Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE. JO KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, LAKATOS. ASZTALOS. VILLANYSZERELŐ. MŰKÖVES. BURKOLÓ, BÁDOGOS. VÍZVEZETÉK- ÉS KöZPONTIFUTÉS-SZERELö. FESTŐ. SZIGETELŐ. HEGESZTŐ. VASBETONSZERELŐ ÉS ÜVEGES szak- és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET. DOMPER- VEZETOT, KUBIKOS, SZAlLITÓ-RAKODÓ ÉS ÁLTALÁNOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolqozóink háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsqát tehetnek. Munkásszállásról és eqyéb szociális futtatásokról qondoskodunk. Űtiköltséqet térítünk. Ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. jelentkezés a vállalat Munkaerőqazdálkodásán: Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornaqy u. 19 — 21. INGYENES NYOLCHÓNAPOS SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezhetnek 18—45 éves férfi segédmunkások és betanított festők. A tanfolyam helye: Kecskemét. Kezdete: 1969. május 19. (hétfő). A tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőség, szállás, ebéd, munkaruha. Rendszeresített szabad szombat. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka u. 34. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK, EGYÉNI TERMELŐK! A gyümölcsök moly- és rágókártevői, és a burgonyabogár ellen a DL—30 PASZTA igen jó hatású védekezőszer. Használja a DL—30 pasztát, kiváló eredményt ér el vele. Kapható 1 kg-os és 25 kg-os csomagolásban a helyi szakboltokban. FORGALOMBA HOZZA A BUDAPESTI AGROKER VÁLLALAT Budapest XV., Cservenka M. u. 107. MEGSZŰNT A FÜSTSZŰRÖS CIGARETTA HIANYA Korlátlan mennyiségben kapható a Plovdiv K I VÁ L Ó MINŐSÉGŰ BOLGÁR füstszűrös cigaretta. Egy csomagban 20 db, ára 4,40 Ft. Több üzletet, jobb ellátást vár Szentendre „LENGŐTÁMOS” FŐPRÓBA Nyári húsbolt — Csárda a nádasnál - Keszegsütő — Gyümöicsáruda Szentendrén — a számítások szerint — nemsokára 18 ezren laknak. Rajtuk kívül nyáron négyezer nyaralóra és 3 ezer kirándulóra kell számítani. Ellátásukra a város és közvetlen környezetének bolthálózata nem elég. Az eddig elért eredmények bármennyire is jelentősek — mégis csepp a tengerben. Csak a legsürgősebb igényeket számba véve hosszú lista telne belőlük. A helyi tanács rangsorolta, mire lenne szükség leghamarabb. A Il-es KISZ-lakótelepen élelmiszerboltra, új helyiségre a pismáni bolt helyett, megszüntetni a Tyúkosi dűlő egyetlen kis üzletének zsúfoltságát, a Pannónia telepi élelmiszerboltban legalább hetente háromszor húst árusítani. A Bartók Béla úton a tanácstag hozta a lakosság kérelmét: sürgősen zöldségesboltot. A papszigeti strandon nincs gyümölcsárusítás, büfé és olcsó halászcsárda kellene. ízbégen zöldségespavilon, a HEV-állomáson ugyanígy. Ezek a legfontosabb kérések. A városi tanács vezetői jól ismerik őket. Elmondták, hogy májusban a Dumtsa Jenő utcában a Mathiász Tsz zöldség-gyümölcs boltot nyit. Ha valamilyen módon helyet tudnának adni rá, a tsz vállalná: ellátja a várost baromfival, füstölt hússal, tejjel, tejtermékkel, tojással. A pomázi tsz Pannónia telepén szép borozót épített, egy másikat a borotai tsz kíván létesíteni' az Alkotmány utcában. A helyiséget a tanács már kiutalta. A negyedik ötéves terv folyamán — ha a honvédségi telepien az ABC áruház felépül — a telepi élelmiszerboltot tejkenyér üzletté alakítják át. A Kossuth Lajos utcában — a városrendezési terv alapján — élelmiszerboltot, bútorüzletet, ruházati és méteráru-, valamint konfekcióboltot nyitnak. A Fehérvíz-településen ABC áruházat és presszót kérnek, annál is inkább, mert ide lakótelepet terveznek. A boldogtanyái településen a 350 új ingatlantulajdonos ellátására a volt szociális otthonban berendezendő élelmiszer-pavilonra lenne szükség. Ha a vas- és edénybolt felszabadítja raktárát, abban vagy a termelő- szövetkezet nyit tej boltot, vagy a háziipari szövetkezet kötöttáruüzletet. Hornyák Jenő, a Mathiász Tsz elnöke, a már eddig ismertetett elgondolásokon kívül válallja: 'bornarapót nyitnak. A meglevő kis nádas tavat mélyíteni akarják, partján csárdát emelnek. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igazgatója sem érkezett üres marokkal: Pannónia telepen még a nyáron húsboltot rendeznek be, 1970-ben már működik a KISZ-telepen az élelmiszer-áruház, ugyanígy Pis- mánban és Tyúkos dűlőben. A papszigeti kemping bejárata alatt a nyáron gyümölcsöt fognak árusítani. A Kék Duna Halászati Tsz elnöke szívesen vállalná egy keszegsütöde felállítását a HÉV-megállónál, ha az igényelt helyet megkapják. A MÉK részéről Hansági Károly vállalta: a Pap>-szigeten zöldárut árusítanak. Az állomáson is nyitnak pavilont, ha a HÉV-vel megegyeznek. Sok igény, sok javaslat és sok konkrét ígéret hangzott el. Ha 1970 végéig valamennyi megvalósul, Szentendre város ellátása óriásit lép előre. k. m. Nyelvész, fizikus, filozófus, matematikus, történész, író és orvos... 1649. május 10-én, 320 éve született Pápai Páriz Ferenc, a magyar művelődés és polgári haladás kiváló úttörője, korának nagy hírű tudósa és orvosa. Erdélyben és külföldi egyetemeken tanult. Heidelbergben a filozófia doktora lett, Bázelben orvosdoktori diplomát szerzett. Hazatérve, egy ideig orvosként működött, majd négy évtizeden át a nagy hírű nagyenyedi kollégiumban a görög nyelv, a filozófia és a természettudomány tanszékén tevékenykedett. Kitűnő nyelvész, fizikus, matematikus, történész és író volt, amellett jeles orvos hírében állott. Több nyelven írt költeményei idegenbe is elvitték hírét. Sok könyvet írt, és még többet fordított magyarra. Történeti és orvostudományi művein nemzedékek ifjúsága nevelkedett. Értékes munkája gondosan megszerkesztett latin—magyar szótára, amely nagy hatással volt az egész korszak magyar nyelvtudomá nyára. E műve avatta kora legnagyobb magyar nyelvtudósává. A Lábatlani Vasbetongyár megvásárolta Pásztor Mihálynak. az Építéstudományi Intézet nyugalmazott főmérnökének találmányát, a lengőtá- mos szőlőművelési technológiát. A szabadalom hasznosításával olyan új típusú beton-: oszlopokat készítenek, ame- lyeket nem ásnak szilárdan a földbe, hanem beton- vagy lemezlapokra állítják azokat. A dróthuzalokat csak a két szélen rögzítik, középen átbujtatják az oszlopokon. Az így telepített oszlopsorok követik a szél mozgását. A hagyományos módszerrel földbe ásott oszlopok viszont túl merevek, erősebb szélben könnyen törnek, s kárt tesznek a szőlőhajtásokban. Az új típusú oszloptámokat a mihályházi Béke Termelő- szövetkezet szőlőjében már kipróbálták, és kedvező tapasztalatokat szereztek. A talál-, mány országos elterjesztése előtt azonban a gyár a kutatóktól is szakvéleményt kér. Az új technológia iránt nagy az érdeklődés. A tervek szerint országosan mintegy 20 000 holdon szeretnék alkalmazni a lengőtámokat. zoborpark Szársomlyón Hazánk legdélibb hegycsúcsa, a 442 méter magas Szár- somlyó különös ékességet kap: szoborparkot alakítanak ki a kúp alakú hegy napsütötte déli teraszain. Itt működik ugyanis az ország egyetlen szobrász-alkotótábora. A fiatal művészek egy hajdani szőlészvillában kaptak helyet, „műhelyük” pedig a Szarsom- lyó oldalában levő félkör alakú nyitott kőbánya. Hazai villamos autó Legutóbb megbeszélésre hívták össze a legjelentősebb vállalatok vezetőit, mondják el, milyen terveik vannak, meglevő anyagi eszközeikből mivel segíthetnék máris a város jobb ellátá- . sát? Itthon is megjelent, jelezve, hogy előbb-utóbb valóságos konkurreneiája lesz benzinmotoros társainak. Most még csak próbaköreit futja a Villamosipari Kutató Intézet erősáramú laboratóriumának négykerekű szülötte. Műszaki adatairól nem sikerült megtudni bővebbet, ez a tervezők titka. Azt azonban már most elárulták, hogy rövid idő alatt versenytárs lesz belőle. Gólyaláb Nézek ki az ablakon, szinte gondolat nélkül figyelem a környék eseményte- lenségét. Ez az eseménytelenség tulajdonképpen igen relatív valami, mert történnek dolgok benne, ha nem is jelentősek a világizgalmaknak ebben a zűrzavarában. Nehéz lenne megállapítani például, hogy mennyiben befolyásolja a világhelyzet alakulását a sarki boltvezető, aki ebben a pillanatban bújt elő a raktár félig felhúzott vasredőnye mögül, és valamit gondosan elrejtve fehér vászonköpenye alá) fürgén siet vissza az üzletbe. Vagy Ödön szomszéd, aki színházi látcsövével ellenőrzi a látókörébe eső családok életét, számon tart mindent és mindenkit, titokban talán pontosan feljegyzéseket is készít észleleteiről. Andrist viszont őszinte örömmel üdvözlöm, amint felkúszik földszinti lakásuk nyitott ablakába és másfél éves életének mély bölcsességével tart szemlét a világ fölött. Figyelmét egyelőre a galambok kötik le, amint fáradhatatlanul röpködnek az utca kövezetéről az ereszre és vissza. Egy-egy pár néha valamelyik párkányon állapodik meg, és elvonulva így a világ zajától, szorgalmasan végzi turbékoiási gyakorlatait. De most szokatlan mozgás támad odalent Mindketten felfigyelnek, Andris is, meg én is. Néhány gyerek fut elő a kanyarodó utcából, zsibongva, za- jongva. Arcuk piros az izgalomtól. Ne- ki-nekiiramodnak, majd megállnak, visszafordulnak, kiáltoznak valamit, harsány nevetésbe bugyborékol az örömük, aztán futnak tovább. — Gólyaláb, gólyaláb! — kiáltják minden pillanatban. Látom Andrist, amint pici száját ő is ehhez a furcsa szóhoz szeretné idomítani. Arca komoly, mint azé, aki fontos stúdiumba merült el. A beszéd, a szavak rejtélyes világa most nyiladozik előtte, gondolatairól, érzéseiről most kopik le az a szivárványszínű hímpor, amit Tündérországból hozott még magával. Lelkében most fakul szürke szavakká az, ami ott, messze valahol, színesen zengő muzsika lehetett. Lesem pici száját, amint birkózik az új szóval: — Dójajáb. Magam is kóstolgatom a szót, eleinte anélkül, hogy tudatossá válna az értelme. De csakhamar, valahol belül és mélyen, édes visszhangja támad. Halvány emlékek bukkannak fel a mesz- szi ködből, lassan lerázzák magukról a kegyetlenül elillant évtizedek szürke porát, és már itt szállingóznak körülöttem csábítóan, ragyogóan. Felrémlik egy torontáli falucska csöndes, barátságos utcája, és megpillantom benne kis- fiú-magamat, amint izzadva próbálgatom nagyobb pajtásaim tudományát: járni, egyensúlyban maradni a hosszú lécekből összetákolt gólyalábakon. Aztán érzem a büszke diadalt, amikor felfedezem a nagy művészet titkát, és már biztosan haladok a lapuleveles árok partján, toronymagasra nőve a szétrebbenő libák fölé, óriás-léptekkel előre. Andris kis kacsója előrelendül, ragyogó szeme tágra pattan és pici szája győztesen ismételgeti a birtokba vett szót. — Gólyaláb, gólyaláb! — kiáltozzák a gyerekek is, és a sarkon feltűnik két óriás. Egy kisfiú és egy kislány. Mindkettő gólyalábon lépked, és lécének magasságából büszkén tekint le a zsibongó gyerekcsapatra. A kislány biztosan lépked, a fiú nem lehet régi tudósa tudományának, de azért keményen iparkodik és görcsösen markolja a léceket. Szokatlan, idegenszerű látvány ez abban a bolond városban, a kőrengeteg kellős közepén, néhány méternyire a sikoltozó villamosoktól, a száguldó autóktól, a levegőben felbúgó repülőgépek alatt. (Én fölöttem annak idején színes papírsárkányok lebegtek, és mellettem, a poros utcán a szelid tehéncsorda ballagott.) — Gólyaláb, gólyaláb... — motyogom magamban és hirtelen megsejtem a tatok nyitját. Mostanában itt is, ott is toronyházak szöknek az ég felé, a helyükről persze előbb le kellett takarítani a roskatag, vén házikókat. Az öreg padlások lécfalai fölöslegessé váltak. Egy fehér hajú nagyapó, szemlélgetve a feldúlt udvaron a kiszolgált léceket, gondolhatta, megörvendezteti unokáit. Gólyalábakat fabrikált belőlük és szakszerűen _ el is magyarázta használatuk mikéntjét. Talán be is mutatta néhány lépéssel a nagy tudományt. Igaz, hogy kegyetlenül remeghetett kőszvényes térde, amikor óvatosan lelépett a biztosabb anyaföldre. Hogyan is történhetett volna másképpen ? — Gólyaláb — lelkendezik Andris az ablakban és örömében összeüti pici kacsóit. Magvar László
