Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

ß PISI HEGYEI k/úrltm 1969. JÜNIUS 19., CSÜTÖRTÖK SZEKESFEHERVAR Középkori romkert Székesfehérvárott ünnepé­lyesen megnyitották a törté- belvárosban, a Szabad­ság tér és a Táncsics Mihály utca sarkán kialakított közép­kori romkertet. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács a feltárásra és a konzerválásra 430 000 forin­tot költött. Az erre a helyre ■tervezett irodaházat és lakó­épületet betonlábakra állítot­ták azért, hogy a középkori emlékeket megőrizzék. LÁBATLANI ÁLLVÁNYOK Bevetették a hortobágyi halastavakat Három esztendővel ezelőtt kezdték meg a 7300 holdas hortobágyi halastavak re­konstrukcióját. Ennek során felújították a part menti töl­téseket, kiirtják az elhatalma­sodott vízinövényzetet, mélyí­tik a halágyakat. A rekonst­rukció ideje alatt sem állanak „üresen” a tavak: mezőgazda­ságilag hasznosítják a rendkí­vül gazdag tápanyagú terüle­teket. Kölessel, csatornádéval eddig kétszáz holdat vetettek be a hortobágyi tógazdaság­ban, s ez évben összesen 700 holdnyi halastóban termelnek szántóföldi növényeket. Ipari tanulókat FELVESZÜNK A BÁDOGOS, AZ ÁCS ÉS A KŐMŰVES SZAKMÁBA. FELTÉTELEK: általános iskolai véqzettséq és a 14. életév (az ács szakmában a 15. év) betöltése. A jelentkezéshez szükséqes az iskolai jelentkezési lap és a születési anyakönyvi,,^ kivonat. Száltást munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől füqqŐ ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A „Prosperitás“ Ktsz munkaüqyi osztályán. Bpest IX., Viola u. 45. A Lábatlani Vékonypapír- gyár építkezésének előrehala­dása lehetővé tette, hogy meg­kezdjék a technológiai szere­léseket is. Képünkön: beeme­léshez készítik elő a tartó­pilléreket, a háttérben az új irodaház. Limai burgonya Mint ismeretes, a burgonyát csupán a nagy földrajzi felfe­dezések korában hozták be Európába. A legutóbbi időkig a tudósok úgy vélték, hogy a burgonya hazájában, Dél- Amerikában, az i. e. XII— XIII. században kezdték mű­velni. A Tápiószecsői Egyetértés Termelőszö ve tkeze t Textil-melléküzemébe FELVESZ NŐI DOLGOZÓKAT. A hathetes betanítási időt Is fizetjük, ezután — a qyakor- lottsáqnak meqfelelöen — havi 1500 — 1600 Ft átlaqkereset érhető el. Kivételes esetben — a szorqalomtól füqqően — havi 2000 Ft-ot is elérik, illetve meqhaladják a keresetek. A termelőszövetkezet továbbá FELVÉTELRE KERES képesítéssel rendelkező KŐMŰVEST, Lehetőleq a közeli közséqekből kérjük a jelentkezőt. Jelentkezni lehet mindennap a tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezet központi irodájában. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyre: esztergályos, marós, lakatos, ív-, lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat, férfi raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő, szakmunkásokat, raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen is 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Az alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgozunk.) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. Munkabér megegyezés szerint. Béren kívül 500 Ft külszolgálat! átalányt, az Alföldön még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést is lehetővé teszünk. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy a Kőolajipari Gépgyár Kirendeltségén Százhalombattán Horváth üzemvezetőnél, Algyőn Satkovics munkahélyi vezetőnél. A perui régészek legújabb felfedezéséből azonban kitűnt, hogy ez az igen elterjedt és talán a legnépszerűbb gyökér- növény jóval régebbi. A Lima környékén ásatásokat végző régészeti expedíció egy temet­kezési helyre bukkant, amely körülbelül háromezer éves. Az egyik sírban az annak ide­jén a halott mellé rakott tár­gyak között burgonyagumókat is találtak. Megtudhatjuk a kalauzoknál Mennyit várnak a buszok? Vaskos levelet hozott a pos­ta. Benne nyomtatványok — „Várakozási idők jegyzéke” címmel. Mi ez? Hogy megtud­juk, felhívtuk az Autóközleke­dési Tröszt menetrend-szer­kesztőségét. — Amikor az országos vas­úti és buszmenetrend elké­szült, megállapodunk a MAV- val, hogy melyik vonat hol, mennyit várjon a buszra. Saj­nos, a vonatok nemigen tud­nak várni, köti őket a vasút forgalma. Gyakoribb, hogy a buszok igazodnak a vasúthoz. Előírjuk, mennyit kell időz­niük, ha nem pontosán jón a szerelvény. Harmadrészt: az autóbuszok is megvárják egy­mást. — Gyakran panaszkodnak az utasok, hogy lekésik a jár­műveket. Mióta létezik ez a gondoskodó szabályzat? — Amikor bővíteni kezdtük az autóbuszhálózatot, 1953—54 körül, egyúttal ezt Is bevezet­tük. A vasúti és buszkalauzok­nál ott van ez a nyomtatvány, s tartaniuk kell magukat az előíráshoz. Talán csak az uta­sok nem tudják, mennyi a kö­telező várakozási idő. — Megtudhatják? — Igen. Megkérdezhetik a kalauztól, mennyit késnek, s megvárja-e őket a másik jár­mű. A felvilágosítás elő nem írt kötelessége a kalau­zoknak. — S általában mennyit vár­nak? — Van, ahol csak 5—10 per­cet. De ha a járat „lyukba megy”, tehát utolsó kocsi az­nap, s munkából hazatérőket kell vinnie, még egy órát is vár. Azt javaslom, kedves uta­saink érdeklődjenek a kalau­zoknál, s könnyebben elkerül­hetik a lemaradás veszélyét. (palád!) Háromszög a Balatonban Megkezdték az „Üj Heli­kon” Szálló építését a Balaton keszthelyi öblének partján. Az új idényszálló a park volt gyermekjátszóterén épül és az igénybe vehető szűk száraz­földi terület miatt parti strandterületet nem képeznek ki, ehelyett a keszthelyi szi­getstrand mintájára építik ki a hotel strandját. Napozótér­ként egy 70 méter hosszú, há­romszög alakú szigetet építe­nek. A szigetzlrandra a szál­lóból közvetlen összeköttetést teremtő híd vezet majd. Mozgalmas nyugalom A LEGÖREGEBB VÖRÖSVÁRI ORVOS Közös nyelv: az eszperantó Tiszaligeti randevú Eddig csak az építőtáborok­ról írtunk. Nyáron azonban egész tábordömping van. Sá­torerdők jelzik országszerte — az úttörők és a KISZ-tagok a vakáció ideje alatt is közössé­gekben sajátítják el a politi­kai tudnivalókat, együtt szó­rakoznak, üdülnek — tanulás közben. Hétfőn eszperantóul beszélő fiatalok lepték el Balaton- fenyves hangulatos utcáit. So­kan furcsán néztek rájuk, nem tudták, hogy az itteni tábor fogadja a II. eszperantó talál­kozó résztvevőit. Magyar, ju­goszláv és lengyel diákok töl­tenek 10 kellemes napot az üdülőtelepen, a „magyar ten­ger” partján: pontosan 150-en. A tanintézeti KISZ-titkárok a jövő hétre adtak egymásnak randevút. Az országos vezető­képző tábor színhelye a szol­noki Tisza-Uget. A hatnapos továbbképzésre — mely június 22-én kezdődik — 30 Pest me­gyei fiatal érkezik. Ügy látszik, Pest megyének minden hétre jut valamilyen „táborprogram”. Két hét múl­va ugyanis megnyitja kapuit a verőcei vezetőképző, melyre 200 középiskolás és szakmun­kástanuló hivatalos. Járjuk a tárt ajtajú ház üres szobáit. Könyvhalom az egyik, edények a másik sarok­ban, falhoz támasztott, össze­sodort szőnyegek, de ember vagy bútor sehol. A körzeti, meg a tudomány Dr. Réthy Zoltán, a három közül Pilisvörösvár korra és szolgálati időre egyaránt leg­öregebb körzeti orvosa nyug­díjba készül. Egyelőre szabad­ságon van, vissza már nem is tér, és éppen ezekben a na­pokban költözködik az orvos- lakásból. Rátalálunk azonban fél percen belül, csak a nagy orvosi lak kertjén átvezető keskeny ösvényen kell át­menni a szomszédos telken ál­ló kis házba. — Ez minden, amit fél év­századon át szereztem — mondja az öreg orvos és kör­bemutat a kétszobás házon. — Nem panaszképpen mondom, arra nincsen okom, hiszen há­rom gyermeket felnevelhettem és ki is taníttathattam. — Mit csinál az orvos, ha nyugdíjba megy? — A mesterségét folytatja. Persze nem privátpraxist, itt van a szociális otthon 110 fek­vő beteg öreggel. Eddig is az orvosa voltam, és ezt az ál­lást ezután is megtartom. Né­ha talán meg is gyógyíthatok egyet-egyet, de valamennyi baján könnyíthetek, testi fáj­dalmaikat enyhíthetem. Sőt, lelkűkét is. Svihák Azért az félelmetes, hogy már megint itthon van min­denki. Ne adj’ isten, hogy az embernek egy perc nyugta le­gyen. Az előszobában csak egy pillanatra állt meg, levágta a földre sok vihart látott táská­ját, s a tükörvillany fényében néhány másodpercig a mitesz- szereit bámulta. Még mindig nem nőttem ki őket, gondolta tárgyilagosan, és berúgta a szobaajtót. Azért a vacsoránál nem lát­szott rajta semmi. Mint más­kor. Hogy a fejét lesunyta, megszokott dolog volt, az is, hogy — igen — nem — volt az összes szó. amit ki lehetett húzni belőle. A tévét már be­kapcsolták, 6 meg leste az al­kalmas pillanatot, mikor vég­re mindenki bemegy, és a konyha üres marad. Az ajtót direkt nem zárta be, bár az apja kedvenc vesszőparipája volt, ha már más kifogást nem talált, ezt hozta föl: majd egy­szer szépen kipakolják az ösz- szes kabátot, és nézhettek! Ahogy ez eszébe jutott, elha­tározta azt is, hogy égve hagy­ja a villanyt, hadd legyen még egy ok az üvöltésre. Utálta a takarékoskodást. A téren már várták. Hosszú lassan lépett egyet felé, mikor meglátta, árnyéka úgy imboly­góit, mint a halál. Ezt gondol­ta. de nem szólt. Köpött egyet. — Mi van? — Mi lenne? — Ma hova megyünk? — Ne ácsorogjunk. Elindultak. Nem rugdosták a kavicsokat, pedig kedvük lett volna. Tömpi úgy szedte a lábát mellettük, mint valami kutya. Kezdődött a szokásos szöveg. Az aznapi lányokról, Csurgóék bandájáról. Minden­nap emlegették őket. Aztán magukat. Azok sokan voltak, ők hárman. Ök hárman nem is voltak igazi galeri. Tudták, és majd megőrültek tőle. A főútvonalakat rendesen kike­rülték. Próbálgatták a kocsik ajtaját. Svihák látta, hogy a Hosszúnak egyszer kinyílt egy, d>e gyorsan becsukta, és ez ál­lati jó volt. Hiába akart dü- höngeni. Aznap este jóval ko­rábban mentek haza. Svihák az iskolában marhá­ra egyedül volt. Igaz, ő akar­ta, de nem szólít hozzá senki. Még a tanárok is ritkábban feleltették. Mintha ott sem lett volna. Otthon: anyja rab­szolgamunkáját nem tudta nézni, ha meg segíteni próbált, megkapta: most eszedbe jut, mit akarsz megint kérni? Nő­vére szórakozni járt, órákig állt a tükör előtt, és még ké­sőbb jött haza, mint ő. Apját alig látta. A Híradóba járt legszívesebben, és este mindig lejött a térre. Pedig tudta, hogy teljesen felesleges. Mert ha legalább mondhatott volna nekik valamit. De még azt sem tudta; Hosszú hol dolgo­zik. Tömpi meg nem számí­tott. — Van egy húszasom. — Kit vágtál meg? — Van. A bulikat rendsze­rint Hosszú fizette a „gyere­keknek”. Most örült, hogy visszaadhatja Hosszúnak a sok megalázó meghívást. — Mit isztok? — Három nagyfröccs. Hosszú vigyorgott, állandóan a sarokba meresz­tette a szemét. Valami hepaj készült, egy muksi ki itta a más poharát. Egy nő is állt ott, csitította őket, de hiába. Hosszú azt nézte. — Miért hívtok Sviháknak? — Nem te mondtad, hogy régen így hívnak?! — Nem. Rosszul emlékszel. — De arra csak nem em­lékszem rosszul, amikor be­mesélted azt a tündi-babát, hogy randira mész, aztán az apróhirdetések előtt álltái egy órát... — Rég volt, itt különben is büdös van. — Amióta együtt voltak, nem beszélt ennyit egyfolytában. Valami nem stimmel ma este. — Fene egye meg azt az , öregasszonyt. — Mit hadováisz itt össze­vissza? Az öregasszony. Majdnem leesett a villamosról. Vak volt, de ezt már csak utána látta, hogy elkapta. Elrántotta a kezét, de az nem hagyta. Hálálkodott, dicsérte. Minden­ki őt bámulta azon a nyomo­rult villamoson. A vezető hát­rajött és hátbavágta. Biztosan megkönnyebbült, ezt nem le­hetett volna olyan könnyen megúszni. De ez még nem ok arra, hogy a következőnél ő is leszállt, és legalább negyed­órát ment az öregasszony mellett. Hazakísérte. Az meg egész úton beszélt. Mi" den második szava: kedves fiam, így, kedves fiam úgy. Meghív­ta. hogy menjen föl. De már ott sem lett volna, ha nem ka­paszkodik a kabátjába. Azon a vékony sírós hangján csak mondta, ha most el is megy, menjen oda, amikor kedve van. Ö már aludni sem tud, menjen, ha kedve van, ha eszébe jut. Ránézett Hosszúra. Az még mindig a nőt bámulta. Majd kiesett a szeme. Tömpi szol­gálatkészen nézett rá, hajlan­dó lett volna azonnal oda­menni, a barátja érdekében Még akkor is, ha megverik. — Na szevasztok! A vastag bűz még húzódo­zott utána egy darabig az ut­cán. Varga Vera Réthy doktorról tudni kell, hogy tudományos szinten fog­lalkozik lélektannal. Előadá­sokat tart, és értekezései soro­zatosan megjelennek pszicho­lógiai szaklapokban. Újdonatúj fényképalbumot vesz elő és elérzékenyüL A fibacetli Már megkezdődött a búcsúz» tatásom. A védőnőktől, az anyáktól, a pici, a felnőtt és nagyapává lett gyerekektől ezt kaptam. Száz, egy éven aluli gyerek fényképe van benne. Elmondja, hogy negyven» nyolc évvel ezelőtt, amikor Vörösvárra jött orvosnak, fo­gat merész borbélyok húztak muzeális fogókkal és a cse­csemőket „fibacetli”-vel gyó­gyították. A Fieberzettel-re, vagyis lázcédulára érthetetlen varázsszavakat firkáltak és a kis beteg torkára kötötték. Még ha haldoklóit, orvost nem, legfeljebb javasasszonyt Írívtak hozzá. Minden negye­dik csecsemő meghalt. 1926- ban sikerült védőnőt hozni a faluba, minden egyes váram dós asszonnyal, fiatal anyával Réthy doktor is többször be­szélt. Egy év múlva huszon­ötről tizenkét és fél százalék­ra csökkent a csecsemőhalan­dóság aránya. Most pedig t z országosnál is alacsonyabb, csak két és fél százalék. — Ha semmi másért, ezért volt érdemes ... — simogatja az albumot. ..Kis pszichoterápia“ — Küzdők és küzdeni fo­gok továbbra is azért, hogy az általános orvosból szintén szakorvos legyen, és hogy az orvosegyetemen és az orvos­továbbképzőn tanítsák a pszichológiát. A legtöbb or­vos, ha ért hozzá, csak ma­gánszorgalomból tanulta, pe­dig mindegyiknek szüksége van rá, hiszen manapság a pa­ciensek ötven százaléka neu­rotikus. A körzeti orvos is­meri i beteget, a környezetét, családi és egyéb körülményeit, legalkalmasabb rá, hogy elvé­gezze az úgynevezett „kis pszichoterápiát”. Ehhez azon­ban ismerni kell a modern lé» lektan alapjait. Ezentúl lesz rá több ideje, hangoztatja, tehát még heve­sebben küzd életének ezért a két céljáért. — És természetesen — teszi hozzá mosolyogva — magam is többet foglalkozhatom pszi­chológiával, többet is írhatok. Valóban, mozgalmasnak ígérkező nyugállományra ké­szülődik dr. Réthy. Szokoly Endre AZONNALI BELÉPÉSRE KERES szövőátképzós női betanított munkásokat a WPS Soroksári Gyára Budapest XX., (Soroksár), Marx Károly u. 294. Albérletről gondoskodunk költséghozzájárulással. Minden második szombat szabad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents