Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

1969. JÜNIUS 20., PÉNTEK ÁJCíriav ÁniI ÉS FOGYASZTÓ HÍRADÁSTECHNIKAI CIKKEK JA VITÁSA \ GELKA monopolliclyzcie mm Minden iiroirndik embernek van már televíziója Pest medvében Országos értekezlet a közúti balesetekről Makadámút Dobogókőre Lajősforrástól kiindulva, sé- tautakat épít a parkerdőben a Pilisi Parkerdőgazdaság. Szép gesztus ez a gazdaságtól: lehe­tővé teszik, hogy az idősebbek is hosszabb-rövidebb túrára, sétára induljanak. Felújítják a Szentendréről Lajosforrásig vezető utat is. Eddig mintegy másfél kilomé­ternyi szakasz készült el. Ezzel párhuzamosan Szentendre és Dobogókő között makadám- utat építenek, s nemsokára már gépkocsival is meg lehet közelíteni a vendégcsalogató kirándulóhelyet. Szúnyogirtás . Újult erővel folytatják az .irtóhadjáratot a szúnyogok ellen a balatoni nyaralótele­peken. A megyei KÖJÁL-ok már az előszezonban meg­A városi háztartások általá­ban ellátottak elektromos ház­tartási gépekkel, híradástech­nikai cikkekkel. Az utóbbi időben a parasztság életszín­vonalának — ezen belül — reáljövedelmének növekedé­sével vidéken is több lett a háztartásokban levő híradás- technikai gép. A híradástech­nikai cikkek közül — televí­zió, rádió, magnetofon és le­mezjátszó — a legfontosabba­kat, a televíziót és a rádiót vizsgáltuk, arról gyűjtöttünk adatokat A Pest megyei ellá­tottság érdekes képet mutat. Hány emberre jut egy készü­lék?... Pest megye átlagai tehát jók, egyre több tv és rádió kerül a családok birtokába. Pest me­gyében minden nyolcadik em­bernek már van televízióké­szüléke. Ha pedig így van, akkor igazából érdemes meg­vizsgálni, ki, hogyan, mikor tudja híradástechnikai beren­dezéseit, készülékeit megvizs­gáltatni, azaz javíttatni? A javításokkal rendszeresen és legnagyobb részben a GEL- KA, teljes nevén a Gépipari Elektromos Karbantartó Vál­lalat foglalkozik. Hogyan? A GELKA sservc:eli felépítése szerint nem megyei közpon­tokra bontott vállalat, hanem fiókokkal rendelkező centrá­lis szolgáltató szei'vezet. A Pest megyében levő 87 ezer 570 tv-készülékből 56 ezer 420-at Pestről javítanak, ami annyit jelent; az óbudai szer­viz látja el a szentendrei já­rásban levő készülékek javí­tását, a krisztinavárosi fiók a zsámbéki körzetet, a Bartók Béla úti a Százhalombatta, Érd környéket, a csepeli a Csepel-szigetiekét, a Pester­zsébeten levő fiók a dabasi járásban levőket, a Lakatos úti szerviz Monor—Pánd kör­zetét, a rákosszentmihályi a Tápióságot, Sashalom a gödöl­lői járást. A GELKÁNAK ezen kívül vannak kifejezetten Pest me­gyei szervizei, Gödöllőn, Ceg­léden, Vácott és Dabason. Kis- kunlacházán „vissza ja vitának” Pest megyei községekbe. Ilyen munkát lát el a balassagyar­mati szerviz is. Ezen kívül rendelkeznek úgynevezett be­gyűjtőhelyekkel, ahonnan to­vábbítják a panaszokat, a ja­vítási igényeket, vagy elvég­zik a beszállítást. A GELKA e célból felhasználja a 'megyé­ben levő üzleteket, a postát, de — mint például Nagykőrös esetében — a javítással kis­ipari szövetkezetei is megbíz. Szerződés szabályozza, ily ese­tekben a ksz elektromos ké­szülékeket javító tevékenysé­gét. — Mi történik abban az esetben, ha például Vámosmi- kolán, a 'szobi járásban el­romlik — tegyük fel — lab­darúgómérkőzés közben vala­kinek a készüléke. Hol, mikor, mennyi idő alatt javítják meg a készüléket? — ezt kérdez­tem dr. Biva Józseftől, a GELKA iparpolitikai előadó­jától. — A szobi járás Váchoz tar­tozik. A tv-készülék tulajdo­nosa felhívja telefonon a váci szervizet, ahonnan kimegy a szerelő és vagy meg tudja ja­vítani a készüléket, vagy be­szállíttatja Vácra. Általában nyolc napon belül a legtávo­labbi helyeken is javítva kap­uja vissza készülékét a tulaj­donos. Van-e elég szerelő, műszerész a szolgáltatóknál? Ez volt a (második kérdésem. Van — válaszolták a GELKA 1 vezetői —, de ez nagyon össze­tett probléma. A GELKA pillanatnyilag az országban monopolhelyzetet élvez a híradástechnikai cikkek javí­tásában. A vevő, a készülék­tulajdonos tehát sok esetben kiszolgáltatottja a GELKÁ- nak. Jön_e a szerelő, Időben jön-e? Rendesen javítja-e meg a készüléket?... A választ pillanatnyilag csak a GELKA szervizektől, vagy az általa megbízott ktsz-ek szerelőitől várhatja. A GELKA üzletháló­zatának kiépítése sokba került népgazdaságunknak. Egy kisebb szerviz létesítése 1—1,5 millió forint! Igaz, hogy a ké­szülékek 80 százalékát hely­színen meg tudják javítani, de így is óriási a szerelők, mű­szerészek szerszámköltsége. A szolgáltatás nagyon műszer- igényes. És a GELKA nem dolgozik drágán. Ha- például Monoron kihív valaki egy sze­relőt Budapestről, éppen úgy csak 20 Ft kiszállási, azaz fu­vardíjat fizet, mint a közelebb lakók. Nyilvánvaló, hogy ez nem fedezi még a gépkocsi költségét sem. Egy szerelő át­lagosan havonta 120—200 ké­szüléket tud megjavítani. A javításokért kapott összeg saj­nos néma fedezi a vállalat költ­ségeit. Ez a magyarázata an­nak, hogy a GELKA fennállá­sa óta mindössze 1968-ban volt nyereséges és nagy állami do­tációval dolgozott. Lesz-e ve'.élytárs ?... Igen, lesz, mégpedig a RA- MOVILL, az ELEKTROMO- DUL —, majd 1970-ben —, és számos iparengedélyt adnak ki a tanácsok magánosoknak. Ez jó dolog, a konkurrencia gyorsítja majd a készülékek javítását, megrövidíti a javí­tás idejét. Lesz ellenben olyan eset, amikor a javítás költsége emelkedik ..., mert vajon me­lyik kisiparos fog 80 ezer fo­rintot kiadni például egy komplikált vizsgáló készülék­re, egy generátorra, amivel a GELKA szervizek rendelkez­nek!? Félő az is. hogy a GEL- KÁ-nak a javításokból, azok áraiból csak a „csont jut, a magánműszerész elviszi a húst?” És mivel ä GELKA ál­lami vállalat, vesztesége az ál­lam vesztesége lesz. A GELKA szervizekkel kap­csolatban még az állami tá­mogatás ellenére is meg kell jegyeznünk, sok helyen van panasz. Cegléden az Oriontól átvett szerviz kicsi, a javítás­ra hivatott hélyiség szűk, és sajnos, hiába fordít 1968— 1973 között országosan a GEL­KA 70 milliót a fejlesztésre, az évi 15 millió nem teszi lehe­tővé a szervizhálózat gyors fejlesztését. Egyébként a GEL­KA 1968. január 1-től nem kap állami támogatást, beru­házásait önmagának kell fizetnie. A Pest megyei szol­gáltatás minősége a pesti szol­gáltatás javulásának függvé­nye. Mivel az igények jelentős részének kielégítése Pestről történik, általában a szolgál­tatás jó. Sokszor hallatszik panasz arra, hogy a GÉLKÁ szerelői nem javítják meg „teljesen” a készüléket: vagyis hagynak hátra egy kis hibát, hogy még egyszer ki lehessen men­ni. A szerelők átlagosan 2200-at keresnek. A készülé­kek „körzeti orvosai” — tisz­telet a kivételnek — sokszor borravalóra mennek, azért lá­togatják többször a készülék tulajdonosait. Bérük emelése a javítások költségeinek növe­kedésével lesz csak megold­ható. Az egész ország közvélemé­nyét foglalkoztatja az utóbbi napok, hetek súlyos kimene­telű közúti balesetsorozata. A sokszor halálos kimenetelű, súlyos, életveszélyes sérülé­sekkel járó, nagy anyagi kárt okozó karambolok okainak elemzésére országos értekez­letre híyta össze csütörtökön a KPM Autóközlekedési Tröszt a budapesti és a vidéki autó- közlekedési vállalatok igazga­tóit. A tanácskozáson Tapol- czai Kálmán, az Autóközleke­dési Tröszt vezérigazgatója ki­fejtette: Igaz, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az AKÖV-öknál, az előző évek­hez viszonyítva, az elmúlt hó­napokban nem nőtt lényege­sen a balesetek száma, az elmúlt hetek szomorú eseménysorozata azonban megdöbbentő, és. nagyon sürgős intézkedéseket kö­vetel. A balesetek okait elemezve meg kell állapítani, hogy rom­lott a közúti fegyelem. Tény az is, hogy egyes vállalatok vezetői helytelenül értelmez­ték az új mechanizmus adta gazdasági lehetőségeket. így fordulhatott elő. hogy vidéki városok helyi forgalmára al­kalmas kocsik közlekedtek kü­lönjáratokban, például a fő­városban is. Ezt a gyakorlatot azonban meg kell szüntetni, olyan kocsik, amelyek rendel­tetése a helyi közlekedés, nem indulhatnak országjáró útra. S azokat a gépkocsivezetőket, akik különjáratokat vezetnek, nagyon gondosan ki kell pk­Szerdán délután — ahogy efyől röviden már BcSfeínfaoi- tóink — ünnepi küldöttköz­gyűlésen vették át a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet ve­zetői a megyei tanács díszok­levelét, valamint az ezzel járó 15 ezer forint pénzjutalmat. A közös gazdaság tavaly a Budapest környéki Területi Szövetséghez tartozó termelő- szövetkezetek közül áz első helyre került Mivel a szűk­szavú hír félreértések vagy vegyes érzések kiváltására is alkalmas, nem lesz talán hiábavaló megmagyarázni, mi indo­kolta a kivételes elbírá­lást. A dömsödi Dózsa Termelő- szövetkezet két évtizedes pá­lyafutása kétségkívül nem reprezentálja a szövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődését. Húsz esztendő alatt — ponto­sabban 1967-ig — tizennégy elnök váltotta 'itt egymást, mérleghiány mérleghiányt kö­vetett. Tengernyi baj, újra­kezdés, félbeszakadt rész- eredmények szabtak gátat az előrehaladásnak. Nehéz len­ne már kideríteni a sikerte­tatni az út során jelentkező közlekedési nehézségekre, meg kell szigorítani a fegyelmet, s ez minden egyes autóközleke­dési vállalatra vonatkozik. Kiss Dezső miniszterhelyet­tes felszólalásában hangsú­lyozta: A balesetsorozat nagyon szomorú. Intézkedéseket követel, de nem okozhat pánikot a gépkocsiveze­tők körében, amit itt-ott lehet már tapasztalni. Le kell vonni a tanulságokat, s ezek közt is a legfontosabb, hogy az országutakon meg kell szüntetni a virtuskodást, mert ezért igen drága árat kell fi­zetni. Mindenfajta fegyelme­zetlenség ellen fel kell lépni. Fel kell lépni nagyon határo­zottan azokkal szemben, aki­ket megrészegít a sebesség, s emiatt nem tudnak urai len­ni a volánnak. A legsürgetőbb, azonnali feladat: naponta fi­gyelmeztetni a gépkocsiveze­tőket az időjárás okozta vé­szesekre (frontátvonulás, napkitörés stb.), szigorúan kell ellenőrizni, hogy csak kipi­hent, egészséges gépkocsive­zetők ülhessenek a volán mel­lé. Minden körülmények közt, még abban az esetben is, ha különjáratokat kell lemonda­ni, a munkás- és helyi járato­kat kell előnyben részesíteni. Távolabbi feladatként jelölte meg a miniszterhelyettes egy olyan tudományos intézmény, intézet vagy osztály «létre­hívását, amely ' tudományos módszerekkel segíti a balese­tek megelőzését, általában a biztonságosabb közlekedést. | lenség diait, azonban tény, f’högy a-fordulat akkor követ­kezett be, amikor a jelenlegi vezetőség „tiszta lappal” át­vette a szövetkezet irányítá­sát. Tavaly már, ha a dömsö- di Dózsa Tsz egyes gazdasági mutatói még alatta is marad­tak a járási átlagnak, a ta­gok szorgalma, a bontakozó szocialista brigádmozgalom soha nem tapasztalt lendületet ad­tak a termelő munkának. A vezetőség ki is tudta hasz­nálni az új közgazdasági kör­nyezet kedvezőbb lehetősé­geit. A szövetkezet fennállása óta a legeredményesebb évet zárta. A párt és a felügyeleti szervek előlegezett bizalmát jelképezi hát a díszoklevél, s egyben további erőfeszítések­re szeretné serkenteni a jobb sorsra érdemes szövetkezeti közösséget. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyet­tese és dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára is ezt hangsúlyoz­ták. Nem ünneprontásként ál­lapították meg, hogy két évtized alatt a Dózsa Termelőszövetkezetre több mint 20 millió forin­tot áldozott az állam. Érthető, ha a mezőgazdasá­gért felelős járási és megyei vezetők most megkülönbözte­tett figyelemmel kísérik a szövetkezet tevékenységét, jö­vőjét. Szó esett a küldöttköz­gyűlésen a még meglevő hi­bákról, és a „hogyan tovább”- ról is. Ha a Dózsa Tsz vezetői megszívlelik a bírálatot, a jó tanácsokat, egy-két éven belül felzárkózhatnak' a legeredmé­nyesebben működő gazdasá­gok mellé. s. p. SZÁZ SZÁL PIROS RÓZSA Kiskunmajsán századik születésnapját ünnepelte öz­vegy Varga József né. A ritka évforduló alkalmából, a helyi tömegszervezetek és a tanács képviseletében, küldöttség kö­szöntötte a matrónát. Egyéb ajándékokon kívül az úttörők száz szál piros rózsával ör­vendeztették meg az idős asz» szonyt. kezdték a Szúnyoglárvák ir­tását, A szúnyogirtásnál kettőzött gonddal ügyeinek a halállomány védelmére. Az öt évvel ezelőtti halpusztulás ta­pasztalataiból okulva, több­nyire ködképző anyagokat használnak. Olcsó A napokban hirdetett — nem jogerős — ítéletet a bíróság abban a tragikus ügy­ben, amiről annak idején ka­punkban is beszámoltunk. A múlt Itv júliusában a Cemenl- és Mészművek váci gyárában a nyári gyakorlatukat töltő technikumi hallgatók egyikét, Szarvas László tizenhat éves diákot a serleges szállítósza­lag halálra zúzta. A bíróság ítélete öt felnőttet marasztal el, s sújt rövidebb-hosszabb büntetéssel, mert „foglalkozás körében elkövetett veszélyez­tetéssel’’ hozzájárultak a bal­eset ^«bekövetkezéséhez: Szarvas. íkia&tp ^izefthat éves fiatalembert azonban már semmiféle ítélet ném támaszt­hatja fel. Semmiféle ítélet nem nyújt vigaszt azoknak, akik hasonló — elkerülhető, meg­előzhető — baleseteknél vesz­tették el hozzátartozójukat, s azoknak, akik megrokkantak, vagy hosszú időn át voltak be­tegek. Az olvasó talán úgy vélheti: újságírói túlzás íratta le a címet, „Olcsó életek”. Túlzás? Sajnos, nem. Nagyon is olcsó ‘az élet, az egészség a gyárakban, a vállalatoknál, az ipar, a szállítás és a hírközlés területén. 1968-ban az állami iparban és építőiparban, a szállításban és hírközlésben összesen — nem tévedés! ,— ß0 406 üzemi baleset történt, s közülük 290 halálos kimenetelű volt! Igaz, a balesetek száma az említett népgazdasági ágazatokban év­ről évre szerény mértékben csökkent — 1965: 94 377, 1966: 87 291, 1967: 81445, 1968: 80 406 — ugyan, de a halálos üzemi balesetek száma nem tágít a 280 kprüü szinttől. Minden esz­tendőben ennyien fizetnek a maguk vagy mások felelőtlen­ségéért, az óvó rendszabályok megszegéséért, a bravúrosko­dásért, a kapkodásért és ren­detlenségért — mindazért, ami csak közrejátszhat a tragikús esetek okaiként. V ajon véletlen-e, hogy ép­pen a nyári hónapokban, június, július, augusztusban haladja meg a hétezres átlagot az üzemi balesetek száma, míg a többi hónapokban ennek alatta marad? A nyári hóna­pokban fiatalok serege lepi el az üzemeket: pénzt keresnek, kötelező gyakorlatukat töltik, a munkával, a gyárral ismer­kednek. A gyárral, a gépekkel és berendezésekkel, melyek számukra érdekes valamik el­sősorban, s aligha gondolnak rá: a kezes jószág, az embert segítő szolga, a gép, ellenség is lehet. Ha rosszul közelednek hozzá, ha szabályellenesen ke­zelik, ha fittyet hánynak az oly sűrűn kigúnyolt biztonsá­gi előírásoknak ... Ha ... ha... — ha a felnőttek nem óvják, figyelmeztetik, tanítják ezeket a fiatal fiúkat és lá­nyokat arra, hogy gyár, az ipari termelés maga a meg­testesült fegyelem, a kötelező, Pest Az megyében országban 1966. rádió 4,42 4,35 tv 11,69 M).99 1967. rádió 4,36 4,26 tv 9,69 9,31 1968. rádió 4,27 4,15 tv 8,25 7,99 A megyeszékhely nélküli életek mindenkire érvényes szerve­zettség tiszteletben tartása. Tanítják erre a felnőttek a fiatalokat ? Elsősorban önmagukat kel­lene, hogy megtanítsák erre! Hiszen amikor nincs tele a gyár fiatalokkal, amikor nincs nyári elpilledés a hőségtől, amikor semmi különleges ok nem játszhat közre, akkor Is ezrével történnek az üzemi balesetek! 1969 januárja és áprilisa között, tehát négy hó­nap alatt 23 073 üzemi baleset történt a korábban említett négy népgazdasági ágazatban. S az 'állatni''lábfőn btiiil leg­több a gépiparban. Négy 'hó­nap alatt 81 ember vesztette életét, tehát a szomorú sor, mely évek óta megszakítatlan, most is folytatódik. A számok mellett, azokat aláhúzva, mennyi minden van, ami azt tanúsítja: olcsó az élét, a testi épség, az egészség a gyárakban, a vállalatoknál, az építkezéseken, a szállításban s' hírközlésben. Néhány éve milyen nagy visszhanggal in­dult útjára egy mozgalom, a munkásvédelmi őrjáratok mozgalma, a munkásvédelmi őrök nagy hasznú tevékenyke­dése. Valóban mozgalom volt, s nagy eredményekkel járt, még sikkor is, ha sok helyen nem tetszett az embereknek — akikért fáradoztak társaik! —, ha voltak is, akik zaklatásnak vették a figyelmeztetést. Moz­galom volt ez, de: elaludt! Alig valahol létezik, kicsú­szott a szakszervezetek fezé­ből, sőt, sok helyen mestersé­gesen sorvasztották el, mond­ván, „egy gonddal kevesebb”. Hát lehet-e fontosabb, na­gyobb gond, mint az emberi élet? Lehet-e bármi drágább nála? Mégis: olcsó ez az élet. O lcsó, mert éppen a védő- berendezések elkészíté­sére nincs kapacitás, mert a védőruházat, a védőszemüveg beszerzésére nem akad pénz, csak megkésve, mert egy-egy termelőegység irányítói be­hunyják a szemüket, ha soro­zatos szabálytalanságokat ta­pasztalnak is, mondván, úgyis hiábavaló lenne a szó. Való­ban: sok embernek hiábavaló a szó, csak akkor tolja le a szemüveget, ha valamelyik nagy góré arra jár, máskülön­ben ott ücsörög az a homlo­kán. Sokan vannak, akik ma­guk hajtják fel a védőlemezt a gépen, maguk kötik rövidre a kapcsolóberendezést s így tovább. Äm csak." azért tehe­tik, mert ilyen a légkör, mert eltűrik mindezt társaik és fő­nökeik. Szarvas László mindössze ti­zenhat évet élt, s mit sem tud már arról, hogy ha létezik fe­lelősség, okos szigorúság, jó­zan következetesség, ha nem olcsó, hanem drága az élet, akkor — akárcsak másoknak — nem kellett volna meghal­nia ... m. o. —sz—d­Oklevél a gyiimrői Petőfi Tsz-nck Kibővített vezetőségi ülésen vették át a gyömről Petőfi Termelőszövetkezet vezetői — a közös gazdaság múlt évi jó eredményeiért — odaítélt oklevelet a területi szövetség képvi­selőjétől. Felvételünkön Hayth Ferenc elnöknek és Tóth István párttitkárnak gratulál a tsz-szövetség küldötte, Fekete József. Előlegezett bizalom a dömsödi Dózsának Ami egy hír mögöft van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents