Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

fi l<IS I mcvet 1969. JÚNIUS 3., KEDD Utónév-dzsungel Hamarosan befejezik a Nyelvtudományi Intézet mun­katársai a Minisztertanács megbízásából az utónév-szó­tár anyagának gyűjtését. A munkában nagy segítséget nyújtottak a szerkesztőségnek a tv-nézők, akik — egy ko­rábban közölt felhívás kap­csán — százszámra küldték el az intézet címére az ország­szerte használt különböző sze­mélyneveket. A mű a szó szoros értelmé­ben hézagpótló, mert jelenleg nincs hivatalos utónévjegyzék, amely rögzítené, hogy melyik név anyakönyvez­hető, melyik nem; melyik számít idegen utónévnek és mi az idegen név magyar megfelelője, valamint, ho­gyan írjuk helyesen az egyes utóneveket. A készülő névszótár ezen túl­menően növeli a névválasz­tékot és megszabja az idegen névanyag átvételének határait. Ugyanakkor útmutatást ad majd a magyar utónévkincs gazdagításának megengedhető i rosban. módjaira. A névválasztás esz­tétikai és stílusbeli követelmé­nyeire vonatkozólag. A munka során feldolgozott utónevek száma mintegy hatezer. Ebből körülbelül 3500 az anyakönyvezhető, a többi — jobbára idegen és becenevezett névváltozat — nem számít bejegyezhetőnek. A Nyelvtudományi Intézet állásfoglalása szerint idegen hangzású név csak magyar ki­ejtés szerint írható be az'anya- könyvbe. Azok a nevek, amelyeknek van magyar megfelelőjük :— például Ge­nevieve—Genovéva, Brigitte— Brigitta — csak a magyar változatban használhatók. Korábban, főleg a XIX. szá­zad végén hazánkban divatba jött a két, három vagy több keresztnév adása. A század közepére ez szinte népszokás­sá vált. Ma már rendelet kor­látozza az utónevek számát. Eszerint csak két nevet lehet választani. Mostanában a szü­lőknek körülbelül 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel a fővá­ARNOT Összehajtogatott vaskard A Borsod megyei Arnót község határában értékes lele­tet tártak fel a miskolci Her­man Ottó Múzeum régészei. Dr. Kemenczy Tibor vezetésé­vel a helybeli tsz homokbá­nyájában négy kelta kori ur­nasírt találtak. A mintegy kétezerkétszáz esztendős sírokból két teljesen A Ganz Műszer Művek Árammérőgyára gyakorlattal rendelkező mechanikai műszerész, géplakatos és villanyszerelő szakmunkásokat KERES AZONNALI FELVÉTELRE Csökkenteti munkaidő. Kéthetenként szabad szombat, útiköltséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET-. Az Árammérőgyár Személyzeti osztályán, Gödöllő, Erzsébetpark. ép hamweder került színre. Az egyik sírban vadkanagyart találtak. A keltáknak totemál­latjuk volt a vadkan, amelyet lelőve helyeztek el rendsze­rint fejedelmük hamvai mellé. Előkerült a vadkan két agyara is, amelyeknek hossza megha­ladta a tíz centimétert. . Ugyanebből a sírból egy összehajtotgatott vaskard is napvilágra került. A kardot azért görbítették össze, „hogy l a halott visszajáró szelleme ne | tudja használni’’. Repülő csészealjakat gyártanak Fűzfőn Alig fejeződött be a BNV, a fűzfői nitrokémiai ipartelepek vezetői máris értékelték az ott szerzett tapasztalatokat, mű­szaki tanácskozáson meghatá­rozták a legsürgősebb tenni­valókat. Az üvegszállal erősített poli­észtergyártásban ' — mondta az igazgató — a fűzfői nitro­kémiai ipartelepeknek mono­pol helyzete van. Az ipar és a kereskedelem a jelenlegi 20 köbméteres, általunk gyártott tartály mellé legalább 4—5 kü­lönböző tartályt igényel, pél­dául a sütőipar liszt tárolásá­ra. a mezőgazdaság silózásra. Sokan érdeklődtek a mű­anyagból készült, összeszerel­hető csarnok iránt, amely al­kalmas tárolóknak, teher­autó-garázsoknak, szerelőmű­helyeknek. Szorgalmazták a megrendelők azt is, hogy üveg­szálas poliészterből készítsünk nyaralókat. Mindezekre vo­natkozóan a műszaki-fejlesz­tési osztály megkezdi a kísér­leteket. A legérdekesebb megrende­lésünket a filmgyártól kaptuk: fantasztikus film forgatásához kértek poliészterből (,repülő csészealjakat”. A kecskeköröm titka A keszthelyi balatoni múzeum munkatársai köte­tet állítanak össze a Balaton múltjá­ról, érdekességei­ről. A gyűjtőmunka közben derült ki, hogy a balatoni „kecskeköröm­nek” meglepően gazdag az irodal­ma, mondák, re­gék és tudományos munkák foglalkoz­nak a ritka ter­mészeti érdekes­séggel. Az első mű a kecskekörömről 1830-ban Auszt­riában jelent meg. Londoni szerzők könyved 1854-ben és 1881-ben utal­nak a furcsa ala­kú és akkor még tudományosan nem tisztázott ere­detű kőre. Garay János regéjét első­sorban a tihanyi gyerekek tették ismertté. Később Babits Mihály er­ről a témáról me- sedrámatervet ké­szített, amelyet 1911-ben a „Nyu­gat” folyóirat mél­tatott. A tudományos irodalomban a nagy francia geo­lógus, Beudant, a hazai tudósok kö­zül pedig Chol- noky Jenő foglal­kozott a kecske­köröm eredetével és megismertették a „titkot”: a Pan­non-tengerben élt hajdan ez az oszt­riga formájú kagy­ló, amelynek kö­vületét a víz kop­tatta kecskekö­römhöz hasonlóvá. BAJA—KALOCSA AII. Duna menti folklór táncíesztivál Két városban — Baján és Kalocsán — rendezik meg a második Duna menti folklór táncfesztivált. Az augusztus 19—20-ra meghirdetett ese­Június 28—augusztus 30 Tizenegy hangverseny a Halászbástyán A Halászbástyán az idén is megrendezik a már hagyomá­nyos nyári hangversenyeket. Ezúttal június 28. és augusztus 30. közötti szombat esténként összesen 11 alkalommal csen­dülnek fel a zeneirodalom négy évszázadának legszebb ) alkotásai. I A szabadtéri koncertsoroza- i tot magyar szerzők műveinek bemutatása nyitja meg. Jú­lius első szombatján barokk hangverseny lesz, majd olasz operaestet rendeznek. Ezután magyar daljátékokból összeál­lított program következik, majd műsorra tűzik Haydn re­mekét, az Évszakok című ora­tóriumot. A további program: a XX. század zenéje, Mendels­44 ÓRÁS MUNKAHÉTRE, JG KERESETI LEHETŐSÉGGEL FELVÉTELRE KERESÜNK: esztergályos, géplakatos, köszörűs, marós, szerszámkészítő, vésős szakmunkásokat; férfi^és női betanított gépmunkásokat korszerű automata gépekhez; 16. évüket betöltött fiúkat és lányokat vasipari szakmára betanítunk, a gyakorlati évek után szakmunkásvizsgát tehetnek, de addig is jó a kereseti lehetőség; állandó egy műszakra férfi és női segéd­munkásokat és takarítónőket; felső- vagy középfokú raktárgazdálkodási vizsgával rendelkező alapanyagraktár-vezetőt (erkölcsi bizonyítvány szükséges); érettségivel rendelkező előkalkulátort, valamint gyors- és gépírónőket. Olcsó, jó minőségű étkeztetés. A vidékről bejáró dolgozókat vasúti kedvezményben részesítjük. Munkásszállással nem rendelkezünk. SZERSZÁM- ÉS GÉPELEM GYÁRAK Budapesti Forgácsoló Szerszámgyára, munkaerőgazdálkodás. Bp. XIII., Reitter Ferenc u. 132. soh«-hangverseny és a bécsi muzsika. Augusztus 20-a al­kalmából ünnepi hangver­senyt rendeznek, s Kodály: Psalmus Hungaricusát adják elő. Augusztus 23-án Beetho- ven-estet tartanak, majd a nyári szabadtéri koncerteket Csajkovszkij-hangvecseny zár­ja- « , . mény programját már össze­állították. A főműsor a hazai és a kül­földi népi együttesek sereg­szemléje lesz. Eddig 16 ma­gyar tánccsoport jelezte, hogy készül a találkozóra, ezenkí­vül jugoszláv, román, cseh és francia népi táncosok nevez­tek be a fesztiválra. Meghívták az ország ismert népművészmestereit is. Ré­szükre külön sétányt rendez­nek be az érseki parkban, ahol bemutatják ritka művé­szetüket, s kiállítják termé­keiket. „Fellépnek” a világ­járó kalocsai pingáló asszo­nyok, a tojásfestők, a kopjafa- faragók, a gölöncsérek és a „kiskun kalaposok”. Kalocsán kiállítást rendeznek a népmű­vészet mestereinek remekei­ből. BEFEJEZÉS ELŐTT Budapesten a kelenföldi lakótelepen megkezdték a ne­gyedik építési ütem utolsó nagy épületének szerelését. A 10 szintes, 180 lakásos ház második emeletén dolgoznak jelen­leg az építők. Kelenfölden több, nagy lakóépület előrelátha­tólag nem készül, néhány miniház és kommunális létesít­mény épül még a közeljövőben. A képen látható toronyház­ba már beköltöztek a lakók. A legidősebb magyar tudós Rövidesen 100. életévének küszöbére érkezik a legidő­sebb magyar, tudós, dr. Bacsák György, a föld- és ásványtani tudományok doktora. Legna­gyobb műve az eljegesedés ko­rának — az úgynevezett jég­korszaknak — időrendi táblá­zata, amelyből részletesen ki­olvasható, hogy a többször megismétlődött eljegesedések mikor következtek be, mikép­pen zajlottak le és mikor ad­ták át helyüket egy-egy köz­beeső fölmelegedésnek. Dr. Bacsák György számítá­sai szerint körülbelül 600 ezer éve kezdődött meg a földtör­ténetnek egy olyan 25 millió éves szakasza, amelyben rend­szeresen ismétlődnek az elje­gesedések. Tulajdonképpen most is két „jégkorszak” kö­zött vagyunk, de a következő még jó messze: Bacsák György szerint körülbelül 90 ezer év­re van tőlünk. Zsákutca és körút Hortobágyon Hortobágyon a községi ta­nács határozatot hozott az ut­cák elnevezéséről. Az új köz­ségnek jelenleg nyolc utcája és egy tere van. A csárda mel­letti tér Petőfi Sándor nevét kapta. A csárdát az állomással összekötő utca elnevezése: Hortobágy utca, a község zsák­utcájának neve Délibáb köz, míg a kialakulóban levő kör­út Móricz Zsigmond nevét őr­zi. A kis pogány Ráz a vonat, mert döcög. Ha gyorsan siklana, észre se lehetne venni, hogy haladunk, de így? Csak ezen az útvo­nalon ne kellene utazni. Sok az emel­kedő. S az öreg gőzös úgy zihál, mint egy asztmás ember. Kapkod a levegő után, de sohasem elég. Mindig több kellene. És száll a korom. Mondtam Is a fele­ségemnek, üljünk hátrább, az utolsó vagonba, mert itt, a közepe-táján csa­pódik le a pernye. Az ember végighúz­za homlokán a tenyerét és utána úgy néz ki, mintha kéményseprő jelmez­ben álarcosbálba készülne. Pedig... Csak egyszer megérkezzünk, leszáll­hassunk erről a csühögőről. Rögtön fürdés lesz. A gyerek az ablaknál ágaskodik. Hiába mondom neki, hogy szemébe megy a korom, nem hallgat a szóra. Aztán tényleg a szemébe megy. Rá­kezdi a sírást. Ütöm a fenekét, amiért nem hallgatott rám. Valahol a szivem mélyén ugyan részvétet érzek iránta, de mégis ... A feleségem kiveszi ölemből a gyé­reket és szúrós pillantásokkal szem­rehányást tesz, amiért ilyen szívtelen voltam. Aztán a zsebkendő csücskével a koromdarabot próbálja kihalászni a gyerek szemesarkából. Véget ér ez a közjáték. Megint hal­lom a kerekek keserves, lomha katto­gását. És zavar az öregasszony is, aki a szemben levő pádon ül. Mindhár- mónk minden mozdulatát figyeli. Mo­sollyal, vagy fintorral nyugtázza. Nem szeretem a vonaton történő ismerkedé­seket, s különösen a véget nem érő, dagályos közlékenységet. De most inkább szólalna meg az öregasszony, mintsem némán mustrálgasson ben­nünket. Nem érek gondolatom vé­gére, amikor a gyerekhez hajol. — Szemedbe ment a korom? — kér­di. — Ugye már nem is fáj? Katona­dolog. — És heherészik. A gyerek még nem hallotta ezt 3 ki­fejezést: katonadolog, tehát értetle­nül nézi az öregasszonyt. Az tovább kérdezősködik: — Hogy hívnak? A gyerek bemutatkozik. — Hány éves vagy? — Három. Lassan összebarátkoznak. Hozzánk nem szól az öregasszony egy szót sem. Cukrot vesz elő, olcsó savanyú cukrot és kínálja a gyereket. Az elfogad egy szemet, ö azonban az egész zacskóval tukmálja. — Szoktál-e imádkozni? — kérdi is­mét a gyereket. Ez számára legalább olyan ismeret­len fogalom, mint a „katonadolog”. — Érted ? — ismétli meg. — Szok­tál-e imádkozni? Rámtekint a gyerek, segély tkér ően. Ingatom a fejem. — Nem. — Mondja az öregasszony­nak. — De templomba jársz, az istenké­hez ... — Oviba járok! — feleli határozot­tan. — No. a templomba. Legalább va­sárnap ... — Vasárnap fagyizni megyek, anyu­cival és apucival, — És a templomba, ahol harangoz­nak? — A rádióban harangoznak. Délre, libapecsenyére! — kamaszkodik és ne­vet. Az öregasszony zavarodottan figyel: — Pedig aki a kérésztség szentségét magához fogadta, annak imádkozni is kell! — magyarázza. Mert... — és be­szél hosszain, megszakítás nélkül, csak úgy röpködnek az igék. Ezekből már semmit nem árt a gye­rek, csak figyel. Sem a feleségem, sem én nem szó­na­lunk közbe. Legalább lefoglalja a gye­reket. Időtöltésnek el lehet viselni. — Talán meg sincs keresztelve? — néz rám az öregasszony választköve- telően. — Nincs! — felelem és figyelem két- séebeesett arcát. Ül az öregasszony. A vonat rázza barna arcán a ráncokat. Maga elé me­red, visszanéz a gyerekre, figyel, az­tán ismét mereng. Látszik: Napóleon sem nagyobb dilemmában, ütkö­zet előtt mint most ő. _— Szóval nincs megkeresztelve? _ k érdi, mintha attól tartana, hogy az imént rosszul értette amit mondtam. — Nincs — válaszolja most felesé­gem. Kinéz az ablakon. Arcát vörösség lepi el, de olyan vörösség, mint ami- kor a suszterinas a faszeg helyett az ujjara üt kalapácsával és azt latol­gatja, miként tudna rendkívül gyot káromkodni. — Hisz akkor pogány! — sápítozik. — Szegény kis pogány! Még egy rövid ideig sajnálkozik a gyereken, minket pedig megvetően mé­reget. Nem beszél többet. Mi sem szólunk. A mozdony ismét erőlködik. Egy újabb kaptatóval birkóz-'k. Nagyon zihál és kéményéből ömlik a korom. Az emelkedőre érve fékez, aztán meg­áll, majd ismét, vánszorogva tovább­indul a következő állomás felé. Az öregasszony szedelőzködik. Feláll, bá­tyúját megfogja és indulna kifelé a kupéból. Ekkor, mintha valami fontos jutott volna eszébe, a gyerek mellé nyúl a padra és megfogja a savanyú­cukros tasakot. Elteszi. Arcán szigor, nem köszön, csak megy. A gyerek sír, hogy a néni elvitte a cukrot, pedig az előbb neki adta. Elhatározom — ba végre megérke­zünk ezzel a vicinálissal —, veszek neki* mogyoróscsokit. Azt nagyon sze­reti. Vincze György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents