Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
KJT u ecvri k/CÍHüD 1969. MÁJUS 10., SZOMBAT Koszorúzások A győzelem napja alkalmából F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa pénteken megkoszorúzta a szovjet hősi emlékművet a Szabadság téren. Csehszlovákia nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából Jozef Pucik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség munkatársai pénteken a Szabadság téren megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Dunamentr és Gagarin hőerőmű, Munkács—Göd távvezeték Ezer megawattos erőművet pótolunk villamosenergia importunk növelésével Cgszínkck sclyenirubát látunk a képen, színes matyóhímzéses mellénnyel. A kézimunka idén már teljes jogot nyert a női ruházkodásban. Ezt bizonyították a Ruházati Kisipari Szövetkezetek divatbemutatóján látott ruhák. Kis ötlettel, ügyességgel és szorgalommal egy-egy megunt darabot újjá varázsolhatunk néhány színes motívummal. (Gárdos-fotoV A Gazdaságii Bizottság hozzájárult a Dunamenti Hőerőmű bővítéséhez, a terveknek megfelelően épül a Gagarin Hőerőmű és már el is készült Munkács és Göd között a 400 kilovoltos távvezeték, így lehetővé vált annak a villamos- anergia-mennyiségnek a meghatározása, amit a továbbiakban is külföldről, elsősorban a Szovjetunióból kell behoznunk. Villamosenergia-im- portumknak a következő esztendőikben várható alakulásáról Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes a következő tájékoztatást adta: — A villamosenergia-igény hazánkban átlag 10 évenként megkétszereződik. Kerek számokat idézve villamos- energia-fogyasztásunk az idén előreláthatólag 16,2 milliárd, 1970-ben 18 milliárd, 1975-ben pedig 25,5 milliárd kilowattóra lesz. Hazai villamosener- gia-termelésünk ebből az idén 13,2 milliárd, jövőre 15 milliárd, további öt év múlva pedig 21,5 milliárd kilowattórát tud rendelkezésre bocsátani. Ezek a számok is mutatják, hogy mint eddig, ezután se mondhatunk le a viliamos- energia-importról. Villamos- energia-behozatalunk a negyedik ötéves tervidőszak végéig körülbelül 33 százalékkal növekszik. A most következő években villamosenergia-im- portunkat előreláthatólag körülbelül 750—800 megawattra kell növelnünk, ami gyakorlatilag egy 1000 megawattos hazai erőmű létesítését helyettesíti. A többletet teljes egészében a Szovjetuniótól kívánjuk átvenni. — Ezt a célt tartottuk szem előtt már akkor is, amikor elhatároztuk Munkács és Göd között az új négyszáz kilovoltos távvezeték építését. Egyébként érdemes megemlíteni, hogy a négyszáz kilovoltos vezeték megépítésével és a hozzá tartozó hasonló feszültségre méretezett berendezések kifejlesztésével hazánk nemzetközi viszonylatban is jelentős lépést tett előre műszaki téren. — Az a tény, hogy a magyar villamosenergia-hálózatot nemcsak a Szovjetunióval, hanem a többi szomszédos országgal is összekapcsoltuk, nagymértékben fokozza villa- mosenergia-éllátásunk üzembiztonságát. Például a Dunamenti Hőerőműben a két évvel ezelőtti tűz miatt fellépett nagy teljesítményhiányt I is a Szovjetunió és Csehszlovákia villamosenergia-szállí- tásával sikerült pótolnunk. De ezen túlmenően a baráti országok között e téren kialakult együttműködés mintegy jelképévé válik a minden területen egyre szarosabbá váló együttműködésnek. Asszonyra blás Olvasom az Esti Hírlapban, hogy a Balaton partján, a nemesvámosi csárdánál, május 15—23-a között, „a hölgyvendégeket elrabolják a lovas betyárok, a vendéglátóipar betyárruhába öltözött alkalma, zottai.” Hallom, nem is először „garázdálkodnak” ezek a haramiák, de már tavaly is hiábavaló volt a pandúrok hajtóvadászata, azaz a lapok elesve töltött humoreszkjei. Megvallom, tjén nem értem, mire való volt az a pufogtatás. Szerintem ezt a rablást tovább kell fejleszteni. Hogy miként, azt mindjárt a magam példáján illusztrálom. Immár két éve, hogy nem tudok a feleségemtől elválni. Mindig kitalál valamit. Mert máskülönben nagyon okos kis ieremtés, azt meg kell adni. De a vendéglátósoknál senki sem lehet okosabb. Mert nézzük csak... Meghívom a nejem egy balatoni kirándulásra. M.re ő: Ugye, mégiscsak szerelsz?! Mosolyogva válaszolok: Persze, te kis butus — s már látom is a betyárokat... Egy szép májusi estén, amikor a szerelem úgy virágzik, mint a pitypang, kis nejem ijedten veszi észre, hogy egy Wilkinsonnal borotvált marcona nyargal vele a sötét éjben, egyre távolabb a lakott vidéktől, úgy. ahogy az meg van írva minden valamirevaló betyárhistóriában. Csakhogy, az a mafla alkalmazott, ahogy én ezeket a szolgáltatásokat ismerem, képes lesz visszahozni, mint a hideg levest. Párszáz forintomért csak nem fog a messzi hegyekbe vágtatni? Így bizony semmit sem ér az egész komédia. Ezt a rablást véglegessé kell tenni, kerüljön inkább újabb százasokba! Javaslataim: Mondjuk, lehetne egy rezervátumot létesíteni a Bakonyban, s rögtön odavágtázni. Az elrabolt feleségek ott szépen morzsolgathatnák hátralevő napjaikat valami háziipari szövetkezetben, amelyet külön erre a célra alapítanának. Járhatnának moziba is, horgolhatnának, pletyizheí.lének. Ami megfizethetetlen: a romantika, amit egyetlen férj sem tud produkálni. Azokat, akik inkább ragaszkodnak a férfinéphez, mint a női betyártanyához, férjhez lehetne adni. Az elrabló rögtön közölné, hogy ma már egyetlen pandúr sincs az országban, így a szabadulásra csak egy lehetőség van: ha férjhez megy egy más kontinensen élő, Balatonnál üdülő férfihez, aki elviszi hazájába. (A gyengébbek kedvéért segíteni is lehetne a férjfogásban, átgondolt idegenforgalmi propagandával.) így mindenki jól járna, a külföldieknek pedig már úgyis mindegy az itteniek után. Remélem, még idejében szóltam, a vendéglátóipar hasznosítani tudja javaslataimat. Egyébként pályázatot is lehet kiírni a továbbfejlesztésre. De pályadíjnak az igazi, végleges rab1 ást kell kitűzni. Paládi József Ismét népi ülnök lett TÍZPERCES BESZÉLGETÉS A JÁRMŰJAVÍTÓBAN Előzmény: kaptam egy listát, a népi ülnökök jelölőgyűlésének helyéről, időpont járói. Most a MÁV dunakeszi Járműjavító Vállalatánál az adminisztrátor azt mondja: — A választást már tegnap délben megtartották. A maga listáját elírták. — Haraszti Istvánt akkor is meg kell keresnünk. Lázas telefonálás ide-oda, míg kiderül: valóban megválasztották, de Pesten van. Vannak itt más ülnökök is. Ismét telefon. Sztruhár Ferenc szabadságon van, Vácott keressem. És Rózsahegyi István? Igen, ő bent van. — Megválasztották? — kérdem telefonon. — Igen. Én már húsz éve népi ülnök vagyok. Vágányok mellett baktatok, csarnokok alatt, kocsijavítók között. Végre itt a Il-es asztalos üzem. A népi ülnök ablakredőnyt gyalulgat. Borostás állát mély barázdák szabdalják. Zöld vászonkötény van előtte. — Úgy szeretném megírni, mintha ott lettem volna a gyűlésen. A magyar hajózás története Már Széchenyi előtt... Gyár a Zalán Csónak a márványteremben Viking relikviák A régmúlt emlékeinek kimeríthetetlen kincsesbányája a levéltár. Néha egészen jelentéktelennek tűnő dolgok hozzák a felszínre évszázadok mélyéről a nagy felfedezéseket. Tóth Lajos amatőr történésznek is számos meglepetést juttatott a véletlen. Egész életében szenvedélyes kutató, gyűjtő volt, a hajózás történetének nagy ismerője és mindennek, ami ezzel összefügg. Dokumentációs gyűjteményi állított össze a magyar hajózás történetéről. Nagy feltűnést keltett ebben az a megállapítás, amely szerint az első magyar gőzhajóval egy Bernhard Antal nevű feltaláló hajózott, csaknem két évtizeddel megelőzve Széchenyi Istvánt, öt évig tartó levéltári, könyvtári kutatás alapján sikerült felderítenie, hogy ezt az első magyar gőzhajót, Carolinának nevezték, 1818-ban bocsátották vízre. Építőjének találmányait a bécsi Szabadalmi Hivatal tartotta nyilván, mert Bernhard a nemzetközi tudományos élet úttörője volt a maga idejében. Másik érdekes felfedezése Festetich György szerepe volt a magyar hajózás megteremtésében. A keszthelyi irodalmi és szellemi központ megalapítója, a Zala folyó torkolatában Fenékpusztán építette fel 1760-ban az első magyar hajógyárat, ahogy akkor nevezték, hajóarzenált. Római korabeli erődök maradványainak körében épültek itt a vitorláshajók, amelyek ma is díszére válnának a magyar tengernek. Saját kikötővel rendelkezett a gyár és télen a hévízi melegviző tó levezetésével tették hajózhatóvá a Zalát. A „Kristoph” gálya volt az első balatoni sószállító hajó, tizenkét megrakott szekér L- ráfért. Festetich György nagv- szabású hajóépítési programot dolgozott Id, amelynek híre külföldre is eljutott. A keszthelyi kastély márványtermében egy faragott Neptunt ábrázoló, talapzatra helyezett empirecsónak állt — virágtartóként. Tóth Lajos életének nagy részét történelmi emlékek feltárásával töltötte. Eredeti Kos. suth leveleket őrzött, az első görög hajósokról, a vikingekről ritkaság- számba menő dokumentumai voltak, teljes képsora volt a híres tra- falgárl csatáról. Több évtizedes kutatói munkássága során sok érdekes témát mentett msg az utókor számára, számos tanulmányt állított össze, akadémiai díjat is nyert velük. E. M. Tudósítóverseny Színes kutak Dömsödön Tudósítóversenyünk értékelése tíznaponként történik és minden dekádgyöztes háromszáz forint jutalomban részesül. Havonta egyszer, a hó végen pedig 200 forintos vigaszdíjban részesítjük azt a versenyzőnket, ki a hó mindhárom dekádjában küldött be használható tudósítást, de a sors szeszélye nem juttatta dekád- győzelemhez. Clcsszemű olvasóink, tudósítóink vegyék észre, mi környezetükben, falujukban, városukban, otthonuk táján és munkahelyükön történik és történni fog, s írják meg tudósitóversenyünkre. Frisseség, gyorsaság, ötietesség: a tudósítóversenyben ez dönt. Néhány évvel ezelőtt majdnem egyidőben festették át Dömsödön a közkutakat és törpevízmű közikifolyó kútfejeit. Mégpedig az egyiket zöld, a másikat kék színűre festették. Sokan nem értették, miért váltak színessé a kutak, pedig az ok egyszerű volt: a zöld kutak a községi tanács kezelésében üzemelnek, a kékek üzemeltetője pedig a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. E megkülönböztetés panasz esetén eligazítja a lakosságot, üzemzavar alkalmával mindenki tudja a kút színéről, kihez kell fordulni. Az évek során aztán kiderült, hogy a zöld kutakkal semmi baj. Ám annál több a kékekkel. Ugyanis hiába van a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak hglyi állandó és fizetett megbízottja, bizony sokszor hetekig rossz egy-egy kútfej, előfordul, hogy napokig nem ellenőrzik azok működését. Jelenleg is napok óta rossz a Kossuth és Rákóczi út sarki kék kút... A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot még az sem izgatja, hogy most folyik a községben az ivóvíz- társulat szervezése, s mindenki tudja, hogy ez — megalakulása után — e slendrián vállalat üzemeltetőjévé is válik. Itt lenne végre az ideje, hogy a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat lelkiismeretesebben szolgálná a lakosságot és ne csak a vízdíj beszedésére 'fordítaná figyelmét Dr, Bíró Gábor — Hát kérem. 12 órakor a kárpitos műhelyben összegyűlt az asztalos és a kárpitos műhely 164 dolgozója. Szóra János műhelybizottsági titkár elnökölt. Négyünket jelöltek: Pusztaszeri Istvánt, Sztruhár Ferencet, Moher Jánost és engem. Régi ülnökök vagyunk, mindőnket megválasztottak. — Hogyan? — Egyhangúan. Hozzászólás nem volt, kézfelnyújtással szavaztak, se ellenjelölt, se tartózkodás. Negyedórát tartott az egész. Utána rendesen dolgoztunk tovább. — Hogyan lesz valaki ülnök? — Első, hogy a munkahelyen megfeleljen. Jó munka- fegyelem, normális élet, semmi hanyagság. Büntetlen előélet és politikai megbízhatóság. Én 57 éves vágyóik, 1942-től itt dolgozom, sokat társadalmi munkában is. Most önkéntes tűzoltó vagyok, és a szocialista brigád vezetőhelyettese. — & a bíróságon? — Az újaknak nehéz, de ha megismerik a paragrafusokat, komoly és érdekes a munka. A bírókkal egyenrangúak vagyunk. A periratokat már előre áttanulmányozzuk, s a döntésben benne van a mi véleményünk. — Legnagyobb ítélete? — Hat év. Egy váci gyár motozónője kapta, bűnszövetkezetben elkövetett társadalmi tulajdon elleni lopás miatt. Ha jobb felöl akasztotta ki a szatyrát, társai mindent kihozhattak, s aztán feleztek. Sokan érdeklődnek az ülnöknél, mit hogyan kell intézni. Valaki egy táblát akasztott ki vicces kedvében:. „Ügyvédi munkaközösség”. S mit mond az ülnök? — Mindig azt: ne pereskedjetek, béküljetek, egyezzetek ki! (paládi) Gyarapodó , nagyobb tekintély A szakszervezeti választások tapasztalatai A „boszorkányper“ Szegeden pénteken tárgyalást kezdett Hebők Istvánná és öt társa ellen, akik a 64 éves Csupily An- talné volt ásot.thalmi lakost „boszorkánysággal” gyanúsítottált, durván sértegették, tanyája felgyújtásával és felakasztással fenyegették. Az ítélethirdetésre előreláthatóan hétfőn kerül sor. Mint a korábbi sajtójelentésekből ismeretes, a legfőbb ügyész törvényességi óvása alapján a Legfelsőbb Bíróság új eljárást rendelt el az ásotthalmi „boszorkányügyben”. Ennek alapján a Szegedi Járásbíróság dr. Sós József tanácsa több személy által elkövetett garázdaság ügyében Túra Nagyszénáson 250 KISZ-fiatal részvétel í- i vei rendezi a Budai Járási KISZ-bizottság vasárnap a í nagyszénási túraversenyt A j fiatalok a gyalogtúra alatt hon- I védelmi ügyességi feladatokat Is kapnak, de elméleti kérdésekre is válaszolnak a Tanácsköztársaságról és a KIMSZ-ről. Az ebédet — amely a mene. dékházban lesz — majális követi. Ismét lezárult a szakszervezeti munka egy fejezete: befejeződtek a választások. Sokban különbözött ez a két évvel ezelőttitől. Már a múlt évben, a jelül 5 bizottságok választásánál látható volt: alaposabb a felkészülés, nagy a várakozás. Később ez abban realizálódott, hogy a szakszervezeti tagok 90 százaléka részt vett a választáson. A fokozott érdeklődés azzal magyarázható, hogy társadalmi, gazdasági életünkben megnőtt a szervezet szerepe. A jelölteket a legtöbb helyen megválasztották. Az üzemi és vállalati tanácsokba sok új „képviselőt” delegáltak a munkások. Kérték, a bizalmiakat tekintsék a vállalatoknál szakszervezeti személyiségnek, akikkel a legsúlyosabb gondokat is megvitatják a vezetők. A választások „győztese” maga a mozgalom. Nőtt a taglétszám és- a szervezet tekintélye. A beszámolók és a hozzászólások tartalmasait voltak, nem általánosságban beszéltek, hanem a mindennapi munkáról. Fő témák: a munkaerőhelyzet, a bérgazdálkodás. a nyereség felosztása, a munkaverseny, s a szocialista brigádok munkája. A felszólalók nagyrészt gazdasági ügyekkel foglalkoztak. Nagyobb beleszólást kértek a vezetésbe. Döntés előtt hallgassák meg az ő véleményüket is — mondták. Kellően és időben informálják a munkásokat — hangzott el sok helyen. Az üzemi légkör javításáért sokat tehetnek a vezetők — különösen a f iá tálak, akik sokszor félvállról beszélnek a be- osztottafckaL A gazdasági vezetők felszólalásaikban azt hiányolták, hogy a kötelességekről kevés szó esik, s a jogok követelése került előtérbe. A szakszervezetek megyei tanácsa most azt tartja fő feladatának, hogy a választásokon elfogadott határozati javaslatok megvalósításához minél több segítséget nyújtson, érvényesüljön a dolgozók érdekvédelme, úgy, hogy ez összhangban legyen a termelés, a gazdasági munka javításával, növelésével. P. j. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SÜHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. II. cm. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100. 142-220. Gépíró szobák: 343-100.280, illetve 343-100 413 Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.
