Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xm. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1969. JÜNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Tizenkilenc nagyközség gondja, jövője a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A moszkvai tanácskozás I •• r küszöbén Abony, Dahas, Dunakeszi... Dabas, Monor, Nagykáta, Ráckeve, meg Szob járási székhelyek, és még tizennégy, úgynevezett kiemelt nagyközség — mint például Abony, Érd vagy Dunakeszi — gondjairól, fejlesztésének távlati lehetőségeiről tárgyalt tegnap a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezek a települések földrajzi fekvésük miatt, de szervezőközponti jellegüknél fogva is fontos szerepet töltenek be, többségük a budapesti agglomerációs körzetbe tartozik, összlétszámúk pedig eléri a megye, községekben élő lakosságának 37 százalékát. Az sem titok, hogy ugyanakkor rendkívül sok gonddal küszködnek, kommunális ellátottságuk jóval alatta marad az országos átlagszínvonalnak. Mint az írásos jelentésből is kiderült —, amelyet Üjfalusi Ferenc, osztályvezető terjesztett az ülés elé — a száz lakásra jutó lakosok száma, küA szovjet főváros a kommunista és munkáspártok csütörtökön nyíló harmadik nagy nemzetközi találkozójának légkörében él. Kedd délután óta egymást követően érkeztek a szocialista országok legmagasabb szintű pártküldöttségei, illetve a többi testvérpár- tok delegációi, hogy az elkövetkező napokban együtt megvitassák az imperialistaellenes harc feladatait a testvérpár- tok, az összes antiimperialista erők akcióegységének elvi és gyakorlati kérdéseit A nemzetközi tanácskozás áll hetek óta a szovjet sajtó, a szovjet közvélemény érdeklődésének középpontjában. Ez természetes, -hiszen 9 éve nem volt a nemzetközi kommunista mozgalomnak ilyen nagyszabású összejövetele. Moszkvai politikai körök méltán, látják a kommunista és munkáspártok tömörítésében a kommunista világimozgalom jelenleg legidőszerűbb problémáját. A marxista—leninista pártok önként és tudatosan koordinálják cselekvésüket. A kommunista mozgalomnak ilyen körülmények között természetes szükséglete a nemzetközi tanácskozások megtartása, amelyek nem érintik a pártok önállóságát, ugyanakkor módot adnak a kommunisták akcióinak összehangolására. A szovjet sajtó emlékeztet arra, hogy az 1957-es és 1960- as moszkvai értekezletek a kommunista világmozgalom fő irányvonalának kidolgozása mellett meghatározták a pártok közötti viszony normáit is. Ezek szellemében végzett tevékenységnek különös jelentőséget adott évek óta, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői előterjesztették anti- leninista nagyhatalmi és sza- kadár irányvonalukat. Először csak a mozgalom fő irányvonalának egyes tételeivel helyezkedtek szembe és egyes testvérpártok ellen intéztek ellenséges támadásokat, de már 1963 nyarára a kínai vezetőség saját vonallal lépett fel és totális eszmei-politikai harcot kezdett a kommunista mozgalom általános irányvonala ellen. Az 1960-as moszkvai értekezlet óta a kommunista világmozgalom egységéért három fő irányban folyt a harc: a marxizmus—leninázmus tisztaságáért, az 1957-es és 1960-as értekezleteken kidőli gozott fő irányvonal védelmé-: ben; a testvérpártok kétoldalú éq (Folytatás a 2. oldalon.) Imperialistaellenes A nemzetközi kommunista mozgalom fontos menyhez érkezett: az a nagy munka, amelyet a különböző pártok tavaly februárjában hazánk fővárosában kezdtek el, elvezetett a kommunista- és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozásához. A ma kezdődő értekezletnek a legfőbb célja valamennyi kommunista- és munkáspárt és minden haladó erő érdekében összehangolni az imperializmus elleni harcot. Kétségtelen, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban keletkezett nézeteltérések ezt megnehezítik. Az Is kétségtelen azjonban. hogy valamennyi kommunista párt legfontosabb érdeke az antiimperialista akcióegység. Ilyenformán a nagy tanácskozáson együtt jelentkeznek megosztó és egyesitő tényezők. Az a körülmény, hogy a tanácskozásra egyáltalán sor került, hogy mintegy hetven párt képviselői együtt ülnek, azt mutatja, hogy eleve az egyesítő tényező az erősebb. Természetesen illúzió lenne olyan feladatot állítani az értekezlet elé, hogy előbb küszöbölje ki a pártok közti valamennyi nézeteltérést, s csak azután, az így létrejött alapon hozza létre az imperialistaellenes akcióegységet. Az előkészítő periódusból már nyilvánvaló, hogy Itt másik folyamatról van szó: az imperialistaellenes akcióegységre való törekvés kedvező atmoszférát teremt a pártok közötti nézeteltérések kiküszöböléséhez is. A nemzetközi kommunista mozgalom ellenségei régóta azt jósolták, hogy a nagy tanácskozásra egyáltalán nem kerül sor. Később már változtattak álláspontjukon és azt hangoztatták, hogy a pártok csak kis számban küldik el képviselőiket Moszkvába. Nos, a nagy tanácskozás 70 párt részvételével június 5-én kezdetét veszi. A tények tehát újból arról tanúskodnak, hogy ismét rossz jósoknak bizonyultak. A mi pártunk évtizedek történelmi leckéiből tudja, hogy a haladás, a hazafiság, a nemzeti felemelkedés érdekei elválaszthatatlanok a proletár internacionalizmustól, a .Szovjetunióhoz és a többi testvérországhoz fűződő megbonthatatlan barátságtól. Ezekpek az eszméknek a jegyében vállalkozott a Magyar Szocialista Munkáspárt csaknem másfél esztendővel ezelőtt az előkészítő konzultatív találkozó házigazdájának szerepére, s tett erőfeszítéseket azóta Is szüntelen a mostani nagy tanácskozás létrejöttéért. Méltán vagyunk büszkék arra, hogy ezeket az erőfeszítéseket a testvérpártok nagyra értékelik. Pártunk képviselői a most kezdődő moszkvai tanácskozáson ugyanolyan elvi szilárdsággal, s az egység kikovácsolása érdekében végzett fáradhatatlan munkával vesznek majd részt, mint amilyen elviséget és szilárdságit az előkészületek során tanúsítottak. Ionosén Százhalombattán, Gyálon, Dunakeszin, Budaörsön és Érd községekben feltűnően magas. Ezeken a helyeken — az állandóan emelkedő bevándorlás miatt — még. a megyei átlagot meghaladó lakásépítési ütem sem tudott lépést tartani a népességnövekedéssel. Monoron, Dabason. Duna- harasztiban, Gyálon és Gyomron megoldatlan még a vezetékes vízellátás. A szennyvízkezelés, meg a csatornázás alig éri el a tizenkilenc községben az 1—2 százalékot. Helyenként a villanyhálózat is bővítésre szorul, nem beszélve az elavult vezetékele korszerűsítésének szükségességéről. De lehetne beszélni az úthálózat kiépítetlenségéről, az elhanyagolt zöldterületekről, parkokról, játszóterekről, a közterületek tisztántartásának hiányosságairól. A tanácsok — (Folytatás a 2. oldalon.) A C7ni:ínf «niwrlr Avrnf Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjetunió magyarorszáSZOV |6l nagyKOVet Vácott s> nagykövete szerdán Vácra látogatott. Ütjára elkíJ sérte Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, és dr. Mondok Pál, a megyei tanács vb-elnöke. Velük volt Monori István, a külügyminisztérium főosztályvezetője is. Pest megye határánál, D unakeszin, a magasrangú vendéget és kíséretét Balogh László, a Váci Járási Pártbizottság első titkára, Buzási Isfvánné, a Váci Városi Pártbizottság titkára, dr. Vida Gyula, a Váci Járási Tanács vb-elnöke. Lukács Ferenc, a Váci Városi Tanács vb-elnöke, a község párt- és tanácsvezetői, valamint az úttörők köszöntötték. Ezután a szovjet nagykövet és kísérete ellátogatott az őrszentmiklósi Egyesült Barátság Tsz-be. A déli órákban » DCM-et tekintették meg, majd Vác várost és környékét. A Iá togatás ismertetésére vasárnapi lapszámunkban visszatérünk. (Foto: Gábor) jpRÁca Folytatódtak a csehszlovák-magyar megbeszélések Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök a prágai várban fogadta Fock Jenőt. Szerdán délelőtt Ludvik Svoboda köztársasági elnök a prágai várban fogadta Fock Jenót, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, akit Kovács Imre prágai magyar nagykövet kísért A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen jelen volt Old- rich Cernik miniszterelnök is. Érintettek néhány időszerű politikai kérdést valamint a két ország közötti együttműködés problémáit. A magyar vendégek szálláshelyén ezután Fock Jenő külön-külön nyilatkozott a csehszlovák televízió, a •sehszlovák rádió, a Rudé Právo és az ü) Szó munkatársának. Csehszlovákiai látogatásának céljáról elmondotta: kíséretében levő magyar személyiségekkel együtt örömmel tett eleget a csehszlovák kormányelnök meghívásának — majd a csehszlovák államférfiakkal folytatott tárgyalásairól szólt Ezek a két ország kapcsolatainak valamennyi területét felölelik és céljuk olyan megállapodások előkészítése, amelyek hathatósan elősegíthetik az együttműködés elmélyítését, szélesítését. A megbeszélések főbb témái * közé tartoznak továbbá a nemzetközi politika olyan időszerű kérdései, mint a vietnami helyzet a közel-keleti kérdés, az európai biztonság problémája stb. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt még részletesebben (Folytatás a 2. oldalon.)