Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

Életbe lépett az új piaci és vásári rendtartás A városi tanács újra szabá­lyozta a piaci és vásári rend­tartást. Mint a tanács kereske­delmi osztálya közli, az új rendtartás és helypénzdíjsza- bás életbe lépett. Kirándulás az arborétumba Szarvas és Gyula útirány­nyal kirándulást szervez a KIOSZ helyi szervezete. A ki­rándulás időpontja június 8-a. Ezen a héten még jelentkez­hetnek az érdeklődők a KIOSZ irodájában. Tekepályát kap a Kutyakaparó "A PFftl M E G v E1 HÍRLAP KúlÓNKlADAvSA XIII. EVF, 121. SZÁM 1969. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK ( 511-en kaptak személyi földhasználatot, 115-en lemondtak róla A közeljövőben a kocséri Kutyakaparó csárda udvarán tekepályát építtet a fogyasz­tási szövetkezet. A nyáron néhány kisven­déglő, cukrászda tatarozásra, illetve festésre szorul. Üjra festik a Kossuth utcai cuk­rászdát, a pálfájai falatozót, a Szolnoki úti és a kocséri presszókat. A Szolnoki úti presszó falait dekoratív de- korlemezzel borítják. Hűtővitrint és kávéfőzőgé­pet szerelnek be a Bocskai utcai falatozóba, ugyanakkor megnagyobbítják és megfelelő gépekkel felszerelik a tázer- dei italboltot. mit látunk ma a moziban? Betyárok. Szerelem ... Áru­lás ... Bosszú ... Színes ro­mán film. Korhatár nélkül megtekinthető. Előadás kezdete: fél 6 óra­kor. Tiltott terület. Magyar bűn­ügyi filmdráma. Rendező: Gá­bor Pál. Korhatár nélkül. Előadás kezdete: 8 órakor. JÖVŐRE A ZÁRTKERTEKET IS KIALAKÍTJÁK Tavaly a nagykőrösi terme­lőszövetkezetek volt pártoló tagjai közül több mint ezren adtak be kérvényt a járási földhivatal helyi irodájába, hogy az új földtörvény értel­mében részükre személyi tu­lajdonul zártkertet juttassa­nak. Miután azonban városunk­ban sem zártkertterület nem volt kialakítva, sem ilyen ál­lami tartalékföld nem állott rendelkezésre, a zártkertjutta- tást nem tudták megoldani. Hogy azonban az igényjogo­sultaknak a korábbi háztáji területek helyett az idénre is biztosítsanak föld-, illetve szőlőterületet, a termelőszövet­kezetekkel kezdtek tárgyalni, hogy erre a célra adjanak át nagyüzemi művelésre kevésbé alkalmas területeket. Megtörtént, s a jogosultság elbírálása után, a tavaszon 511 egyénnek 174 hold szántó- és szőlőterületet osztottak ki sze­mélyi földhasználóira, több­nyire 800 négyszögöles par­cellákban. Dr. Hanny Vilmos, a mező- gazdasági és élelmezési osz­tály vezetője elmondotta, a használatra juttatott föld- és szőlőterületről 115-en lemond­tak, mivel a mai körülmények között részesbérletbe azt nem tudták kiadni, s a megmunká­lásra nagyorr drágán vagy egyáltalán nem kapni munka­erőt, maguk pedig többnyire idős koruk folytán nem tud­ják, vagy nem akarják a kis földet vagy szőlőt megművel­ni, és arra családtagjaik sem vállalkoznak. A személyi földhasználat-juttatással kap­csolatosan 73-an fellebbezést adtak be, a legtöbben azért, mert nem a volt saját ingat­lanukat kapták használatra. Nem búcsúlevélként írta A Rákóczi iskola egyik'épü­letének falán, az udvaron jól láthatóan ott függenek a KRESZ jelzőtáblái. Hatodik osztályos korukban már oktat­ják a gyerekeket a közlekedés szabályaira. A hetedikeseket ugyancsak. Horváth István nyolcadikos volt. Azon a reggelen, a kon­zervgyárba indultak, és még csak nem is mentek gyorsab­ban, mint ahogy az átlagos kerékpáros szokott. Horváth István nem érkezett meg a konzervgyárba. gépjárművezetők és gyerekek, pedagógusok feladata, a gyer­mekek számára ismeretlen, de előrelátó felnőttek feladata, hogy idejében figyelmeztessék a kicsiket. A tragédia önmagáért beszél. Nem kell kommentálni az ese­ményt. Meghalt egy 14 éves gyerek, és tulajdonképpen senki sem volt hibás. A figyelmetlenség nem ültethető a vádlottak padjára. (—ara—) Elmondotta még a mezőgaz­dasági és élelmezési osztály vezetője, hogy a termelőszö­vetkezetekkel. történt megálla­podás értelmében, jövőre a törvény által biztosított zárt- kerteket is kialakítják váro­sunkban. Az Igényjogosultak­nak, személyi tulajdonul, fő­leg a Temetőhegyben, a Tős­erdő, Bánom és a Lencsés-Vi­lágos dűlőben juttatnak föld-, illetve szőlőparcellákat. A zárt- kert-kialakítás és juttatás elő­munkálatait még ebben az év­ben lefolytatják. (kopa) ★ — A iegjobb barátom volt Egy utcával arrébb lakott. Ne­kem kisebb a kerékpárom, lassabban tudok vele haladni, és ezért én értem ki később a Bajcsy-Zsilinszky útra. Nem versenyeztünk, ö sem hajtott gyorsan. Minden a véletlenen múlott... Az Iskola nyolcadik osztá­lyában nemrég felmérő dolgo­zatot írattak a tanulókkal, a gyerekbetűk őszinte érzésekről vallanak: „Mindig szívesen fo­gok emlékezni nevelőimre, is­kolatársaimra, s azokra a dél­utánokra, amelyeket itt töl­töttem játékkal, hancúrozással az iskolában"'. — Nem mentünk gyorsan. Tessék elhinni, tényleg nem mentünk gyorsan. Csak Pista — mivel nagyobb kerékpárja volt — korábban ért az úttest­re. Nem, nem emlékszem a részletekre. Amikor egy néni megkérdezte tőlem, hogy hol lakunk, még a saját házcíme­met sem tudtam megmondani. Egy bácsi kannában vizet hozott, megtörölte Pista arcát — de ő már akkor nem moz­dult ... Az újságírónak nem felada­ta, hogy a tragédia borzalmas élményét közölje az olvasóval. De a véletlen iszonyata fi­gyelmeztető. Epyre több utcát | újítanak fel városunkban. A mellékutak is korszerű burko­latot kapnak, és sűrűsödik raj­tuk a forgalom. A gépjármű­vek száma növekszik. Szülők. Köszönetét mondunk mind azoknak a rokonoknak, szom szádoknak, jóismerősöknek, akik felejthetetlen édesanyánk, nagy anyánk, özv. Faraqó Ferencné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, ez­zel fájdalmunkon enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. Interjú a A RÁDIÓHALLGATÓK fantáziáját mindig foglalkoz­tatják a műhelytitkok. Ezért hallgatták talán olyan nagy érdeklődéssel Kisspista István rádióriporter beszámolóját a Kőrisfa legutóbbi irodalmi estjén a jelenlevők. Az érdek­lődéshez az a közvetlen hang is hozzájárult, amellyel a rá­dióriporter élményeiről, mun­kájáról és a technikai érde­kességekről számolt be. — A rádióban elhangzott riportokban nagyon sokszor még azok sem ismerik fel az eredeti beszélgetés minden részletét, akikkel készítettem azokat. Egyébként is köztudo­mású, hogy kozmetikázzuk, montírozzuk a magnószalagot. Erre szükség van, hiszen ha eredeti formájában sugároz­nánk egy rádióriportot, abból vajmi keveset értene a hall­gató. Szemléletes példaként egy község cigánylakta részében készült, gyermekekkel való beszélgetés eredeti magnófel­vételét, és a rádióban elhang­zott riportot forgatták le a Kőrisfában a technikusok. Amíg az első magnószalagon valóban sokszor érthetetlen szavak, mondattöredékek ve­szélyeztették a riport igazi tartalmát, addig a montírozott felvétel tökéletesen visszaad­ta a beszélgetést. És mindezt anélkül, hogy a lényeget csor­bította volna. KISSPISTA ISTVÁN nem ádióriporternek készült, leg­alább is nem azzal az elha­tározással indult el életpályá­ján. De mióta rádióriporterként riporterrel dolgozik, az ország olyan he­lyeire is elkerült, amelyeket isten háta mögöttinek ismer a magyar nyelv. Az általa gyűjtött népdalokból is el­hangzott egy csokorra való. Amikor beszélgetni kezd­tünk, azt kérdeztem tőle, hogy egy-egy olyan riportja után, amelyik valamelyik termelő- szövetkezet, vagy állami gaz­daság gondjairól, az ott élő emberek panaszairól szól, tör­tént-e változás izeknek az embereknek a sorsában? — Nehéz erre válaszolni. Sok levelet kapok, amelyben a riportalany vagy rádióhall­gatók reagálnak egy-egy fel­vetett problémára. Ezek kö­zött olyan is akadt, amelyik arról értesített, hogy a riport elhangzása után valami meg­változott ott, a helyszínen. De előfordult, hogy az egyik ter­melőszövetkezetben azzal a ki­fejezett szándékkal rögzítet­tem hangszalagra a beszélge­tést, hogy a rádió nyilvános­sága elé tárva orvosoljam az ott élők panaszát. Nem is egy adásban hangzott el, hanem sórozat lett belőle. Groteszk dolog, de így igaz: nem sike­rült az eredeti célomat meg­valósítani, jó ideig minden maradt a régiben. — A rádióriporter szavait azonnal rögzíti a magnósza­lag. Különösen ügyelnie kell tehát a helyes magyar be­szédre, hiszen a felvétel után sem lehet mindent montíroz­ni. Mennyiben érzi feladatá­nak a rádió hullámhosszán keresztül a szép magyar be­széd védelmét, csiszolását? — TERMÉSZETESEN ÜGYE­Amikor a külső is fontos Egy brigád két fele Nem a formák modernlége tűnt szemembe, amikor a Fa­árugyár bútorait először meg­pillantottam, hanem a bútorok színe. A kellemes színhatású furnérozás, amely a faanyag legszebb tulajdonságait mu­tatja és a legegyszerűbb díszí­tés — a fa erezete. Akkor még nem tudtam, hogy ezt a munkát, a furnér- lemezek kombinálását, a Kos­suth brigádban dolgozó „kü­lönítmény” végzi. Négyen dolgoznak ezeken a munkákon, most azonban csak ketten ragasztgatnak szorga­lommal és türelemmel. — És a többiek? — F. Szabó Pálné a BNV-n van, Kovács Istvánná pedig Siófokon nyaral. Ott, ahol én voltam két hétig! De jó is volt — mondja Har- sányi József né, akinek bronz­színű bőrén meglátszik a má­jusi „kánikula”. — Tegnap jöttem haza, ma dolgozom először. — Jutalomüdülésen volt, nem is kellett fizetnie — egé­szíti ki a választ Juhász And- rásné. Látszik, hogy jól érez­te magát, az egészsége is meg­erősödött. — Csak nincs valami baj ? — Asztmás vagyok, minden évben egy hónapot Kékesen töltök, a szanatóriumban. Nagy kiesés ez a brigád munkájá­ban. Amíg oda vagyok, he­lyettem is dolgoznak, hogy a vállalásokat teljesíthessük. Ha szép az anyag, könnyű a munkánk, és öröm­mel dolgozunk. Ha lyukas vagy olajos, ne­hezebb szépen dolgozni. Mi tervezzük meg a bútor külse­jét, azért kell pontos munkát végeznünk. A külső fontos, mert azt mindenki látja. — Hogyan készül a furnér- borítás? — Látja, ezek itt diófafur­nérok. A világosabb magyar, a sötétebb színű amerikai fából. A . mienk az jobb, meg szebb. Általában csíkosak. ^.Megkap­juk a pontos méreteket, az­után tervezgetünk. A csíko­zásnak összhangban kell ma­radni. mert ha minden csík másfelé nézne, nagyon csúf képet adna. — Hány éve végzik ezt a munkát? — Harsányiné hatodik éve, én meg már tizennyolc esz­tendeje válogatom, ragasztom a lemezeket. — Fárasztó a munkájuk? — Inkább idegölő a sok spekulálás. Ezért aztán mindig van egy-két nyugtató a kéznél, a végső esetben az segít. A brigád másik része csupa férfiakból áll az enyvezőkből. A brigád ve­zetője is itt dolgozik: Szőke József. Ahogy belépek az aj­tón, szememet marni kezdi valami, majdnem sírok. — Ide tessék állni, itt az el­szívóberendezés ! Néhány pillanat múlva már elmúlik az émelygés, jóakara- tú mosollyal néznek az „eny­vesek”. — Mi ez a kellemetlen szag? — Az edzőoldatban levő szalmiáknak van ilyen csípős szaga. Higgye el, ide nem na­gyon járnak vendégek, no meg újságírók sem! Ha meg jön­nek, gyorsan odébbállnak! Mi is munkaidő-kedvezményt kapunk, mert ez a munkahely az egészségre ártalmas. — Még hogy ártalmas! — szól közbe az egyik munkás, Harsányi G3'örgy. — Nézze a cipőmet. Álljon csak rá nyu­f godtan, ne féljen, nem fáj. A j műgyantától, amivel ragasz- | tunk, így megkeményedik. A j ruhát is tönkreteszi, ezt sem- | mivel sem lehet tisztítani. — Saját cipőjüket, ruháju­kat használják? — Igen. Pedig ígérik március óta, hogy kapunk védőruhát, meg mi, az „enyvezök" bakancsot is. Kilenc éve dolgozom itt, most lesz az első alkalom, hogy ruhát kapunk. Nagyon várjuk. — Hogyan alakul a kerese­tük? — Arra nem panaszkodhat ; tunk, kétezer, kétezer 100 fo­I rin.tot viszünk haza. Veszé­lyességi pótlékot kapunk, meg- | találjuk a számításunkat. — Részt vesznék a szocia­lista brigádmozgalomban? — Négy éve, alakulásunk óta minden évben benevez­tünk a versenybe, háromszor nyertük el a szocialista bri­gád címet. Ezután sem szeret­nénk abbahagyni. (szabó) Nemcsak „fütyül'' LEK, hogy ne használjak a riportok, interjúk során ma­gyartalanságot. Mégis előfor­dul néha, hogy becsúszik egy- egy olyan kifejezés, ami egy előre összeállított műsorban durva hibának számít. De a riport valódiságát, hitelessé­gét és közvetlenségét a kisebb bakik csak fokozzák. Hiszen az élő beszédben sem hasz­náljuk minden esetben a hi­vatalos irodalmi nyelvet. Népdalokat, népmeséket gyűjt, járja a termelőszö­vetkezeteket, a dunántúli fal­vakat, a viharsarki községeket — és reggelente a Falurádió­ban adja tovább a látottakat, a hallottakat. A Kőrisfában sokrétű munkájából kaptunk ízelítőt. Szöveg: Karai László Foto: Kiss- megáll az esti gyors Figyelembe vették a kívánságokat Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk a május végén életbe lépő menetrendi változásokról. Az akkor készülő menetrend- tervezet igen kedvezőtlen lett volna Nagykőrösnek. A város közvéleménye jogos tiltako­zással fogadta a hírt, és kérte az illetékeseket, vegyék figye­lembe kívánságainkat. Az új menetrend nemsokára életbe lép. Ismét felkerestem Hamza Lajost, a vasútállomás főnökét, hogy mondja el, fi­gyelembe vették-e a város uta­zási igényeit? — Nagyon jó hírem van. A tervezettől eltérően, meghagy­ták ,,az esti gyors megállását Nagykőrösön, vagyis este 19 óra 47 perckor nem szalad ke­resztül a városon anélkül a gyors, hogy utasokat ne ve­gyen fel. Az illetékesek figye­lembe vették a város jogos ké­rését. — Emellett van-e valami új a menetrendben? — Igen. Több személyvonat közlekedik majd, mint az elő­ző Időkben. Űj vonat indul például reggel 7 óra 32 {»ere­kor a Budapest Nyugati pálya­udvarra, igaz, ez csak személy- vonat. A 21 óra 21 perckor in­duló személyvonat, amely Sze­ged felé halad, ezentúl való­ban Szegedig közlekedik, nem csak Kiskunfélegyházáig — mint előzőleg. — A már ismert személyvo­natok indulási idejében van-e lényeges változás? — Van. Kisebb-nagyobb vál­tozás, ami ugyan nem lénye­ges, de mégis azt javasoljuk, hogy az utazni vágyók indulás előtt vegyék igénybe a MÁV információs szolgálatát. — Van-e vonat, amelyik megszűnik ? — A régi menetrend szerint este 21 óra 58 perckor Indult egy vonat Ceglédre, ez most nem közlekedik majd. — Mikor lép életbe az új menetrend? — Június elsején, 0 órakor — fejezte be Hamza Lajos. B. T. KÖNYVHETI ELŐZETES Az idei könyvhét különö­sen gazdag tartalommal és szép kiállítású kötetekkel vár­ja az írott szó szerelmeseit. A megjelenő könyvek közül is kiemelkedik néhány, ame­lyekét a leönyé '•'ühnépéh fél­áron vásárolhatnak meg az olvasók. „Szülj nekem három fiút”. Ez a címe a szovjet írók an­tológiájának. Érdemes ezt a kötetet végig olvasni. A szov­jet társadalom hétköznapjai más-más író tollából más­más látószögből tárulnak fel a kötetet forgató előtt. A Szép versek az elmúlt év hazai költészetének legszebb, legértékesebb alkotásait tar­talmazza. Rivalda címmel jelent meg élő és nemrég elhunyt szín­padi szerzőink kiemelkedő műveinek gyűjteménye. Dar­vas József nevét épp úgy megtaláljuk a kötetben, mint Füst Milánét, Örkény Istvá­nét, vagy a fiatal Raffay Saroltáét. Mivel a kötet nagy része gondolati drámákat tartalmaz, így nemcsak szín­padon, hanem olvasva is szép élményt jelent a velük való ismerkedés. A Körkép 69 fiatal és idősebb elbeszélőink, novellistáink válogatott gyűj­teménye. ki Irodagéptechnika Vállalat Nagykőrösi Üzemegysége felvesz MŰSZERÉSZ, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, RAKTÁRGAZDALKODÓT, továbbá 18. évet betöltött férfiakat, nőket könnyű, betanított munkára. , Bérezés: megegyezés szerint. Állandó nappali műszak, minden második szombat szabad. ♦ JELENTKEZÉS: mindennap 8—15 óráig, Nagykőrös, Örkényi út 44—4á.

Next

/
Thumbnails
Contents