Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
rt.sr ßIFCYFI K^úrlap 1969. JÜNIUS 15., VASÁRNAP Kádár János sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) fontos és elengedhetetlen részeként, halaszthatatlan az előrelépés a német vonatko- :Zású kérdésekben is. Bízom abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is érvényre jut a realitás, felülkerekedik a józanság — mivel más járható út számára nincs — és belátható időn belül a szocialista országok által elfogadható új álláspontokkal jelentkezik, ideértve a fennálló határok, a Német Demokratikus Köztársaság elismerését. — Ebben az esetben ésszerűnek tűfnik — és szerintem belátható időn belül sor kerülhet rá —, hogy tárgyalások kezdődjenek a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdésében. A CTK tudósítója azt kérdezte, miként vélekedik dr. Gustáv Húsúknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának, a tanácskozáson elhangzott felszólalásáról. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció figyelmesen és örömmel hallgatta a felszólalást. — Abban —, mondotta Kádár János —, az általános nemzetközi kérdéseket illetően, ugyanaz az elvi álláspont jutott kifejezésre, mint amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt is képvisel. A csehszlovákiai helyzet megítélését delegációnk szintén megértéssel és egyetértéssel fogadta. Pébétől a parkettáig EMBERKE, 6 KÉZZEL Óránként 30 forint — Tovább bővülnek Pest megyében a budapesti JA VSZER szolgál látásai Sok a hat kéz? Kevés. Mert o népszerű JAVSZER-emberke, a Fővárosi Javító-Szerelő Vállalat emblémája ló kezű is lehetne. Nézzük csak!... Budapesten és Pest megyében a propán-bután gázzal működő tűzhelyek, bojlerok és falifűtők szakvállalata; gázszerelést-' végez és a gázzal kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátja. De vállal — Pest megyét tekintve — víz- és villanyszerelést, varrógépjavítást, parkettázást. Vállal továbbá lakatos, redőnyös, asztalos, kárpitos, bádogos munkákat, üvegez, cserépkályhát épít és javít; festő-mázolói, kőmüves-bur- kolói szintén a lakosság rendelkezésére állnak. A vállalat a napi kiskereskedelmi árakon számlázott anyagokon kívül óránként 30 forint munkadíjat számít fel a lakosságnak végzett munkáknál. (A kisebb, de csak készpénzzel fizetett munkáknál 40 forintot.) Ezen felül semmilyen címen nem számítanak többletköltséget — akkor sem, ha vasárnap, vagy ünnepnapon végzik a munkát. A JAVSZER nem ismer kis munkát — amit megrendelnek, megcsinálja, még a megrendelő által adott anyaggal is. A vállalat szakemberei jórészt mellékfoglalkozású, önelszámoló szerelők, akik munkaidő után, tehát délutánonként, szabad szombatokon, vasárnapokon végzik a javítást, szerelést. így a megrendelő — ® szerelőt várva — nem kényszerül arra, hogy aznapra szabadságot kérjeri; amikor ráér, amikor otthon tartózkodik, akkor keresi fel a szakember. A JAVSZER kettős előnye: a Szerelő hivatalos számlát ad, amellyel a megrendelő esetleges garanciális |ogait érvényesítheti — s a szakember is törvényesen, a vállalat keretén belül végezheti munkáját. Nem tcontárkodik, amely büntetéssel járhat, s a megrendelő is biztosítékot kap a minőségi munkára és a garanciára. A ktsz-ek és a kisiparosok mellett a JAVSZER ugyancsak arra törekszik, hogy Pest megyében is minél tökéletesebb legyen a javító-szerelő és a lakáskarbantartó szolgálat. A JAVSZER arra törekszik, hogy lehetőleg minél több Pest megyei községben legyen megfelelő mestere. Éppen ezért újabb szakembereket keres. A fent említett szakmákban fő- és mellékfoglalkozású, továbbá nyugdíjas szakmunkásokat alkalmaz. A kereseti lehetőségek jók. Az önelszámoló, mellékfoglalkozású szakemberek például a rezsitérítéssel együtt, havi 1800 forintos felső határig kereshetnek; a főfoglalkozásúak pedig annyit biztosan megkapnak, mint az előző munkahelyükön. A kereseti lehetőség természetesen növekszik — és otthon, helyben kapnak munkát, nem kell ingázniuk, nem kell naponta értékes órákat a vonaton, buszon, HÉV-en tölteniük. A munkavállalók a JAVSZER megyei szolgálatának központi irodájában (Budapest XIII., Rajk László u. 25.) jelentkezhetnek naponta 8 és 16 óra, szombaton 8 és 12 óra közötti Érdemes a JAVSZER járási ki- rendeltségeinek címét feljegyezni: Budai járás: Budapest XI., Bartók Béla út 37., Cegléd: Arany János u. 15., Gödöllő: Ady Endre út 4., Dabas: II., Biksza M. út 87., Gyömrő: Steinmetz kapitány u. 26., Nagykáta: Ady Endre u. 54., Ráckeve: Árpád u. 50., Szentendre, Engels u. 6., Vác: Köztársaság útja 31. És érdemes azt is feljegyezni: a JAVSZER a javítási munkák után ó hónapos, az új szerelések után pedig egyéves garanciát vállal, (x). Küldöttségünk az egész felszólalással egyetértett, mindaz, amit Husák elvtárs elmondott, meggyőző volt, nekünk tetszett. A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt lapjának tudósítója Kádár elv- társ véleményéről érdeklődött: valóban áthidalhatatlan-e az egyes testvérpártok nézetei közötti eltérés, cmint azt a burzsoá sajtó igyekszik beállítani. Kádár János emlékeztetett arra, hogy már egy évszázada, az első kommunista interna- cionáléban is óriási viták zajlottak le, s a marxizmus, a kommunista világmozgalom mégis győzelmesen haladt a maga útján előre. Mint mondotta, véleménye szerint, a jelenlegi nézeteltérések kiküszöböléséhez a munka, a nézetek ütközésének, az új tapasztalatok szerzésének útja vezet. S az új tapasztalatok ismét bizonyítani fogják a marxista—leninista álláspont helyességét. Ez az álláspont teljes mértékben érvényesülni fog. A Komszomolszkaja Pravda tudósítója az imperialisták fokozódó aknamunkájára, az ifjúság körében kifejtett romboló tevékenységre vonatkozólag tett fel kérdést. Kádár J á nos válaszában hangsúlyozta, hogy a szocialista országok elleni aknamunka szinte minden területre — így a propaganda és a sajtó területére is — kiterjed és bizonyos, hogy a hírszerzők vonalán is folyik. Az imperialisták nem utolsósorban arra törekszenek, hogy megrendítsék ifjúságunknak a szocialista eszmébe vetett hitét Voltaképp érthető is ez a törekvés, a kapitalizmus gazdái és prófétái ugyanis úgy gondolkodnak: ha saját országukban nem tudnak perspektívát nyújtani ifjúságuknak, ha saját ifjúságukból hiányzik a hit és a bizakodás — hiányozzék a szocialista országok ifjúságából is. Persze, a fiatalok szeretnek táncolni, szeretik a gyors ritmust. A nyugati rádióállomások ezt nagyszerűen kihasználják: adnak néhány perc tánczenét, a fiatalok hallgatják: s a táncszámok közé „becsúsztatnak” egy-két ideológiai, diverziós tézist is ... — Mielőtt Moszkvába érkeztem volna, két és fél napot töltöttem a legnagyobb magyar egyetemen, ahol egyébként az ideológiai tárgyakat is oktatják. Voltam vendégségben a fiatalok kollégiumában is. Nos, a fiatalok nyíltan kérdeztek és én nyíltan válaszoltam. Azt tartom, nekünk nincs félni valónk senki kérdéseitől, a mi igazságunk erős. Ifjúságunk ezt érzi. Amikor az egyetemről visszamentem a Központi Bizottságba, azt mondtam az elvtársaimnak, hogy egyetemi ifjúságunk nagyszerű és biztos támaszunk a szocializmusért vívott harcban. A japán hírügynökség tudósítója arról kérdezte Kádár János véleményét, hogy egyes nagy ázsiai pártok — például Japán, a Koreai Népi Deinokratikus Köztársaság és a VDK pártja — távol maradtak a moszkvai tanácskozásról. A válasz így hangzott: — Először is: őszintén sajnálom, hogy a három megnevezett ázsiai párt nem vehet részt ezen a tanácskozáson. Ezt azért is sajnálom, mert ez a három párt Ázsia népeinek progresszív törekvéseid, igazságos céljait fejezi ki és azokért harcol. Véleményem szerint ezek a pártok más okból és indokokkal határoztak úgy, hogy nem vesznek részt a tanácskozásokon, mint a Kínai Kommunista Párt. De úgy gondolom, elhatározásukban valamilyen szerepe annak is van, hogy jelenleg Peking árnyéka vetődik rájuk. Kádár János befejezésül a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem figyelmüket és korrektségüket. A sajtóértekezlet osztatlan tetszést keltett a sokszínű hallgatóság körében, amiről a hosszan tartó ^elismerő taps is tanúskodott. Eperjes — 79/9 A csehszlovákiai munkásmozgalom történetének egyik legjelentősebb évfordulója van június 16-án: öíven évvel ezelőtt, 1919-ben ezen a napon kiáltották ki Eperjesen a Szlovák Tanácsköztársaságot, az első proletár államot Csehszlovákia területén. A Szlovák Tanácsköztársaság létrejötte szoros kapcsolatban volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság győzelmeivel. Az oroszországi és magyarországi proletárhatalom megfojtására szőtt imperialista tervekben 1919-ben jelentős szerepet szántak a nem sokkal előbb létrehozott burzsoá Csehszlovákia fegyveres erőinek, hason^ lóan a román és a szerb haderőknek. s a kisantant területeire előrevont francia csapatoknak. A cseh légiók élére nyíltan francia és olasz tábornokokat állítottak azzal a feladattal. hogy rohanják le és számolják föl a magyar proletariátus államát. A munkáshatalom védelmében talpra állt magyar Vörös Hadseregnek igen sok szlovák nemzetiségű katonája, sőt szlovák ezrede és nemzetközi brigádja is volt. Amikor a cseh légiók benyomultak a magyar területekre, a magyar Vörös Hadsereg nemcsak visszavetette őket, hanem az akkori demarkációs vonalon túl üldözve, 60—150 kilométerre benyomultak Szlovákiába. Amerre a győzelmes. magyar vöröskatonák elvonultak, a szlovák dolgozók sorra megalakították a munkások, parasztok és katonák tanácsait, s átvették a hatalmat. Ennek a folyamatnak a betetőzése volt. hogy a munkások, parasztok és katonák küldöttei Összegyűltek Eperjesen és deklarálták a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltását. A kormány elnökévé Antonin Janousek cseh forradalmárt választották meg. A Janousek-kormány első intézkedései méltóak voltak a proletár hatalomhoz. Azonnal felhívást intézett a cseh proletariátushoz, hogy döntse meg a burzsoá uralmat és hozza létre saját diktatúráját. Az ellenőrzése alatt álló területen mindenütt átvette a közigazgatást, államosította a húsznál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket éis a nagybirtokokat. Szövetséget ajánlott fel a fiatal szovjet államnak és a Magyar Tanácsköztársaságnak. A nemzetközi helyzet alakulása azonban nem kedvezett a szlovák munkásfiatalomnak, amelynek léte abban az időben a katonai események alakulásától függött. Mint ismeretes, az antant fokozta nyomását a Magyar Tanácsköztársaságra, a román bojár-hadsereg betört hazánkba és a magyar proletariátusnak ez ellen kellett összpontosítania fegyveres erőit. A Szlovák Tanácsköztársaság nem sokkal élte túl a magyax Vörös Hadsereg visszavonulását, bár saját haderőivel ellenállást fejtett ki a burzsoá célok érdekében bevetett cseh légiókkal szemben. A burzsoá Csehszlovákia történetírása megkísérelte, hogy bagatellizálja és rágalmakkal halmozza el a Szlovák Tanács- köztársaságot, mert mint ördög a tömjénfüsttől, félt még a gondolattól is, hogy a cseh proletariátus hasonló akciója nyomán már 1919-ben az egész csehszlovák területen létrejöhetett volna a proletárhatalom. Sajnos, a cseh munkásosztálynak akkor még nem volt olyan forradalmi pártja és vezérkara. amely egy ilyen folyamat élére állhatott volna. Csehszlovákia dolgozói, kommunistái megőrizték a Szlovák Tanácsköztársaság emlékét és ma meghatottan, tisztelettel elevenítik fel hősi küzdelmét a túlerő ellen. Ami akkor nem sikerült a burzsoázia hatalmának végleges megdöntése és a munkáshatalom örök időkre szóló megteremtése —. arra a második világháború után került sor, miután a szovjet hadsereg és a soraiban harcoló csehszlovák önkéntesek együttes harca felszabadította az országot, s megnyitotta az utat a szocialista Csehszlovákba felépítése felé. Az évforduló alkalmával a magyar néo is megbecsüléssel és elismeréssel emlékezik meg a Szlovák Tanácsköztársaságról. C. T. B. Ritka pillanat II. Erzsébet angol királynő születésnapi lovasparádéján: egy gárdista kidől a sorból... Sajtószenzációk - és ami mögöttük van Tudomány vagy háború? Az Observer és a Die Zeit beszámolót közöl a legújabb nyugati haditechnikai kutatásokról. „Uj emberirtási találmányok és módszerek” — ez a beszámoló címe. Ne higgyük, hogy az atomfegyver a haditechnika utolsó szava — írják a lapok. — A fegyverek közül egyelőre az antirakfetáik jelentik a legfőbb újdonságot. Ha azonban az eddigi ütemben folytatódik a fegyverkezési verseny, húsz éven belül az emberiségnek egészen újfajta fegyverek állnak majd a rendelkezésére. Például a biológiai fegyverek. Geran Heden, neves svéd mikrobiológus szerint az anti- rakéták sokkal kevésbé veszélyesek, mint a biológiai fegyverek. Ezeket ugyanis azok az államok is előállíthatják, amelyek számára hidrogénbombák és távvezérlési műszereik túl drágák. Heden szerint többfajta baktériumból egyetlenegy tonna elegendő ahhoz, hogy megsemmisítse Anglia lakosságát. Kedvező időjárás esetén ezeket a mikrobákat repülőgépből, vagy hajóból lehetne kibocsátani Anglia partjai elé. A modern városi élet — amelyet a szervezetit víz- és élelmiszerellátás és a gyors közlekedés jellemez — magában véve is kedvez a biológiai fegyver pusztításának. A biológiai támadás ellen nagyon nehéz védekezni. Még a legkorszerűbb felderítési módszerekkel sem lehetne idejekorán észlelni a veszélyt és riadóztatni a lakosságot. Ha például a tüdőpestis kórokozóját a megjelenéstől számított 24 órán belül nem fedezik fel, a járvány végzetes következményekkel jár. Ami a mérgeket illeti, a tudósok szakadatlanul mind veszélyesebb és mérgezőbb anyagok előállításán dolgoznak. A közeljövőben például olyan vegyi anyagokat tudnak majd gyártani, amelyekből 10 kiló elméletileg elpusztíthatja az egész emberiséget i Az egyik tudós szerint a Földet övező ózonréteg megsemmisítése is szörnyű pusztítást okozna. A vékony ózonréteg ugyanis a halálos ibolyántúli sugárzástól védi bolygónkat. Megtörténhet például — ez egyelőre elméleti feltételezés, de gyakorlati megvalósítása sem lehetetlen —, hogy egy rakétával olyan vegyi anyagot juttatnak a magasba, amely hosszabb-rövi- debb időre teljesen megsemmisíti az ózonréteget. A Nap ibolyántúli sugarai pillanatok alatt mindent íeiperzseinének, s ha az emberek valami módon meg is tudnák védeni magukat, az állat- és növényvilág teljesen megsemmisülne. Meredith Trink, a londoni egyetem professzora szerint a jövő hadseregében nem az ember a legfőbb tényező. Valószínű ugyanis, hogy a tudósok robot-gyalogosokat állítanak majd elő, s ezeket komputerekkel irányítják. A robotgyalogosok képesek lesznek bizonyos határok között önállóan cselekedni. Őrszolgálatot fognak teljesíteni és elpusztítják a területükre hatoló embereket. A tudósok már ma is fölösleges tehernek tekintik a pilótákat és a tengeralattjárók személyzetét. Helyüket a jövőben robotok foglalják el. Trink profeszszor szerint valószínűleg lesznek majd „sétáló bombák” is, olyan szerkezetek, amelyek minden akadályt leküzdve, tévedhetetlenül a kiválasztott célpontig „mennek” és ott felrobbannak. Ezeket a szerkezeteket csak atomfegyverrel lehet megsemmisíteni. A megtámadott ország azonban a saját területén nem merné elpusztítani a sétáló bombákat, mert ez egyenlő lenne az öngyilkossággal. Néhány tudós szerint a jövőben az időjárás befolyásolásával is döntő csapást lehet mérni az ellenségre. Gordon McDonald amerikai geofizikus azt állítja, lehetséges lesz orkán erejű szélvészeket támasztani és irányítani. Sőt, szerinte új jégkorszakot is lehet létrehozni. Az úgynevezett gazdasági háború is félelmetes következményekkel járhat: a támadó megsemmisíti az ellenséges ország növény- és állatvilágát. A tudomány tehát fenyegeti az emberiséget. Ez késztette arra az egyik tudóst, hogy feltegye a kérdést: — Valóban ilyen átkozott az egész tudomány? Azt hiszem, hogy az emberiség nagy dilemma előtt áll: vagy megsemmisíti a tudományt, vagy megsemmisíti a háborút.
