Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
19(59. JŰNIUS 29., VASÁRNAP 3 A tanácsok munkájának alakulása az új gazdasági mechanizmus tükrében p_____________________________________________ ___ M INT SZOMBATI SZAMUNKBAN HlRÜL ADTUK, A PEST MEGYEI TANÁCS PÉNTEKEN ÜLÉST TARTOTT. ELSŐ NAPIRENDKÉNT ,.A TANÁCSOK MUNKÁJÁNAK ALAKULÁSA AZ ÜJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS TÜKRÉBEN” CÍMMEL ELŐTERJESZTETT ANYAGOT VITATTÁK MEG A MEGYEI TANÁCS TAGJAI. A NAPIREND ELŐADÓJA DR. MONDOK PÁL. A PEST MEGYEI TANiCS VB ELNÖKE VOLT, AKI AZ ÍRÁSOS ANYAGHOZ SZÓBELI TÁJÉ- KOZTATÖT IS ADOTT. AZ ALÁBBIAKBAN AZ ÍRÁSOS ANYAGBÓL KÖZLÜNK RÉSZLETEKET. A reform eddigi másfél évének -------------------- általánosítható tapasztalatai csak a kezdeti eredmények, problémák és fejlődési tendenciák elemzésére adnak lehetőséget. F olyamatosan erősödnek a tanácsi munka új vonásai: Ha egyenlőtlenül is, de erősödő tendenciát mutat a tanácsok gazdasági önállósága. Kezdetét vette a megyei, a városi és a községi tanácsok önkormányzati jellegének kialakulása. A járási tanácsszervek öntevékenyen is keresik az új irányítási viszonyoknak legjobban megfelelő felügyeleti és ellenőrzési módszereket. A lakosság ellátása, a településfejlesztés egyre jobban a tanácsi munka középpontjába kerül. Ez a tendencia szemmelláthatóan növeli a városi és községi tanácsok állami életben betöltött szerepét, felelősségét és tekintélyét. A városi és községi tanácsok — különösen a kommunális szolgáltatások (villamosítás, vízellátás stb.) színvonalának emelése érdekében — megkezdték a lakosság és a helyi gazdasági szervek aktív részvételének fokozását. Különösen a víz- és villanyhálózat bővítéséhez már eddig is jelentős hozzájárulásokat szerveztek. A tanácsszervek igazgatási és hatósági munkájában kezdeti eredmények után céltudatos útkeresés tapasztalható a gazdasági élet újszerű problémáinak feltárására és az össztársadalmi érdekek hatósági eszközökkel történő védelmére. A reform időszakának fejlődési tendenciái kedvezőek. Megyénk eredeti 111. ötéves tervét várhatóan 150%-ra teljesítjük. Vízellátási, villamosítási, tanteremépítési gondjaink a tervezettnél nagyobb arányban enyhültek. A költségvetési gazdálkodás javulását jelzi többletbevételeink kedvező alakulása és felhasználása. Az eredményekben mind az alsóbb szintű tanácsszervek önállóbb munkájának, mind az irányító tanácsszervek korszerűbb irányításának kedvező hatása már érezhető. Az általános kedvező tendenciák mellett azonban egyes területeken új feszültségek keletkeztek. Ezek a reform eddig eltelt időszakában felmerülő természetes problémák, s egyben megyénk sajátos helyzetéből is fakadnak. Megállapítható azonban az is, hogy a megye viszonylagos elmaradottságának felszámolása érdekében nem sikerült minden, a reform által biztosított lehetőséget a kívánatos mértékben kihasználni. A tanácsokra vonatkozó új jogszabályok enyhítették a merev szervezeti kötöttségeket. A tartalmasabb és élénkebb testületi munka növelte a választott képviseleti szervek vezető és ellenőrző szerepét. A végrehajtó bizottságok irányító és összehangoló tevékenységükkel az elmúlt másfél év alatt fokozatosan megközelítik az új követelményeket.. A végrehajtó bizottság napirendjei megyei, városi szinten és a járások zömében felölelik a fontosabb ágazatokat. Ezen belül az egyes ágazatok tárgyalásának gyakorisága az adott terület speciális helyzetéhez igazodik. Előfordul azonban, hogy helyenként az egyes ágazatokkal a régi tematika szerint, a régi módszereknek megíelően foglalkoznak testületi üléseken. A községekben is van javulás a napirendek kiválasztásában. tíz azonban még nem általános. Sok helyütt nem a helyi szükségleteknek megfelelően, hanem a minisztertanácsi, megyei és járási ajánlások mechanikus másolásával állítják össze a testületek napirendjeit. Minden tanácsszinten javult a testületi előterjesztések színvonala. Különösen szembetűnő a javulás a községekben, mióta az ülésekre készült előterjesztéseket csaknem általánosan, írásban előre megküldik a testület tagjainak. Továbbra is a legfőbb gond a testületi határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint a testületek érdemi informálása. .4 tanácsi testületek egyre több és nagyobb horderejű ügyekben döntenek, távlati, koordinált terveket állapítanak meg. Ilyen körülmények között nem biztosíthatja a testület informálását a határozat végrehajtásáról a néhány soros, esetleg általánosságokat tartalmazó beszámoló. Ezért a jövőben nagyobb gondosságot és alaposságot igényel a testületi döntésekről szóló beszámolás. A tanácstagi beszámolók számszerű teljesítésével elégedettek lehetünk. A tanácstagok átlag 80—90 százalékban eleget tettek ezirányú kötelezettségüknek. A beszámoláson kívül az új jogszabályok a lakossággal való kapcsolat egyéb formáira nem tartalmaznak kötöttségeket. Sok újszerű, kötetlen kapcsolati forma lehetséges. Biztató jel, hogy tovább fejlődik az a bevált gyakorlat, mely szerint a fontosabb célkitűzéseket, testületi előterjesztéseket a tanácstagok a választókerületi munka keretében a lakossággal — üzemekben, a termelőszövetkezetekben, vagy lakóterületi kötetlen beszélgetések formájában — megvitatják. A szervezeti kötöttségek enyhítése nem biztosította minden tekintetben az állandó bizottsági munka formális vonásainak kiküszöbölését. Az ál-- landó bizottságok tevékenysége, tanácsaink jó részénél leszűkült a testületi előterjesztések véleményezésére. Olykor az ellenőrzés is elmaradt és csak a szakosztályi jelentés alapján alkottak véleményt. A testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése, a lakossági bejelentések és javaslatok intézésének vizsgálata — különösen községi állandó bizottságaink egy részénél — háttérbe szorult. A tanácsi testületek működésében említett egyes formális vonások ellenére az alapvető tendencia a tanácsi demokrácia tartalmi elemeinek erősödése. A gazdasági önállóság növekedésével minden szinten egyre nagyobb szerepet kap a testületi elhatározás. A megyei tanács végrehajtó —------------------------------- bizottsága a z országos irányelveknek és a megyei párthatározatoknak megfelelően, a megyei sajátosságok figyelem- bevételével, önállóan alakította az ágazati politikát. Amennyiben szükség volt rá, egyes esetekben az új helyzetnek megfelelően kezdeményezte a megye III. ötéves terve korábban meghatározott egyes célkitűzéseinek felülvizsgálatát is. így pl. az eredeti elképzelésekhez képest nagyobb súlyt kapott az iskolahálózat fejlesztése. Egyes tárcák sok segítséget nyújtottak a megyei ágazati irányelvek kialakításához. Több miniszter tett személyes látogatást megyénkben. A korábbi gyakorlathoz képest javult a tárcák képviselete a megyei testületi üléseken. Hiányoljuk azonban, hogy a tárcák az elmúlt másfél évben nem vizsgálták a megyei ágazati politika alakulását felügyeleti vizsgálat keretében. Egyes minisztériumi főosztályok még mindig túlzott információs igénnyel vonják el a tanácsi apparátust az érdemi munkától. Az aprólékos rendelkezések kiadásának gyakorlata is visz- szatér még. Az új irányítási viszonyok között a központi ágazati célok érvényesítésének fontos eszközei a célcsoportos beruházások, melyek köre még mindig jelentős. Végrehajtó bizottságunk az alsófokú végrehajtó bizottságok megnövekedett irányító és koordináló munkáját azzal is igyekezett segíteni, hogy a korábbinál igényesebb testületi beszámoltatásokat is felvett munkatervébe. Beszámoltattuk például a reform első hónapjaiban a Nagykátai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságát gazdaságirányító tevékenységéről. 1969-ben is folytatjuk ezt a gyakorlatot. A közeljövőben például a Szentendrei Városi VB. testületi és fejlesztési munkáját értékeljük megyei végrehajtó bizottsági ülésen. Az új irányítási viszonvok változást eredményeztek a * a tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek, illetőleg a különböző szakigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában is. Az újszerű módszerek kialakítása nem könnyű feladat, ehhez át kell állítani az egész apparátus szemléletét. Általában nőtt a testületek tekintélye, igényessége és a szakigazgatási szervek nagyobb gondot fordítanak az előterjesztés színvonalára. A reform lényeges változásokat hozott a tanácsok szakigazgatási szerveinek egymás közti kapcsolatában is. Egyre inkább igazodik a gyakorlat ahhoz a jogi szabályozáshoz, hogy a szakigazgatási szervek, az azonos szintű vb-nek vannak alárendelve. A minisztériumok a megyei vb. útján adnak átfogó szabályozó intézkedéseket. Ugyanez érvényesül az alsóbb szinteken is. Az eddig kialakult gyakorlatot— néhány szórványos zavaró jelenség ellenére is — jónak tartjuk. A hatáskörök decentralizációját — kezdeti idegenkedés és aggályok után — a megyei apparátus zöme már elősegíti. A járási szakigazgatási szerveknél, átalakult helyzetükből is következően, még lassabban alakul ki a helyes szemlélet és gyakorlat. Az időközben létrejött egységes községi szakigazgatási szervek felügyelete és segítése, jórészt objektív nehézségek miatt, ma még nem tekinthető kiforrottnak. A lakásügyekben és a kisajátítási eljárásban továbbra is meglevő problémák okai részben az objektív lakáshiányban, részben a jogi szabályozás rendezetlenségében keresendők. A hatáskörök decentralizálásának nemcsak járási, hanem megyei szinten is észleljük kedvező hatását. A megyei szintre kerülő panaszügyek száma szemmel láthatóan csökken. Az I. fokon eljáró szervek jogalkalmazási gyakorlata javul. Egyre inkább sikerül az eljárás kezdetén megfelelően tisztázni a tényállást, a méltányossági szempontokat figyelembevenni, esetleg az ügyfelek közötti egyezséggel lezárni az ügyet. Ennek ellenére előfordult még megalapozatlan, felelőtlen döntés, ami miatt egyes ügyeket évekig nem sikerül lezárni. A további hatásköri decentralizálásnak meg kell teremteni a megfelelő szervezeti és személyi feltételeket. A reform eddigi időszakában minden szinten egyik legnagyobb gond volt a hivatali apparátus stabilizálása. A fluktuáció aránya évről évre növekszik. Különösen erős a fluktuáció a speciális szakembereknél, mérnököknél, orvosoknál, jogászoknál. Ilyen szakemberek gazdasági, vállalati szerveknél magasabb bérezésben részesülnek. A nagyarányú fluktuáció folytán a községi hivatali apparátus szakmai gyakorlata, szakképzettsége nem minden tekintetben megfelelő. A községi apparátus 67 százaléka rendelkezik ugyan középiskolai végzettséggel, ezen belül azonban gyenge a szakirányú képzettség. A községi apparátus összetétele életkor szempontjából sem megnyugtató. Erősen hiányzik a középkorúak élettapasztalata. Részben erre is visszavezethetők az ügyintézésben előforduló megalapozatlan döntések. örvendetes jelenség, hogy egyre jobban növekszik a politikai képzés iránti érdeklődés. Bár a feladat még így is nagy. A községi apparátusban a dolgozóknak mindössze 17,7 százaléka rendelkezik középfokú, vagy magasabb politikai iskolai végzettséggel. Az új irányítási viszonyok között kialakult a tanácsi fejlesztési alap egységes rendszere, nőtt a fejlesztési alap volumene. Bővült az alsóbb szintű tanácsok bevételeinek köre a kommunális adóval, a lakosság önkéntes hozzájárulásával. Előtérbe került a tudományosan megalapozott középtávú és távlati tervek készítésének feladata. A kormány által megjelölt fejlesztési irányelveket, az ennek megfelelő testületi döntéseket, az állami támogatással előirányzott cél- csoportos beruházások, illetve a meghatározott célokra nyújtott megyei támogatás támasztotta alá. Ennek folytán előtérbe került a közműellátás javítása, a lakásfejlesztés, a szolgáltatás, az egészségügyi és kulturális ellátás javítása, melyekre a kiadások 66,2 százalékát fordítottuk. A fejlesztési alapon belül a saját bevétel aránya 40—50 százalék körül mozog. Lényegében ennek fel- használására korlátozódik a községi, városi tanácsok döntési joga. A fejlesztési alap volumene ösz- szességében fedezi a III. ötéves terv hátralevő két évének célkitűzéseit, bár az igényeket nem elégíti ki. Különösen jelentéktelen a kis létszámú, mezőgazdasági jellegű községek saját bevétele. A közös tanácsok szervezése és a községegyesítés hozzájárul majd a fejlesztés ésszerű koncentrálásához is. Az elmúlt évben megyei szinten a bevétel 430 millió forint volt, mely összeg az év végéig 578 millió Ft-ra emelkedett. Igen kedvező eredményt hozott a beruházási hatáskörök leadása. Jelentős beruházások is a járási-városi tanácsok hatáskörébe kerültek. örvendetesen nőtt e szervek felelőssége és aktivitása. Eredményes tevékenységüknek köszönhető, hogy a felsorolt nehézségek ellenére a létesítmények műszaki kivitelezési tervét 106 százalékra teljesítettük. A lakosság hozzájárulása a fejlesztési célok megvalósításához, különösen a villany- és ivóvízhálózat fejlesztésénél, jelentősen növelte a lehetőségeket. A tanácsi fejlesztési alapot növeli és egyben a lakosságot bekapcsolja az állami munkába a társadalmi munka. Ennek ösztönzésére a megyei tanácsi és népfrontszervek évről évre jutalmazással egybekötött fejlesztési versenyt szerveznek. Az új irányítási rendszerben a tanácsok közvetlenül érdekeltté váltak a vállalati gazdálkodás jövedelmezőségének fokozásában. Nőtt a költségvetésben a saját bevételek részaránya, mely 1968-ban elérte a 90 százalékot, az 1967. évi 65 százalékkal szemben. Csökkentek a kötöttségek. Előnyösen befolyásolta a költségvetési gazdálkodást a hitelátviteli tilalom megszüntetése, a bevételi többlet megtartásának lehetősége. Mód nyílott egyes intézmények számára önálló bérgazdálkodás engedélyezésére. Ilyen jogosítványt eddig 16 intézmény kapott. A tanács alá rendelt intézmények önálló gazdálkodásának további bővítése határozott intézkedéseket igényel. Az adók az új irányítási rendszerben egyrészt jövedelemszabályozó eszközök, másrészt anyagi alapját képezik a gazdaságpolitikai koncepciónak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az új irányítási viszonyok bevezetése Óta megerősödtek. Megszilárdult a termelőszövetkezetek vezetése. Nőtt a tagság személyes jövedelme. Helyesnek bizonyult a termelőszövetkezeteknél a vállalatszerű önálló gazdálkodás. A tanácsi apparátusban alakulóban van a mezőgazdaság vonatkozásában is az állami felügyelet, a korszerű irányítási módszer. Nem megoldott azonban ez a kérdés a községekben, ahol az új szervezeti formában nincs szerve a mezőgazdasági igazgatásnak. Az új gazdaságirányítási viszonyok bevezetésének első évében a tanácsi vállalatok gazdálkodásának jellemző vonásai az alábbiakban foglalhatók össze: A vállalatok magas létszám- __________________ növekedése mellett a termelés felfutása lelassult, a termelékenység visszaesett, a nyereség pedig a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben növekedett. A közvetlen piaci kapcsolatok erősödése (különösen pedig a keresletkínálat, szabad árak) a gyártmányösszetétel megváltoztatására ösztönözték a vállalatokat. A termelés mennyiségi alakulására kedvezőtlenül hatott az anyagellátás rendszere is. A készletező vállalatok elsősorban a nagy fogyasztói igényeket elégítették ki és a kis fogyasztó tanácsi vállalatok csak felár biztosításával voltak kielégíthetők. Szolgáltató vállalataink, szövetkezeteink, kisipari jellegű feltételekkel rendelkeznek. A szolgáltató iparban a befektetett pénz megtérülésének ideje hosszú, esetenként nyereséget sem hoz. így a vállalatok nem mindenkor érdekeltek a szolgáltatás színvonalának emelésében. Egyes szolgáltató üzemeknél például temetkezési vállalat, víz- és csatornázási vállalat, felmerül az a kérdés, nem volna-e helyesebb a jobb ellátás végett, a megyei vállalatokat nagyobb ellátási központokba, helyi irányítás alá rendelt üzemekké átszervezni. Mindenképpen szükséges a szolgáltató ipar fokozottabb állami támogatása, hogy a kívánt műszaki fejlesztést megvalósíthassák. A lakosság javító-szolgáltató igényének kielégítését segíti, hogy az elmúlt évben 500 fővel tudtuk növelni a magánkisiparosok számát, amely ma már meghaladja a 6700-at. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítését nagymértékben segítik a termelőszövetkezeti gazdaságok is. A jövőben jobban kell számolni ezzel a lehetőséggel. A kereskedelemben erősödött a konkurrencia. E téren jelentős szerepe van a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek, melyek 1968-ban, a fővárosi ellátást, illetve a gazdaságokat is figyelembevéve, már 261 elárusítóhelyet üzemeltettek, 230 millió forint forgalommal. Az elmúlt évben fejlődött a kereskedelmi hálózat A tanácsi kereskedelmi vállalatok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, ipari vállalatok 118 boltegységet létesítettek olyan területen, ahol eddig valamelyik szektor kizárólagos volt. A fogyasztói cikkek árszínvonala másfél év alatt változott, a vártnak megfelelő, gyengén emelkedő tendenciát mutat. Az élelmiszeriparban 1.9 százalék, a ruházatnál 2,5 százalék, a vegyesiparban 1,4 százalék, a vendéglátásban 0,8 százalékos emelkedés van. A már elért eredményekre alapozva tovább kell fejleszteni a tanácsi testületek munkáját, a testületek vezető szerepét. A célkitűzések elérése elősegíti a tanácsok népképviseleti jellegének erősítését, illetőleg a tanácsi munka megtisztítása egyes formális elemektől. A tanácsi testületek szerepének, valamint a népképviseleti jelleg érvényesítésének egyik eszköze a tanács és vb közötti munkamegosztás pontosabb meghatározása. Ebben a vonatkozásban jogi szabályozást igényel a tanácsülések kizárólagos jogkörének megállapítása. A tanácstagok és az állandó bizottságok kapjanak valóságos szerepet a testületi döntések előkészítésében, azok végrehajtásának ellenőrzésében. A választókerületi munka során keletkező választói megbízásoKat fel kell használni a testületi határozatok kialakításánál. Az állandó bizottsági munkában elsősorban az ellenőrzések számát és színvonalát kell emelni, mind a testületi ülések előkészítésével, mind a határozatok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatban. A testületi határozatok tekintélyét, a végrehajtásért való felelősséget erőteljesebben fokozni kell. Meg kell szüntetni a határozatok végrehajtásáról szóló beszámolás mechanikus és formális rendjét. A tanács- és vb-tagokat a végrehajtás helyzetéről, a döntés politikai, társadalmi és gazdasági hatásáról a határozat jelentőségének megfelelő alapossággal kell tájékoztatni. Etívrc sürgetőbb a községi ___!___________________ tanácsi s zervek megerősítése. A hatáskörök községi szintre adásánál — a jogszabályi kereteken belül — bátrabban kell előrelépni. Ehhez az apparátusszervezés biztosítja a szükséges létszám- és bérfeltételeket. Alapelvnek kell tekinteni, hogy arra a szintre kerüljön a létszám, ahol a feladatok jelentkeznek. A hatáskörleadást, a létszám- és bérkeret biztosítását egy ütemben kell elvégezni. A községek megerősítését — a hatáskörleadás mellett — gazdasági önállóságuk növelése ugyancsak előmozdítja. Meg kell teremteni a községekben, főleg a saját bevételek körének bővítésével, az önálló gazdálkodás tényleges feltételeit. Ezért meg kell szüntetni a községi üzemek szervezésében észlelhető bizonytalankodást. Bátran kell kezdeményezni a lakosság ellátását szolgáló, közös üzemek szervezését termelőszövetkezetekkel, általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekkel stb. A községi üzemek egyrészt a lakosság ellátásának javítását, másrészt a községi bevételek növelését is szolgálhatják. Az alsóbb szintű tanácsok végrehajtó bizottságai a területükön működő vállalatokkal, szövetkezetekkel és intézményekkel — a település- fejlesztés, a kommunális és lakossági szolgáltatás hatékonyabb összenan- golása végett — készítsenek együttműködési programot. Ehhez a megyei tanács végrehajtó bizottsága adjon megfelelő iránymutatást és szükség szerint helyszíni segítséget is. A lakosságnak szolgáltatást biztosító vállalati hálózat és vállalati irányítás felülvizsgálatra szorul. Az alapellátást szolgáltató gyenge és szétaprózott vállalatok átszervezését, illetve decentralizálását meg kell vizsgálni. A gazdaságirányítás új rendszerében a szabályozók nagy része pozitívan hat, egy része azonban nem biztosítja megnyugtatóan a kívánt eredmény elérését. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága folyamatosan elemezze a gazdasági szabályozók hatását és a saját hatáskörben nem rendezhető és fékező hatású gazdasági szabályozók módosítására, illetve továbbfejlesztésére tegyen javaslatot a kormánynak.
