, festő, asztalos, parkettás, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, műköves, lakatos, gépszerelő szakmákban. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. MINDEN SZOMBAT SZABAD, SZÁLLÁST. ÉTKEZÉST TÉRÍTÜNK. UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST FIZETÜNK. Jelentkezés: személyesen. Pest megyei Állami Építőipari Vállalat BUDAPEST XXI., Kis János altábornagy u. 19—21. . Boráros térről HÉV-vel 2 megálló. Szegedi nyá; A Háry János díszleteit építik. A. L. Rongyos és társai A híres tenkes- aljai ménes külö­nös „kirándulást” tett a minap: fagylaltozni ment Harkányba. Az történt, hogy a Terehegyen tar­tott lovak — ki­használva, hogy a lovászok éppen uzsonnáztak — ki­törtek a karám­ból. Mire a gondo­zók észbekaptak, már szép rendben vágtattak a Har­kány felé vezető úton. A nagyfor­galmú fürdőhely közönsége ugyan­csak meglepődött, amikor a ménes — harminc-negy­ven gyönyörű ló — végigszáguldott a főutcán. A vezér, a „Rongyos” névre hallgató ló, azon­ban a Hangulat presszó előtt meg­torpant : megérez­te a cukor szagát Az édesszájú ál­lat, amely min­dennél jobban kedveli a cukrot otthagyta a tár­sait és besétált a presszó kerthelyi- ségébs, ahol a vendégek osztat, lan örömmel fo­gadták. Meleg dél­után lévén, fagy­lalttal kínálták „Rongyost” és a? természetesen nem utasított^ vissza a meghív vást. Ennek láttán társai is megáll, tak és a presszó­hoz ódalogtak, szerencsére addig, ra megérkeztek 3 terehegyi lovászok és összeterelték 3 fagylaltozó lova, kát, még mielőtt azok — a presszó vendégeinek jó, szívűsége folytán — tüdőgyulladást kaptak volna. Elég, ha azt mondják... PAKS Országos alkotótábor sziget helyett az iskolában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents