Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

Százhalombatta Uzemóriásckat avattunk A munkásgyűlésen Fock Jenő mondott ünnepi beszédet PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1969. JŰNIUS 14., SZOMBAT A hőerőműnél Százhalombattán csaknem egy évtizedes munkával befe­jeződött hazánk két nagy fontosságú beruházása, a Du- namenti Hőerőmű, és a Dunai Kőolajipari Vállalat építésé­nek első szakasza. . A két üzemóriás avató ün­nepségén megjelent Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, s ott volt V. Sz. Fjodorov, a Szovjetunió olajfinomító- és kőolajvegyé- szet-ipari minisztere, F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, valamint J. Pucik, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete. A vendége­ket a hőerőmű kapujában dr. teljes villamosenergia-kapaci- tás 25 százalékát képviseli. Kiemelte, hogy az új nagy­üzem korszerűbben, gazdasá gosabbain termel, mint a ko­rábban létesített erőművek. Újszerű építési módok alkal­mazásával a beruházás költ­ségeit sikerült lényegesen csökkenteni, s az építkezés során szerzett tapasztalatokat a következő években sorra kerülő bővítésnél hasznosíta­ni fogják. A tervek szerint ugyanis további több mint 800 megawattal növekszik majd az erőmű teljesítménye, s ak­kor már több mint egyharma- dát képviselik az ország villa­mos energia-kapacitásának. A Dunai Kőolajipari Válla­lat tevékenységéről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy míg a felszabadulás előtt ha­zánk legnagyobb kőolaj desz­tilláló üzemének évi teljesít­ménye körülbelül 300 ezer tonná volt, addig jelenleg Százhalombaitán a legkisebb termelő üzemegységé is mint­egy másfél millió tonna. Az ország jelenlegi olajtermelése, illetve importja 6,5 millió ton­na, ez 1975-ig mintegy 9 mii lió tormára növekszik, s ebből körülbelül hatmillió tonnát a százhalombattai üzem dolgoz majd fel. A két nagyvállalat beruházásánál egyébként tel­jes mértékben érvényesültek a nagyberendezések koncent­rált létesítésével kapcsolatos alapelvek — mondatta. A továbbiakban az ener­giahordozók termelésében és felhasználásában az utóbbi időszakban bekövetkezett vál­tozásokról szólva, a miniszter- elnök megemlítette, hogy 1970-ben a kőolaj- és a föld­gáz részaránya az energiaszol­gáltatásban körülbelül 44—45 százalékra nő, további tíz év alatt , pedig felhasználásuk (Folytatás a 3. oldalon) Csenteries Sándor, a hőerőmű „házigazdája” Lévárdi Ferenc nehézipari mi­niszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács vb-elnöke, Schiller János, a Magyar Vil­lamosművek vezérigazgatója, Bese Vilmos, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt vezér- igazgatója, Csenteries Sándor, az erőmű igazgatója, dr. Si­mon Pál, a DKV igazgatója, valamint a két üzem párt- és szakszervezeti bizottságának vezetői fogadták. A vendégek megtekintették a hőerőmű egységeit, az olaj- város üzemeit, majd a két lé­tesítmény dolgozói számára épült lakótelepre látogattak. Itt eddig 759 lakás került tető alá. Délután a Dunai Kőolajipari Vállalat zsúfolásig telt mű­helycsarnokában munkásgyű­lést tartottak, melyen Fock Jenő mondott ünnepi beszé­det. A miniszterelnök bevezető­ben a párt és kormány köszö­netét tolmácsolta mindazok­nak, akik több évi áldozatos, odaadó munkával elősegítették népgazdaságunk e két nagy fontosságú létesítményének megvalósítását. Ezután arról szólt, hogy a hőerőmű és az olajfino­mító felavatása tulajdon­képpen jelképes aktus, hiszen mindkét üzem ter­mel már, sőt, elkészült a továbbfejlesztés program­ja is. Ezután néhány számadattal jellemezte a két gyáróriás népgazdasági jelentőségét. Megemlítette például, hogy az erőmű 615 megawattos össz­teljesítményével az ország leg­nagyobb erőműve, amely a Dr. Simon Pál, a DKV igaz­gatója tájékoztatta a vendé­geket üzeméről MOSZKVA Kádár János ma délután sajtóértekezletet tart LÁTOGATÁS KUPAVNABAN Kádár János, a moszkvai nemzetközi tanácskozáson részt vevő magyar pártkül­döttség vezetője, pénteken délelőtt Leonyid Szmirnov szovjet miniszterelnökhelyet­tes társaságában ellátoga­tott a szovjet fővárostól mint­egy 50 kilométerre fekvő ku- pavnai finomposztógyárba, és beszédet mondott az üzend dolgozói előtt. A látogatásra elkísérte őt Szipka József moszkvai nagykövet, szovjet részről Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet— Ma­gyar Baráti Társaság elnö­ke, Vaszilij Konotop, a moszkvai területi pártbizott­ság első titkára, valamint más személyiségek. Az alapításának két és fél évszázados jubileumára készülő textilgyár kol­lektiven tagja a Szov­jet—Magyar Baráti Tár­saságnak és szoros kap­csolatot tart egyebek kö­zött a csepeli és győri rokonvállalatokkal. Dolgozói közül sokan jártak Magyarországon és szívesen ápolják mind a szakmai, mind a baráti kapcsolatokat. Viktor Jerofejev gyárigaz­gató, a szocialista munka hő­se, üdvözlő szavaiban felidéz­te annak a látogatásnak em­lékeit, amelyet Kádár János nyolc évvel ezelőtt, az SZKP XXII. kongresszusa idején tett a szovjet könnyűipar e rohamosan fejlődő fellegvá­rában. A gyár bejáratától a szövő­déig, ahol az üzemi nagy­gyűlést rendezték, magyar és szovjet zászlók, magyar és orosznyelvű feliratok köszön­tötték a látogatókat. A több száz dolgozó részvé­telével megtartott gyűlés szov­jet szónokai —a gyár szakszer­vezeti bizottságának, munkás­nőinek és ifjúságának képvise­lői — elmondták, milyen ér­deklődéssel tanulmányozták az MSZMP KB első titkárának a moszkvai tanácskozáson tar­tott beszédét, és milyen nagy várakozással tekintenek a ta­nácskozás okmányai elé. Nagy taps és éljenzés fo­gadta a mikrofon elé lépő Kádár Jánost, aki a szov­jet fővárosban tartózkodó magyar pártküldöttség ne­vében gratulált a gyár kol­lektívájának országos szempontból is jelentős eredményeihez, valamint ezek elismeréséhez, a nem­rég kapott Lenin-rendhez. Külön megköszönte azt az ál­dozatos tevékenységet, amit a textilgyáriak a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságban a két ország, a két nép barátságáért végeznek. Számunkra, kom­munisták számára — mondot­ta — a Szovjetunióhoz fűződő barátság fontos elvi, politikai kérdés. Ez a barátság erőt ad nekünk. Kádár János Magyarország belső fejlődéséről, eredményei­ről beszélt ezután, hangsú­lyozta, hogy a magyar nép el­tökélten halad a szocializmus útján. Elmondotta, hogy meg­valósítottuk a gazdasági me­chanizmus reformját, s hogy az átállás évében zökkenő- mentes volt a gazdasági fejlő­dés, amit a nemzeti jövede­lemnek és a lakosság fogyasz­tásának mintegy hatszázalékos növekedése is bizonyít. „Foglalkoznunk kell saját dolgainkkal, közben helyt kell állnunk nemzetközi területen is’’ — jelentette ki, arra utal­va, hogy népköztársaságunk fontos feladatának tekinti a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának erősítését. Harcolunk a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom, az összes haladó erők egységéért, az imperializ­mus ellen. Kádár János rámutatott, hogy az MSZMP az SZKP-val minden elvi kérdésiben együtt lép fel. Mind a szocializmus és a kommunizmus építésének kérdéseiben — folytatta — mind a nemzetközi kérdésekben teljes inter­nacionalista egység van, nemcsak pártjaink , veze­tői, kormányaink között, hanem népeink között is. A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozá­sáról szólva előrebocsátotta, hogy a munka még nem fe­jeződött be, de már megálla­pítható, hogy a tanácskozás, amelyen 75 párt vesz részt —, (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk is elismerte a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát A hírügynökségek jelenté­seit továbbító telexgépek a pénteki nap folyamán alig győzték újra meg újra leko­pogni lényegében ugyanazt a szöveget. Azt tudnüllik, hogy Moszkvától Szófiáig, Varsótól Belgrádig, Damaszkusztól Brazzaville-ig, sorra-rendre egymásután, illetve szinte teljesen egyidejű­leg ismerték el a kormá­nyok a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mányt. Nyilvánvaló, hogy ezekben az elismerésekben nem csupán a vietnami népnek az idegen megszállók és csatlósaik elle­ni rendíthetetlen antiimperia- lista küzdelme iránti szolida­ritás fejeződik ki, hanem an­nak elismerése is, hogy — szemben a saigoni bábrezsim F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete (középen) ' ri miniszter társaságában dr. Lévárdi Ferenc nehézipa­makacs elutasító álláspontjá­val és a Midivay-szigeti hatá­rozattal — Dél-Vietnamban igenis van mód független, a nép legszélesebb rétegeit kép­viselő és az idegen csapatok­tól megtisztított ország béké­jének képviseletére egyedül jogosult koalíciós kormány megalakítására. Sőt, ez a kor­mány már meg is alakult: dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány a neve. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke az alábbi táv­iratot intézte Huynh Than Phathoz, a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradalmi kormányának elnökéhez: Huynh Than Phat úrnak, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nya elnökének. Tisztelt Elnök úr! A Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mányának megalakulása al­kalmából a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevé­ben szívből jövő üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat küldöm Önnek, személyén ke­resztül a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kormánya valamennyi tagjá­nak és Dél-Vietnam hős né­pének. Kormányunk megelégedés­sel fogadta a hírt, hogy a dél­vietnami népnek az amerikai (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents