Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

Fontos kérdésekről tárgyal a vb Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel a városi tanács emeleti kis tanácstermében ülésezik a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen tájékozta­tó beszámoló hangzik el a vá­ros közbiztonsági helyzetéről, majd a tanács munkamódsze­rével, munkastílusával és a tanácsdemokráciával kapcso­latos tapasztalat okról, további teendőkről értekeznek. Az ülésen Cegléd növényvédelmi helyzetéről, zöldség-gyümölcs- és húsellátásáról is tárgyal­nak. Átépítik a törteti hálózatot A hét elején megkezdték Törteién a kisfeszültségű elektromos hálózat átépítését Ezzel a munkával egy időben — egymillió forintos költség­gel összesen — villamosítják a Kántor-dűlőt is. A tervek szerint még az idén felgyullad ott is a villanyfény. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1969. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Miért nincsen kirakatuk? Gyümölcs, zöldség ­Roham a baromfipiacon Milyen a piaci felhozatal, mennyire segíti a lakosság el­látását —, és hogyan alakul­nak a piaci árak? — tettük fel a kérdést a vásárlók nevében a kereskedelmi felügyelőnek. — A zöldség-gyümölcs el­látásról elsősorban a helyi és a járási közös gazdaságoknak kéül, illetve kellene gondos­Olvasónk írja Tűzveszély van, telefon nincs A lakosság legnagyobb bosz- szankodására a gázcseretelepet a város egyik távoleső részére helyezték. Ez elég sok bosz- szúságot okoj, és ősszel, ha be­jön az esős időszak, szinte le­hetetlen lesz a gázcseretelep megközelítése. Ennél még furcsább, hogy olyan helyen, ahol rendkívül nagy a tűzveszély, nincs tele­fonkészülék! így telefonon ér­deklődni, vagy gázpalackszál­lítást megrendelni nem is lehet. Javasolom, hogy az illetéke­sek vizsgálják meg ezt, és ad­dig, míg netalán komolyabb baj történne, vezessék be a gázcseretelepre a telefont. Papp Sándor Cegléd, Béke tér 4. kodni. Ez nem mindig kielé­gítő. Nem is annyira az áru; hiány okoz gondot, inkább a minőség. A termelőszövetkezetek nem fordítanak elég gondot az áru minőségére. A zöldség- és gyümölcsféléket nem osztá­lyozzák és ez ökozza azt, hogy a vásárlót ömlesztett áruval kínálják. Nevezetesen: nincs kirakata ezeknek az elárusí­tóhelyeknek. Ebből adódik aztán, hogy míg a tsz-standok ládáiban több napos fonnyadt árut halálunk, addig a magánárusok pultjain naponta friss áruban válogat­hatnak a vásárlók. Sokat je­lent, ha például a paprika, paradicsom megtisztítva, és mint több tsz-standon láttuk, nem sárosán, homokosán kí­nálja magát. Az árak nagyon ingadoznak, mert hullámzó a felhozatal. Örömök és gondok a Fáy lakótelepen GAZ Az még nincs. De lesz. És ez nagy öröm. Mindenki várja. Három-négy hete nekilódult a munka. Hosszú, mély árkokat ástak, mellé fektették a csö­veket. Azóta semmi. Méteres víz áll az „alagutakban”. Sze­gény mamák! Ötpercenként rohannak le a lakásokiból, hogy ugrándozó gyermekeiket nem érte-e valami baj. Mert így — rettegni kell. Veszé­lyes „akadály” még a felnőt­tek számára is. Kérdésük: az árkokat ásták ki túl korán, vagy a csövek lefektetése ké­sik? Valahogy össze kellett volna „hangolni”. VILÁGÍTÁS ügy mint a DÁV. Emberei egyik nap feltúrták az egész telepet, de másnap már húzták is a vezetéket, betemették az árkokat. Harmadnap festették az oszolopokat. Az esti főpró­ba káprázatos volt. Négy sor­ban világítottak a kandelábe­rek. A lakók az erkélyekről gyönyörködtek a szép látvány­ban. Sokan lementek sétálni, örömmel néztek fel a lámpák­ra. UTAK De nagyot botlottak, és erre lenéztek. Az útra, ami még rossz. A „gyalogjármű” is zö- työg rajta. Vigyázni kell az embernek — a nyelvére. Leha­raphatja ... A Köztársaság út nagyon forgalmas. Nincs mesz- sze az állomás és a Termény- forgalmi Vállalat telepe, ahová özönlenek a kocsik, vontatók. Ha esik: áll a víz. Nincs leve­zető. Ha nem: felhőkben száll a por a lakásokba. JÁRDA A gyalogosok szeme felcsil­lant. Készül a házak előtt a járda. Ásnak, köveznek, ce­menteznek. Jól halad a mun­ka. Most már jöhet az őszi eső! Nagy kőhalom áll a ker­tes házak mellett. Itt is meg­kezdődik majd ‘ az út- és jár­daépítés. Közeledik hát az idő, amikor már érdemes lesz a cipőt kitisztítani... ÁLMOK Ez csak a kezdet. Remélhe­tőleg. Mert kívánságok azért még vannak. Néhány hamaro­san meg is valósul. (A „jó nyelvek” szerint.) Játszótér kell a gyerekeknek. Errefelé gazdag gyermekáldás járja, seregnyi a szabadba vágyó ap­róság. A felnőtteknek pedig zöld fű, jó levegő, csendes hely — tehát park kellene. Az épülettömbök közöt egy „nyu­gi-oázis”. Amit pedig szeretnének még — azok egyelőre valóban csak álmok. Hiányzik egy élelmi­szerbolt. Nagy a telep és már bővül is. Nincs a környéken presszó sem. Ha valaki fagyit vagy süteményt akar enni, gyalogolhat húsz percet, be a városba. Van tehát a Fáy-telepen gond is, öröm is. A lakók azt szeretnék, ha az utóbbiból lenne több. (kolilmayer) Nem versenyfutás A baromfiellátásra is ez vo­natkozik. A helyi gazdaságok egy- egy piaci napon 26—30 forintért adják a rántani való csirkét, —, ha van. Ha nincs, a házi­asszonyok kénytelenek 35-ért is megvenni. Ezt kihasznál­ják a Pest megyei tsz-ek és ilyenkor árujukkal szinte megrohamozzák a baromfi- piacot. Ezen a gondon enyhít hamarosan az ÁFÉSZ: egész nap nyitva tartó baromfiel­árusító helyet állítanak fel a közeljövőben. EMELKEDŐ GRAFIKON Szülők, több figyelmet! NYÁRON TÖBB A BALESET AZ UTAKON Megkezdődött a nyári turis­taforgalom, A megállapítást igazolja a városunkon mind gyakrabban áthaladó hazai és idegen rendszámmal ellátott személygépkocsik növekedő száma. Sajnos, tükröződik ez a városi-járási rendőrkapitány­ság közlekedésrendészetének baleseti jegyzőkönyveiben is. Mit mond erről a közlekedés- rendészeti alosztály vezetője? — Kétségtelen, hogy ebben az időszakban több baleset történik há­rom hónap alatt, mint az év többi hónapjaiban együttvéve. Ezt azonban nemcsak a meg­növekedett forgalom rovására lehet írni. Tény, ez is hozzájá­rul. De inkább a „kiszabadult”, szabályokat be nem tartó, se­bességi határt nem ismerő ve­zetők a baj okozói. Most folyik a féléves baleseti statisztika összeállítása. Végleges számot még nem tudunk, azonban annyit mondhatunk: a baleseti grafikon vonala emelkedik. — Kik okozzák a legtöbb balesetet? — A motorosok, a személy- gépkocsik és a kivilágítatlan klrékpárosok. Ez utóbbihoz még hozzájárulnak a vakációzó gyerekek, akik egyébként nin­csenek hozzászokva a közúti forgalomhoz, és ilyenkor sokszor a szülők tudta nél­kül kerékpároznak, fut­kosnak az utcán. Eddig, szerencsére, csak „koc­canásos” balesetről tudunk. Tanulság legyen viszont, hogy ilyen már többször is előfor­dult a tanév vége óta. Jó len­ne, ha a szülők jobban ellen­őriznék kerékpározó gyerekei­ket, és tudomásul vennék, hogy 14 éven aluli gyerek nem vehet részt egyedül közúti for­galomban! (cs — i) KUTYA MELEG Betakarították az őszi árpát Tegnap délelőtt Erdélyi Gábor, a járási tanács vb-el- nökhelyettase telefonjelentés­ben adott tájékoztatót arról, hogy a gabona betakarításával hogyan haladnak a ceglédi járásban. — Valamennyi tsz-ben be­fejeződött az őszi árpa ara­tása és megkezdték a búza és a rozs betakarítását. Búzából szerdáig 500 holdnyit, rozsból 1300 holdnyit arattak. A mun­kát a záporos, zivataros idő­járás nehezíti, de mindenütt igyekeznek, hogy a gabonában ez ne okozzon már kárt. Foto: ifj, Tóth István KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Könnyebb a szó, mint a tett Három „nem“ és ami mögötte van Gubicza István, az ftlbérthsai Szabadság Tsz kombájnosa, nem kel versenyre ezzel a trak­torral, csupán a gabonát ürítik a pótkocsira. Foto: Jakab SZÁZÁVAL ÉRKEZTEK vissza a városi tanács által kiadott kérdőívek, a három­ezerből kétezerháromszáz em­ber fontosnak tartotta, hogy figyelembe vegyék javaslatait az új ötéves időszak megter­vezésénél. örülünk, hogy ön is köztük volt, és nyomatékos aláhúzásaival megjelölte, hol, melyik területen kellene sür­gősen cselekedni. Szeretné, ha az utak mi­előbb jók lennének. Nagyon helyesen jegyzi meg, hogy még több élelmiszerboltot, bölcsődét, óvodát szeretne a városban. Másokhoz hason­lóan fontosnak tartja a lakás­építést, a vízműfejlesztést, a fürdő, strand bővítését, a jár­dák rendbehozatalát. EZEKNEK A HASZNOS javaslatoknak egy része va­lóban sürgős megoldásra vár. A város lakóinak segítségével minden távoli határidő megrö­vidülhet. De ön három kér­désre tömör, nagyon elgondol­kodtató választ adott. Egyetértene-e önkéntes vá­rosfejlesztési adóval? Beve­zetné-e saját költségén a gázt a lakásába? Vállalna-e társa­dalmi munkát a város szépí­tése érdekében? Nem, nem, nem. Hogyan valósuljanak meg azok a tervek, ha nem akar tenni értük semmit? Ha a nagyobb közösség, amely­ben élünk, nem halad kellő­képpen előre, egyéni haladá­sunk, gazdagodásunk, egyéni boldogságunk is sok csorbát szenvedhet. Mindenkinek a maga helyén tenni kell azért valamit, hogy városunk mi­nél gyorsabban jusson elóbo- re, hogy a hasznos javaslatok mielőbb megvalósuljanak. Közismert tény, hogy Pest megye öt városa közül Ceg­lédnek nincs szégyenkezni va­lója a társadalmi munka vég­zése terén. Az elmúlt évben minden eddigit felülmúltak az eredmények. AKIK SZERETIK e -várost, tudják, hogy nem csodákra kell várni. Tenni, cselekedni kell. De még mindig vannak, akik a régi olasz közmondás szellemében élnek: „Könnyebb a szó, mint a tett." (szabó) Egerésző asszonyok Egy irányban vágják Százharminchat milliméter csapadék hullott az aratás előtti napokban Dánszentmik- lós határában. A sok eső sok helyen megdöntötte a gabonát. Az állami gazdaság vezetősé­ge úgy határozott, hogy az ilyen területekről — bármi­lyen többletmunkával jár is — a termést egy irányban vágják. A túl sok csapadék sok gondot okoz, de azért haszna is van: a kapásnövé­nyek szépen fejlődnek tőle és a tarlóhántásnak, a másod­vetésnek is jót tesz. Harminc fok ár­nyékban. A női fodrászat duruzso­ló búrái alatt pil- ledten legyezget- tók magukat a nők. A Nők lapját, a Ludas Matyit, de még az olva­sásra szánt vas­kos könyveket is a tizennyolcadik században előírt etikett szerint mozgatták arcuk előtt, egy kis friss levegő reményé­ben. A zsongító han­gulatba egyszer csak rémült si­koly hasított} Egér! A gyöngébb idegzetnek kitó­dultak az ajtó elé, a bátrabbak fel­húzott lábakkal reszkettek a szé­ken. A kisegér ijedten pislogott egy szék alatt, majd a pénztár­pult alá iramo­dott. Elő a söprűt, meg a rolóhúzót! Dobó Katica tö­rökverő asszony­serege sem állha­tott bátrabban a vár fokán, mint ők. Félelmet nem ismerve, guggolva lesték az egér­menedékhely be­járatát! Nem hiá­ba! A kisegér ki­dugta fejét, de az újabb sikoltozás hallatára ismét visszahúzódott. (Elvégre neki is van idegrendsze­re ...) így ment ez egy darabig. A kis jószág végül meg­unta a játékot és uccu, apró lábain eliramodott a má­sik sarokba. Igaz, Dobó Ka­tica és bátor sere­ge a legenda sze­rint akkor lett hős igazán, mikor a török hadát kel­lett irtania. Mon­dani sem kell, hogy a bolti egér­ke valamelyik odújában még ma is él. A ceglédi asszonyok hősié- ■ sen — nem bán­tották ... (csat-)

Next

/
Thumbnails
Contents