Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

MOHOB«VlDín A P E S,T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKI A-'D Á S A. XI. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1969. JÜNIUS 7., SZOMBAT AZ IPAR ELSŐ NEGYEDÉVE Nőtt a járásban az ipari dolgozók száma Kihasználatlan lehetőségek — Csökkent az értékesítés A monori járás ipari üze­meinek gazdálkodása ez év el­ső három hónapjában a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva összességében kielégí­tően alakult. Az állami ipar termelése 17 százalékkal emel­kedett, s ebből a gyömrői ve­gyiüzem vette ki a legnagyobb mértékben részét. A szövetke­zeti iparban az emelkedés mérsékeltebb. A megtermelt árukból el­sősorban a szövetkezeti ipar értékesített külföldre, méghozzá a tavalyinak a kétszeresét. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel az exportra gyártó üzemek száma csökkent. Az állami iparból csak a /Mo­nori Kefegyár exportált árut. Az exporthelyzet egészét néz­ve úgy tűnik, hogy üzemeink saját profiljukon belül nem használják ki eléggé a lehető­ségeket. A szövetkezeti ipar tavaly egyenlő összeget tartalékolt fejlesztési és részesedési alap­ra, az idén a fejlesztési alapot jelentősen megnövelték. Első­sorban a Pilisi Ruházati Ktsz és a Vecsési Vegyesipari Ktsz. Az állami vállalatoknál ezen a téren lényeges változás nincs. Mind az állami, mind a szövetkezeti iparban nőtt az egy főre jutó termelés, és az egy munkaórára jutó terme­lési érték. Megállapítható, hogy az elmúlt negyedévben az üzemek többségénél növe­kedett az anyagkészlet, csökkent a készáru kibo­csátás, illetve az értékesí­tés. Az anyagkészlet növekedésé­nél kivétel a Pilisi Ruházati Ktsz és a Vecsési Vegyesipari Ktsz. Az értékesítés terén ki­emelkedő a Pilisi Ruházati Ktsz, a Vecsési Háziipari Szö­vetkezet és a Monori Vasipari Ktsz. A létszám- és a bérgazdál­kodás a járás területén a köz­ponti irányelveknek megfele­lően alakult. Az összlétszám tekintetében mérsékelt emel­kedés tapasztalható, ezen belül a munkások száma az állami iparban 2,5 százalékkal, a szö­vetkezeti iparban 7,5 százalék­kal emelkedett. Ez elsősorban új üzemrészek megindulásá­val magyarázható. A bérezés alakulását vizsgálva változó a kép. A felsőbb szervek által jóváhagyott bérszintet, vala­mint a létszámgazdálkodást figyelembe véve az egy főre jutó havi átlagbér az év első három hónapjában valamivel magasabb, mint a szövetkezeti iparban, ez azonban ágazaton­ként igen változó. A legalacso- nyobb a ruházati iparban, a legmagasabb a Monori Vas­ipari Ktsz-ben. Még ma is az ; a helyzet, hogy az elsősorban i jó munkán dolgozók találják meg legjobban a számításukat. Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb felada­ta a differenciált bérezés továbbfejlesztése, és a kö­zös érdeket elősegítő mun­ka jobb elismerése. Ami a kapacitáslekötést il­leti, ez az üzemeinknél az első félévre biztosított, sőt vannak olyan üzemek, melyek az idei évre megrendelést már nem tudnak felvenni. A termelő üzemeknek az anyagbiztosítás mellett továbbra is körülte­kintően gondolniuk kell az áruk elhelyezésére. Ennek megkönnyítése érdekében to­vább kell fejleszteni a gyárt­mányok minőségét, s alkal­mazni kell a korszerű techno­lógiai eljárásokat. Minden üzemnek úgy kell a fejlesztést biztosítania — most már el­sősorban saját erőből —, hogy versenyképesen és gazdaságo­san tudjon termelni. Ehhez *az alapfeltételek üzemeinkben megvannak. Gál Sándor o járási pártbizottság osztályvezetője A nyitány jól sikerült Megnyitotta hát kapuját a szélesvásznúra átalakított pi­lisi mozi. A megnyitást nagy érdeklődés előzte meg, hiszen ősz óta zárva volt. A kiéhezett filmkedvelőket most kárpó­tolják, bővül a műsoridő is. Ezentúl hetente öt estén lesz előadás. A berendezés korsze­rű, minden igényt kielégít, s a személyzet is előzékeny, ud­varias. Sajnos a közönség egy kis részéről — már az első este alapján — ezt nem mondhat­juk el. Hangoskodtak, rendet­lenkedtek. <o. f.) VECSES Árkok, utcák, járdák A KPM tervei szerint ki­szélesítik a Vecsés és Gyál kö­zötti utat, s Vecsésen, a Dózsa György utcában levő szaka­szát rendbehozzák. Ez a rész eléggé tönkrement, mosta az eső, marta a hóié, mert nem volt hová folyjon róla a víz. Igaz, az árkok ásásához még tavaly hozzákezdtek, a befe­jezés azonban várat magára. A vízelvezető árkokkal Ve­csésen másutt is baj van. A községi tanács a maga ere­jéből igyekszik megtenni a lehető legtöbbet, például ter­vezik az Andrássy-telepen, s még néhány más utcában a nyitott csatornák átépítését betonfalakkal, átereszekkel, hidakkal, a lakosság segítsé­gét azonban nem nélkülözhe­tik. Sokak szerint az úgyneve­zett hidegaszfaltjárdák nem váltak be, könnyen felfagy­nak. Teljesen tönkrement például a Zrínyi utcában. Mások szerint a legfőbb baj az volt, hogy nincs amiben, s ahová lefolyjon a hóié, az eső. Mindenesetre a községi tanács elhatározta, hogy az ezután építendő járdák be­tonkőlapból, vagy betonból lesznek. Ha már járdagondokról írunk, szükséges megemlíte­ni, hogy a község egyik leg­forgalmasabb utcája — mond­hatnánk főutcája — a So­mogyi-Bacsó utca igen elha­nyagolt. Az út egyik oldalán a járda nagyon rossz állapotban van, a másik oldalon pedig egyáltalán nincs. Maga az út­test földút, s a gödröket a ráhordott sárga földtömeg sem szüntette meg. Helyes lenne, ahogy más községek­ben ezt és az ehhez hasonló többi utcákat évente egyszer- kétszer talajgyalúval végig­simítani. (pápay) LELTÁRHIÁNY NÉLKÜL A Tápiósülyi Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezetnél tavaly minden ne­gyedévben akadt néhány bolt­ban leltárhiány. A vezetőség erélyes rendszabályokat lépte­tett életbe, a boltvezetőknek nemcsak a leltárhiányt kellett megfizetniük, hanem még ked­vezménymegvonásban is ré­szesültek. A szigorú intézke­dések, úgy tűnik, megerősítet­ték a munkafegyelmet. A könyvelés legfrissebb jelenté­se szerint az utóbbi leltározá­soknál hiányt nem találtak. KUTASÓK Bizony lehetne ezt a nem könnyű munkát korszerűbb módon is végezni. A járásban — tudomásunk szerint — egyetlen egy kútásó mester van, a gyömrői Reikort Gyula. Felvé­telünk kútásás közben készült, amint éppen a nehéz, vizes agyagot a felszínre hozzák. Tóth Ambrus felvétele Ünnepi gyűléssel zárul a békehónap Holnap: járási spartakiád Gyomron Vasárnap a gyömrői sport­telepen rendezik meg a nyári spartakiád monori járási dön­tőjét. Reggel 9 órakor, a csa­patok felvonulása után kerül sor az ünnepélyes megnyitó­val együtt a békehónap járási záró­rendezvényére, melyen Bata János országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Ezután elkezdődnek a kü­lönböző versenyek. Gazdag választékot ígér az atlétika, a focisok négy kispályán mér­kőznek, kézilabda-mérkőzések lesznek, s akinek mindez még kevés, az megtekintheti az út­törők honvédelmi járőrverse­nyét, a motoros ügyességi ver­senyt, a kispu^kalövészetet, a kerékpárversenyt és a kötél­húzást. . A gyömrői sporttelep megszépülve várja a hol­napot. Az ifista labdarú­gók társadalmi munkában befestették az oszlopokat, s versenyre alkalmas állapot­ba hozták az egész terepet. A rendezőség mindenkit szere­tettel vár, a belépés díjtalan. (g.) Dolgozatírás helyett LÁNYOK A PAVILONBAN A „Hűtlen hűségesek” nincs meg? Péchy Blanka könyve... Buránszky Alice és Funovics Etelka egymásra néznek. Na, igen, a héten már rengeteg könyvet elvittek egy szálig innen a főtéri könyvpavilon­ból. És mit tegyen két diák­lány, aki most azért van itt, mert remekül tudják a mate­kot, mentesültek a doüírás alól, s a kereskedőszellemről csak itt-ott hallottak? — Holnapra meghozzuk, tessék csak benézni, itt lesz! És Héjas Erzsébet nyugdí­jas tanítónő megnyugodva tá­vozik. A „Hűtlen hűségesek”- et máris a magáénak érezhe­ti. A lányok nem beszélnek a levegőbe. És milyen komolyan csinálják a dolgukat! Figyelek. — Valami... Veress Pétert Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, akik szeretett fiunk Horváth Sándor temetésén részt vettek, sfr.iára virágot, koszorút helyeztek. részvétükkel bána­tunkban osztoztak. Horváth Ist­vánná és családja. Amikor beültem a menetrendszerinti budapesti buszba, még nem sejtettem, hogy ritkán látható művészi élményben lesz részem. Hogyan is gondolhattam vol­na, hogy a szürke uniformis mögött művészi ambíciók feszülnek. Aki menetiránnyal szemben ül, szeret kikukucskálni a ve­zető válla fölött, vagy hóna alatt, ter­metétől és az adott lehetőségtől függően. Ezt tettem én is, s ekkor kezdődött az előadás. Kiderült, hogy nem közönséges buszon ülünk. A ve­zetőfülke egyszerre csak színpaddá vál­tozott, s mi, utazók, izgatott, drukkoló nézőközönséggé lép­tünk elő. A könnyedén tova­suhanó fák, a szün­telenül változó táj szédítő szín- és ár­nyékforgatagában, a zsongító motorzúgás NÉMAJÁTÉK álmos kábulatában egyszerre csak min­denki szemeláttára megmozdult a mű­vész. Elengedte mindkét kezével a volánt, s gyakorlott, kifinomult mozdula­tokkal, tarkóján ösz- szekulcsolf. kézzel nyújtózkodni kezdett. Nem tudom, má­sok mire gondol­tak, miközben sze­müket meresztgették a rendkívüli látvány­ra, de nekem jeges rémülettel vegyesen egy klasszikus és egy már majdnem klasz- szikus idézet jutott eszembe. Az egyik: „A gép forog és az alkotó pihen.” Hát ez mennyei szinten esetleg megy, de si­kerül-e itt, e sáros földtekén?! És éppen most, a szemem lát­tára?! A másik gondola­tom az volt, hogy milyen kifejező ez a mozdulat, magas szintű pantomim já­ték a volán mellett, mely szó nélkül is kifejezi a lényeget: „Nekem teljesen mindegy!” Na jó, de nekem nem! Fogja meg csak azt a vacak kor­mánykereket! Hogy jön ő ahhoz, hogy művészetével sok­koljon bennünket?! Igaz, kifizettem a biztosítási díjat, de igénybe venni! Még egy pillanat és ment­hetetlenül az árok­ban leszünk, hiába egyenes az út! Mindez őt nem za­varta Groteszk, ijesztő mozdulatok­kal nyújtózkodott egy nagyot ásított, majd végül, mint akinek csak úgy vé­letlenül jut eszébe, hogy hol is van, unott mozdulattal új­ra megfogta a volánt. Bevallom, félig ál­ló helyzetben élvez­tem az „előadást”, minden pillanatban ugrásra készen, mert hát szép, szép, de mit lehessen tudni... A vezető ekkor hátrafordult, mint akit egyáltalán nem érdekel, hogy előre megyünk és nem hátra. Tekintete, mintha ezt mondta volna: na, mi van? Csak nem ijedtetek meg? Fő a nyuga­lom . .. Minden elismeré­sem a nagyszerű ki­fejező mozdulato­kért, a kiváló néma­játékért. De, ha leg­közelebb ő ül a volán mellett, megvárom a következő buszt. S ha nagyon sürgős dolgom adódnék, kö­vetelni fogom, húzza magára a függönyt. Szórakoztassa csak magát művészetével. (ej) kérek. — A középkorú, kon­tyos nő tétovázik. Veress Pé­ter nincs, Alice és Etelka egymás után szedik le a pol­cokról a könyveket: talán ezt, esetleg ezt... És ez megfelel­ne? A vevő ingatja a fejét. Most már mindhárman za­varban vagyunk, a vevő nem. Vár. Rejtő? Ó, nem! Passuth? Nem, az sem... A végén Kari May is előkerül, egek, ha ép­pen ezt akarja?! De ez sem kell. Szeretnék segíteni, ne tá­vozzon üres kézzel, és drukko­lok a lányoknak is. Hát hogy­ne: pontozásra megy a dolog! A KISZ-alapszervnek jól jön­ne ezek után a forintok után is a jó pont. A versenyben... Most én kérdezek: általában miket olvas? Azt mondja, mindenfélét. „Jókait”. így per­sze tanácsot adni még gyakor­lott könyvtárosnak is nehéz... Mi elhallgatunk, a vevő el­megy, s dacosan elhallgatja előttem a nevét is. — Volt már ilyen? A lányok nevetnek. Ajjaj! Lerakták a polcokat, a léte­ző összes könyvet a kedves vevő elé, aki végiglapozta valamennyit, majd megve­tően így szólt: „Itt semmit sem lehet kapni”: A lányok akkor is mosolyogtak. Igaz, hogy a nyolcadikos kislány­nak eladtak egy tavalyi tánc- dalfüzetet olyan „szöveg” kí­séretében, hogy fél óra múl­va a barátnők is ezt vásárol­ták. Ez persze már „szakmai titok”. — Ti mit vinnétek haza legszívesebben ? — Passuthot, Szilvásitól az Apassionatát... — Miért? — Érdekes, korhű, Passuth különösen jó ... — összeneve­tünk — „szóval mindegyik irtó frankó!” A pavilon sarkában meg­szólal a magnó. Beat. Ez „fel­dobja” az üzletet? Lehet. Máris 2000 forinton felül van az eladott könyvek összege... (koblencz) III It E K — 45 végzős nyolcadikos ballag ma a vecsési, Kun Bé­la téri általános iskolában. Tarsolyukban az osztály cso­portképét és a téren levő Goldmann-szobor, a Munkás fotóját viszik. — Befejeződött a mendei Lenin Tsz-ben 70 hold burgo­nya kultivátorozása. — A megye kiváló állatte­nyésztője cím arany fokozatát kapta meg a gombai Üj Élet Tsz Rákóczi szocialista bri­gádjából Ilkei Mária és Lu­kács Árpádné. — 111 százalékra teljesítet­ték a járás termelőszövetke­zetei tavaly kenyérgabona-fel­vásárlási tervüket. Ez 975 va­gonnak felel meg. — A maglód! Micsurin Tsz érte el tavaly kukoricából a legjobb átlagot, . holdanként 25,4 mázsát. — Négy és fél kilogramm volt az átlag gyapjúhozam a most befejeződött birkanyírás­nál, a mendei Lenin Tsz-ben. — Vöröskeresztes alapszer­vezet megalakításához kérte a járási vöröskeresztes szer­vezet segítségét a vecsési gáz­üzem. — Lacikonyhát nyit az új­szilvása Kossuth Tsz a gyöm­rői strandnál. Az újszilvásiak- nak itt már működik egy köz­kedvelt termelői borkimérése. — Mendén, a téglagyár előt­ti részen a környék lakói rendbetették az útmenti árko­kat. — 3827 dolgozó tag volt a járás termelőszövetkezeteiben tavaly. Az alkalmazottak szá­ma: 2243. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sán­dor, Monoron: dr. Kövesi László (Táncsics utca), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügyele­tet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főté­ri. Vecsésen az Andrássy-te- lepi. MAI MŰSOR MOZIK Goinba: Macskákat nem ve­szünk fel. Gyömrő: Csendőrök New Yorkban. Maglód: Kortár­saink. Mende: Bilincs és mosoly. Monor: Kémek randevúja. Nyár­egyháza: Sólyom nyomában. Pé­teri: Boldog Alexandre. Tápiósáp: Tíz kicsi indián. Tápiósüly: Bran- caleone ármádiája. Űri: Egy zsák arany egy fejért. Vasad: Ne ingereljétek a mamát. Vecsés: Oroszlán ugrani készül. Integrált óra Az egyik japán óragyár rö­videsen forgalomba hoz egy integrált áramkörű, két kőre járó elektromos órát, amely egyetlen szárazelemmel más- fé' évig megszakítás nélkül működik.

Next

/
Thumbnails
Contents