Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-21 / 141. szám
! PEST user ei 1969. JtNIUS 21., SZOMBAT Az oroszlán a cirkuszigazgatót kereste... Magyarországi kőrútjának 150. idei előadását tartotta csütörtökön az NDK-beli Probst cirkusz Szekszárdon. A 2600 személyes sátorral, száznál több állattal, 64 lakókocsival, gépkocsi- és traktorkaravánnal utazó világcirkusz igazgatója Rudolf Probst és Acs Sándor, a társulat magyar igazgatója sajtótájékoztatón ismertette a Probst-cirkusz immár harmadik magyarországi turnéjának tapasztalatait. Az újságírók kérdéseire, kuriózumként megemlítette, hogy nemrégiben Nagykanizsán az egyik jól megtermett oroszlán „kisétált” ketrecéből és felment a cirkuszigazgató lakókocsijának lépcsőjén, s „bekopogtatott” ajtaján. Magát az igazgatót sem érintette valami kellemesen ez, mert arra gondolt: mi lesz, ha „őfelsége” a nézőtér felé veszi útját. Szerencsére a cirkusz idomítóinak sikerült a ketrecbe visz- szaterelni az állatot, anélkül, hogy erről a közönségnek tudomása lett volna . Birkák bunda nélkül Á puszta adottságainak és állattenyésztési hagyományainak megfelelően, néhány esztendeje gyors ütemben fejlesztik a Hortobágyon a juhtenyésztést. Több mint hatvanezer juhot tartanak az ős- gyepeken, a puszta különböző részein levő juhászainkban. A húsértékesítés mellett a gyapjú adja a legnagyobb jövedelmet. Géppel és kézzel nyírják a juhokat, s az ötven - ezredik hortobágyi birka is „levetette” már a bundáját. LACHÁZI KÉPESLAP SZÖVETKEZETÜNK a lakosság szolgálatában • RÁDIÓJÁT, TELEVÍZIÓJÁT megjavítjuk pillsvörősvárl műhelyünkben, kívánságára a lakásán is. Telefon: Pillsvörösvár 204. | • MÉRETES CIPÓT tetszése szerinti fazonban készítünk. • CIPÖJAVITASI MUNKÁK pllisvörösvári, plliscsabaf, pflisborosjenől, plllsszentivánl, tínnyel. solymári. lisborosjenöl, pl nagykovácsi, pilisszántói részlegünkben és felvevőhelyünkön. FODRÁSZATAINKBAN modern, igényes, úlvonalú frizurát készítünk, az imént felsorolt községekben. • KOZMETIKAI RENDELES és szépségápolási tanácsadás Solymáron és Pilisvörösváron. Észak-Budai Járási Vegyes Ktsz, Solymár Kiskunlacházán június elején adták át műszakilag a szakmunkásképző iskolát, amelynek tíz tantermében 530-an tanulhatnak. S tanultak is. Éppen az a furcsa: jóval a műszaki átadás előtt, a múlt év novemberében megkezdődött itt a tanítás. A bizonyítványok azt mutatták, nem hiába. Ez a kémény nem sütőüzemhez készül. Lacháza határában a TEFU épít szerelő- csarnokot, szervizt. Már no- vembe: n hozzákezdtek, s ha sikerül, július közepére készül el. A látottak nem éppen ezt mutatták, de ha felépül, ez lesz a környék gépkocsijavitó „fellegvára”. IDEI REKORDRAGADOZO Csapdából - közszemlére Csütörtökön reggel a szegedi .strandhoz közel egy 81 kilós óriás harcsát fogott ki a Tiszából Török György és fia. Mindketten a helyi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai. Az év eddigi legnagyobb vízi ragadozója alaposan próbára tette a két halászt. Hosszú ideig viaskodtak, s minden ügyességükre szükség volt, hogy ladikba emeljék a nagy erejű'óriást. A szerencsés fogást főleg a folyó áradásának köszönhetik. Ilyenkor szoktak kiindulni rejtekhelyükről, a Tisza legmélyebb zugaiból a szürke ragadozók vadászni, s közben maguk is csapdába kerülnek. A látványos zsákmányt a szegedi Halászcsárda előtt pár órára közszemlére tették, s az arra járók, közül százak csodálták meg. A jó fogásért Török György és fia csupán előlegként 1360 forintot kapott, a fennmaradó összeget majd az év végi zárszámadáskor számolják él. AUTÓSMOZI Megnyílt az NSZK — és alighanem egész Európa — első autós mozija Hannoverben. Az új szórakoztató létesítmény parkolóhelyein autóban ülve lehet nézni a filmeket. A „drivein” mozi építése kétmillió nyugatnémet márkába került Meggy a sziklasi A balatonfelvi- déki erodált sziklasivatagban, olyan helyeken, ahol még az igénytelen mandulafa is csak sínylődik, a cigánymeggy az idén gazdag termést kínál. A legigénytelenebb cigánymeggyfák erős, szívós gyökereikkel megkapaszkodnak a kövek között és gátat vetnek a további eróziónak is. Ezzel az eddig figyelemre se méltatott vadon termő gyümölcscsel kezdett kísérleteket Lucák Viktor kutató, a bala- tonakali kísérleti telepen, felkutatta e vadon termő gyümölcsnek a közép- és észak-dunántúli tenyészhe- helyeit és 26 fajtából álló gyűjteménnyel kezdte meg a kísérleteket. Az idei évben — mint a legutóbbi vizsgálatojc megállapították — különösen az akali 102-es, az 59-es és 19-es számú fajták; termése lesz a legkiválóbb. A három kiválasztott fajta cukortartalma meghaladja a 25 százalékot, míg a híres pándi meggy ennél 10 százalék- ' kai kevesebb cukrot tartalmaz. A balatonakaU kísérleti telepen megkezdték a ko- párosok gyümölcsének, a cigánymeggynek az el- szapörítását és a szelektált fajták utódaival Közép- és Észak-Dunántúl erodált, sziklás területeit hasznosítják. Valkótól a KÖJÁL-ig Egy orvos életútja Hosszú ideig, talán egy álló esztendeig nem ült le az igazgatói Szoba íróasztalához, beteg volt,, lábadozott, aztán június elsejével nyugalomba vonult dr. Sólyom, Sándor, a Pest megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás, a KÖJÁL igazgató-főorvosa, i És június elseje óta megint bejár az igazgatói szobába, egészsége helyreállott, munkakedve felfrissült, ha nem is vezetője már a KÖJÁL-nak, akad még dolga. Az államigazgatás köz- .egés^égügyre"ivonatkc^óL-jog- szabályainak helyes alkalmazását ellenőrzi, határozatokat fogalmaz, de még ennél is fontosabb teendője fez állomás új. fiatal higiénikus orvosainak gyakorlati továbbképzése tanáccsal, útbaigazítással. Sok évtizeden át gyűjtött tapasztalatainak tárházából bőven juttathat számukra. Kerek 33 éve foglalkozik a közegészség- üggyeL Szülőotthon búbos kemencével 1926-ban avatták orvossá, egy évvel később körorvos lett Valkón, és attól kezdve néhány évi megszakítással állandóan Pest megyében működött. Persze, amikor beköltözött a valkói, döngölt padlós falusi házba, az orvoslakásba, még nem sejtette, hogy később az egész megye lakossága egészségének őrzése lesz a feladata. Akkor a 2500 lakosú Válkó és az 1600 lakosú Vác- szentlászló betegeit gyógyította. 1936-ban búcsút mondott a gyógyító munkának, a gödöllői járás tisztiorvosa lett. — De a tisztiorvos nem a megye, aaz állam alkalmazottja volt attól az évtől kezdve — beszel..ajjjggk «főkről: másként nem ÁS vállaltam volna. Dehogy akartam Endre László főszolgabíró alárendeltje lenni. Valkó is az ő járásához tartpzott, túl jól ismertem felelőtlen basáskodását. — Gödöllő mintajárás volt... — Egészségügyi minta járás — igazít helyre. — Miután közel esik Budapesthez, az Országos Közegészségügyi Intézet ezt a járást választotta ki népegészségügyi elgondolásai kísérletére. Akkoriban kezdtek csak törődni a falu addig úgyszólván teljesen elhanyagolt egészségügyével. A tbc-gondozás a városokban így-úgy már a század elején elkezdődött. De hol volt még falun? Mi elkezdtük. Aztán Vácszentlászlón és Mogyoródon felépült az ország első két ...mert nem hittek nekem KŐMŰVES, ASZTALOS (nyugdíjas is), ÁCS, FESTŐ, VILLANYSZERELŐ (nyugdíjas is). VIZSZERELÖ (nyugdíjas is), FŰTÉSSZERELŐ, PARKETTÁS, PARKETTACSISZOLŐ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, LAKATOS SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évet betöltött fiúkat is), ÉJJELIŐRÖKET, TAKARÍTÓNŐKET, SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Amikor a múlt hétfőn este részegen hazamentem, elővettem a konyhakést, és a fenőkövet, odaálltam a nyitott ablakhoz, s úgy énekeltem: „Fenőkő, kaszakő, valakit megölnöm kő .. ” A refrénnél már azt is tudták a szomszédok, hogy nyolc gyermekem és feleségem, valamint anyósom akarom meggyilkolni. Ez volt a szándékom, mert ki bírja erővel, hogy különösen részegen, egyszerre nyolc gyereket és két felnőtt asszonyt verjen meg mindennap. Sem idővel, sem erővel, nem bírom már. — Csuda pofa, hogy micsoda humora van — mondták a szomszédok és vicces tanácsokat adtak, miszerint <ne a kést fenjem a kőhöz, mert akkor a kő lesz éles, hanem a követ fenjem a késhez, mert gyilkolni csakis szépen élezett és jó hegyes késsel szabad. Jót nevettek. Másnap, amikor újfent fentem a kést, várva, hogy elaludjon a családom, előbb mint én, nem úgy, mint tegnap, mert az ember, ha egyszer már leszúrogatja a családját, azért azt ne csinálja hangosan, mondom, másnap megint jót nevettek rajtam. — Állati pofa azzal a késsel! — Nézd, milyen sután tartja! — Á, olyan részeg ez mindig, hogyha jól akarna is, mellészúrna! — mondogatták nevetve a szomszédok, s úgy elöntött a méreg, hogy valóban letettem a kést és gondos alapossággal végigvertem mind a tíz embert a családomban. Ettől kifáradtam és elaludtam. Harmadnap már idegesített, hogy nem hittek nekem, elmentem hát Tohonya Benöék- hez az emeletre és igyekeztem tőlem telhető lelki, ha testi egyensúllyal nem is, elmal gyarázni, hogy én igenis kiirtom a családomat. — Molyirtóval egyszerűbb — vigyorgott Tohonya Benő és családja, miközben Tohonya úr, az emeletről atyailag megpaskólta borostás arcom. Felkeltem a földről, és mérgesen távoztam a másik szomszédhoz, az azonban kidobott, mert ideges ember, s nem’'szereti, ha hülyeségekkel zaklatják otthonában. Teljesen letörtem és már-már azon töprengtem, hogy nem is gyilkolom le nyolc gyermekem, feleségem és anyósom, hiszen nem vesznek ezek komolyan engem, amikor megláttam egy fejszét a sarokban ... — Ahá — villant fel a gondolat, s hogy a kés helyett elmém csiholjam, lerohantam a sarki kocsmába, megittam négy fél rumot, és mindenkinek elhencegtem, most megyek haza és veszem a fejszét és a temetés három nap múlva. .. — Ostoba részeg! — kiáltott rám a csapos és az emberek gúnyos kacaja közepette kirúgott. Ezzel beteli a pohár. — És semmit nem vettek észre? — Mi, kérem, abszolúte semmit — tanúsították a hazaiak, miután a hullákat megtalálták. — Igaz, humoros ember volt. Ha ivott, akkor mondott ilyesféléket, hogy leszúrom, megölöm ... meggyilkolom ... De kérem, ki vette volna ezt komolyan egy ilyen humoros embertől. Nagyon csalódtunk benne. Emiatt az egész ház elítéli, kérem. Bojkottálni fogjuk, nem állunk vele többet szóba, hogy így becsapott bennünket — foglalta össze Tohonya Benő a ház lakóinak véleményét. Ezt én nem bírom ki. Meg is írom a búcsúlevelemet, hogy önfelakasztásom oka: nem állnak velem szóba a ház lakói. Ök csalódtak bennem, én csalódtam bennük. Hol egy kötél. Hogy milyen kötél, és milyen hosszú, azt majd megírják az újságok. Gyurkó Géza egészségháza. Megszerveztük az anya- és csecsemővédelmet, elsőnek alkalmaztunk az országban diftériaoltást és felépült az első szülőotthon is Gödöllőn, dr. Tauffer Vilmos nagynevű szülészprofesszor tanácsára parasztház stílusában,' Pitvarából még a búbos kemence sem hiányzott, ágyai egyszerű falusi szobáikban is állhatták volna. Az volt a cél. hogy a kórháztól idegenkedő falusi asszony otthon érezze magát. El is értük, hogy egyre , többen jöttek,: 1940-ben már bővíteni kellett az épületet. Történelmi összehasonlítás Dr. Sólyom Sándor életút-, jára lennék kiváncsi, arról beszél, mégis a magyarországi népegészségügy története kerekedik ki szavaiból, mert minden ember élettörténete összefonódik pályájáéval, sőt az általános történ elemmeL — Mi, néhány lelkes orvos a gödöllői járásban ezelőtt har- minc-egynéhány évvel megtettünk mindent, amit a kísérletre szánt szűkös anyagi juttatásból megtehettünk. Mégis örömmel gondolok vissza arra az időre, ott tanultam meg igazán a közegészségügyet. Anélkül tudásomat a felszabadulás után összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között aligha hasznosíthattam volna. A falu egészségügyéért az új rendszer, a népi kormány már mindent megtett, A higiénikus orvos valóban cselekvőképes lett. A háború után az Országos Közegészségügyi Intézetben tevékenyen hozzájárult az intézet újjászervezéséhez és a ma mintaszerű magyar köz- egészségügy felépítéséhez. Aztán 1959-ben visszakerült Pest megyébe, a KÖJÁL epidemo- lógusa lett. — Hány járványt vészelt át ezen a poszton? — Igaz nagy járványt szerencsére egyetlen egyet sem. De mindjárt az első évben, megdöbbentően sok volt a gyermekbénulás. Tehetétlenül álltunk vele szemben. Aztán először Sal’k-vakcina, majd a Sabin-cseppek segítségével véglég elejét vettük a veszedelemnek. Nagyon küzdelmes munka a higiénikus orvosé, sok a nehézség, meg nem értéssel is gyakran találkozunk, de' visszapillantva hosszú pályámra, ha eszembe jutnak a Sabin-cseppek, érzem, mégis érdemes volt felcserélni a gyógyítómunkát a megelőzéssel. 1961-től mostanáig volt igazgatója a megyei KÖJÁL- nak. Szokoly Endre
