Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-11 / 158. szám
“"i&Űrltm 1969. JÚLIUS 11- PÉNTEK Vác marad a megye második városa Gáz, kollégium, turistaszálló Bár még másfél esztendő ■választ el bennünket 1971. január elsejétől, a Pest megyei Tanács tervosztálya már kiadta az irányelveket a IV. ötéves tervjavaslat elkészítéséhez. A megyei tervosztály gondosan kimunkált tanulmánya szerint az 1968. január 1-én 29 663 lakost számláló Vác népessége a következő évtizedben túlhaladja a harmincezres számot, és Cegléd után Pest megye második legnagyobb városa marad. A következő évtized első felében tovább épülnek a lakótelepek. Növekszik a város vízhálózata, jobb lesz a csatornázás és szennyvíztisztítás, bővül a villanyhálózat, és bekötik a gázt. Üj középiskolás kollégium is épül Vácott. A tervek szerint Dunakeszi középiskolát kap. Új orvosi rendelőintézet és egy turistaszálló is szerepei Vác IV. ötéves tervében. Itt említjük meg, hogy a ceglédi pártbizottság és tanács júliusban felmérés’^' végez a IV. ötéves terv iparfejlesztési tervének elkészítéséhez. A városban működő minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti, valamint építőipari vállalatok vezetőit felkérték, hogy készítsenek táblázatot az 1965-ös es 1968-as tényszámokról, valamint az 1970-ben és 1975-ben várható tervszámokról. Ezek alapján mérik a termelési értékeket, létszámot, gépparkot, energiaszükségletet stb. Cegléd tehát a felmérés alapján állítja össze a város IV. ötéves tervének iparfejlesztési programját. Vácott is javasolnánk hasonló kezdeményezést! — p. — Nők Érdekes áttekintést nyújt a hazai egyetemek és főiskolák nőhallgatóinak számszerű alakulásáról a Központi Statisztikai Hivatal egyik tanulmánya. Az • adatokból kitűnik, hogy a nők részvétele a felső- oktatásban mindössze hét évtizedes múltra tekint vissza, annak ellenére, hogy Magyarországon már több mint hatszáz éve működik az egyetem. Az első magyar orvosnő is külföldön, Zürichben szerzett diplomát. Az egyetemek kapui csak 1895-ben nyíltak meg a nők előtt, s csakis a bölcsészeti és az orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra iratkozhattak be. Az első nőhallgató az 1895—96-os tanév második felében kérte felvételét a Budapesti Tudomány- egyetem bölcsészeti karára. Az 1906—1910-es években átlag 244 nőhallgatója volt az Nincs vaddisznópesfis A Nyugat-bükki Állami' Erdőgazdaság területén, a Vöröskő völgy ben, 4 napokban két elhullott vaddisznót találtak az erdészek. Ugyanott rábukkantak egy harmadik agyarasra is. Az végtusájában vergődött. Kegyelemlövéssel kellett megszabadítani fájdalmaitól. MiKi lesz „Hajdúszoboszló vei külső sebet nenn találtak az állaton, az erdőgazdaság vadászati szakemberei pestisveszélyre gyanakodtak. A laboratóriumi vizsgálat azonban minden aggodalmat eloszlatott. Nincs pestisveszély a vaddisznók között. A vizsgálati elemzések megállapították: a vaddisznók ezúttal falánkságukra fizettek rá. Mezőgazda- sági területen vegyszerrel mérgezett táplálékot fogyasztottak, s ez okozta idő előtti pusztulásukat. VÁC Konténerexport A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci üzemében az idén hatszáz konténert gyártanak. A korszerű szállító eszköz iránt nemcsak hazánkban, hanem külföldön is igen nagy az érdeklődés. A hazai vevők közül a MAHART, a MÁV és a Hungarocamion a legnagyobb megrendelő, a határainkon túlról pedig a Szovjetunió, valamint olasz, svéd és osztrák cégeik kértek eddig tájékoztatást a konténergyártás feltételeiről. ? A Hajdúság fürdővárosában, Hajdúszoboszlón, július 27-én rendezik meg az idegenforgalmi napot, amelynek rendezvényeire harmincezer érdeklődőt várnak. Délelőtt a strandfürdő nagy medencéjében épített vízi színpadon a Budapesti Divattervező Vállalat divatbemutatójára kerül sor — délután pedig — ugyancsak a vízi színpadon — megválasztják „Hajdúszoboszló szépét”. A szépségversenyen több mint harmincán indulnak, köztük csehszlovák részvevők is lesznek. Este strandkerti tűzijátékkal és fürdőbállal zárul a program. APA ÉS FIA A Beatlesek egyike, Ringó Starr filmszerep- ben. Egy papájának sok problémát okozó fiút alakít. Karosszékben Qlő apukája is régi ismerősünk: Peter Sellers, az angol vígjátékok népszerű hőse. ■ az egyetemen egyetemnek. 1914-ben már 659-en, iratkoztak be az egyetemre. ' A háború alatt, a férfiak hadba vonulása miatt, a nőhallgatók aránya tovább növekedett. A polgári forradalom megszüntette a korlátozó intézkedéseket, s minden egyetemi kar megnyílt a nők előtt. A Tanácsköztársaság bukása után ezt a rendelkezést visszavonták. Az egyetemi étet — a statisztikai adatok tanúsága szerint — az 1921—22-es tanévre valamelyest konszolidálódott, Szegeden és Pécsett bővültek az egyetemek, Budapesten is megnyílt a közgazdaság-tudományi kar, g mai Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elődje. Ez időben az egyetemre beiratkozott 17 030 férfi mellett 1579 diáklány tanult. A Műegyetemen azonban mindössze ketfő. Az -1929—30-as tanévben a tudományegyetemeken a nőhallgatók száma már elérte a 15,2 százalékot. Ez azonban a gazdasági válság idején, 1933—34-ben 13,4 százaléíkra, 1937—38-ban pedig 13,1 százalékra csökkeni. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet a hazai felsőoktatási intézményekben. 1946-ban minden korábbi korlátozás megszűnt, és valamennyi egyetemi karon és főiskolán lehetővé vált a nők továbbtanulása. Az új rendszerű felsőoktatásban a hallgatók száma egy évtized alatt a háború előtti létszám négyszeresére, sőt, ötszörösére emelkedett. Az 1953—54-es tanévben már 53 ezer hallgató tanult, ebből a nők aránya 26,5 százalék volt. Több mint egy évtizeddel később, az 1965—66-os tanévben 92 felsőoktatási intézményünkben 93 957 diák tanult, s ebből 36 723 volt a nő, arányuk tehát" egy évtized alatt 39,1 százalékra emelkedett. A nőhallgatók többsége a tudományegyetemet és a közgazdaságtudományi egyetemét választotta. Igen magas a nőhallgatók száma néhány főiskolán is, így például a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 84,4 százalék, a tanárképző főiskolákon 75,3, az iparművészeti főiskolán pedig 53 százalék. A nők térhódítása szellemi pályákon világviszonylatban is figyelmet érdemel. így például az orvosnők aránya hazánkban világviszonylatban is első helyen álL A női orvosok száma már 1960. körül 21,5 százalék volt, míg Ausztriában 18,1, Angliában 15,9, Franciaországban 14,4 és az Egyesült Államokban 6,7 százalék. Hasonló a helyzet a gyógyszerésznők vonatkozásában. Első helyen állunk a női bírák tekintetében is: 18,2 százalékkal. lífffKffl lslantlon y Izland szigetén rengeteg hőforrás van. amelyeket a lakások és az iparvállalatok fűtésére használnak fel. XJjab- ban a hőforrások vizével fűtött üvegházakban megkísérelnek zöldség- és gyümölcsféléket, sőt még banánt is termeszteni. Fürdőszobakályha — olajfűtéssel Mintapéldányát már korábban bemutatták, most szériában készíti a Mechanikai Művek. A piac már régóta várja ezt a vidéken rendkívül praktikus forróvíz-szolgáltatót. Foto: Gábor Tervek a ceglédi múzeumban HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS GYERMEKRAJZOK - TÁRLATOK Mióta megnyitották a „Ceglédi évszázadok” állandó kiállítását a ceglédi Kossuth Múzeumban, azóta nem. jártunk ott, pedig sok minden történt. — Megjött az új igazgató, azaz én __— mondja nevetve S zilágyi Miklós —, Ikvai Nándor, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának a vezetője,«az ő helyére kerültem. — Hol volt ezelőtt? — Gyulán igazgattam a múzeumot. A szenvedélyem a néprajz, ehhez itt is hű maradok — persze, azért mással is foglalkozom. — Milyen 'kiállítás látható most az időszakos teremben? — Természettudományi vándorkiállítás : „Rovarok közelről”. A tárlat a Dunántúlról érkezett, és július 15-ig nézhetik meg az érdeklődők. Ezulán nyitjuk meg Czinner Erzsébet fotóművész kiállítását, majd augusztus-szeptemberben kerül sorra a 68-as nemzetközi gyermekrajz-kiállitás válogatott anyaga. — Hclyiségbővílésről nincs szó? — Valószínű, hogy idén kiköltözik mögüíünk a háziipari szövetkezet varrórészlege, éa akkor kapunk helyiségeket... csak hát ez nem biztos ... — Festőművészek tárlatát nem tervezik? — De. Tárgyalunk az albertirsai Miklosovits Lászlóval. Ügy tudjuk, augusztusra lesz kész 50—60 képből álló anyaga. Tervünk továbbá a szentendrei Somodi László festményeiből kiállítást rendezni. Nehéz pillanat Ott állt a gyárkapuban és nézte a kifelé áradó tömeget. Zajongva jöttek, és vitatkoztak, az elhaló fújás utolsó rezgésébe simulva, kicsit fáradtan, némelyik borostás arccal, kezükben lóbálva aktatáskájukat. Eszébe jutott: öt évvel ezelőtt, mielőtt a rendészethez került volna, ilyenkor ő maga is kifelé sodródott, tenyerében még érezte a kalapács meleg nyelét, orrában a műhely kesernyés, gázos füstje, de képzeletét már az otthoni dolgok foglalkoztatták: a megterített asztal, a pompás illatú gőzölgő leves, a tűzhelyen melegedő második fogás, a kékfedős piros lábos, felesége aggódó, kedves-kérdező hangját hallotta: nagyon elfáradtál? Furcsa — gondolja magában —, ahogy az ismerősöknek köszöngetve félszemmel a felmutatott igazolványokba pillant — már nem végzek fizikai munkát, és mégis jobban elfáradok. Nem, nem fizikai fáradság ez, inkább az idegeimben történt változás, a felelősség nyomasztja az agyam, s ez keservesebb érzés, mint a régi testernyesztő Zsibbadtság. Nem lenne jobb ismét a kalapács nyelét fogni? Érezni a műhely kesernyés, gázos füstjét, s csendesen ballagva, vitatkozva, vagy nevetgélve kifelé sodródni a régi szakikkal, cimborákkal. Valaki megfogta a karját. Zavány Pista, a rendésztársa, hosszúkás arcú, ősz hajú, idősebb ember, lassan nyugdíjba kerüL — Ismered Trázsányi Antalt? — Igen. — Küldd be az irodába. — Csak nem? ... — De igen, állítólag valamit eltett — Ez lehetetlen. — Csak szólj neki, és küldd be. Az első pillanatokban megdöbbenten mered a távolodó Zavány egyenruhás alakja után. Érdekes módon most fedezi fel: az idős rendész mennyire megöregedett az utóbbi fél év alatt, s ezután ismét arra gondól rögtön, hogy Trázsányi... Hirtelen forróság önti el, leveszi tányérsapkáját, nagy kockás zsebkendőt húz elő, s idegesen végig- törli homlokát. Agyában képek pattannak: Trázsányit látja maga előtt, kissé széles, kerek arcát, hajlott hátát, a mindig tiszta, rebbenés nélküli tekintetét, az egész embert, a legjobb barátját. Régi, régi ez a barátság, még gyermekkorban kezdődött, együtt rúgták a rongylabdát, a fogatlan, beépítetlen gyártelepi telkeken, s egyszerre lépték át a gyárkaput is, húsz-egynéhány évvel ezelőtt. Azután változik a kép; eszébejut a tegnap este, a csendes ultizás, a meghitt baráti beszélgetés, az ördögbe is, lehetetlen, hogy Trázsányi Anti valamit is lopott volna! Nézi az egyre jobban áradó tömeget, bizonyára köztük van Anti is, s most e pillanatban nagyon kívánja, bárcsak ne itt jönne ki ezen a kapun, csak ne itt... Izzad és törli a homlokát, szeme fürkészően lesi a tömeget: most mit csináljak? Talán, figyelmeztetnem kellene, hiszen a több évtizedes barátságot egy felelőtlen pillanatért nem szabad elrontanunk. De talán nem is olyan súlyos az eset, talán tévedés van a dologban, vagy ha mégis... Egy harapófogó, franciakulcs, esetleg egy kalapács nem a világ. Hátha csak egy kis otthoni munkához kell az a szerszám, ismeri Antit, szeret barkácsolni, néha akad egy zár, spar- hertjavítás, vagy kapuvasalás, esetleg ehhez kellett valami szerszám. Nem, nem is lehet másként, mert ugyan mi egyéb lehet Anti táskájában vagy zsebében? Különben sem szarkatermészet, nem kapzsi, erre már rájött volna. Reménykedni kezd. A tömeg lassan ritkul és Anti sehol. Megköny- nyebbülten pillant a kormos falú műhelyek felé, a szürke színű aszfaltra; a ritkuló emberpontok között még mindig nem látja a kerek arcot, a kissé hajlott hátat. Már- már kibukik ajkai közül a visszafojtott sóhaj, azután ismét belé- szorul, már látja, most bukkan föl, igen, minden kétséget kizáróan ő az, kezében a táska, átkozott táska... Lemondóan legyint a kezével, súlyosnak érzi a testét, az agyát és a szívét is. Még néhány pillanat és itt lesz és még nem döntött... — Szerbusz. — Szerbusz. — Vasárnap kijössz a meccsre? Trázsányi ott áll előtte, az oldalához húzódik, utat enged a többieknek. Dühösen pillant rá, átkozott probléma, csak egy mondat kellene, egy szó, és Anti megmenekül a szégyentől. Vagy útjára kellene engedni? Nehéz lenne megállapítani, hogy melyik kapun ment ki. — Nos, kijössz vasárnap a meccsre? A csapat most jó formában van, érdemes megnézni a fiúkat, bár náluk sosem lehet tudni, elég rapszo- dikus csapat. Ja, igen. A meccs! — Ki, de csak akkor... Különben utasítást kaptam, hogy menj be az irodába... Nem néz Trázsányi szemébe. Talán mégsem kellett volna, még figyelmeztetheti, de mégsem. Más ez az ügy és... Nem szól, pedig érzi, hogy Anti még ott áll mellette. Ingerülten egy duzzadt akta táskás férfihez lép, munkásrúha van benne, igen, mehet, köszönöm... Mire visszafordul, Trázsányinak már csak a hátát látja, a szürke zakót, a svájcisapka alól kibújó szür- késbama hajat, éppen most lép be az irodába. Törli a homlokát, a terhes esőfelhőkre néz, a pipázó kéményekre, a füstös műhelyfalakra, s e pillanatban nincs gondolat az agyában. Iszonyú fáradtságot érez, persze más ez a fáradtság, mint a régi műhelybéli, súlyosabb, nehezebb. Aztán felvillan előtte a vasárnapi meccs, és az, hogy bent most nézik meg a táska tartalmát. Azután a néhány perc múlva megismétlődő találkozásukra gondol Antival és arra: vajon kibírja-e gyermekkoruk óta tartó barátságuk ezt a nehéz pillanatot Igen, most dől el minden. Csak áll, és nagyon melegnek érz' az egyenruhát. Holdi János — Az állandó kiállítást nem változtatják? — Nem. Viszont november 4-re, a város felszabadulásának évfordulójára, helytörténeti kiállítást rendezünk. Azt szeretnénk bemutatni, hogyan indult meg az élet Ceglédem — Régészeti munka? — Befejezés előtt áll a madarász-halmi ásatás, egy Árpád-kori temető feltárása a kora középkorból. Közel 150 sírt találtunk — nagyon szegények, a csontok mellett csak néhány hajkorona hevert, és az egyik sírban III. Béla korabeli pénzt leltünk, ami pontos eligazítást nyújt az időpontra vonatkozóan. T. E. A PÉCEll VEGYES KTSZ felvételre keres gépírni tinié. adminisztrációban is gyakorlattal rendelkező wnunkaerőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Pécel, Maglódi út 31. Központ! iroda.
