Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
I 1969. JÜLIUS 13., VASARNAP PEST MECTE* 200 ezer éves állat Ria.no Romanoban, Rómától mintegy 30 kilométerre, 200 ezer éves állat megkövesedett maradványait tárták fel a helyi parasztok a római egyetemi geológiai intézet kutatócsoportjának vezetésével. A kutatást tovább folytatják az egész környékem _______ B igámia A papa éppen mosogat a konyhában, amikor bejön a kisfia és megkérdezi tőle: — Mondd, apuka, mi az, hogy bigámista? — Az olyan ember, aki kétszer annyi edényt mosogat, mint én. Aki örül neki... — Úgyis elromlott a tusolom... Kertész László rajza Mi az autogiro? Filmhíradókon lehet néha látni, amint egy motorcsónak a mögötte magasan a víztükör felett szálló kis légijárművet vontat. Ez a kis sporteszköz tulajdonképpen egy hajtómű nélküli, leegyszerűsített autó- giró. Az autógiró a forgószárnyas repülőgépek csoportjába tartozik. A sikeres kísérletek alapján nagy reményeket fűztek hozzá a szakemberek az 1930-as években. Bár ez nem igazolódott be, mégis fontos szerepet töltenek be a technikatörténetben, mert a velük szerzett tapasztalatok elősegítették a mai biztonságos helikopterrepülés megvalósítását. A legújabb hírek szerint néhány kanadai és angol gyár jelenleg újabb autógirótípus kifejlesztésével foglalkozik, mégpedig a helikopternél lényegesen olcsóbb, kis légijármű előállítása céljából. Egy kanadai gyár új vonalú, modern autógiró ja. Az autógirók külső formája ipari tanulókat FELVESZÜNK az ács, a festő, a parkettás és a villanyszerelő szakmában FELTÉTELEK. általános iskolai végzettség és a 14. életév (az ács szakmában a 15. év) betöltése. A jelentkezéshez szükséges az iskolai bizonyítvány, a születési anyakönyvi kivonat, és a tüdőröntgenlelet. Szállást, munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A „Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. Ifjú szakmunkások! Magas bérezéssel alkalmazunk benneteket budapesti és Pest megyei építkezéseinken kőműves, ács, vasbetonszerelő, festő, asztalos, parkettás, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, műköves, lakatos, gépszerelő szakmákban. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT, MINDEN SZOMBAT SZABAD, SZÁLLÁST. ÉTKEZÉST TÉRÍTÜNK. UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST FIZETÜNK. Jelentkezés: személyesen. Pest megyei Állami Építőipari Vállalat BUDAPEST XXL, Kis János altábornagy u. 19—21. Boráros térről HÉV-vel 2 megálló. a helikopterhez hasonlít. A rövid törzs felett 2 vagy több ágú nagyméretű forgólapátos szerkezetet ún. rotort láthatunk, amely a szárnyat helyettesíti. A helikopter és az autógiró között van azonban egy döntő különbség. A helikopternél a forgószárnyat motor, dugattyús vagy gázturbinás hajtómű forgatja, az autógirónál pedig a lapátkerekeket csak az alulról felfelé irányuló levegő tartja működésben. Az aerodinamika ezt a jelenséget autorotációnak nevezi. Az autogirót tehát az autórotáló lapátkeréken keletkező felhajtóerő tartja a levegőben. Mindezt azonban csak a gép egyidejű vízszintes előrehaladásával lehet biztosítani. A vízszintes mozgást a közönséges repülőgépeknél szokásos módon, hajtómű-légcsavarral valósítják meg. A motorcsónakos sporteszköz esetében hajtómű nincs, mert a légcsavarvonóerőt a vontatókötél ereje helyettesíti. Mivel az autógiró nagy lapátkerekére nincs hajtómű kapcsolva, nincs szükség a helikoptereken jól látható ún. kiegyenlítő faroklégcsavarra sem. Az autógiró hátránya a helikopterrel szemben az, hogy nem tud pontszerűen lebegni, továbbá a fel- és leszálláshoz is igényel kb. 30 m vízszintes mozgást. Az autógirók fejlesztésének legismertebb úttörője egy spanyol repülőgépkonstruktőr, dón Juan de la Ciervá. ö alkotta meg az első autó- girót, ő alkalmazott itt olyan technikai megoldásokat, amelyek azután a modern helikopter megvalósulásánál is nagyon hasznosnak bizonyultak. Az ő gépével próbálták ki először az ún. ugróstartot, amelynek a lényege, hogy a startnál a motort néhány másodpercig a nagy lapátkerékre kapcsolják. A gép ekkor hirtelen helikopter szerűen 6—10 m-re felemelkedik, majd a rotort leoldva, azaz hajtását megszüntetve, vízszintesen autógiróként halad tovább. Bár az autógiró újabb jelentős fejlesztése és elterjedése valószínűleg nem várható, jó példája annak, hogy olykor a technikában egy meghatározott irányban végzett kutatás egy másik terület felvirágzását teszi lehetővé. Megerősítette kárbecslő hálózatát az Állami Biztosító Az Állami Biztosító szakembereinek véleménye szerint az utóbbi években nem volt any- nyi jégkár, mint az idén. Sok jégverést jelentettek Szabolcsból és Baranyából is, az utóbbi héten pedig Pest megye ráckevei és dabasi járásából. Az Állami Biztosító teljes apparátusa megkezdte a károk felmérését. A szabadságra ment kárbecslőket visszahívták munkára és mozgósították a nyugdíjas szakembereket is, így a szokásos 240—250 helyett mintegy 300 kárbecslő járja a határt és nem tart pihenőt szombat-vasárnap sem. A háztájiban keletkezett károkat a közössel együtt mérik fel. A később érő termés esetében pedig közvetlenül a betakarítás előtt kerül sor a végleges vizsgálatra. Gyors a \ földmunkát Gépesítő Vállalat hivatásos tehergépjárművezetői tan folyamot indít bentlakásos rendszerben. A tanfolyam költségeit fedezzük, a tanulmányi időre seqédvezetői bért folyósítunk. További felvilágosítást levélben. Illetve telefonon ad a vállalat munkaügyi osztálya Cím. Budapest V., Vigyázó Ferenc u. 3. 126 — 790. 64-es mellék. Telex: Bp. 775 oktatás. becslés viszont az épületkároknál. A meleg és a napfény nélküli esőzéseknek a Duna— Tisza közén már nem látja hasznát a mezőgazdaság. A hűvös, borús időben „sápadnak” a meleget kedvelő növények, lelassult a termés beérése, mindent összevetve a vidék szakemberei mégis úgy számítják, hogy eddig kevesebb elemi kár érte a vidéket, mint más években. A vihar- és jégkárok együttes értéke az Állami Biztosító szakembereinek felmérése szerint mintegy 6 millió forint. Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit (2) AZ ORSZÁGGYŰLÉS Az országgyűlés az államba- ' talom és a népképviselet legfelsőbb szerve, amely törvény- alkotó tevékenységet folytat, és a kormányzati munka meghatározása mellett a nép- köztársaságunk alkotmányában szabályozott politikai ellenőrző funkciót is gyakorolja. Az alkotmány általános elvi értelemben így foglalja össze ezt a feladatkört: „Az ország- gyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogokat, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.” Ez tartalmilag azt jelenti, hogy az országgyűlés felelős az állami ügyek vezetéséért, megszabja a megvalósítandó bel- és külpolitika programját és legmagasabb szinten ellenőrzi annak végrehajtását. Ebből következik, hogy az országgyűlés feladatkörét tulajdonképpen nem is lehet kimerítően felsorolni. Az alkotmány ezért rögzíti ennek csupán az elvi kereteit és — ezekhez kapcsolódva — csak példálódzó felsorolással szemlélteti azokat a legfontosabb teendőket, amelyek az ország- gyűlés folyamatos működését általában jellemzik: vagyis, hogy törvényeket alkot; meghatározza az állami költség- vetést; megállapítja a nép- gazdasági tervet; megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát; megválasztja a Minisztertanácsot; minisztériumokat létesít és szüntet meg, illetve meghatározza — szükség szerint megváltoztatja — a minisztériumok feladatkörét; dönt a hadüzenet és a békekötés kérdésében; közkegyelmet gyakorol. Az országgyűlés hatáskörével kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy — az állami szervezetben elfoglalt helyének megfelelően — hatáskörét jogszabállyal sem lehet korlátozni. Ennek következtében hatáskörét sem lehet kimerítő felsorolással meghatározni. Döntései valamennyi állami szervre, minden állampolgárra, sőt, az ország területén tartózkodó külföldiekre is kötelezőek. Az alkotmány rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy törvényeket csak az országgyűlés alkothat; ez az országgyűlés részére fenntartott hatáskör. E hatáskörben az országgyűlésnek van egy rendkívül fontos, évenként visszatérő feladata; a költségvetés meghatározása, s a népgazdasági terv megállapítása, illetve törvénybe foglalása. A költségvetés megállapítása, az éves terv meghatározása különleges helyet foglal el az állami életben. E feladat megoldása alapvető jelentőségű hazánk szocialista fejlődésére, a dolgozó nép jólétének emelkedése szempontjából, s meghatározza az egész állami munka alapját, kereteit is. Ezt tükrözi az alkotmány, amikor e feladatokat az országgyűlési feladatok közé sorolja és ezek között is kiemeli. A költség- vetést s a népgazdasági tervet: az országgyűlés törvénybe ik-. tatja. ★ Kétségtelen, hogy az ellen-, forradalom előtti időszakban az országgyűlés nem tudta be-, tölteni maradéktalanul az al-. kotmányban kijelölt szerepét, hatásköre nem bontakozhatott; ki eléggé. Ezért az 1956, augusztusi országgyűlés a munka megjavítására határo- zatot fogadott el, s ebben megállapította: „Az eddiginél nagyobb mértékben kell fel-, használnunk alkotmányunk demokratikus alapelveit arra, hogy kibontakoztassuk a dől-, gozó nép államépítő tévé-, kenységét... A dolgozó nép összességét érintő minden alapvető kérdést törvényben kell szabályozni. Ennek megfelelően feltétlenül szükséges a törvényhozó tevékenység ki- szélesítése olyan értelemben, hogy az állampolgárok alap- jogait és lényeges kötelessé-: geit érintő jogszabályok tör-: vények formájában kerülje-: nek megalkotásra.” * Megállapíthatjuk, hogy a^ elmúlt 10—12 évben ország-: gyűlésünk ennek a határozat» nak mind következetesebben tett eleget. Ezt tükrözi, ennek következménye a magyar or» szággyűlésnek a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt egyaránt megnőtt szerepe, te» kintélye. Az országgyűlésre, mint legfőbb államhatalmi szervünkre, további nagy fel» adatok várnak a törvényalko» tó munka fejlesztésében, állami életünk demokratikus vonásainak, demokratizmusának erősítésében. Jelenleg is határozott törekvések tapasztalhatók arra, hogy a törvények és a törvényerejű rendeletek előkészítésébe az eddiginél intenzívebben vonják be a különböző országgyűlési bizottságokait; ez figyelemre méltó pozitív törekvés, hiszen e bizottságokban egy-egy terület kitűnő szakemberei foglalnak helyet. Aktív közreműködésük a törvényalkotó munkában (már az előkészítés fázisában is) kétségtelenül hozzájárul, hogy országgyűlésünk a lehetőségekhez képest minél hosszabb időszakra érvényes, időtálló törvényeket alkothasson. ★ Ugyancsak állami életünk demokratikus vonásait erősíti az országgyűlés ellenőrző funkciójának további javítása a kormányzati tevékenység felett. Ez az új vonás nemcsak az interpellációk szaporodó számán mérhető le, hanem azon is, hogy az országgyűlési ülésszakokon elhangzott fontosabb észrevételekkel, kritikai megjegyzésekkel, feladatmegjelölésekkel a Miniszter- tanács újabban visszatérőleg és rendszeresen foglalkozik. Újlaki László dr. Számítóközpont Moszkvában megkezdték a Szovjet Központi Statisztika Hivatal számítóközpontja 2 emeletes épületének az építését. Az új számítóközpontba;. 10—12 „Minszk—32” típust elektronikus számítógépet helyeznek el, melyeknek „Blani. —1” típusú számítóberendezé sek segítenek majd. A gépel percenként 160 dokumentumo dolgoznak feL Képesek az információ logikai ellenőrzésé nek elvégzésére, a felfedezett hiba automatikus kijavítására és az információk mágneses szalagon történő tárolására. Az épületben Akkord elnevezésű bonyolult berendezési is szerelnek fel, az adatok m i- sód percen kőit 60—120 jel sebességű továbbítására. A központot más, modern gépi berendezésekkel is ellátják.
