Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

“^f/rífiD A táj varázslója az ember Elsők a nyúlexportban Több mint hatezer nyulat vásárolt és értékesített az ex­portkereskedelem számára a Pilisborosjenői Fogyasztási Szövetkezet, s ezzel megnyerte a megyei versenyt. A nyulakat a pesthidegkúti, az ürömi és piliscsabai szakcsoport te­nyésztői nevelték fel közel 370 ezer forint értékben. A szak­mai hozzáértés bizonysága, hogy még megbetegedés sem fordult elő. A szövetkezet ta­karmányjuttatással és előleg­gel támogatja a körzeti szak­csoportokat. Az idén a szövetkezet szék­helyén, Pilisborosjenőn is megalakult a szakcsoport. A juttatásokon kívül visszatérí­téssel is ösztönzik a tényesztő- ket. Intenzíven szervezik és tá­mogat jak a fogyasztási szövet­kezetek a nyúltenyósztést Szo- bon, Nagykőrösön, Maglódon, Gödöllőn, Cegléden, Taksony­ban és Pécelen is. Kisköre: Csendes kis alföl­di falu volt, amíg fel nem éb­resztette az ember alkotó ere­je. Már beleharaptak a szá­raz, szikes, savanyú földekbe a markológépek kiéhezett áll­kapcsai. Már végigfutottak a tájon a vékony, fénylő huza­lok: s bennük az elektromos­ság, amely megreszkettette a levegőt, s az emberek szívét is, hiszen ők, az építők, a tervezők, valami nagynak, va­lami újnak a részesei. Az építkezés első állomása a vízlépcső megépítése lesz. Három egybeépített részből: a duzzasztóműből, a hajózsilip­ből és a vízierőtelepből áll. A kiskörei vízlépcső Kisköre és Abádszalók közötti vasúti híd felett Kisköre határában épül. A jobb parton helyezkednek el majd a vízlépcső üzemei, épületei, a villamoskapcsoló- állomás és a kezelőszemélyzet lakóépületei. Ezek a létesít­mények az építkezés ideje alatt az építők szociális és kulturális, valamint az épít­kezés üzemi igényeit elégítik ki. A teljes település közpon­ti fűtéssel, víz- és villamos-, energia-ellátással, valamint • csatornázással épül. A vízi­erőtelep évente átlagosan 106 millió kw/óra villamos ener­giát termel. Az energia a sza­badtéri transzformátorállomá­son és a kapcsolóállomáson keresztül jut az országos 120 kilovoltos és a 200 kilovoltos hálózatba. A hajózsilip ki­egyenlíti a vízszintkülönbsé­get, segítségével a vízlépcsőn 1350 tonnás hajók is átemel­hetők. De talán a teljes építkezés egyik legimpozánsabb része az óriás víztároló lesz. A terve­zett mesterséges tó négyszere­se a Velencei-tónak, és a Ba­laton egyötöde. .Mintegy 22 ezer kataszteri holdon terül majd el. Az átlagos vízmély­ség 2 és fél méter lesz. Ha kész lesz az öntözőrendszer, több mint félmillió katasztrá- lis hold szomjúságát oltja majd a víz, a Tisza duzzasz­tásával 120 kilométeres szaka­szon biztonságos hajózást tesz lehetővé. A hatalmas tó mint­egy 127 négyzetkilométert ki­tevő vízterületével üdülési és sportolási lehetőséget teremt az Alföld lakóinak. Ismerjük, a Tisza rakoncátlan folyó, oly sokszor lépett ki medréből, a kiskörei vízlépcső ezen is se­gít, hisz a zsilipen át levezet­hető egy hirtelen érkező ár­víz is. A négymilliárd forintot felemésztő teljes be­ruházás 1980 után fejeződik be. Az első úgynevezett ki­építési üzem biztosítja 1973-ig a duzzasztómű felépítését. Megindul a vízierőmű ener­giatermelése. Természetesen mindez a beépített technika csak akkor hozhat eredményt, ha hasznosítására kellőképpen felkészül a mezőgazdaság is. Elkészülnek az öntözőrend­szerek, de az állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetek­ben oly szakemberekre van szükség, akik pontosan isme­rik a víz éltető erejét, de tisz­tában vannak az öntözés va­lamennyi veszélyével is. Mire teljes üzemben dolgozhat a kiskörei vízlépcső, addigra 10 ezer jól képzett mezőgazda- sági szakmunkásra, 400 mező- gazdasági mérnökre és 800 mezőgazdasági szaktechnikus­ra lesz szükség azokban az üzemekben, amelyeknek föld- [ jére eljut a víz. Az építkezésen is, mint az egész országban mindenütt fiatalok is dolgoznak, még­hozzá szép számban. Már szinte hagyomány, hogy a KISZ különlegesen fontos munkáknál, építkezéseknél, védnökséget vállal, ezzel is bizonyítva, hogy megérti azok fontosságát. A KISZ VII. kongresszusa a kiskörei monstre építkezésen elvállal­ta a védnökséget. A társadalmi „vezérkar” vagyis az országos operatív­bizottság már megalakult, el­nöke dr. Fekete József, a KISZ Központi Bizottság osz­tályvezetője. A 23 tagú ope­ratív bizottság műszaki szak­emberekből, tudósokból, ifjú­sági vezetőkből áll. Szocialis­ta szerződést kötöttek a Mező- gazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Or­szágos Vízügyi Hivatallal. Nem látványos, rövid ideig tartó akcióról van szó, nem is arról, hogy 50 vagy 100 fiatal néhány napra elmegy földet hordani, házat építeni. Hanem arról, hogy akik itt dolgoznak az építke­zés teljes idején szívvel-lélek- kel, odaadással, vegyenek részt a munkában. Több mint ezer KISZ-szervezet érdekelt valamilyen formában a kis­körei vízilépcső építkezésében. Nagyszerű falvak, megyék fö­lött átnyúló, kézfogást jelent ez a védnökségvállalás. A pesti tervező ifjak, éppúgy, mint a markológépek kezelői, vagy éppen az a fiatal, aki csákánnyal a kezében dolgo­zik, egészen azokig a paraszt­fiatalokig, akiknek termelő- szövetkezeteinkben vagy az állami gazdaságban éppen e közös munka nyomán jelenik meg az olyannyira nélkülözött víz. Azt írtuk a címben, a táj varázslója az ember. Nem va­rázsvesszővel és nem is égre emelt tekintettel, hanem munkával. Átváltozik a táj kulturális arculata, átválto­zik az ember tudata is. A KISZ Központi Bizottság pályázatot hirdetett fiatal szakemberek részére keressék azokat a lehetőségeket, ami­nek segítségével az öntöző- rendszer által érintett terüle­ten, ami 8 megyében terül el, miként lehetne az öntözővizet maximálisan hasznosítani. De pályázatot hirdetett népmű­velőknek, pedagógusoknak is, hogy dolgozzák ki azt az el­méleti „forgatókönyvet”, mely szerint alkalmazkodni lehet a megváltozott viszonyokhoz. Természetesen gondokkal is küszködik egy ilyen hatalmas építkezés. Ezek között a leg­nagyobb a munkaerőhiány. Mérnökök, vasbetonszerelők, gépkezelők, méghozzá jókép- zettségűek kellenének, akik­ben fiatalos vállalkozókészség és lendület van, hogy segítsék mielőbb megvalósulni a mű­vet, amely átalakítja és gaz­dagabbá teszi a tájat az itt élő embereket. Regös István Figyelmetlenség, ittasság Halásztelken figyelmetlenül ment át az úton a 11 éves Far­sang Emília, s egy motorkerék­páros elgázolta. A kislány könnyebben megsérült. Ittasan vezette motorját Ma- j.osházán a 19 éves Örsi And­rás, s felbukott az úton. A mo­torvezető súlyosan megsérült. Ipolytölgyes és Vámo&miko- la között nem adta meg az el­sőbbséget egy gépkocsinak te­herautójával Radii István, s a két autó karambolozott. A te­hergépkocsi utasa, a 27 éves Plank Lászlóné, könnyebben megsérült. Szabálytalanul kanyarodott traktorjával Gödöllőn Orbán Imre, s összeütközött egy sze­mélyautóval. Sérülés nem történt, az anyagi kár tízezer forint. A gyógyszerek hatásai a magzat fejlődésére Az emlékezetes Thalidomid- botrány — amikor egy új tí­pusú nyugtató tömeges torz­szülést eredményezett — rend­kívüli mértékben megnövelte az orvostudomány érdeklődé­sét a terhesség alatt szedett gyógyszereknek esetleges mag­zatkárosító hatása iránt. Törő Imre akadémikus ezzel kap­csolatban elmondta: — A múltban a forgalomba került gyógyszerek egyikét sem vizsgálták a torzfejlődést előidéző, úgynevezett terato­gen hatás szempontjából. Azt hitték ugyanis, hogy ha az anya szervezete a szertől nem KERESSE a Vecsés és Környéke Háziipari Szövetkezel termékeit: az őszi Vásáron és a megyei bemutatókon díjat nyert hímzett női és gyermekfehérneműt (exportfazonban) csecsemőkelengyét, hímzett ágyneműt Ül TERMÉKEINK TAVASZRA: bakfis- és leánykaruhák, szoknyák és himzett blúzok, bébiruhák, napozók, köfénykék, divatos camping-garnitúrák modern fazonú változatokban és színekben. Vecsés és Környéke Háziipari Szövetkezet VECSÉS, Bajcsy-Zsilinszky út 62 károsodik, akkor a magzatot sem érheti baj. — Köztudomású, hogy a gyógyszerek hatását és mel­lékhatásait először állatkísér­letekben vizsgálják és csak akkor kerülhet sor az új sze­rekkel végzett klinikai megfi­gyelésekre, ha az állatkísérle­tek alapján joggal várható, hogy nem károsíthatják a be­teget. A magzati fejlődés kö­rülményei és a torzulásra való érzékenység szempontjából rendkívül nagyok az eltérések a különböző állatfajok között. — Ezek a kísérletek hazánk­ban is elég nagy tudományos apparátussal folynak és na­gyon sok problémával járnak. Többek között nehéz megha­tározni, hogy egy-egy szer ki­próbálására milyen állatokat használjanak. Az említett Thalidomidra például a nyúl nagyon érzékeny, a csirke, az egér, vagy patkányembrió vi­szont ellenállóképes. A vizs­gálatok szempontjából na­gyon fontos körülmény, hogy a magzat milyen fejlődési szakaszban van, amikor a szer hatása éri. A kísérletek során figyelembe kell venni a lepény működésében és a magzati fej­lődés különböző mozzanatai­ban lejátszódó folyamatokat az alkalmazott szer hatásmód­ját, formakologiai aktivitását, az anyagcserében játszott sze­repét stb. Egyes szerek azért torzítják el a magzat fejlődé­sét, mert korán adták be őket, mások fordítva, azért nem hatnak, mert későn. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a terhességet a nő élet­módja is nagy mértékben be­folyásolja. Bizonyos gyógysze­reken kívül számos károsító hatás is felmerülhet. Végül, mint az orvostudo­mány olyan sok helyén, itt is felmerül a törekvés olyan vé­dőszerek kutatására, amelyek az egyes gyógyszerek káros hatását kivédik és lehetővé te­szik, hogy az anya egészségét az utód veszélyeztetése nélkül lehessen helyreállítani. 1969. JÚNIUS 10., KEDD Stockholmi anziksz Vasárnap Stockholmban elbújt a nap, s hűvösre fordult az idő. Akik a hét végét nem sztügájukban (hétvégi faház) töltöt­ték, azért a fővárosban is kellemesen szórakozhattak. A skanzen műit századi hangulatot áraszt. Minden épülete fából készült, van itt városháza, bank és iskola, postahivatal éppúgy, mint nyomda és patika. Ennek a kislánynak azonban mégis a vadkacsák tetszenek a legjobban. + • + Nem messze a skanzentől találhatjuk — hasonló környezet­ben, mint a Városliget — a Tivolit. Ez olyan, mint a mi Vidám Parkunk, sok ügyességi és szerencsejátékokkal, a fiatalabb nemzedék számára pedig ringlispillel, hintával. + + Pontosan déli egy órakor kürtszó harsan a királyi palota udvarán, s kezdetét veszi a zenés őrségváltás. Tekintve, hogy Svédországban több mint 150 éve nem volt háború, joggal hi- hetnők: a svédek nem elég katonásak. Aki ezt hiszi, kaphat egy kis ízelítőt az ellenkezőjéről a díszelgésen. Boros Béla

Next

/
Thumbnails
Contents