Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

/ Kiskatonák menüjéhez Veszprémi János és Kecskeméti Györgync a konzervgyár­ban a zárószalagnál dolgozik. Ok zárják a jó ízű burgonya­főzeléket, amelyet kísérletképpen a honvédség részére készíte­nek — eddig megelégedésre. Foto: Kiss Körösi fiú a tengeren Tizenhét hónapi szolgálat után szabadságon Szabó László az elmúlt években elvégezte a váci gép­ipari technikumot, majd mű­szaki és adminisztratív be­osztásban leszolgálta a kato­naéveket és a „Detert” ma­gyar tengerhajózási vállalat­nál felvételét kérte. Kérelmét teljesítettek; 1967 decemberé­ben hajóra szállt és 17 hónapi szolgálat után nemrégiben jött haza Kőrösre, négyhavi sza­badságra. A napokban meg­látogattam és kértem, hogy mondjon egyet-mást a tenge- rószéletről. A 24 éves csendes, szerény fiatalember kiegyensúlyozott nyugalommal, a tengeren megszokott rövid mondatok­ban válaszolt kérdéseimre. — A vállalatnak 22 Duna- és tengerjáró hajója van — mondotta. Engem a „Cegléd” nevű 1 ezer 100 tonnás, Die­sel-motoros hajóra osztottak be hajógépésznek. Ez a hajó különféle fehérárukat szállít a Fekete-, az Egei-, az Adriai- és a Földközi-tenger kikötőibe és kikötőiből. Nincs vasárnap, nincs Ünnep — Constanza román kikö­tőben szálltam hajóra. A ten­gerészek barátságosan fogad­tak. Mind magyar fiú. Az át­lagos életkor 25 esztendő. Eleinte kissé nehéz volt meg­szokni a tengerészéletet. Ott nincs vasárnap, nincs ünnep. Négy óra szolgálat, nyolc óra pihenő váltja egymást Azt is meg kell szokni, hogy sokszor 8—10 fokos hőmérsékletű helyről — pár nap múlva — 40—50 fokos melegbe jutunk. A hajó személyzete 22 fő. A szabad időben van, aki ol­vas. tanul, muzsikál, van aki fürdik a hajóstrandon. Ha ki­kötőbe érünk, csak a szolgá­MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Élő áru. Budapesten történt. Magyarul beszélő NDK-film. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Hétfő. Előadás kezdete: 4 órakor. Alfa Rómeó és Júlia. Mi­csoda bonyodalmak egy mű­tét körül. Magyar film vígjá­ték. Kísérőműsor: A békéért. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Köszönetűnket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, jő szomszédoknak. Ismerősöknek, akik szeretett férjem. édes­apánk, nagyapánk. apósunk, id. Komonyi István temetésén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak. A gyá­szoló család és özv. Komonyi Istvánná. latban levők maradnak a ha­jón, a többiek mennek város­nézésre, s bőven akad szóra­kozás. — Később a „Hévíz” nevű 1 ezer 500 tonnás hajóra kerül­tem. Ott is hasonló a helyzet. Ütjaink során nagyon sok szé­pet látunk, a szovjet Ogyesz- szától, a romániai Constanzá- tól a Boszporuszon át a török Isztambulig, a libanoni Bejru­tig, az egyiptomi Alexand- riáig, a jugoszláv Rijekáig, az olasz Velencéig, Nápolyig, s a többi szép városokig. Rodosz szigeténél olyan tiszta a ten­ger vize, hogy lelátni a fene­kére. Ha viharos a tenger — Vannak azonban a mat­rózokat próbára tevő nagy vi­harok is a tengeren. A szíriai Latakia közelében a múlt év­ben három hajót partra vá­gott a vihar. Ilyenkor igye­kezünk távol lenni a partok­tól. — A kikötőkben főleg a tö­rökök és az olaszok nagyon barátságosak a magyarokhoz, a görögök már kevésbé. A ha­jón jó magyarosan főznek. A fizetésem nagyon jó. Sikeres vizsgák esetén lehetséges az előmenetel. (kopa) A PES TM E G-V E. I XIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM HÍ R LA P KÜLÖN KI ADASA 1969. JŰNIUS 19., CSÜTÖRTÖK i\ gyerekek többsége továbbtanul Lazsáló nyolcadikosok — Mi less a lányokkal ? Magasabb díjért gyógypedagógia ? Az Arany János Általános Iskola tanulói számára is be­fejeződött a tanév a bizonyít­ványosztással. Eredményes évet zárt a 100 éves jubileum­ra készülő iskola, tanulói nem­csak az iskola padjaiban, ha­nem a tanulmányi és sportver­senyeken is megállták a he­lyüket, ezzel is öregbítve az is­kola jó hírét. Ebben az évben 85 végzős járt az iskolába, akik közül 66-an jelentkeztek továbbta­nulásra. Negyvenhét diáknak már visszaküldték a jelentke­zésére a választ — felvet­ték őket, a többiek még izgulhatnak. Hova jelentkeztek legtöbben az Arany iskolából? Ä helyi és más vidéki gimnáziumba ti­zenheten, szakközépiskolába tizenegyen, ipari tanulónak harmincnyolcán. Mezőgazdasá­gi pályára — a péceli szak­munkásképzőbe — mindössze egy tanuló jelentkezett. Az ott­hon maradók zöme leány. Szá­mukra nehezebb helyet talál­ni akkor, ha ráadásul még gyengébb a tanulmányi ered­ményük is. A nyolcadikosok közül javító vizsgára bukott 4 tanuló, az egész iskolában 6,1 százalék a bukások aránya. A tanulmányi átlag igen jó, o nyolcadikosok­nál 3,5—4,1 a két határ, az is­kolai átlag: 3,7. Üj magatartást tapasztaltak a pedagógusok ez évben a nyolcadikosoknál. Mivel a félévi eredmény számít a felvételiknél, fél évig hajtanak — s utána kényelembe helyezik ma­gukat. A „lazsáló” nyolcadikosok az egész iskola tanulmányi ered­ményét rontják. Ebben az évben is „nega­tív” az iskola mérlege, mert a kibocsátott 85 tanuló helyére csak 55 első osztályost várnak, három végzős osztály helyett csak két új osztály indul. A kis létszámú osztályok oktatás szempontjából jók, de például a gyakorlati foglalkozásoknál gondot okoznak; kettéosztva kevesen, együtt pedig sokan vannak a politechnikai foglal­kozásokon. Kirívó fegyelemsértés nem volt ebben az évben sem, bár néhányan változó (hármas) magatartás jegyet is vittek ha­za a bizonyítványban. Még néhány szót az elsősök­ről. Az egyik osztály átlaga 4,2, a másiké 4,0. Érdekes szo­kás terjedt el itt Kőrösön az állami gondozott gyermekek nevelőszüleinek körében. Néhányan azért, hogy fel­emelt tartásdíjat kaphas­sanak, rohangásznak fű- höz-fához, olyan orvosi igazolásért, amely katego­rikusan kijelenti, hogy a gyermek csak gyógypeda­gógiai iskolába járhat, így volt ez egy kis elsőssel, Ny. Judittal is, akit az óvónő óvodás korában szellemi fo­gyatékosnak nyilvánított — és az első osztályt színjelesen végezte. Nem szabad megaka­dályozni azt, hogy az állami gondozott gyermekek „rendes” iskolába járjanak, ahol, amint a példa mutatja, kibontakoz­tathatják képességeiket, amit esetleg dacból vagy más okok­ból eltitkoltak nevelőik előtt. Számukra is meg kell adni a lehetőséget, hogy „normális” emberek legyenek, nem kell beskatulyázni őket a „gyépé”- be. Különösen elítélendő mind­ez, ha az egész eljárást a fel­emelt tartásdíjért csinálják, az ilyen nevelőszülőkre nem is szabad gyermekeket bízni. Ezeket a gondolatokat Ny. Ju­dit példája ébresztette az is­kola igazgatójában, D. Kovács Gáborban, aki igyekszik a gyógypedagógiától megmente­ni az oda nem való gyerme­keket. 1 Egészségünk védelmében Ellenőrzés az ABC áruházban Az ABC kisáruházban köz­ismerten jó az áruválaszték. Igaz, azért, hogy ezt elmond­hassuk róluk, sokat kell „tal­paim” nemcsak az üzletveze­tőnek, hanem az eladóknak is. Különösen műszakváltás után telik meg az áruház, és ez ért­hető is, hiszen éppen a gyáriak kedvéért (és a tormásiakért) hozták létre ezt az üzletet. Az áruház mindig tiszta, a polcokon rendben sorakoznak az áruk. így látja ezt a higié­nikus, dr. Horváth László is? Kísérjük végig az ellenőrzé­sen. A raktárhelyiséget bár­milyen tágasra is építették, lassan kicsinek bizonyul. A sörösládák már csak a folyo­són kaptak helyet. A hűtő­szekrények — akárhány len­ne is, mind megtelne — jól működnek. A tárolásnál a szakszerűségre hívta fel a boltvezető figyelmét a higié­nikus, arra, hogy csak hasonló árukat tegyenek egy polcra; húsfélét, tejterméket. A hús­részleg hűtőszekrényeit rend­ben találták, az eladó figyel­mességét tanúsítja az is, hogy még a húsdarálót is ott tart­ja, nehogy a melegben rrteg- romoljon a bennmaradó hús. Sajnos a vágótoké nem jó, mert hézagos, és ezért nehe­zen tisztítható. Űj tőke beszer­zése szükségessé vált. A mi­relitáruk pultja tele van, friss zörgős csirkeaprólék kapható: Csak ilyen „zörgős” tasakos csirkét vásároljunk, mert ez bizonyítja, hogy az áru nem engedett fel. Az előző nap ér­kezett sertésmáj egyike felen­gedett, ezt vizsgálatra elviszik a rendelő laboratóriumába. Ez történik egy pár virslivel is, bár sem a tejtermékeknél, sem a húsféléknél az érzék­szervi vizsgálat nem mutatott eltérést, romlott áru nincs az ABC hűtőpultjain. Szombatról tanácsülés Szombaton délelőtt 9 órako# a művelődési ház emeleti ta­nácstermében ülést tart a vá­rosi tanács. Az elmúlt tanácsülés óta hozott fontosabb végrehajtó bizottsági határozatokról Szűcs Zoltán vb-elnök számol be, majd ezt követően Harsányi András osztályvezető az álta­lános iskolákban alkalmazott korszerű szemléltető oktatás módjairól, illetve eredményei­ről ad számot az ülés részve-: vőinek. A tanácsülés megvitatja a város fejlesztési tervében sze­replő, 1969. január elsejétől 1970. december 31-e között lé­tesítendő beruházásokat. Szó lesz a tanácsülésen az új ren­delőintézet megépítéséről, a; népi ülnökök megválasztásé-: ról, valamint a városi népi ellenőrzési bizottság elnöké; nek megválasztásáróL EGHESCSUCS - VÁRJÁK A ZÖLDBABOT Vasárnap is dolgoztak a konzervgyárban; zöldborsó-: konzervet készítettek, a sze-r zon kezdetétől eddig 350 va-; gon borsókonzervet gyártót-: tak. Most van az egresfeldolgo­zás csúcsa, három és fél kilo-; grammos adagolásban tartód sítják az egrest, idáig 1 ezer 150 mázsát tettek el a téli hó­napokra. Kőveti a .„savanyú” sorren­det a meggy, bár még igazi szezonja nincs, de 150 mázsq. befőtt a raktárban sorakozik! Nem sokkal több a cseresz­nyebefőtt sem, mindössze 16 mázsával tettek el többet, mint a meggyből. Startra kész a zöldbabfelr dolgozó vonal — csak még az áru késik —, ilyenkor még fehér holló a zöldbab. Kis dolog... Nagy tömörülés sem volt a minap a posta pénztárab­lakánál, csak amolyan meg­szokott néhány tagú sorfal várt türelmesen. Akik elin­tézték a dolgukat, elmentek — jöhetett a következő. Mi­re sorra kerültem, egy előt­tem végzett fiatalember jött vissza a kisablakhoz. — Elnézést kérek, 50 fo­rintot fizettem be, egy öt­venest adtam, és vissza tet­szett adni 20 forintot. Tes­sék itt a pénz! Kis dolog .. , ilyen is van. KRESZ - úttörőknek Bajai kirándulás előtt ni. EBBEN A KÖZSÉGBEN állt a híres Latinovics-kaslély, mely a háború után elpusz­tult és műkincsed elkallódtak. Kertjében vették föl a „Tó­parti látomás” című film egyes részleteit. Innen Madaras felé kell haladni. Ennek a község­nek is gazdagon termő, jó földjei vannak. A község né­pének házain is meglátszik, hogy jelentős jövedelemmel rendelkeztek a tulajdonosaik. Szembetűnő, hogy ezeken a tájakon nincsenek tanyák, vagy csak itt-ott. Nagybirto­kok voltak erre. Innen Bács­almás felé lehet menni. Sző­lőkön és gyümölcsösökön át haladó út vezet ebben a köz­ségben. Nagy község, három­fajta nép lakta, németek, ma­gyarok és szerbek. Ma már összeötvöződik a lakosság Ez is gazdag hely. Az egykori gazdaházak nagysága, külseje, minősége elárulja ezt a tényt. Hozzá tartozott Bácsszöllős is, mely nagy - kiterjedésű szőlő- és gyömölcsösterület. A kör­nyék piaca is ebben a község­ben volt. Járási székhely mi­volta nemrégen szűnt meg. Még a vonat Is három helyen áll meg itt. Az út Bácsalmás­ról egyenesen vezet Mélykút nevű községbe. MINDENÜTT A VASÜT- VONAL KÖVETI. Mellette bálról óriása kiterjedésű kalá­szosok és kapásvetemények, főként kukoricások láthatók, a távolban majorépületekkel. Mélykút közelében észak felé kanyarodik a vasút, az or­szágút áthalad rajta és a köz­ségben kanyarodik északra. A község közepén völgyszerű, vizes térség húzódik át. A templom magas dombon áll. Az építkezés már vegyesebb. Itt több ember élt bérből, mint a földje jövedelméből. Hatá­rában nagybirtokok terpesz­kedtek. Innen az út egyenesen északra tart. Erre is gazdag termést kí­náló veteményeket lát az em­ber. Nagy kanyarral lehet er­ről Jánoshalma községbe jut­ni. Ennek a községnek már nagy kiterjedésű homokjai vannak az északi és északke­leti oldalon, déli és nyugati része jó búzatermőföld. A HOMOKJAIN SZŐLŐK és gyümölcsösök vannak. Nagy kiterjedésű erdő is van a határának keleti külső ré­szén. A házai vegyesek, A fő­útvonalakon nagyok és maga­sak. Szépen gondozott főtere van. Innen Kiskunhalas felé vezető úton kell menni. Nagy kiterjedésű, új telepítésű gyü­mölcsösök és szőlők figyelhe­tők meg útközben. Ez a je­lenség szembetűnő a Kunfe­hértói Állami Gazdaság terü­letén. Ennek az állami gazda­ságnak a területe homokos, és szőlővel és gyümölcsössel hasznosította. Közelében van a Fehértó, kedvelt pihenőhely üdülőépü­letekkel. Kiskunhalas a követ­kező település. Már a XV. szá­zadban is város, kunszék volt. Most járási székhely, vasúti csomópont, környékén és ho­mokokon szőlőkkel és erdők­kel. SOK TAVA VOLT, a köze­pén is tó húzódott keresztül, melyet lecsapoltak. Innen rö­vid pihenő után Pirtón, Solt- vadkerten, Kecskeméten át érkeznek vissza a kirándulók Nagykőrösre, 20—21 óra kö­zött AZ ÜT 250 KILOMÉTER, három városon és 16 nagy fa­lutelepülésen halad át. Aki végigjárja ezt az utat, föld­rajzi, történeti, irodalom- és művészettörténeti ismereteket szerez helyszíni bemutatással Dr. Balanyi Béla (Vége) Vasárnap tartották az úttö­rő KRESZ-verseny döntőjét a Petőfi iskolában. A benevezett iskolák három tagú csoportjai nagy küzdel­met vívtak, bebizonyították tájékozottságukat a közleke­dés berkeiben. Az első díjat — egy karórát — a Rákóczi iskola tanulója nyerte, a többi versenyzőt jutalomban része­sítették. Hasonló KRESZ-versenyt a jövőben is rendeznek az úttö­rőknek, hogy a közlekedésren­dészeti szabályok megismeré­sével, elsajátításával megaka­dályozzák a gyermekbalesetek számának növekedését. Az Irodagéptechnika Vállalat Nagykőrösi Üzemegysége FELVESZ MŰSZERÉSZ, LAKATOS, • VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, ADMINISZTRÁTORT legalább egyéves gyakorlattal, továbbá 18. évet betöltött férfiakat, nőket könnyű, betanított munkára. Bérezés megegyezés szerint. Állandó nappali műszak, minden második szombat szabad. Jelentkezés: mindennap 8-15 óráig Nogykőrös, Örkényi út 44—46.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents