Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-26 / 145. szám

5-mariim 1969. JŰNIUSÍ 26.. CSÜTÖRTÖK Tovább késlelteti szent iván éj oz aratást az eső Varsóban Babér helyett (Folytatás az 1. oldalról.) fásban részt vevő gépeket, a kombájnosok terepszemlét tar­tanak a gabonaföldeken, vizs­gálhatják, hol állhatnának leg­hamarabb táblába. Szombaton jelent meg lapunkban Jansik Pál _ ceglédi kombájnos vetél­kedőre invitáló felhívása: már­is többen bejelentették a me­gye arató-cséplőgép vezetői közül: szívesen bekapcsolód­nak a versenybe. ■ftgnap a mendei Lenin és az albertirsai Dimitrov termelőszövetkezet kom- bájnosai üzenték, vala­mennyien versenyre kel­nek. összeült a megyei verseny- bizottság is. A rövid találkozá­son a három területi szövet­ség, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, valamint a Monori Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat képviselői beszélték meg miként segíthetnék a már ha­gyományos aratási kampány sikerét. Elhatározták, hogy fi­gyelemmel kísérik a betakarí­tást, ellenőrzik és tíznaponként értékelik a versenyzők teljesít­ményét. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyette­se, külön hangsúlyozta, mit jelentett az elmúlt három év­ben a rendkívül eredményes kombájnos vetélkedő. Mint­hogy az aratás ezen a nyáron még inkább a kombájnosok és a gépek kezelőin múlik, fon­tos, hogy az üzemek megte­remtsék a legkedvezőbb felté­teleket a zavartalan munká­hoz. Akárcsak tavaly, az erkölcsi elismerés mel­lett anyagilag is érde­keltté teszik a kombájno- sokat a gabona-betakarí­tásban. A legjobb versenyzők az ara­tás befejezése után értékes jutalmat kapnak. A szántóföldekről érkező hí­rek arról tanúskodnak, hogy a Endosulfan? szabad árulni. Másrészt azon­ban egy kissé zavarodottan, de megpróbálta feltalálni magát. Néhány perc múlva a fiatal­emberhez lépett, iratokat kö­vetelt tőle. A fiatalember meg­mutatta a lány egészségi bi­zonylatát. A rendőr, mit tehe­tett, odébbállt. Szerencséjére azonban a közelben meglátott egy másik rendőrt, hozzásie­tett, hogy tanácsot kérjen tőle. A fiatalember időközben, alig fél óra alatt, megkötötte az üzletet. 680 000 líráért adta el rabszolgáját, annyiért, ameny- nyiért egy Ids Fiat autót vá­sárolhat. Az üzlet realizálását azon­ban megakadályozták a rend­őrök, letartóztatták a kereske­dőt „árujával” együtt, mert úgymond, vétettek a közrend ellen. A kereskedő ekkor megmu- ■ tatta igazolványát, amelyből kitűnt, hogy nem más mint Nani Lói filmrendező, rabszol­gája pedig a római filmművé­szeti akadémia hallgatója. Nani kabátja ujjából előhúz­ta a mikrofont, és most már odakiáltott a bútorszállító te­herautó mellett álldogáló le­gényeknek : — Gyerünk tovább, gyere­kek! A tehergépkocsin felvevőgé­pek voltak, tehát az egész je­lenetről filmet készítettek. Ez volt Nani első tv-riportja a „Társadalmunk, ahogyan mi látjuk” című sorozatban. növényápolókat is nehezebb feladatok elé állítja a csapadé­kos időjárás. A gyakori esőzé­sek hátráltatják a gyomirtást, és sok munkát adnak a szőlők művelőinek is. Tegnap a Börzsöny alján, a szobi járásban befejeződ­tek a Pest megyei bogyós­gyümölcs termesztési na­pok rendezvényei. Az ország különböző részéből és Pest megyéből több mint száz szakember látogatta meg a szobi gyömölcsfeldolgozó üzemet, Perőcsényben az Ápri­lis 4 Tsz szamócaültetvényeit, és Bernecebarátin a Hunyadi Termelőszövetkezet málnását, meg az AGROKER helyszíni gépbemutatóját. Délután ta­pasztalatcserén összegezték a részvevők a látottakat. s. p. A lengyel fővárosban ked­den este mintegy 300 000-en vettek részt a Szent Iván éji ünnepen, amelyen a hagyomá­nyok szerint a nyár kezdetét köszöntötték. A Visztula-parti ünnepség díszemelvényén megjelentek a pártok, a társa­dalmi szervezetek és a kor­mány képviselői, köztük Igancy Loga-Sowinski, a LEMP PB tagja, a szakszerve­zetek országos tanácsának el­nöke. SPLIT Toronytűz Splitben, a római kori mű­emlékeiről híres adriai kikö­tővárosban kedden tűz marta­lékává lett a híres Diocletia- nus-palota északnyugati tor­nyának két emelete. A tűz eredete nem ismeretes. második kör SZAVAZÁS A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN (Folytatás az 1. oldalról.) na: néhány esztendővel ko­rábban alighanem pánikot okozott volna a többségükben brit származású fehér telepe­sek között, ha Anglia is ilyen látványosan „leveszi róluk a kezét’”. Most azonban már nem ez a helyzet. Smith Ang­liának köszönheti helyzete megerősödését. Hívei ugyanis meggyőződhettek arról, hogy, London, amely megtorol min­den függetlenségi mozgoló­dást, gyakorlatilag tétlen ma­rad, ha ez a zendülés „jobb­ról” történik. Párizsban megtartotta első Az észak-rajna-vestfáliai és rajnavidék-pfalzi illetékes hatóságoknak kedden még nem sikerült megtalálniok azt a he­lyet, ahonnan a halak milliói pusztulását okozó ismeretlen, méreg a Rajna vizébe jutott. Feltételezik, hogy a mérgező anyag, vale melyik hajóról származik, mivel a St. Goar és St. Goarshausen közötti sza­kaszon, ahol a méreg jelenlé­tét először megfigyelték, egyetlen ipari üzem sem talál­ható. A kísérleti vizsgálatok so­rán kedden azok az egész­séges halak, amelyeket a Rajna vizébe helyeztek, hét percen belül elpusztul­tak. A hatóságok felhívták az állat­tartó gazdák figyelmét, hogy a Rajna partján legelő állataikat is veszély fenyegeti. Azok a holland városok — közöttük Amsterdam és Rot­terdam —, amelyek ivóvíz szükségletüket legnagyobb­részt a Rajnából fedezik, el­zárták a Rajna vizét szállító vezetékeket^ A holland közle­kedési- és vízgazdálkodásügyi minisztérium közlése szerint vízhiány egyelőre nem fenye­get, mert a méreg legkésőbb három napon belül az Északi­tengerbe jut. Rajna-vidék-Pfalz állam- ügyészsége kedden vádat emelt ismeretlen személyek el­len, akik több millió hal pusz­tulását okozó anyaggal szeny- nyezték be a Rajna vizét. A katasztrófa során kelet­kezett kárt 2-*-3 millió nyugatnémet márkára be­csülik. A tettesek joggal félhetnek: a felelősség kiderítése három­évi elzárás és 10 000 márka pénzbüntetés kiszabásával jár­hat együtt. A holland közegészségügyi intézet kutatásai nyomán meg­Haltetemek egy sziklán. A háttérben a krefeldi Rajna-híd. oldódni látszik a rajnai hal­vész rejtélye. A kedden este közzétett adatok szerint a raj­nai halak tömeges pusztulását egy „Endosulfan” elnevezésű rovarirtószer idézte ' elő. A Rajna vizébe jutott méreg ele­gendő ahhoz, hogy a halakat elpusztítsa, de emlősállatokra és emberre kevésbé veszélyes. Ami a halakat illeti, a nyugat­németországi Eszak-Rajna— Vestjfália tartományban fel­tételezik, hogy a méreg a Raj­nának majdnem az egész hal­állományát elpusztította. A felső képen: Tahiti szige­tén, Papeete kikötőjében, lel­kesen fogadják a bátor hajóst. Az alsó képén: a hosszú ha­jú és szakállas világjáró már tahiti nyaklánccal övezve. Sajtószenzátiók — és ami mögöttük van Rabszolganő — Rómában A Vokrug Sveta című lap riportja a római ócskapiacról, ahol... íme, a történet: Olcsó cipő. Üjtípusú Sonny tranzisztoros rádió. Igazi „an­tik” kandeláber, csak éppen a múlt héten, egy közeli mel­lékutcában készült. Sok érté­kes áru is kapható olcsón, né­mi alkudozás után a római ócskapiacon. Vasámaponta a rendőrség nem avatkozik bele a kereskedelembe. Ezen a na­pon nem igazoltatják a keres­kedőket, eladókat, a rendőrök csak rendfenntartás céljából tartózkodnak a helyszínen. Az első pillanatban senki­nek sem tűnt fel egy fiatal­ember, aki egy elegánsan öl­tözött, fiatal néger lány kísé­retében jelent-meg. Elvégre elég sok külföldi megfordul itt, hogy antik holmit keres­sen. A fiatalember és kísérője angolul beszélgettek. Le-föl sétálgattak a piacon, itt-ott al­kuba is bocsátkoztak, majd megállapodtak egy bútorszál­lító tehergépkocsi mellett. A fiatalember zsebéből egy táb­lát húzott elő, és kísérője nya­kába akasztotta. A körülállók eltátották szájukat, mert a lány nyakába akasztott táb­lán a következőt olvasta: EL­ADÓ. Néhány perc alatt so­kan köréjük gyülekeztek, egy­mást érték a kérdések. A fiatalember elmesélte „áruja” történetét. A lányt Afrikában vette, ott az ilyesmi megszokott dolog, most vi­szont kénytelen Kanadába utazni, és itt eladni rabszol­ganőjét, méghozzá áron alul. — Mit tegyek, asszonyom, el kell adnom, isten latja lel­kem, hogy nem szívesen te­szem, de nincs más választá­som. — Igen, uram, ez a lány az ön tulajdona lehet. Azt tehet vele, amit akar, még csak fi­zetést sem kell adnia neki, ha nem akarja, még nem is kosz­tolja. Remélem azpnban, hogy nem lesz ilyen kegyetlen hoz­zá. A körülállók közt egy intel­ligens arckifejezésű fiatalem­ber közbeszólt: — Bocsásson meg, de ez rab­szolga-kereskedelem! — Igaza van — válaszolt a lány gazdája. — Es ha az? — Hiszen ez ellentétben áll... — Mivel? — Mindennel! Ez visszata­szító dolog! — Mutassa meg azt a tör­vénycikkelyt, amely tiltja! Ki­csoda és miképpen tilthatja meg, hogy áruba bocsássam sa­ját tulajdonomat? — Miért olyan drága? — ér­deklődik egy másik férfi. — Ruhával együtt adom el. Ha akarja, rongyba is öltöztet­heti, ruháját pedig pénzzé te­heti. Időközben három szicíliai, miután felismerte a helyzetet, pénzt kezdett gyűjteni. — Mondja, házimunkát is végez ez a lány? — érdeklődik egy idős asszony. — Természetesen, nagyságos asszonyom, sőt még nyelvekre is taníthatja az ön családját. Kitűnően beszél angolul és franciául. Remélem, hogy ön jó gazdája lesz. Mellesleg, mondja csak, ugye nem vissza­taszító önnek ez a kifejezés? — Butaság — legyintett az idős asszony —, bejárónőt olyan nehéz manapság kapni. — Hát akkor vegye meg. A közelből ólálkodó rendőr is felfigyelt. Jól tudta, egyet­len utasítás sincs arra vonat­kozólag, hogy vasámaponta az ócskapiacon rabszolgákat nem ülését az új kabinet és ezzel szinte egy időben jelentették: a legnagyobb szakszerve­zeti központ, a CGT, majd más szakszervezetek egész sora közölte: felkéri a kormányt, kezdjen tár­gyalássorozatot a szak- szervezetek, a tőkések és az állami szervek képvise­lői között a dolgozók kö­veteléseiről. Pompidou, illetve Chaban- Delmas kabinetje tehát már első ülésén kellemetlenül vi­lágos * figyelmeztetést kapott arról, hogy nem szabad „fel­hőtlen mézeshetekben” re­ménykednie. Bemard Moitessicr, a ma­gányos francia hajós, yachtjá- val befutott Tahitibe. Egészsé­ges és jó hangulatú. Közölte, hogy most a Húsvét-szigetek felé fordul. Moitessier április­ban részt vett egy világ körüli vitorlázóversenyen. Behozha­tatlan előnnyel vezetett, de ahelyett, hogy Plymouth-ban learatta volna a babért, visszafordult az Indiai-óceán­ra, és csak egy arra járó hajó táVirászának útján üzente meg a külvilágnak, hogy még egy kört tesz meg... azóta sem tudják, mi vezette erre a lé­pésre.

Next

/
Thumbnails
Contents