Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

Í969. JÚNIUS 14.. SZOMBAT ““sMrlap a második helyen végeitek FÁSÍTÁS A Pest megyei fiatalok Pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban országos ifjúsági fá­sítási ankétot rendezett a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztálya, valamint a MÉM erdészeti és faipari hi­vatala. Molnár Györgynek, a KISZ Központi Bizottsága titkárának megnyitója után Fekete Gyula, a MÉM Erdé­szeti és Faipari Hivatalának főosztályvezetöhelyettese szá­molt be a KISZ-szervezetek és úttörőcsapatok 1967—68. évi fásítási munkáinak tapasztala­tairól. Értékelték a fiatalok fásítási programban való részvételét és a helyezetteket pénzjuta­lomban részesítik. Szorgalmas, odaadó munkájukkal Sza- bolcs-Szatmár megye fiataljai érdemelték ki az első helyet; az elmúlt két esztendőben társadalmi munkában 97 hek­tár, bérezett munkában 390 hektár fásítását végezték el. Jutalmuk: 15 ezer forint. A második helyen Pest megye fiataljai végeztek 44, illetve 233 hektárral, míg a harma­dik helyet Bács-Kiskun me­gyeiek szerezték meg, 53, illetve 25 hektárral. Egyaránt 7—7 ezer forintot kaptak. A MÉM és a KISZ KB a Csong- rád, megyeiek, a Veszprém megyeiek, a Nógrád, a Somogy, a Békés, a Borsod-Abaúj- Zemplén és a Komárom me­gyeiek teljesítményét is jutal­mazta. Dr. Fekete > József, a KISZ Központi Bizottságának osz­tályvezetője a fiatalokra váró feladatokat vázolta. Elmon­dotta, hogy a harmadik ötéves terv hátra levő időszakában 150 millió, a negyedik ötéves tervben pedig 500 millió su- hángot kell elültetni. Ebből a nagyszabású munkából jelen­tős részt kell vállalniuk a fia­taloknak. Megvizsgálták az árképzést Még nem elég rugalmas a kalkuláció Amit valaha árkalkuláció­nak hívtak, azt ma a kereske­delem szaknyelvén árképzés­nek mondják. A két kifejezés azonban, mióta létezik a ke- reskedeleirt, azt a matematikai műveletet jelenti, amelynek eredménye a beszerzési árhoz hozzáadott haszon alapján az eladási ár. A háború glatt és utána közel két és fél évtize­dig nem kellett ezzel sokat bí­belődnie a kereskedelemnek. Jóformán minden árucikk sza­bott áron került forgalomba. Hová lettek a képzett árfelelősök? Hogyan él a kereskedelem a gazdasági reform adta árki­számítási lehetőségekkel, ezt vizsgálta hónapokon át a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség a megyei FÜ- SZÉRT-nél, a MÉK-nél, több körzeti ÁFÉSZ központjában és bolthálózatában, s megálla­pította, hogy az árkalkuláció általában nem felel meg a követelményeknek. Érvényes ez elsősorban a szövetkezeti kereskedelemre, ahol pedig az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt, 1967-ben, tan­folyamokon képezték ki az ár­felelősöket. Csakhogy a ki­képzettek 50—60 százaléka az­óta állást változtatott. Még­pedig természetesen előnyö­sebb anyagi körülményekért, de elsősorban azért, mert az ár kiszámítása, miután egyéb munkakört is betöltötték, túl­zott megterhelést jelentett számukra. A helyükbe lépő új árfelelő­sök viszont sok helyen nem részesültek a feladatkörükhöz szükséges megfelelő oktatás­ban és idejük sem volt még 6—7 féle szakma áruit és az egyes cikkek árkategóriáját megtanulni, az árak kiszámí­tásában kellő jártasságra szert tenni >47 eladó házhoz jön Ezért aztán szívesen fogad­ják és alkalmazzák a szállító vállalat vagy a gyár árközlé­sét, anélkül, hogy azt felül­vizsgálnák. Több szövetkezet gyakran csak a megengedett legmaga­sabb áron kínál bizonyos áru­cikkeket. éppen a nagykeres­kedelem közlése alapján. Tar­tanak ugyanis a nagykeres­kedelem monopól helyzetétől, attól félve, ha olcsóbban áru­sítanak az általa megadott ár­nál, úgy megrendeléseiket nem minden esetben, vagy zsák részben teljesítik. Ezek az aggodalmak azon­ban alaptalanok. Jó példa erre a nagykőrösi ÁFÉSZ cipőbe­szerzése. Nem a budapesti vál­lalattól vásárolja az árut, ha­nem a Szolnok megyei Cipő­nagykereskedelmi Vállalattól, amely kisebb tételeket, akár egy párat is hajlandó szállíta­ni. Mégpedig azonnal. Törteién pedig a kereskedel­mi felügyelők szemtanúi le­hettek a szövetkezeti ruha­szakboltban annak, hogyan hódit lassan az áralku. A bu­dapesti Ruházati Ksz teher­autója állt meg a bolt előtt, és az „utazó” a ksz orkánka­bátjait kínálta eladásra. A bolt vásárolt annál is inkább, mert a kisipari szövetkezet megfelezte vele a nagykeres­kedelmi haszonkulcsot és így megfelelő haszonnal, de akár olcsóbban is árusíthatja a te­herautóról vett. Orkánokat. Kettős árak Némely boltban ellenben azt tapasztalta az ÁKF, hogy tel­jesen azonos fajta és minősé­gű áru ugyanott kétféle áron kerül forgalomba. Például az Aszód és Vidéke ÁFÉSZ egyik üzlete ugyanattól a gyártól származó 2-es számú női puló­vert 219, illetve 225, a^ 3-ast pedig 203 és 194 forintért áru­sította. Az előző szállítmány még raktáron levő darabjait a régi, az olcsó áron, az újabban érkezetteket viszont drágáb­ban árusította. A Biatorbágy és Vidéke ÁFÉSZ 20. számú háztartási boltja viszont a ré­gebbi raktárkészletből 9,90, az új szállítmányból származó tá­nyért csupán 6 forintért árusí­totta, mert olcsóbban kapta. A két árat egyeztetnie kellett volna. Sz. E. A munkásgyűlést Cservenka Ferencné, a megyei pártbiz ottság első titkára nyitotta meg (Folytatás az 1. oldalról.) mértéke lényegesen meghalad­ja majd a szén részarányát. Ez egyrészt örvendetes, másrészt a népgazdaság bizonyos területein jelen­tős gondokat is okoz. Ugyanis egyes bányavidéke­ken — főleg Borsodban és Nógrádban, ahol a leggyen­gébb minőségű és viszonylag legdrágábban kitermelhető szenek találhatók — kevesebb munkáskézre lesz majd szük­ség. A kormány természetesen messzemenően figyelemmel kíséri e bányavidékek sor­sát, törődik gondjaikkal. A következő években például kétmilliárd forintot fordíta­nak az érdekelt bányászréte­gek szociális problémáinak megoldására. A továbbiakban a miniszterelnök méltat­ta annak a széles körű nemzetközi együttműkö­désnek a jelentőségét, amellyel a két gyáróriás megvalósult, s épül a to­vábbiakban is. Hangsúlyozni szeretném, hogy a két beruházást széles körű nemzetközi együttműködéssel, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségével valósítottuk meg, s kiemelte, hogy a két mam- mutüzem létrehozásának elő­feltétele volt a Barátság kő­olaj-távvezeték és a Béke nemzetközi villamos távve­zeték megépítése, A fino­mító tervezési munkálatai­ban a szovjet, csehszlovák és jugoszláv tervezőintézetek is részt yettek, de talán még jelentősebb volt a nemzet­közi együttműködés az épí­téshez szükséges műszaki berendezések gyártásában. Százhalombatta hatalmas mé­retű desztillációs tornyai, a nagy kapacitású szivattyúk és kompresszorok, a nagy teljesítményű villanymotorok a Szovjetunió gyáraiból, Csehszlovákia üzemeiből ke­rültek ki. A létesítményben működő műszerek között a magyar ipar termékei mellett megtalálhatók szovjet, NDK- beli, francia, angol és nyu­gatnémet gyártmányok is. A berendezéseket szállító or­szágok a magyar szakem­berek kiképzésében is segít­séget nyújtottak, fiatal mér­nökök, technikusok, kezdő olajipari és erőművi szak­munkások hónapokig tanul­tak a Szovjet-unió és az NDK üzemeiben. Ezért a segítsé­gért — különösen figye- | lembe véve azt, hogy Ma­Fock Jenő, a szónoki emelvé­nyen. gyarországon először épültek ilyen nagy üzemek — köszö­nettel tartozunk a baráti or­szágok intézményeinek, azok vezetőinek, szakembereinek, munkásainak — mondotta Fock Jenő. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a két létesítmény a nem­zetközi, elsősorban pedig a KGST-n belüli együttműködés nagyszerű példája, — muta­tott rá Fock Jenő, majd ezzel összefüggésben utalt a KGST nemrég lezajlott XXIII. rend­kívüli ülésszakára, s kijelen­tette: — Álláspontunk szerint megértek a feltételek a szo­cialista gazdasági integráció kibontakoztatására — hangsú­lyozta Fock Jenő. — A soron következő feladat tehát a szo­cialista integráció komplex programjának kidolgozása. Ebből a szempontból néhány alapvonás már teljesen egy­értelmű és világos. Mindenek­előtt az, hogy a szocialista gaz­dasági integráció az önálló nemzetgazdaságokra épül, a részvevők teljes önkéntessége alapján jön létre és nem sérti egyetlen ország szuverenitását sem. Teljesen világos, hogy a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásá­nak egyik fontos feltétele a termelés és a tudomány összehangolt fejlesztése, valamint a szocialista áru- és pénzviszonyok fokozot­tabb érvényre juttatása. Hazánk szépiára a szocialista gazdasági integráció megvaló­sítása alapvető fontosságú, enélkül népgazdaságunk gyors­ütemű fejlődése távlatilag alig képzelhető el — mondotta. Foglalkozott a miniszterel­nök az ország belső helyzeté­vel is. Megállapította, hogy munkásosztályunk, parasztsá­gunk és értelmiségünk kedv­vel, lendülettel és hozzáértés­sel dolgozik a szocialista épí­tőmunka soronlevő feladatai­nak megoldásán. Népünk he­lyesli és támogatja a pártunk és kormányunk politikáját, tu­datosan tevékenykedik valóra váltásáért. Erősödik s napról napra szebb eredményekben realizálódik a népi-nemzeti egység, társadalmi előrehala­dásunk nélkülözhetetlen haj­tóereje. Fock Jenő emlékeztetett ar­ra, hogy pártunk útmutatásai alapján az elmúlt időszakban is sok fontos politikai társa­dalmi és gazdasági feladatot oldottunk meg, s ennek pozi­tív hatása várhatóan a követ­kező években is érvényesül (Fotók: Gábor Viktor) majd. Eredményként említet­te. hogy a gazdaságirányítás különböző szintjén mindin­kább kialakult az a szemlé­let, amely a gazdaságosságot, a hatékonyságot helyezi elő­térbe; a vezetésben mind jobban háttérbe szorulnak a káros, bürokratikus vonások, csökken az adminisztratív be­avatkozás. — Az alapvetően pozitív tendenciák mellett azonban kedvezőtlen jelenséglek is ta­pasztalhatók — tette hozzá. — Ilyen például az, hogy a vál­lalatok egy részénél a nyere­ség nem feltétlenül a jobb munka eredménye, hanem az indokolatlanul magas ál­lami szubvenciók következmé­nye. Több helyütt nem elég ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló munkaerőt, a termelés szervezésénél nem veszik figyelembe a korszerű­ség követelményeit, sitb. A soron következő politi­kai tennivalók között a miniszterelnök kiemelte az állami élet további de­mokratizálását, amely — mint mondta — szocialis­ta társadalmunk fejlődé­sének fontos feltétele. A külpolitikai kérdések so­rában említést tett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének Budapesten megtartott üléséről. Méltatta az ülésen elfogadott határoza­tokat, az európai országok kormányaihoz intézett felhí­vást. Részletesen szólt a kom­munista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról is. Majd a vietnami nép szabad­ságharcáról beszélt. Beszéde végén Fock Jenő ismételten köszönetét mondott a két üzem dolgozóinak eddi­gi munkájukért és további si­kereket kívánt a jövő felada­tainak megoldásához. Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszéde után dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari, mi­niszter átvette a két üzemet, majd V. Sz. Fjodorov kívánt sok sikert az olajváros dolgo­zóinak munkájához. 1 Ezt követően dr. Lévárdi Ferenc, Csenterics Sándornak, a hőerőmű igazgatójának, Ér­szegi Andornak, a Dunai Kő­olajipari Vállalat főosztály- vezetőjének, Kordis József­nek, az Érőmű és Hálózat- tervező Vállalat igazgatójá­nak a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ad­ta át. Szerelési munkálataiban kifejtett eredményes tevé­kenységük elismeréséül né­gyen a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, heten pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták. A KISZ Ér­demrendet Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára három dolgozónak nyújtotta át. A miniszteri kitüntetéseket külön ünnepségeken adták át. A hőerőműben az építkezés és az erőmű 91 dolgozója — köztük három szovjet szak­ember — vette át a nehéz­ipar, az építésügy, valamint a kohó- és gépipar kiváló dol­gozója kitüntetést. Tizenha­tan miniszteri dicsérő okle­velet, hatan KISZ KB arany­koszorús jelvényt kaptak. A Dunai Kőolajipari Vállalat­nál 48-an részesültek kiváló dolgozó kitüntetésben, hét if­júmunkás a KISZ KB arany- koszorús jelvényét vette át. 36-an pedig dicsérő okleve­let kaptak. Üzemóriásokat avattunk

Next

/
Thumbnails
Contents