Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

ti tort: I960. JÚNIUS 2ü., SZERDA Próba a Misinatetőn A pécsi Misinatetőn ked­den megkezdte a próbaüze­melést az új tv-adóállomás. A korszerű műszaki épület­ben elhelyezett 4 kW-os adó- berendezés a budapesti Elekt­romechanikai Vállalat gyárt­mánya. Az új torony 140 mé­ter magasságban elhelyezett ideiglenes antennarendszer főleg a megye keleti részé­ben, Mohács térségében ja­vítja meg a vételi viszonyo­kat. A 198 méter magas vas­betontorony a következő idő­szakban nyeri el végleges for­máját, mikor elkészülnek a szerelőerkélyek és a kilátó­presszó. * Uj saer a nátha elten A nyugatnémet tudósok ál­lítólag hatékony új szert talál­tak a nátha ellen. Bizonyos koffeinvegyületről van szó (N- Metil—N-Etalonamin), amely kevésbé mérgező, mint a kof­fein. A klinikai /kísérletek sze­rint a nátha kezdeti szakaszá­ban már két tablettától elmú­lik, kifejlett szakaszaiban va­lamivel hosszabb idő után. BUDAÖRSI TEREFERE Foto: Gárdos Magyar—lengyel tűzhely-cserebere Hazaérkeztek a poznani nemzetközi vásárról a KON- SUMEX importőrei és export­részlegének képviselői, akik nagyarányú üzleteket kötöttek Lengyelország nemzetközi vá­sárán. A jövő évi szállításra 1,2 millió rubel értékben több A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyre: esztergályos, marós, lakatos, iv-, lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat, férfi raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő, szakmunkásokat, raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen is 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Az alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgozunk.) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. Munkabér megegyezés szerint. Béren kívül 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést is lehetővé teszünk. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy a Kőolajipari Gépgyár Kirendeltségén Százhalombattán Horváth üzemvezetőnél, Algyőn Satkovics munkahelyi vezetőnél. j M E a j'ugoszláv gyártmányú egy- és kétrészes mosogatóhoz való E* G SZIFON É (zsírfogó) R KAPHATÓ: A ' K E FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT 1 1 Z c SZAKÜZLETEIBEN t T Hl VEVŐSZOLGÁLATUNK: VII., Rákóczi út 24. T Telefon: 224—415 tízezer lengyel gyártmányú gáztűzhelyet és gázrezsót ren­deltek. A magyar vásárlók kö­rében már ismert típusokon kívül lekötöttek új fajta tűz­helyeket is, közöttük olyano­kat, amelyek ott is használ­hatók, ahol nincs gázvezeték, ezekbe a tűzhelyekbe a palac­kok belehelyezhetek. A KONSUMEX már most gondoskodni kíván arról, hogy a hazai üzletek az 1971. utáni években is jól el legyenek lát­va a vásárlók körében kedvelt lengyel gáztűzhelyekkel. KONYHA ES KLUB A SZÁNTÓFÖLD KÖZEPÉN Csongrád megye legnagyobb közös gazdasága, a fábianse- bestyéni Kinizsi Termelőszö­vetkezet a szántóföldek kellős közepén, a megye legkorsze­rűbb szociális épületét hozta létre. A saját erőből 3 millió 500 ezer forint beruházással olyan öszkomfortos létesít­ményt emeltek, amelynek konyháján 600 személyre főz­nek. Külön férfi és női meleg­vizes fürdő- és mosdóhelyise­gek szolgálják a szövetkezeti gazdák kényelmét. Ezenkívül klubtermet rendeztek be te­levízióval, rádióval, könyvtár­ral. Börtöneim 1789. június 25-én, 180 éve született Silvio Pellico oiasz író. költő, az egységes Olaszé r- szágért vívott politikai harc és a forradalmi szellemű íc- mantika úttörőinek egyike. 1818-ban indított hetilapját az osztrákok betiltották, üt 1820-ban. névtelen feljelentés­re elfogták. A velencei ólom- kamrákban, a muranoi börtön­ben, majd a spielbergi vár­ban raboskodott. Halálos íté­letét 15 évi börtönre változtat­ták. Tíz év múlva, súlyos be­tegen került szabadlábra. Tizenkét tragédiájának leg­kiemelkedőbbje a Francesca da Rimini. írt költeményeket, versesnovellákat, prózai mű- veket. Fő munkája az idegen uralom szörnyűségeit megbé­lyegző, megrázó írása, a Bőr- iöneim, amely a XIX. század egyik igen elterjedt olvasmá­nya lett. Az olaszok Habsburg- gyűlöletének kátéjává vált könyv eredetiben rengeteg ki­adást ért meg, s minden euró­pai nyelvre lefordították, ma­gyarul is több átültetésben je­lent meg. Ez az egyszerű, meg­kapó könyvecske nyerte meg az európai közvéleményt az olasz függetlenségi küzdelem­mel való rokonszénvnek és an­nak idején azt írták, hogy e könyv többet ártott Ausztiiá­nak, mint egy elvesztett csata. Egy ezüstdénár titka A Svédországhoz tartozó Gotland sziget Borsarve nevű falujában, jelentős mennyisé­gű, ezredforduló idejéből szár­mazó, kincseket fedeztek fel 1939-ben. Minthogy több or­szág mintegy 400 pénzérme is szerepelt a leletben, nemzet­közi érdeklődést keltett a fel­fedezés. Az érmék nagy ré­sze a tudományos világban már addig is jól ismert angol, német, svéd, cseh, bizánci dé­nár volt. Akadt köztük né­hány arab dirkme is. A legnagyobb érdeklő­dést egy 2 gramm sú­lyú, 21 mm átmérőjű, erősen kopott állapotú ezüst dénár keltette, amelynek eredete évti­Bemutatkozik: az A TŰK! A tudomány az autóközlekedés szolgálatában Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a növekvő hazai gépjár­műállomány sajátos gondokat támaszt a népgazdaságnak. Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy az elkövetkezendő 15 évben több százezer gép­kocsit kell üzembe állítani, hanem gondoskodni kell ezek­nek a gépkocsiknak a megfe­lelő műszaki ellátásáról, a sokszorosára növekedett for­galom lebonyolításához szük­séges úthálózatról és forga­lomirányításról, a gépkocsik­kal történő áruforgalom gaz­daságos megszervezéséről, a kulturált személyszállítás (autóbuszközlekedés) feltéte­leinek megteremtéséről és szá­mos kapcsolódó feladat meg­oldásáról. A bonyolult és egymással szoros összefüggést mutató problémák megoldásán sok szerv és intézmény fáradozik. A hatékony munka alapjait azonban — mint minden terü­leten — itt is a tudományos kutatás adja meg. Erről kér­deztük meg dr. Nádasi Antalt, az Autóközlekedési Tudomá­nyos Kutató Intézet (közismert nevén: ATUKI) tudományos főmunkatársát. — Sokirányú és sokrétű az intézet munkája — hangzott a válasz. — Minden vizsgála­tunk kiindulópontja az em­ber—gép—környezet fogalom­kapcsolata. Bármilyen szituá­ciót is vizsgáljunk az autóköz­lekedésben, e hármas foga­lomkapcsolat minden egyes eleme mindig fellelhető. — Általában milyen fon­tosabb feladatokkal foglal­kozik az ATUKI? — Nézzük például a jármű­vek vizsgálatát. Az autók gyártásánál egyre nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett elsődleges és másodlagos biz­tonságra történő tervezés. Amikor egy új típus lép be a forgalomba, a gépjárműkísér­leti osztályon gondosan meg­vizsgálják az egész járművet, különös figyelmet szentelve a biztonság kérdésének. Az el­sődleges biztonság fogalomkö­rébe a járműnek azok a tulaj­donságai tartoznak, hogy a jár­mű stabil, jól irányítható, kor­mányozható legyen, megbízha­tó fékekkel, szerelvényekkel, tehát, hogy a járművel eleve elkerülhető, megelőzhető le­gyen a baleset. A másodlagos biztonságon azt értjük, hogy ha mégis baleset következett be, ennek hatása a lehető leg­kevésbé legyen súlyos az autó utasaira. A benn ülők bizton­ságára szolgálnak a fej táma­szok, a jó ajtózárak, a bizton­sági övék és még sok más egyéb. — Ha jó a gyártmány, bizonyosan jó bizonyít­ványt is kap az ATUKI-tól. De mi történik akkor, hía üzem közben valami el­romlik? — Semmi sem örök életű. Időnként át kell vizsgálni a járművet, ellenőrizni kell a szerkezeti részek állapotát és beállítását. Ha valaki ezt nem teszi meg rendszeresen, az nemcsak sok pénzébe, hanem — súlyos esetben — az életé­be vagy úti társa életébe is ke­rülhet. Meg kell tehát szervez­ni a járművek tervszerű, meg­előző karbantartását. Az ATU­KI üzemeltetési osztálya a karbantartás modern módsze­reinek kidolgozásával, jármű- javítási osztálya pedig a gaz­daságos és korszerű javítási eljárásokkal foglalkozik. — Az autóközlekedés ter­mészetesen nem képzelhető el komoly műszaki bázis nélkül. Milyen egyéb fel­adatai vannak még az ATUKI-nak? A közúti közlekedésnek je­lentős gazdasági vonatkozásai vannak, amelyek szorosan ösz- szefüggenek a műszaki és szer­vezési problémákkal. Az inté­zetben két osztály is foglalko­zik ezek megoldásával. A közgazdasági osztály a közúti közlekedés olyan jellegű gaz­dasági kérdéseit kutatja, ame­lyek a népgazdaság különböző ágazatai és az autóközlekedés közötti kapcsolatból adódnak. A kutatások eredményeként kidolgozásra kerül például az úgynevezett ágazati kapcsola­tok mérlege; ebből következ­tetések vonhatók le a kapcso­latok hatékonyságára. Többek i között a munkaerő-gazdálko­dás egyes kérdéseivel, az autó­közlekedés egészének tervezé­sével is foglalkozik a közgaz­dasági osztály. A közúti áru- szállítás és személyszállítás problémái a forgalomfejleszté­si osztály tevékenységi körébe tartozik. Az áruszállítás terü­letén a szállítási technológiák Korszerű megoldásaival, a ra­kodásgépesítéssel, a termelé- kenységnövelő eszközök (pél dául konténer) alkalmazásá­nak lehetőségét kutatják. Feladataik közé tartozik a piackutatás és a marketing- tevékenységének a közlekedés­ben való alkalmazása, illetőleg j elvi és gyakorlati kidolgozása is. v — Beszéltünk a közleke­dés biztonságáról. A mű­szaki feltételeken kívül en­nek nyilván más feltételei is vannak. Iiallhatnánk-e végül ezekről is valamit? — A közlekedésbiztonsági osztály behatóan foglalkozik — más szervekkel együttmű­ködve — a KRESZ előírásai­nak állandó korszerűsítésével. A közlekedési szabályok igen sokrétűek, ezért ez a munka a jogász mellett nem nélkülöz­heti a mérnököt, sőt a pszicho­lógust sem. A közlekedés szer­vezése, irányítása és lebonyo­lítása nem képzelhető el jog­szabályok alkotása nélkül. Hadd hívjam fel azonban a fi­gyelmet arra, hogy van még egy olyan tényező, amely ugyan nem írott jogszabály, de amely nélkül szintén nem kép­zelhető el a közlekedés: ez az udvariasság. Ezt mindenkinek meg kell értenie. Bár e rövid beszélgetés so­rán számos kérdésre nem tér­hettünk ki részletesebben, bi­zonyos, hogy az autóközleke­dés előtt álló feladatok meg­oldása nem nélkülözheti a tu­dományos megalapozottságot, a tudományos kutatást. Es az is bizonyos, hogy hazánk autó­közlekedésének fejlesztésénél az eddiginél még nagyobb munka hárul majd az Autó- közlekedési Tudományos Ku­tató Intézetre. Pápai László zedekig tisztázatlan maradt. Néhány éve Hamburgban megjelent dr. Vera Hatz né­met numizmatikus tanulmá­nya, amely szakmai tudomá­nyos körökben nagy érdeklő­dést és sok vitát váltott ki. Eszerint első királyunk Po­zsonyban vert dénárjáról van szó, amely egyben a magyar pénzverő ipar egyik legelső terméke. Verésének ideje 1014 vagy 1015-re tehető. Ezeket a megállapításokat azóta részletes tanulmányában megerősítette dr. Kristian Turnwald prágai numizma- | tikus. Megállapítása szerint az I érme előlapját díszítő talpas í kereszt körirata: „Stephanus | Rex”. Hátlapján kápolna lát— 1 ható, négy orommal, körülötte „Preslawa civ” körirattal. Az első betű P vagy B volta so­káig vitatott volt, mert az utóbbi esetben Boroszlóra utalhatott volna. A kérdést si­került kétséget kizáróan tisz­tázni, Preslawa a mai Po­zsony helyén volt ősi városi település neve, amiből német telepesek Pressburgot, emen­nek akusztikai változataként a szlovákok Prespurk-ot, a ma­gyarok Pozsonyt formáltak. Hogyan került Svédor­szágba ez az érme? Ennek magyarázata elég egyszerű. Abban az időben, a középkori feudalizmus dere­kán, a lakosság Európának a Rajnától keletre, az Alpoktól és az Adriától északra eső ré­szében, tehát hazánkban is, termékekkel és terményekkel adózott. Legfőbb adótárgy a házilag szőtt vászon volt. A befolyt értékeket az állami főhatóságok hazai vagy ide­gen pénzekért értékesítették. Az így szerzett pénzért vásá­roltak külföldi országokban, elsősorban a Balti-tenger kör­nyékén. Ezt a külkereskedel­mi folyamatot többnyire len­gyelek közvetítették, akiknek a földrajzi adottságuk erre sok lehetőséget nyújtottak. Ilyen közvetítéssel kerülhetett a sok országból származó kincslelet is a gotlandi faluba, ahol nyilván valami háborús fenyegetés elől rejtegették és csaknem ezer esztendő telt el, amíg megtalálták. TV A FALON Évek óta vannak már olyan lapos televíziós készülékek, amelyeket a falra lehet akasz­tani, mint egy képet. Az Egye­sült Államokban például „fo­lyékony kristályok”, vagyis tökéletesen átlátszó, de kris­tályszerkezetét megőrző folya­dék felhasználásával állítanak elő ilyen vékony tv-készüléket világ legnagyobb Rio de Janeiro fennállásá­nak 400. évfordulója alkal­mából a brazil cukrászok több emelet magasságú ünnepi tor­tát készítettek. Az ünnepség ezer meghívottja kapott 1—1 darabot a tortából, amely a cukrászművészet eddigi leg­nagyobb „alkotása” volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents