Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
,Aranyeső" a Hámán Kató iskolában 386 tanintézet közül az első Tizenöt boldog gyermekfej mosolygott be vasárnap délután Nemeskéri Ferenc igazgató ablakán. — Tessék képzelni, „aranyeső” hullott Nagykőrösön az úttörőolimpia megyei döntőjén. Tizenhét aranyérmet, két ezüstöt és két bronzot nyertünk! Majd, holnap, az iskolában elmeséljük! — kiabálták össze-vissza, magasan lobogtatva a szalagos érmeket és a vándorserleget, amely most került először Vácra.' Másnap azután az egész iskola előtt felsorakozott a 12 tagú négytusa csapat és Pénzes Gyuláné testnevelő tanár beszámolt a két nap eseményeiről. — Csapatunk az úttörő- olimpia történetében először végzett első helyen a megye 386 iskolája közül. Főleg a fiúk eredménye figyelemreméltó. összetett egyéniben is három váci került a dobogóra: Kovacsics Ferenc (egymaga három aranyat szerzett), Maloviczki Ferenc ezüstérmes lett, Bánhidi Péter bronzér- — A legszebb versenyt a met hozott. 4x100-as váltófutás hozta, — A csapat többi tagja: Szépvölgyi Lajos, Mészáros László és Somogyi László eredménye is kitűnő. A lányok közül Pénzes Adrienn harmadik helyre került 230 ponttal. A többiek: Karczag Katalin, Tóth Emma, Kőbl Kati, Bircsák Erzsébet és Mészáros Erzsi szintén tudásuk legjavát adták. Gyermekeink a kitűnő eredmények mellett csillagos ötöst érdemelnek sportszerű magatartásukért is. ahol a sárgaruhás „villámik rek” befutója, Kovacsics Feri elsőnek szakította át a célszalagot. Talán halljuk majd még Rácz Robi, Maloviczki Feri, Sziebig Sándor és Kovacsics Ferenc nevét említeni egykor majd a magyar atlétaválogatottban. Legközelebb június 11-től 13-ig versenyzőnk Dél-Pest megyében. Ez lesz az utolsó erőpróba az országos döntő előtt. (P.) NAGYMAROS Dalostalálkozó Vasárnap délelőtt Nagymaroson a művelődési házban —, a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle keretében tartották megyei bemutatójukat Pest megye arany oklevelet nyert énekkarai. A bemutatóin részt vett a Szakszervezeti könyvtárosoknak Czine - a magyar irodalomról A szabolcsi nap aranya barnította arcát, szőkébb pátriá- j jának ízes magyarságával be- | szél ma is Czine Mihály irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa. Ö tartott kedden délután előadást a szakszervezeti könyvtárosok tanfolyamán a mai magyar irodalomról. Anekdotákkal fűszerezett bevezetője után háromórás tájékoztatójában kitért minden igazán jó magyar íróra, költőre. Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István, Váci Mihály, Garat Gábor, Ágh István, Ratkó József, Bella István nevét hallották a jelenlevők költőink közül. A prózaírók sorát Németh László kezdte, s mindjárt utána Déry Tibor, Tamási Áron, Szabó Pál, Veres Péter, Cseres Tibor, Lengyel József, Darvas József, Illés Béla, s a fiatalabbak képviselője: Fejes Endre, Mészöly Miklós, Mándy Iván írásaira hívta fel hallgatósága figyelmét. A legfiatalabb nemzedék legtehetségesebbjeként említette Czine Mihály Moldova Györgyöt, Szabó Istvánt, Ka- mondy Lászlót, Csurka Istvánt, Bertha Bulcsút, Galambos Lajost, Galgóczi Erzsébetet és Szakonyi Károlyt. Határainkon kívül élő magyar anyanyelvű írókkal zárta sorát. Remekbeszabott előadása után hallgatói kérdéseire válaszolt. I. e. ceglédberceli művelődési ház férfikara, az ácsai művelődési ház kamarakórusa, a Budai Járási Háziipari Szövetkezet vegyeskara, a csömöri művelődési ház énekkara, a Csepel Autó Művelődési Központ énekkara, a szentendrei József Attila Művelődési Központ énekkara, a Dunakeszi Járműjavító Művelődési Központ énekkara, és a nagymarosi művelődési ház férfikara. Valamennyi együttes emléklapot kapott. R. B. VÁCI UAPLfl m—ni w — ..... i i —■! iii~».ii~n H'iin_. n in— —in...—n _i i |— j — — i - ni —ii ni i—i ii----■ a p est megyei hírlap különkiadása XIII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1969. JÜNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Megalakulnak a lakásszövetkezetek A CEMOV kölcsönnel segíti dolgozóit A hét közepén valamennyi ] osztályvezető váci vállalat, intézmény meg- j szerint kapta a városi tanács igazgatási osztályának a körlevelét. Ebben értesítik az igazgatókat, vállalatvezetőket, hogy a végrehajtó bizottság ebben az évben azért, hogy a város dolgozóinak egy része önkéntes társulással, a saját megtakarítással, valamint az állam által nyújtott kedvezmények fel- használásával otthonhoz jusson — lakásszövetkezeket tájékoztatása szervez. Dr. Szamosvölgyi Alfréd A váci zenei hetek műsorfüzete A kiadvány méltó a rangos eseményhez. A váci zenei hetek műsorfüzetének címlapját egy ismeretlen szerző fametszete díszíti: váci városkép 1780 körül. Lukács Ferenc bevezetőjében városunk zenei életéről ír. A zenei hetek négy nagy eseményének ismertetése mellett képben, írásban bemutatják együtteseinket s a hangversenyek szerzőit, szólistáit. A gondos kép- szerkesztés Hídvégi Valéria munkáját dicséri. Szubjektív riport a lányokról SPOR 1 ■ 1. Váchartyán 12 8 _ 4 37: 19 16 2. Vácrátót r: 7 1 4 36:15 15 3. D.-keszi Kin. 12 7 1 4 25:19 15 4. örszentmikl. » 6 3 3 21:15 15 5. Penc 12 6 2 4 26:20 14 6. Sződligct II 6 2 4 30:25 14 7. Felsőgöd 12 6 2 4 18:15 14 8. Esze T. SE 12 5 3 4 14: 9 13 9. Püspökhatv. II 5 2 5 25:24 12 10. Váci SE II 12 6 — 6 31:34 12 11. Kisnémedi 12 5 1 6 31:34 11 12. Rád 12 3 4 5 20:23 10 13. Püspökszil. 12 5 — 7 24:29 10 14. Vácduka 12 3 2 7 14:23 8 15. Kösd 12 2 2 8 16:28 6 16. Vácbottyán 12 2 2 8 18:43 6 Ezek a lányok, akikről most szó lesz, csinosak és középiskolába járnak. Van köztük dunakeszi, váci, de van olyan is, aki még messzebb lakik. Ami összeköti őket, az a koruk: valamennyien most érettségiznek. A házasságról — Nem is olyan régen az volt, sőt sok helyen még ma is az, a lányok célja, hogy minél előbb találjanak maguknak egy „jó partit”, azaz férjhez mehessenek. — Ez a szükséges rossz — mondta egyikük. — Valóban rossz? — tettem fel a kérdést. — Vannak előnyei és hátrányai. Előnye, hogy nem marad a lány pártában, nem lesz vénkisasszony és ez már megéri. De most, ilyen fiatalon azért meggondolandó, hogy szükség van-e rá? — Szerintem igen. Mert csak addig van értéke egy lánynak, amíg kívánják a férfiak. Minél fiatalabb, annál inkább és annál többen, tehát nagyobb a választék. Később már csak „kegyelemből” veszik el. Nekem már van vőlegényem. — Szerintem pedig semmi szükség arra, hogy férjhez menjek. Ha boldog vagyok egyedül, akkor rendben van minden. Ha nem, akkor úgyis mindegy. Nincs szükségem „kegyelemre”. Van, amivel mindig meg tudom magam vigasztalni : nemcsak mi, lányok, hanem a fiúk is megöregednek. És akkor nekik is szükségük lesz valakire ... Es a tanulás? — Legalább olyan szükséges rossz, mint a házasság. Egy lány sohasem veszi hasznát az iskolának, úgyis a háztartásban marad. Ha csak nem játszik egyenjogúsdit. — Azt nem játszani kell, mert egy lánynak valóban lehet annyi esze. hogy tudja mit csináljon, s fel tudja használA kórház huszártornyos épülete A mai kórház épületét 1732- ben kezdték építeni. Többször átépítették, így 1752-ben gyökeresen. Utolsó átépítése 1780 körül volt, nyilván ekkor kapta a homlokzat sima, egyszerű copf jellegét. A görbe vonalak, melyek a barokkra annyira jellemzőek, itt az ol- dalrizalitok emeleti ablakainak felső záródását leszámítva teljesen hiányoznak. A kapukat téglalap alakú sima kőkeret szegélyezi, illetve az egyiket egyszerű, sában is a többszörös átépí- díszítetlen j tés nyomát. Magas nyeregtetőn falpillérek, melyek szintén jellemzőek a copf stílusra. Vigyáznunk kell azonban a kormeghatározással, a stílusnak nevet adó füzéres ablakrácsok itt későbbiek. Feltehető. hogy eredetileg az épületen egyáltalán nem volt füzér. mint ahogyan a copf stílusra talán legjellemzőbb épületplasztikai elem. a szögletes voluta Vácon egy copf épületen sem látható. Az épület mindenesetre láthatóan magán viseli stílutején barokk kémények között úgynevezett huszártorony látható. Ez onnan nyerte a nevét, hogy a tetőn ül, és elvileg a padlástérben az épülettest felé nincs alátámasztása. Egyébként a francia gótika alkalmazta széltében-hosszá- ban, majd elterjedt Európa nagy részében. Magyarországon építészeti ritkaságnak számít. Persze nem tudjuk, hogy eredetileg mennyi volt, mert a török hódoltság alatt építészeti alkotásaink túlnyomó többsége elpusztult, viszont nagy volt Magyarországon a hódoltság előtt a francia művészet befolyása. A huszártorony mindenesetre hozzájárul a tér építészeti képének színességéhez, érdekességéhez és korhűségéhez. A kórház egyik oldalán a városi tanács épületével, másik oldalán az azt szimmetrikusan kiegyensúlyozó, ugyancsak a kórházhoz tartozó korabeli épülettel, egyike a legszebb váci védett városképi részleteknek. Stefaits István ni a tanultakat. Szerinted csak a fiúk lehetnek zsenik? — Mi csak azért jártunk gimnáziumba, hogy legyen a kezünkben egy olyan papír, ami bizonyítja a tudásunkat. Különben ennek soha semmilyen hasznát nem vesszük, mert nem vehetjük két vagy három gyerek mellett. — Aki így gondolkodik, valóban nem tudja használni a tudását, tényleg nem érdemli meg, hogy tanácsokat adjanak neki. Egy papírért tanulni valóban felesleges. Én jövőre egyetemen fogok tanulni. És tudom, hogy miért! A szubjektum Nehéz volt jegyzetelnem. Nem tudtam, hova figyeljek, nézzem a lányokat, vagy hallgassam a beszélgetést? Mert mindkettő érdekes volt. Ügy gondoltam, muszáj hallgatnom. És én hallgattam. Nem közöttük, de ismerek olyan lányt, aki igazán jó közgazdász és esze ágában sincs férjhez menni, sőt az egyetem után sem hajlandó befejezni a tanulást. Pedig neki is van már két gyereke. Viszont ismerek olyan lányt is, aki a nyolcadik általános elvégzése után férjhez ment és otthon a háztartásban dolgozik. Ismerek olyan fiút, aki az első lánynak ad igazat és elítéli a másodikat, de ismerek olyan fiút is. aki pontosan fordítva gondolkodik. Most kellene leírnom a szubjektumot, hogy én kinek adok igazat? De megkérem a kedves olvasókat, ne kívánják tőlem: nővérem megkért, siessek haza és segítsek neki mosogatni, mert az egyetemen holnap vizsgázik ... Mészáros Sándor a lakásszövetkezetbe tagként kizárólag az állami, társadalmi szervek, a vállalatok, a szövetkezetek bérből és fizetésből élő dolgozói vehetők fel. A felvételt a vállalat vezetője és szakszervezeti bizottsága javasolja, elsősorban a Vácott lakó dolgozók közül. Július tizenötödikéig olyan munkásokat lehet javasolni, akik lakásigényüket az igazgatási osztályhoz már beadták, s azt jogos igényként az osztály elfogadta. A Földvári téren épülő szövetkezeti lakások túlnyomó- részt kétszoba-összkomforto- sak lesznek, ezenkívül néhány háromszobás is épül. Előzetesen 25—30 000 forintot kell fizetni. Üzemeink is megmozdultak, hogy otthonhoz segítsék a rászoruló dolgozóikat. A CEMOV — az országban ts az elsők között — elkészítette a lakásépítés vállalati támogatásának a rendjét. Dr. Félegyházi Gyula, a lakásfejlesztő bizottság titkára elmondta, hogy 1969-ben az irányításuk alá tartozó gyárak között több mint nyolcmillió forintos lakásépítési alapot osztanak fel. Ez lehetőséget ad az építkezései? megkezdéséhez, illetve vállalati támogatással történő folytatásához. A cementipari dolgozók az OTP-köícsönön kívül jelentős összegű — kamatmentes — vállalati kölcsönt igényelhetnek. Indokolt esetben a részesedési alapból 10 000 forintnyi támogatásban részesülő dolgozó a pénz visszafizetése alól 10 éves munkaviszony elteltét követően teljes egészében merJ.e- sül. A titkár meggyőződése, hogy az ösztönző építési lehetőség és a támogatásnak ez a formája felkelti majd a dolgozók érdeklődését, segíti lakás- helyzetük megoldását és ugyanakkor előmozdítja egy vállalati törzsgárda kialakulását. (papp) Szód liget Gondozónők találkozója A szociális otthonok gondozónői — hathónapos továbbképzésük befejezéseként — értekezletet tartottak a sződli- geti szociális otthonban. A vendégek tiszteletére másfél órás műsort mutattak be az idős otthonlakók, majd az otthonvezetők és a gondozónők kicserélték tapasztalataikat. VÁCI KISLEXIKON 42. Vogel Gergely (Vác, 1717. febr. — Buda vára, 1782. április 21.): freskófestő. Az 1740- es években Óbudán dolgozott a Zichyek szolgálatában. 1746- ban az óbudai plébániatemplom mennyezetfreskóját és főoltárképét, 1748—52. között az óbudai Zichy-kastély és kápolna freskóit festette. 1752- ben a bécsi akadémián tanult. Az ötvenes évek közepétől Budán, ezt megelőzően a sümegi püspöki nyári palota kápolnájában, 1759-ben Maj- kon dolgozott. 1761-ben a budai kapucinusok szentélyfreskóját, 1772-ben a Szt. Anna templom oltárképét és kupola- freskóját készítette. Képei barokk, később rokokó stílusban készültek. Wirker Ferenc (Budapest, 1897. január 1. — ?): festő. Tanulmányait a fővárosban végezte. 1915-ben bevonult katonának. 1918-ban olasz fogságba került. Egy év múlva hazajött és beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolába, ahol Réti tanítványa lett. 1923-ban az akadémiai kiállításon képe díjnyertes lett. 1924-ben Vácra került mint rajztanár. Sok váci tárgyú képet festett. Állandó kiállítója volt a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak. Az 1928-as stockholmi kiállításon a Dombos vidék, és az 1929-es barcelonai világkiállításon a Hétkápolna című képével vett részt. Wolkóber János (Korpona, 1880. augusztus 20. — Budapest, 1951. június 28.): karnagy, zenetanár, zeneszerző. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a losonci tanítóAz Izzóból jelentjük: HÁROM HETES SZÜNET KEZDŐDÖTT Hétfőn reggel a Honvéd utcai üzem tv-képcsőgyári részlegében csendesek voltak a munkatermek. Június másodikéval megkezdődött a szokásos, kéthetes nyári szünet. Ehhez idén még egy hét csatlakozik, mert az első negyedévben ki nem vett, rövidített munkaszüneti napokat összeadva egy hét pótszabadság jutott a dolgozóknak. Ötszáz munkás, műszaki pihen, élvezi a szabadságot június 21-ig, miközben o gyárrészleget tatarozzák, szépítik. Utána következik az alkatrészgyáriak nyári szünete, előreláthatólag kéthetes karbantartási időszakkal. képzőben folytatta. Néhány évig Jászapátin tánított, majd Vácra jött és elvégezte a gyógypedagógiai tanfolyamot. 1902—1919-ig a Váci Siketné-- ma Intézet tanára, 1919—23-ig a Vakok Országos Intézetében zenetanár, 1909-től pedig a váci gimnázium tanára. Sok dalárdát létesített, több dalárda karnagya volt. A Váci Vöröskeresztes Kórház és a deákvári általános elemi iskola egyik szervezője. Deákvár első települtjei közé tartozik. 1923-tól ismét a siketnéma intézetben tanít, egészen 1940- ben történő nyugdíjazásáig. Sírja a középvárosi temetőben van. Szerzeményei: Gyermekdalok, Télapó jöjj, Virágálom (mesejáték); Dalos iskola, A szegény vándor (karácsonyi színjáték); Rákóczi című há- rorn felvonásos színműve. Mint az Országos Magyar Iskola Egyesület által létesített népdalárdák szakfelügyelője két országos népdalversenyt rendezett. Móritz Valéria (Befejezése következik)
