Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-12 / 159. szám
1969. JÜLIUS 12., SZOMBAT HECYE! </(ívltw n A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről NAGY KEDV, JÓ LEHETŐSÉGEK GYÜMÖLCSTERMESZTÉS a váci és szentendrei járásban Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pénteken a MÉM-ben sajtótájékoztatón ismertette a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének alakulását. Elmondta, hogy az elmúlt évben a gazdaságok árbevételének 16 százalékát — 11,5 milliárd forintot — a melléküzemi tevékenység tette ki. Ennek az összegnek 15 százalékához közvetlen áruértékesítéssel, tehát kereskedelmi tevékenységgel jutottak. Az ország különböző vidékein 2400 mező- gazdasági üzemi árusítóhely működik, forgalmuk tavaly elégte az 1,7 milliárd forintot. 96 százalékukat a tsz-ek létesítették és az összes forgalom 78 százalékát az élelmiszeripari termékek jelentik. A fejlődés üteme azonban — mint azt a miniszterhelyettes elmondta — nem kielégítő. Az lenne kívánatos, hogy a közvetlen értékesítésből származó előnyök még több gazdaság figyelmét keltsék fel. Éppen ezáltal a termelők, illetve a kereskedelmi szervek között egészséges versengés alakulna ki. Az áru útja is' lerövidülne és ezen a fogyasztó is nyerne. A miniszterhelyettes szerint jelenleg egész sor tényező akadályozza még a kereskedelmi tevékenység fokozódását. Egyebek között például a tsz-ek ilyen irányú hivatalos kérelmeit bürokratikus huzavona után bírálják el, a döntésekre sokszor hónapokig kell várnL Néha olyan soká, l^bgy a közvetlen értékesítésre^termelt áru meg is romlik. A közös gazdaságok ugyanakkor nehezen jutnak hozzá üzlet- és raktárhelyiségekhez, ami már eleve megakadályozza a kereskedelmet. Nehezíti a helyzetet továbbá, hogy a készlethitelezés rendszere kívánnivalót hagy maga után. Amennyiben például egy gazdaság tavaszi értékesítésre télen tárolja a gyümölcsöt, úgy jelentős összegeket köt le, márpedig jelenleg nem minden tsz engedheti meg magának ezt a „luxust”, ezért a készlethite- íezést mindenképpen rendezni kelL A fejlődést akadályozza az is, hogy eléggé nehezen alakul ki a különben nagyon is kívánatos kooperáció az élelmiszeripari üzemek és a gazdaságok között. — A termelői-szolgáltató tevékenységből adódott a kiegészítő tevékenység bevételének 75 százaléka. Az építőipari munkák jelentették a legöbb jövedelmet — 4,7 milliárd forintot és 2,4 milliárd forintot tettek ki a különféle szolgáltatások ^például a fuvarozás). 1,5 milliárd forint adódott az olyan bevételekből, amelyek mögött kizárólag ipari jellegű tevékenység volt. A miniszterhelyettes részletesen foglalkozott azzal a rendelettel, amely szerint 1969 végéig meg kell szüntetni a gazdaságok telephelyén kívüli kimondottan ipari jellegű tevékenységét. Erre a rendeletre azért van szükség, mert több gazdaságban túlságosan az ipari tevékenység került előtérbe és ez ellenkezik a mezőgazdaság alapvető rendeltetésével. A miniszterhelyettes foglalkozott, a melléküzemi tevékenység terén tapasztalható EMLÉKLIGETEK VÁNDORSERLEG SPORT UTCA Mindenki tudja — Pomázon fellendült a sportélet. A tavaly választott vezetőség ötleteiből már eddig is sokat megvalósítottak. A fiatalok most megkapják a rendezett sportpályát, öltözőkkel és más szükséges felszereléssel. Három-öt forintos téglajegyeket bocsátanak forgalomba, melyek a visszaélésekkel és szabálytalanságokkal. Rámutatott, hogy éppen ezek megelőzésére a munkaerő-kooperáció eddigi jogszabályait ki fogják egészíteni. 1969. szeptember 1-től csak ésszerű feltételek mellett lehet majd munkaerőt átengedni az ipari üzemekbe, de akkor is csak megfelelő bérezés mellett és társadalmilag elfogadható körülmények között. Az ilyen „munkaerőkooperáció” terén fordultak elő ugyanis a legkirívóbb szabálytalanságok, amelyeket a közvélemény is széles körűen elítélt./ pályaválasztáskor tombolajegyként fognak szerepelni. Ezenkívül 300 ezer forintos társadalmi munkát ajánlottak fel a sportszerelmesek vízelvezetésre, árkolásra és a kézilabdapálya elkészítésére, megépítik a Sport utcát, mely a pályát a községgel összeköti. A díszfelvonulás — az április 4-i megnyitón — már ezen az úton zajlik le. Ugyancsak felszabadulásunk 25. évfordulójára restaurálják a szovjet hősi emlékművet. Vaskerítést kap, környékét parkosítják. Tanácstagi körzetenként tovább folytatják a járdaépítést. Az anyagot a fejlesztési alápból vásárolják. Rövidesen két lakóteleppel bővül a falu. Az utcákban bővítik a villanyhálózatot. További terv a felszabadulási emlékligetek ültetése akció. Ezer fácskát ültetnek el a Táncsics Mihály és a Fürst Sándor utca találkozójában. A másik emlékliget a község Budapest felőli bejárójánál, a HÉV-ál- lomás körül lesz. Ebben az évben lerakják az alapját az új, községi könyvtárnak. Kiállításon mutatják be a falu 25 éves fejlődését. Ipari tárlat is nyílik a Pomázon működő üzemek, vállalatok termékeiből. Befejezik a községi krónika megírását és végül vetélkedőt hirdenek a falu felszabadulásával, fejlődésével kapcsolatban. Április 4-én pedig ünnepségen adják át a legtöbb társadalmi munkát végzett üzem, vállalat vagy intézmény részére a tanács által alapított vándor-serleget. Pest megyében a gyümölcs- termesztésnek tradíciói vannak. Aligha kell azonban bizonyítani: a kis parcellákon, az elaprózott egyéni gazdaságokban a tömegtermelés nem valósulhatott meg. A minőséggel is bajok voltak, az egészséges fajtaválasztást is nehezítette az anyagi erők szétforgácsoltsága. Pest megyében is a nagyüzemi gazdaságok létrejöttével kezdődött meg a korszerű gyümölcstermesztés, és napjainkban tanúi lehetünk egy újabb fellendülésnek. A téma mélyebb vizsgálata előtt azonban lássunk egy kis statisztikát a váci és a szentendrei járásból. A váci járásban 1616 ka- tasztrális hold gyümölcsös van, és ebből 1031 holdon már termést szüretelnek. A közösen művelt nagyüzemi terület 828 hold. Ha a gyümölcsösöket fajtánként csoportosítjuk és a telepítések idejét nézzük, érdekes képet kapunk. A járásban 1965-ig 338 hold málnát, 510 hold őszibarackot és 190 hold epret telepítettek. 1970-ig ezek a számok jelentősen megváltoznak. Málnából 662 holdra, őszibarackból 490 holdra növekszik a termőterület, míg eperből némileg csökken. Különösen jelentősek a kosdi tsz málna-, az őrszent- miklósi tsz szamóca-, a csővári tsz málna- és szamóca-, a rádi málna- és a fóti kajszitelepítések. Pásztor Bertalan főagronó- mus és Bakta Pál agronómus szerint a váci járásban kidolgozták a gazdaságok a telepítési terveiket, s ez a nagy kedvet, a lehetőségekkel való élni vágyást bizonyítja. A járás tsz-eiben kedvezőnek tartják az állami támogatás mértékét (gyümölcsteslepítéseknél 30— 50 százalék, gyümölcsfeldolgozóknál, feldolgozó berendezéseknél építéseknél ugyancsak 50 százalék) és további telepítéseket határoztak eL • A csomádi tsz 4,5 milliója A váci járqís egyik szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságában, Csornádon, a „Zöld Mező” elnöke, 'Zimmermann 'György és Peszeki Sándor agronómus a tsz beruházásairól beszélt. A szövetkezetnek 150 hold szőlője és 150 hold új A papucsférj: — Megkérdeztem a feleségemtől, hogy vagyok... Képzeld, azt mondta, hogy egészen jól! ★ ... Kis emberekben is lehet nagy gondolat. De nagy ember is lehet bölcs. ★ — 2x2 néha 5, vagy 4, esetleg hat. Ahogyan az igazgató kartárs parancsolni méltóztat- ja. ★ A legtöbb nő fogyni akar! ... és enni. ★ A harag néha jó tanácsadó! ★ Ne félj akkor sem megmondani az igazat, ha az nem igaz. ★ A feleségem szerelmesen megcsókolja az egyik szemem. A másikat azért óm nyitva tartottam! ★ — Tudnál szeretni? — Tudnálak ... — ... és feleségül tudnál venni? — Hogyne... De akkor nem tudnálak szeretni. ★ Jövendőbeli feleségétől azt kívánta volna, hogy szép legyen, és izgalmas, mint a fekete párduc, okos, művelt, szellemes, mint egy francia fdozófus, pedáns és hűséges 1 háziasszony, mint egy holtelepítésű gyümölcsöse is van. A 20 ezer fáról jó termést várnak. Az értékesítési kilátásokkal is elégedettek — mint mondják —, a tsz számára jövedelmező gyümölcsöt termeszteni. Jövőre kezdenek a 4—4,5 millió forintos beruházás kivitelezéséhez. Szőlőfeldolgozót, bortárolót és gyü- mölcsosztályozót építenek. A 10 hold szamóca kedvező pénzügyi kilátásait is dicsérték. A szentendrei járásban Pesti István tanácstitkár és Ma- tusek Gyuláné, a mezőgazda- sági osztály munkatársa a váciakéhoz hasonló fejlődésről tudott beszámolni. A járás 7 szakszövetkezetében tervet készítettek az 1969—1973-as időszakra. Ezekből a tervekből kitűnik: a szakszövetkezetek gyümölcstermesztő területüket a jelenlegi 443 holdról 540-re, ezen belül a bogyós gyümölcsöket 134 holdról 141 holdra kívánják növelni. A korszerű talajműveléssel, a fejlett agrotechnikai eljárásokkal, öntözéssel a jelenlegi évi 5585 mázsás termést 1973-ra 12 170 mázsára tervezik növelni. A termelő- szövetkezetek ugyanezen idő alatt üzemi gyümölcsösterületüket 293 holdról 363 holdra bővítik. A gyümölcsösök terméseredményei itt is növekszenek, a jelenlegi, évi 3610 mázsáról 5450 mázsára. A szakszövetkezeti tagok és a tsz-tagok háztáji gyümölcsöseiben is — a terület nem —, de a termés lényegesen nagyobb lesz. A gazdasági ösztönzők szerepe Mi a szakszövetkezetek és tsz-ek gyümölcstelepítési kedvének oka? — ezt kérdeztük a járási szakemberektől, akik szerint elsősorban a gazdasági ösztönzők szerephez juta-- sa. A szövetkezetek jó áron és időben tudják értékesíteni gyümölcstermésüket. Az állami támogatás rendszere is a telepítéseket segíti. Budakalászon az Egyetértés Szakszövetkezetben Schmidt Sebestyén elnök is ezt támasztotta alá. A 47 hold őszibarackjuk és a 10 hold meggy jó termést ígér. Barackból 10 vagonra számítanak. A 8 hold szamóca termését jó áron adland, politikailag konzekvens, mint egy szovjet komszomo- lista lány, és legyen egy műanyagkészítő kisiparos apja a jövendőbelijének, mint ahogy az egy magyar lányhoz illik. Jelenleg agglegény. ★ Ö, szerelem, de unalmas is vagy: mindig ugyanaz, mindig ugyanaz, még jó, hogy nem mindig ugyanazzal! ★ Kitalált (?) részlet egy válaszlevélből: „Először is: a háromemeletes épület, ami összedőlt, az csak két emelet volt és egy mágasföldszint, másodszor: hogy elspóroltuk volna az anyagot az épülettől, felháborító rágalom, tessék odamenni és lemérni a romokat, ott van minden anyag; harmadszor: miért kell az elvtársaknak egy összedőlt épületről írni, amikor tízezer épület nem dőlt össze, talán maguknak csak a hibák tetszenek; negyedszer: a cikk alkalmas arra, hogy az építőipar dolgozóit lejárassa a közvélemény előtt, ezért nép- és szocializ- ! musellenes, ami megengedhe- j tetlen. Éppen ezért kérjük a cikk helyesbítését, a cikkíró felelősségre vonását, és a ledőlt épület oktalan kiírásával megromlott hitelünk pénzbeli kártérítését... Máskor pech; ilyet ne merienek írni!” Az aláírás lényegtelen Gyurkó Géza ták el ts ez kedvet ébresztett bennük újabb telepítések- re. A szentendrei Mathiász szőlő- és gyümölcstermelő tsz-ben Tóth Géza főagro- nómus ötéves fejlesztési elképzeléseiket ismertette. A tsz jelenlegi 181 hold gyümölcsösét 211 holdra bővíti. Az üzemi szőlőterület 56 holdról 126 holdra emelkedik. A fejlesztés beruházásokat igényel: az 1969—1970- es években egy 80 fős munkásszállást építenek. Nem hevesebb, mint 3,2 milliót költenek egy komplett feldolgozóra. Most épül a 2—2,5 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas létesítményük és ezt majd bővítik, mivel tízéves távlatban 250 holdra növelik szőlőterületüket. Ugyancsak tovább terjeszkedik a „gyümölcszónájuk” is. Á Mathiász Tsz figyelemre méltó beruházásain felül jó például is szolgál: már most megszervezik a szőlészetben és gyümölcsösben foglalkoztatott szakmunkások képzését. Kilenc fiatalt taníttattak, akik közül idén (Szent- iványi István, Ferenczi Zol- tás és Pintér Mihály) hárman végeztek. Mert az igényesebb növénykultúrák kezelése, a gépek, berendezések üzemeltetése, a korszerű technológiák alkalmazásához értő emberek kellenek. Terv szerint vettelc fel nagy szakképzettségű agronómusokat is. A Mathiász példáján okulva megyénk sok más tsz- ében hasonló gyakorlatot kell követni. Milyenek a jövő kilátásai ? Egy cikk keretében természetesen nem lehet még két járás gyümölcstermesztésének összes, főbb kérdéseire, problémáira sem kitérni, velük kellő alapossággal foglalkozni. De úgy érezzük, ha a gyümölcstermesztő kedv feléledésére felhívjuk a figyelmet, már nem szolgáltunk rossz ügyet. Az utóbb: tíz esztendőben — akár az ország más tájain — megyénkben is sok gyümölcsfa fordult termőre, a dombok szelíd lankáin, a meleg homokon megvalósultak a nagy anyagi áldozattal, sok-sok emberi fáradsággal alkototi telepítések, jó hasznot, jo pénzt adnak a gyümölcsösök. Kétségtelen az is, hogy vannak még értékesítési problémák, néhol a szakértelem hiánya még nem teszi lehetővé a maximális termés elérését (lásd a sok málnapótlás szükségességét), de a hibáktól eltekintve, meghonosodott a gyümölcstermesztés nagyüzemi módszere, megindult a „kertté válás” folyamata. Közös célunk, hogy a tsz-eket, szakszövetkezeteket vagy éppen állami gazdaságokat további telepítésekre ösztönözzük, mert például i váci járásban (a szobibar még inkább) óriási lehetőségei vannak a bogyósok termesztésének. A budai, szentendrei járásban a barack, illetve a szamóca termesztésének nagy távlatai kecsegtetnek. Persze ehhez is több épület, hűtőtároló, gép, ember — további ezer és ezer okos ötlet, kezdeményezés kel még, hogy a jelenlegi gyümölcstermesztő terület tovább gyarapodjon. A tovább: nagy munka várható eredménye azonban ,.ió ízű gyümölccsé” érhet számunkra. Szűts I. Dénes ,, Hírősí4 polgármester A kecskeméti új köztemetőben díszsírhelyet kapott Kada Elek, a század eleji városépítő polgármester. Az ö nevéhez fűződik többek között az első mozi, a könyvtár, a levéltár, a Cifra palota, az úgynevezett új kollégium és számos már. a hírős városra jePc-mző középület kiviteleztetése Ifjú szakmunkások! Magas bérezéssel alkalmazunk benneteket budapesti és Pest megyei építkezéseinken kőműves, ács, vasbetonszerelő, festő, asztalos, parkettás, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, műköves, lakatos, gépszerelő szakmákban. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. MINDEN SZOMBAT SZABAD, SZÁLLÁST, ÉTKEZÉST TÉRÍTÜNK. UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST cIZEFUNK. Jelentkezés: személyesen. Pest megyá Állami Építőipari VélLlat BUDAPEST XXI., Kis János altábornagy u. 19-r21. Boráros térről HEV-vel 2 megálló. Transzformátor sínen A Ganz Elektromos Készülékek és Mérőm Ázerek Gyára szerelte fel a gödi alállomás sínen gördülő óriás^ranszformáto- rát. A készüléket naponta ellenőrzik megfelelő-e a hűtése? Foto: Urbán. A felszabadulás évfordulójára készül Po/náz Notes%lapok
